Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-02 / 22. szám

2 Független Budapest Budapest, 1937 június 2. amely méltó hozzá az ország második városához. Szerencsére: gróf Klebelsberg összetalálkozott a város megértő vezetőségével és közönségével. Megint csak szerencsére: Budapest is meg­találta a maga vezető embereit, akik a főváros iránti rajongó szeretettel dolgoznak^ érte. nagg'yátételén éppen úgy, mint gazdasági es kulturális boldogulásán. Higgyünk és biz.zunk • • • — Anélkül, (holy elfogult volnék azzal az intézménnyel szemben, melynek élén állok, csu­pán a tárgyi igazság és az önserkentés szem­pontjából mondom, ihogy dolgozunk s éppen mert dolgozunk: nincs is semmi okunk a lemon­dásra, még kevésbé a sötétenlátásva. Magam mindig a bizakodó emberek sorába 'tartoztam. Az a felfogásom hogy csak ott lehet alkotó­munkát végezni, ahol hit és bizalom, no meg ügyszeretet van. S (boldog örömmel állapítom meg, hogy ezt a 'hitet, szeretetet és bizalmat nemcsak minden egyes munkatársamban talá­lom meg, de mindazon magas egyéniségekben is, akik ma ennek a városnak az életét irányít­ják, vezetik és sorsába döntőleg beleszólnak. — Sokszor találom magam szembe a kérdéssel, hogy mit tartok a magam legelső feladatának a megoldott feladatok utáni Érdekes kérdés, de felelek rá. Első feladatomnak tartom, hogy Budapestet közelebb — minél közelebb hozzam magához Budapesthez — Buda­pest szívéhez. 'Mert legyünk őszinték. Budapestnek vannak ma már ,a világ minden táján barátai, ra­jongói. Vannak angolok, akik a világ legszebb pont­jának a Margitszigetet tartják. Vannak finnek, akik azt mondják, hogy hazájuk földjéről: Suomiból csak akkor érdemes idle gén földre lépniük, ha ez a föld: Magyarország fővárosa: Budapest. — De a budapesti .ember még minidig tartózkodó ,a maga városával szemben. Nem szereti. Vagy fia sze­reti, bár nem eléggé szereti. Nem úgy, ahogyan sze­retném. ha szeretné. Zsirkay János NEP-HIREK Megalakult a NÉP kerületközi bizottsága. A Nem­zeti Egység Fővárosi Pártja május hó 25-én, kedden pártértekezletet tartott. Az értekezlet a tizennégy- tagú kerületközi bizottságot választotta meg olykép­pen, hogy az elnöki tanács által jelölt listát egyhan­gúlag elfogadta. A bizottág tagjai lettek: I. bér.: Tóth Gábor, II. kér.: Terbócz Imre, III. kér.: dr. Orova Zsigmond, IV. kér.: Nagy Ferenc. V. kér.: dr. Désy Géza, VI. kér.: dr. Veress Gábor, VII. kei'.: v. Pesthy-Müller József, VIII. kér.: Katona Já­nos, IX. kér.: Szentesy József, X. kér.: Halter Ká­roly, XI. kér.: Szántay István, XII. kér.: Henez Lajos, XIII. kér.: dr. Hegedűs Bertalan, XIV. kér.: Kertész Elemér. A bizottság párttagjai a pártnak az egyes kerü­letekben megválasztott többi törvényhatósági bizott­sági tagjai, kivéve a IV. kiér., ahol Pete Csongor, V. kér., ahol Krompaszky Miksa kér. elnökök és a XIII-ik kerület, ahol Fülöp Endre kei’, ügyvezető­elnök választattak meg a bizottság póttagjaiul. A továbbiakban a pártértek-ezlet a június lió 2-án tartandó törvényhatósági bizottsági közgyűlés tárgy- sorozatával foglalkozott széleskörű vitában. Különösen az ipari numerus clausus kérdése fe­dett fejlődött ki élénk eszmecsere. A pártértekezlet határozatidig mondta ki a köz­gyűlés tárgysorozatának egyes pontjaival szemben elfoglalandó álláspontját. Előadás séta közben. A Nemzeti Egység Pártja I. kerületi körében folyó hó 25-én, kedden este vitéz Keömléy Lóránd »Seiet Budavárában található mű­emlékek között« címen előadást tartott. Előadásában a nagyszámú és igen előkelő hallgatóságot képek és vázlatok segítségével körsétára vitte a Várban. Fel­hívta hallgatói figyelmét sok elfelejtett és ma még eltakart műemlékre, melyek csekély költséggel a nyil­vánosság részére feltárhatók volnának, azonkívül sok olyan dolgot említett, amelyek eredeti állapo­tukba visszaállítva, gazdagítanák a Vár látványos­ságait. Az előadást dr. Nyulászi Alajos kér. ügy­vezető alelnök köszönte meg a hallgatóság nevében, kiemelve Keömley Lóránd és az előadáshoz felhasz­nált rajzok készítőjét: Lehoczky építészmérnök nagy és odaadó munkásságát, amelyet legszűkebb hazá­juknak, a Várnak -szentelnek. Hír Kőbányáról: A NÉP X. kerületének kőbá­nyai szervezete folyó hó :28-án a kerület központjá­ban Dongó Orbán kerületi elnök és Halter Károly idv. biz. tag kezdeményezésére gyűlést tartott, amelynek tárgya .a Belső Jászberényi út városrendezési problé­mája voll. Halter Károly javasolta, hogy Harrer Ferencet kérjék fel, jöjjön ki Kőbányára -s a hely­színen saját szemlélete, valamint a meglévő térké­pek alapján győződjék -meg a kívánságok méltányos voltáról. — Dongó Orbán felszólalása után elfogad­ták az indítványt. TABÁN Irta: Dr. Vályi Lajos fővárosi bizottsági tag Mint minden szépet és jót, hamar megszoktuk új ruhájában. Kertészeti remekművé varázsolt gye­pes, virágos lankái smaragdosíényű ragyogásáért, lelket felszabadító nyílt képéért gyorsan és szívesen felejtettük el a régi T.albán girbe-gurba kis u-ooáit, -maradiságát kamatoztató kocsmáit, a főváros világvárosi képében bizarr isizínfoltként visszamaradt düle-de-ző- házacskáit, amelyek nemcsak ro­mantikát, de a civilizáció hiányá­nak számos árnyoldalát is reprezen­tálták. A tabáni tündérkert varázsos hatása alatt a közönség szívesen megbocsátotta a pa-rkozás óriási költségeit és egyhangú elismeréssel honorálta Szentdy Károlyt, hogy a múr-már tengeri kígyóvá nőtt tabán-kérdest erélyesen, bátor felelős­Dr. Vályi Lajos ségvállalással megoldotta és pillanatnyi előnyök csá­bításaival szemben -a maga épségéiben megtartotta egy nagyszabású kompozíció: a tabáni fürdőváros megvalósításán. Érthető, hogy Budapest közönsége most, amikor hirtelenjében a tabáni gyógyszálló és ezzel együtt a tabáni fürdőváros rendezésének aktualitása a fel­színre került, bizonyos aggodalommal hallja azokat a különböző f elfogásokat, amelyek a tabáni gyógy­szálló építésével kapcsolatban felbukkannak. Sokan fordultak hozzám ismerőseim közül, a fővárosi in­telligencia vezető rétegeiből azzal az .aggódó figyel­meztetéssel, hogy egy tetsze tő-s-en beállított gondolat eJlankadott megvalósításáért ne engedjük elrontani, amit a székesfőváros a Tabánban az utolsó bárom -esztendő alatt jót és szépet alkotott. Csak természetes, hogy mindenki, örömmel üd­vözli, ha a tabáni probléma meg sem pihenve, -a mos­tani megnyugtató kibontakozása mellett .máris to­vább halad a megoldása felé s Tabánt az idegenfor­galom, a közegészségügy és a budapesti fürdőkultusz középpontjába és iSIz-olgálatába állítja. Ezzel szemben -érthetetlen az -a nagy sietség, amely most még a gon­dos előkészítés rovására is, tűzön-vizén -keresztül épí­teni akar és minden megfontolást gáncsoskodásnak, a tabáni koncepció ellenséges érzésű aláásásának igyekszik beállítani. Erre a türelmetlen sietségre nem -adnak elfogad­ható magyarázatot -a jövő évi hatalmas idegenfor­galomra vonatkozó remények sem, mert egyrészt 100—200 szoba a hatalmasnak ígérkező kereslet szem­pontjából nem döntő s -ami még nagyobb baj, a ter­vezett nagy luxusgyógyszálló semmiesetre sem lesz az eucharisztikus kongresszus megnyitásáig beköl­tözhető. Ebből .a szempontból ,már lekéstünk akkor, amikor a polgármester előterjesztését megtette! Az alk-otni-akarás lázában is fel kellett merülni a gyógyszálló helyének kijelölése és az építés meg­rendelése előtt az úgynevezett tabáni különbizottság­ban annak a két kérdésnek, -hogy mi a Tabán városrendészeti megoldása és hol állnak rendelkezésre azok a gyógytényezők, amelyek 5 millió pengő befektetésével a gyógyszálló megépítését indokolttá és meg­engedhetővé teszik. Ezzel a többségi felfogással szemben kihangsú­lyozták, hogy a közgyűlés a tabáni gyógyszálló ter­vét a polgármester által adott fürdőprogram kereté­ben elfogadta és »«. tabáni különbizottságnak nem lehet más a feladata, minthogy a már elfogadott el­gondolást megvalósítsa.« Ez ,a beállítás azonban, egé­szen téves. Ugyanazok -az agg’o-daknak, amelyek -a tabáni különbizottság e,lső ülésén felmerültek, szere­peltek már -a pártoknak azokon az előkészítő érte­kezletein is, amelyek a polgármesteri fürdő-politikai előterjesztéssel foglalkoztak. Egyesek úgy képzelték, -hogy a gyógysizállóbizott- ság -összeül, vesz .egy vázrajzot -és kijelöli -a gyógy­szálló -helyét, és kiadja- a megrendeléseket. Tárgyi­lagos szemlélő előtt azo-nban nem -lehet kétséges, hogy a gyógyszálló helyének a kijelölése nem ilyen egyszerű kérdés. Mindenekelőtt azt szeretném tudni, hogy a pilla­natban -ki tudja megmondani nekünk, hogy milyen intézmények és milyen épületek lesznek a Tabánban, mi a végleges szabályozási terv s miben van a biztosíték arra, hogy nem építünk egy új f&hérsastéri iskolát vagy egy Bethlen-wdivart, amely akadálya lesz néhány év múlva 'bekövetkező végleges koncepciónak és amelyért, a későbbi évek. közvéleménye méltán és felháborodottan fogja az előrelátás s a felelősségérzet hiányával vádolni atti­kai, akik a gyógyszálló elhamarkodó!f kijelölésében részi vei l ek. A főváros szépérzélcű, kilátáshoz isiz-o-kott és Buda­pest csodás kilátásától elkényeztetett közönsége el sem tudja képzelni máskép, minthogy a drága luxus­szálloda magasra, olyan helyre kerüljön, ahonnan kilátása van. Tehát valahova a Czakó uccui plató vidékére, ahol azonban gyógyvíz nincs. Szakértők véleménye szerint feltörő vizet itt remélni sem lehet. Alidról, a völgyből kell felnyomni a melegvizet, ami költségességén kívül azt a veszélyt is rejti mayában, hogy a tabáni vizek a felszállítás alatt a rádium- emanaeiós hatásukat elvesztik. Mert nem hiszem, hogy komolyan tarthassa magát az a gondolat, hogy a gyógyszálló, e jellegének épség­ben tartása mellett a súlyos rheumás betegeket szállít­sák autókon vagy más járművön a Gellértbe vagy a Rudasba. Tehát vagy gyógyszálló vagy kilátás. Ha megmaradunk a gyógyszálló mellett, le kell mondanunk a kilátásról és le kell menni a Szent Imre fürdő mellett elterülő völgybe, ahol a gyógyhatású melegvizek máris elegendő meny- nyiségben állnak rendelkezésre s további, esetleg fű­tésre is alkalmas magas hőfokú vizek feltárása is várható, de ez esetben le kell mondani Budapest cso­dás panorámájáról, a Duma -mindkét partjának ra­gyogó kilátásáról, -a -magas-lati sétauta-król stb. El­lensúlyozni kell itt továbbá a természet szerint kínál­kozó északi fekvést és a nagyváros egyik főközleke­dési vonalának állandó zaját, viill-anyoscsengését, mo­torbúgását, autótülkölését stb., amely a Gellért- szálló gyógyjellegét is erősen csökkenti.-Hallottuk azt is, hogy éppen a Deliért tér zajos­sága miatt alkalmatlan a Gellert a gyógyszálló jel­legű továbbfejlesztésre. Pedig íme minden gyógyté- nyezővel felszerelve rendelkezésre áll. Ilyen -megfontolások között érik a -kérdés. A meg­oldást illetőleg korai vo-lna jóslásokba bocsátkozni. Annyi bizonyos, hogy a fenti -ellentmondások kereszt- tüzébe-n érdemes gondolkozóba esni azon a terven is, amelyet Fiola és Ray építészek, pártunk egyik leg­utóbbi előadásán ismertettek. Ez a terv visszavezet a Rudas-fürdő korszerű megoldásához, egyesítve azo­kat a-z előnyöket, amelyek a Rudas átépítését erede­tileg indokolták volna, azok nélkül a hibák nélkül, amelyek másfél évvel ezelőtt a Rudas átépítését kátyúba- vitték. A Fiola—Ray-féle elgondolás szerint ugyanis a világvárosi -gyógyszálló a Gellérthegy sziklafalának természetes terepalakulatába, beugrá­sába épülne, 12 emelet magasság-ba-n, így nem érin­tené a közlekedés -céljára szükséges útteriiletet. köz­vetlen összeköttetésben maradna a Rudasfürdő híres forrásaival, kitűnő fekvésével egyesítené a keleti nap, a Dunapart és -a gellérthegyi sétányok közelségének előnyeit, -sőt miután magasra épiilme, a -Gellérthegy oldalába és a gellérthegyi sétautakhoz felvonó köz­lekedése volna: .a kilátáshoz fűződő érdekeket is, úgy ahogy, megoldaná. A dunapurti forgalom zajá­val szemben persze csak a magasabb e.me-lete-k nyúj­tanának valamelyes védelmet. ■ A Gellérthegy oldalába - építették bele a Pálos kolostort, ki mondhatná, hogy elrontották vele a Gellérthegy éti Ez, a gyógyszálló, amelynek nem volna hibája az, hogy megoldása nem -mindennapi, amely szervesen tudna megbirkózni azzal a székes-fővárosi fürdőpolitikai problémával, hogy a gyógyforrások a begyek és a Dun-apa-rt szűk területére esnek, nem rontaná el a Gellérthegy jellegét, ellenkezőleg, Buda­pest egy új specialitásának -a megteremtésére adhatna esetleg al-ka-lmat. Anélkül, -hogy az ügy mosta-ni állása mellett akár -az egyik, akár a másik megoldás mellett akarnánk magunkat -lekötni, reméljük, hogy a legutóbb emlí­tett terv is al-apos megfontolás tárgya lesz azok előtt, a kék a Talbán-probléma megoldásáért felelősek. Posnoie§Hij és Sfrelttz Rt Aszfalt, fedéllemez és liátrányvegyiterméli gyár Butiiägiesf, V. Zsíívau S.eÓ U. 83. (Volt Sólyom u.) Telefon: í-228-29, 1-282-S5 ANGOL PANIC új attrakciói: Minden este a s,Bíue Kiddies“ monstre jazz- zenekar jazzkoncertje. A csütörtöki művész-esték, hazai és nem­zetközi művészekkel. A „Csodarevíí 1937“ minden este június hó 19-től kezdve az amerikai móreteket is túl­szárnyaló csoda produkciói. PilótaiskoSa a legszenzációsabb amerikai új­donság és végül az fóutotouring, amely­ben minden kísérő nélkül ki-ki sajátmaga vezetheti a benzines kisautóját. Minden hónapban új nemzetközi varieté-műsor az ALPES3 FALUBAN Intézeti és házirnha mosására csak a ..KIRÁLY fiOZMOSO IV., Haguar ncca 3, VII. her. Kirasu ucca 15, v., Máiváno utca 23, VII., Moháim ucca 20 Telefon - Mázhoz hllldench (

Next

/
Oldalképek
Tartalom