Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-26 / 21. szám

Budapest, 1937 május 26. Független Budapest 5 A Frontharcos Szövetség és a hadirokkantait házat építenek Ingyentelket ad nekik a főváros Az utóbbi időben sűrűn ajándékoz telket a fő­város különböző közcélokra. Legutóbb az Országos Ügyvédotthon és a Mezőgazdasági Kamara kapott értékes telkeket székházépítés céljaira ia. fővárostól, de ezt megelőzően, isi számos közintézmény, székház, templom és más hasonló építkezések érdekében át­engedett a főváros értékes telkeket ingyen. Most is­mét több' ilyen telekiadományozás vált aktuálissá. Az Országos Frontharcos Szövetség régi' terve, hogy székházhoz jusson, mely egyúttal a fronthar­cosok otthona is1 lenne. A székházépítés annál is égetőbben sürgőssé vált, mert a kis Rókusbán már nem maradhat sokáig a szövetség, melynek hivatalos helyisége most ebben a városi épületben van. A szö­vetség ama kérte a polgármestert, hogy a Nagy­fuvaros u. 32 számú ingatlant engedje át számára, székházépítés céljaira. Egyidejűleg a HONSZ is ha­sonló kérelemmel fordult a főváros vezetőségéhez. A HONSZ egy ideje eredményes' gyűjtést folytat a Hő­sök Háza megteremtése érdekében. A gyűjtés olyan előrehaladott stádiumba jutott, hogy nemsokára hozzá akarnak kezdeni az építkezéshez. A HONSZ vi­szont a Nagyfuvaros u. 34. számú telket kéri aján­dékba a fővárostól úgy, hogy a frontharcos és a hadirokkant-szövetségek székházai így egymás mellé kerülnének. Mint értesülünk: a polgármester hajlandó ezt a két értékes telket a® említett szövetségeknek ajándékba átengedni és ilyen értelmű előterjesztést is tesz a közgyűlésnek. Az említett nagyfuvarosuccai ingat­lanokkal a fővárosnak a közelmúltban különböző tervei voltak. Többek között itt akarták megépíteni a VIII. kerületi népfürdőt, szó volt arról, hogy zsidó- templom épül ezen a helyen, de ezekből a tervekből nem lett semmi, a múlt héten a főváros árverés alá bocsátotta ezeket a telkeket, de vevő nem akadt rá­juk. A Külső Váci úton is hagy óbb telket adományoz a főváros római katolikus kultúrház és papiak cél­jaira. A telket a már felépült plébánia templom szomszédságában jelölik ki. Sipőcz len© és liber Endre síremléke 20 neves magyar szobrászművészt Hért lel a polgármester a pályázaton való részvéteire Szendy Károly polgármester elhatározására a főváros emlékművet állíttat Sipőcz Jenő és Liber Endre sírjára. Az emlékműveket pályázat útján szer­zik he. A pályázaton való résztvételre a polgármester 20 neves magyar szobrászművészt kért fel. Hgy Sipőcz Jenő, mint Liber Endre képmását a felállí­tandó emlékművek talapzatán domborműben helye­zik el. Sipőcz Jenő síremlékének tervezésére a polgár­mester Antal Károly, boldogfalvi Farkas Sándor, Granátner Jenő, Horvay János, Ispánki József , Istók János, Kisfaludi-Stróbl Zsigmond, Margó Ede, Petri Lajos és Szentgyörgyi István szobrászművészeket, Liber Endre síremlékének tervezésére pedig Dózsa Farkas András, Gidró Liane, Hűvös László, Ligeti Miklós, Madarassy Walter, Ohmann Béla, Pásztor János, Páitzay Pál, Sidló Ferenc, vitéz Szabados Béla szbbrászművészeket hívta fel. A meghívottak egyen- kint 300 pengő részvételi díjat kapnak. Az emlékmű­vek költségei a 15.000 pengőt egyenkint nem halad­hatják meg. Ez összegnek magában kell foglalnia az emlékmű teljes elkészítésére és felállítására szüksié- séges összes kötségeket, valamint a művsznek a min­ták elkészítéséért és a művészi vezetésért járó tisizte- letdíját. Az emlékműveik anyagát a művészek szaba­don választhatják meg, azonban csak nemes­anyagból. A pályázók tartoznak bemutatni az emlékmű nagyságának 1/io nagyságú gipszmintát és az emlékmű pontos .leírását. A pályázatok felett a pologá.rm ester által felkért bírálóbizottság dönt, melynek elnöke maga a polgármester, tagjai Némethy Károly tanácsnok, a közművelődési szakbizottság 6 j tagja, négy meghívott szakértő és az Országos Művé- j szeti és Irodalmi Tanács egy megbízottja. A leg- j jobbnak ítélt mű szerzője kapja a megbízást a kivi­telre, Szeptember 15-én jár le a pályázati határidő. Minden művész egy vagy több pályaművel vehet részt a pályázaton, amely nyilvános, tehát a pálya­művet mindenki nevével tartozik megjelölni. „Öternit FAL- ÉS BÚTORBURKOLÁSOK BEMUTATÓHELYISÉGE VI., Ó UCCA 4 Három uj népstrandfürdő Alkalmas-e fürdésre a Rákospatak vize Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy a főváros Ismét napirendre tűzte a népstrandfürdők .'.létesíté­sének tervét, mely pár év előtt már foglalkoztatta az autonómia különböző fórumait. Ez a kérdés azon­ban annakidején nem jutott el a megvalósulásig, mert a közbejött gazdasági válság nagyfokú taka­rékosságra késztette a fővárost. Most azután ismét, mégpedig komoly formában, felvetették a félretett elgondolást és Szendy Károly polgármester utasí­tására átdolgozott, modernizált formában elkészült az első népstrandfürdő létesítésére vonatkozó javaslat. Ezt a strandfürdőt a Lágymányoson építenék fel és a szükséges anyagi fedezetet a legközelebbi kölcsön­ből biztosítanák. Amint ennek híre terjedt, a többi küflfeő kerület is hasonló igényekkel lépett fel. Első sorban Zugló közönsége kér a maga számára olcsó strandfürdőt, mert ez a városrész tényleg távol esik minden für­dési lehetőségtől. A vidék lakossága is nagyobbára ! szegény sorsú, nem költhet nagyobb összeget közle­kedési költségekre, hogy a távoli strandfürdőket fel­keresse. Felmerült az a gondolat, hogy a Rá kosváros külső részét átszelő Rákospatak egyik kiszélesedő szakaszát alakítsák át népsitramdfürdővé. A Paskát- malom környékén van a pataknak olyan tószerű ki mélyedése, mely ilyen célra felhasználható és kiké­pezhető. A tervvel szemben az az ellenvetés alakult ki, hogy a Rákospatak vize fertőzött, a közvélemény­ben legalább is ez van elterjedve. Miután azonban Zugió közönsége tényleg rá van szorulva egy olcsó tömegsitrandfürdőre és ez a legolcsóbban az előbb említett módon volna megteremthető, a polgármester felkérte a tiszti, főorvost, vizsgáltassa meg a Rákos- pcduk vizét, vájjon az fürdési célokra alkalmas-e, esetleg milyen eszközökkel lehetne a víz tisztaságát, f ertőzó'mentességét biztosítani. Ha a szakértői vizs­gálat eredménye kedvező lesz, úgy nines kizárva, hogy a Paskál-malom közelében, a Rákospatak vizé­nek felhasználásával tényleg megvalósítják a zuglói népstrandfürdőt is. A külső Lipótváros szintén akciót indított hasonló népstrand érdekében. Olcsóbban tudja ellátni szegényeit a főváros mint amennyiért a vidék vállalná Megírtuk, hogy a főváros foglalkozik a buda­pesti szegények vidéki elhelyezésének kérdésével. Több oldalról merült fel az a szociális ési életre 'való gon­dolat, hogy fővárosi, ellátásra szoruló, munkakép­telen szegényeket vidéki családokhoz adjanak gondo­zásba. A vidéki levegő, a vidéki környezet a sze­gények egészségére is kedvező hatással lenne és ez a megoldás a fővárost is tehermentesítené sok ad­minisztrációs és egyéb munka alól. P. Oslói Oswald rendfőnök ajánlatot tett a főváros vezetőségének a szegények vidéki elhelyezésének megszervezésére. Az első teaóibeli tárgyalások során úgy látszott, hogy sikerül havi 20 pengőért megoldani a szegények vidéki ellátását. Ez az összeg megfelelt volna és! arról volt szó, hogy ilyen alapon mintegy MD9 munkaképtelen szegényt fognak kiadni vidéki családi gondozásba. Most akarták perfektuálni a megállapo­dást, de közben a helyzet megváltozott. Kiderült, hogy 20 pengőért nem vállalják a vidéki családok a gondozást, hivatkozva a közben beállott drágulásra. Azonkívül azok a vidéki községek és városok, ame­lyeknek területén a budapesti szegényeket elhelyezni akarják, különböző igényekkel lépnek fel, így töb­bek között azt kérték, hogy a főváros lássa el ruhá­val a, szegényeket, gondoskodjék haláluk esetén El­temettetésükről és egyéb természetbeni szoIgáltatás.o- kat is kötöttek ki feltételül. Mindezek ,az újabban tfelmerült váratlan idé­nyek azt eredményezték, hogy havi 30 pengőn alul nem lehetne gondoskodni egy-egy budapesti fzegény vidéki ellátásáról. Ez az 50 százalékos differencia teljesen felbo­rította a főváros számításait ós miután, itthon, Buudapesten havi 30 pengőnél ke­vesebbe kerül egy-.egy szegény hatósági ellátása — ba csak nem sikerül olcsóbb' ujlájnlatot kapni —, la főváros lemond a szegények vidéki gondozásba adá­sának tervéről. 0 Óriási építkezésbe íog a magántőke Fellendül az építKezési Kedv Hatalmas arányú építkezések vannak küszöbön a főváros minden részében. Különösen a Károly ki­rály út mentén, a Madách Imre út megnyitásának nyomán indul meg az építkezések egész sora. A su­gárút torkolatában alakítandó térségen egyszerre kezdik meg az építkezéseket. Itt valamennyi telek gazdára akadt. Ezeken a telkeken csupa nagyválla­lat építkezik, magánépíttető egyetlen egy sincs köz­tük. Többek között a fővárosi Segítőalap is itt építi fel székházát, melyre az előző tervekkel ellentétben nem hirdetnek nyilvános tervpályázatot, hanem Wälder Gyula műegyetemi tanárra bízzák az épület megtervezését és kivitelezését. De magán a Károly király úton is hozzálátnak az építkezésekhez, úgyhogy Budapestnek ez az ex­ponált útvonala a városházával szemközti szakaszán valóban teljesen újjászületik. Itt már túlsúlyban lesznek a magánépíttet ők. A Magyar Konfekció:mű­vek, azelőtt Ungár Lipót cég, a Károly király út 21. és 23. szám alatt, a volt Orczy-ház helyén 2 da­rab hatemeletes bérházat épít. Ugyanekkor a sugár­út torkolatának másik oldalán, a Károly király út 9. sz. alatt gróf Hadik-Barkóczi Endre szintén 2 da­rab hatemeletes bérliáz építését tervezi. A főváros e héten meg is adja az építési engedélyeket, úgy­I hogy a Károly király úton e hatalmas új bérpaloták I építkezése néhány hét múlva megindulhat. Egyéb hatalmasarányú építkezések is foglalkoz- i tátják most a főváros magánépítési ügyosztályát. A | főváros a közelmúltban elcserélte a Dohány ncca 30. j számú teliket, melyet annakidején azzal a céllal vásárolt, hogy ott építi fel az Egészség Házát. Az építkezés elmaradt, a telek a főváros számára fe- | leslegessé vált és azt elcserélte a Residcntki Rt. I egyik budai ingatlanával. A Residentia most öteme- j letes bérházat épít a szóbanforgó dohányuccai tel- j ken. Hatalmas építkezés indul a Kossuth Lajos téren | is, mely rövidesen teljesen beépül. A legújabb liatal- I más, hétemeletes bérházat a Bauxit Ipari Rt. emeli l és már meg is kapta a főváros hozzájárulását. Ez I a hatalmas bérpalota a Kossuth Lajos tér 18. szám ! alatt épül. A magánépítési bizottság e heti ülésén 18 darab j 3—7 emeletes bérház építésére adott ki engedélyt. Van j olyan építtető, aki egyszerre négy darab három- | emeletes bérház építésére kapott engedélyt. Az épít- j kezesi kedv tehát rendkívül élénk, aminek kétségte- j lenül a nemrég meghosszabbított adómentességi ren­delet a magyarázata. Távbeszélő: l-8"9-Ö5. A m. ki r postatakarékpénztár árverési csarnokának a nemzeti közművelődési alapítvány tulajdonát képező Óról KAROLYI öYÖROY-féle MfBIZOtlÁNYI KÖNYVIÁR »NYÄOäSäE RENDEZETT AUKCIÓJA ÁRVERÉSEK: 1937 május 25-étől június 4-éig, hét­köznapokon délután y2 4 órai kezdettel Vásárnál) nincs árverés Katalógus a 11e 1 \ színen 2.— pengőért kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom