Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-12 / 19-20. szám

Budapest, 1937 május 12. Független Budapest 3 M HÉT Usetty Béla Usetty Béla Usetty Béla beszámolói mondott vasárnap délelőtt a József városban. Ebben a. beszédében a szeretet megváltó erejét sze­gezte szembe a gyűlölködés uszításával, az igazi keresz­ténységet a szélsőségek fel for­gatásra. szánt ál-keresztény­ségével. Usetty Bélánál nem jelszó, nem politikai fegyver a »ke­resztény« szó, hanem lelki meg­győződés, mélyen átérzett szent­ség. Ne tanítsák keresztény­ségre Usetty Bélát, Pőzel Ist­vánt és társaikat azok, akik­nek csak korteseszköz a meg­váltó kereszt. »Akkor vagyunk igazi keresztények, — mondta Usetty — ha. igazságosak vagyunk, _ ha nem gyűlölséggel, hanem szeretettel akarjuk_ az új világot megteremteni, amihez Pőzel István még hozzátette, ' hogy m kereszt megértést, egyet­értést, minden tisztességes ember megbecsülé­sét jelenti«. Természetes, magától értetődő gon­dolatok ezek: sajnos, sok minden olyan dolgot, amely egyébként természetes lenne, most bizo- nyítgatniok és követelniük, kell azoknak a de­rék, igazságos férfiaknak, akik a. tömeg fölé emelkedve, vezetésre hivatottak. A felelőtlen, vad harci lárma közepette jód esik hallani a lelkiismeretes, felelősségét érző politikusnak ezt az emelkedett hangját. Sok Usetty Bélára, van szüksége a fővárosnak és Budapest polgárságának, józan, bölcs elmékre, hogy eloszoljék az a lelki sötétség, amellyel szeretnék egyesek örökös homályban tartani a. lelkeket, amelyek pedig úgy vágyódnak a. nap­fényre, a. világosságra. Nyolcmillió megtakarítás mutatkozik a zárszámadásban az előirányzattal szemben Sebő Béla főszámvevő az 1936. évi zárszámadás eredményeinek alakulásáról Május 15-re írja elő a fővárosi törvény a záró- számadás íbe-liyrajt ás ún alk terminusát, illetve letár- gyalását és erre az időpontra a főváros vezetősége pontosan ele­get is tett törvényes kötelezett­ségének. Szenríy Károly polgár- mester a múlt hét végén hozta nyilvánosságra az 1986. évi mér­leget, amely várakozáson felül kedvező és újabb bizonyságát szolgáltatja annak, bogy a főváros vezetősége gondos előrelátással, takarékosan gaz­Sebő Béla és minden tekintetben jó sáfárja volt a polgárság vagyonának. Segítségére sietett a kedvező eredmény elérésében a javuló gazdasági helyzet is. Sebő Béla főszámvevő ismertette előttünk az új zárszámadás főbb adatait, aki nyilatkozatában a következőket mondotta: — A főváros 1936. évi zárószámadása, elsősorban a polgármester célirányos intézkedései következté­ben, kedvezőnek mondható eredményt mutat fel. Az eredetileg több mint 6.6 millió pengőben előirányzott deficit ugyanis a zárószámadás­ban 1,212.059 pengőre zsugorodott össze. A polgármester intézkedései nyomán dologi kiadá­soknál 5.2 millió, a személyi kiadásoknál 736.000, a rendkívüli kiadásoknál pedig 2.19 millió pengő megtakarítást sikerült elérni. Ilyenformán mintegy 8 milliós megtakarítás jelentkezett az előirányzattal szemben. A bevételeknél 756.595 pengő bevételi csökkenés je­lentkezik, mint egyenleg. — A kiadási hátralékok csökkentek. Összegük az év végén 25,890.000 pengő volt, 134.000 pengővel ke­vesebb, mint az előző év végén. A bevételi hátralék szintén csökkent: az évvégi egyenleg 58,241.000 pen- gőt tett ki, 7,041.000 pengővel kevesebbet, mint az előző év végén fennállott hátralékok összege. A múlt évben a lerovás szerinti bevétel 1,312.138 pengővel múlta felül a kiadásokat, a költségvetésszerű kezelés pénzhiánya azonban 5,221.556 pengőt tett ki. A fővárosi üzemeknél a le­rovásszerinti kiadás 455.676 pengővel volt több, mfut a bevétel, míg a költségvetésszerű kezelés hiánya az év végén 374.161 pengőt tett ki. — A kölcsönpénzekből tavaly 14,345.574 pen­gőt használtunk fel, úgyhogy az év végén a kölcsöntőke álladéka valami­vel több, mint 9.5 millió pengő volt. A forgótőkebitei évvégi álladéka 13.5 milliót tett ki. A főváros vagyona az üzemi vagyonnal együtt 1.538,366.000 pengőt tesz ki, melyre 666,386.000 pengő teher esik, úgyhogy a tiszta vagyon 871,980.000 pengő. A főváros tiszta vagyona az elmúlt évben több mint 52 millióval szaporodott, ami főleg az adósságok csöikkenésével következett be, de növekedik a tiszta vagyon új ingatlanszerzé­sek, az üzemekbe fektetett tőkék és különféle beru­házások révén is. Baj van a szívünkkel Baj van a szívünkkel, -— jelenti a fő­városi statisztikai hivatal a maga .száraz, de annál ridegebben igaz számadatával, kimutatva, hogy míg minden betegség ellen eredményesen küzd az emberi akarat és tudás, még a remek-rémével: a rákkal is, de eggyel nem bír: a szívvel> A halálozások száma itt a folytonos emelkedési mutatja. Átlagban naponta 57 embert töröl le Buda­pesten az élet táblájáról a Kaszás, mégpedig olyan könnyedén, mint. kocsmáros a kréta-szám jegy zést az ajtófélfáról — a kifizetés után. S ebből az 57 ember­ből a legtöbbnek a szívével volt baja — állapítja meg a kimutatás. Az. ember csak lohol, lohol, anélkül, hogy számot tudna adni önmagának, hogy hova is rohan voltaképpen? Miért is fut kora reggeltől bele a késő éjszakába? — Jaj, sietek, mondja — lekések a villamosról. — Jaj, —-• mingy árt •indul a vonalom és én még sehogyan sem vagyok — mondja és kapkod, mint egy cséphaclaró. Azt se tudja fiú-e vagy leány — fel­borítja áz asztalt — nekimegy az uccán a tojásoskofá­nak, kárt csinál, káromkodik ő is, a másik is, egyik­nek a tyúkszemét tapossa ronggyá, a másiknak a kalapot veri le a fejéről. És mindezt miért? Mert ő siet. Mindig ezt teszi. Az epész élete sűrített roha­nás. Még mikor leül az evéshez, akkor is csak fél- testével-ül iá széken, a másikkal ugrásra készén, mint egy állat a lesen, ahol a zsákmányt akarja elejteni és hatalmába keríteni. És ő is. Féltest mindig ugrásra liészen, hogy felugorhasson és mehessen tovább. Mit? Mehessen! Ez nem kifejezés. Rohanjon, száguld jón a maga kis napi zsákmányai után — amit el kell ej­tenie, hogy legyen konyháira, szabószáxnUírá, villany- számlára, gázra, lakbérre, adóra és ezer más »szám­lára«, amit mind c-sak úgy tud megszerezni, ha lohol, lohol, 'mint a villamos — azaz, bocsánat — még job­ban, mert az is elakad néha. És a vége? A vége az, hogy a tisztifőorvosnak meg kell állapítania, hogy megint egy emberrel töb­bet ölt meg á szíve. No, mert talán fölösleges is mon­danunk, hogy a nagy loholásnak rendesen az a vége, hogy a szegény> loholó egyszerre csak odakap a szívé- tája felé és úgy vágódik hanyal a földön, mintha nem is volna többé semmiféle számla a világon, amit őneki kellene kiegyenlítenie. Azt mondják, hogy: a szíve ölte meg. Az. orvosa is csak csóválja a fejét, mikor mondja:- Mindig figyelmeztet lem szegényt, hogy pihen­jen és kímélje magát. Nem. hallgatott rám. Lám és ez lett a vége. Pedig még elélhetett volna tovább is. Túlerőltetik magukat a pestiek — ezért halnak olyan, sokan szívbajban s rendesen az 50—60 év kö­rüliek, akik nem kímélik magukat s nem is gondol­nak rá, hogy az emberi szív sem, bír el minden! olvassuk egy tudományos orvosi értekezésben, ami arról a kérdésről szol, hogy: miért pusztít a n n y i r a a szív b a, j a f öv ár o s ban? Ta­nács ami aranyai ér. Kár, hogy nincsen hozzá mel­lékelve mingyárl néhány kifizetett számla, is. Sajnos, nem a szerelem, nem a vágj/ epekedése miatt van baj a, szívvel. Legalább is Pesten nem. Egészen, más okát vannak annak. Hogy mik? Nem, nem mondjuk el. Miért kapjanak szívrohamot a fináncok is. Elég, ha bennünket kínoz halálra, a saját szívünk, szürke hél köznapi robot osokat. M iért bán­taná őkel is? Zséjé. Elrendelte a polgármester a jövő évi Költségvetés előkészítő munkáit A zárszámadás eredménye alapján Kell elkészíteni a jövő évi előirányzatokat Szeitdy Károly polgármester e héten rendeletét adott ki a főváros 1938. évi költségvetés előirányza­tának összeállítása érdekében,... Az új fővárosi. . tör­vény szerint a 'ködtséVvétéstérvezetét legkésőbb szep­tember 15-ig kell elkészíteni s hogy erre az időre az előirányzat készen -legyeit, már most jneg kell kez­deni az adatók összeállítását. Az egyes ügyosztá­lyok, hivatalok, ÁnHzfnényefö . és ..üzemek legkésőbb június 15-ig tartóznák- költs egű ét esi adataikat a pénzügyi ügyosztályhoz . beterjeszteni, hogy ott a nyári hónapok alatt az 1938. évi teljes költségvetés összeállítható légyen. Mindaddig, amíg- a polgármes­ter a költség-vetés nyilvánosságrahózatala iránt nem intézkedik, az adatokat hivatali titoktartással kell kezelni. Rámutat a polgármester arra, hogy az 1937. évi módosított költségvetés egyensúlyban van. Tekintve azonban az elkerülhetetlen újabb szükségleteket, a költségvetési egyensúlyt a jövőben is csak szigorú takarékos gazdálkodással lehet fenntartani. A ki­adásokat ennélfogva az új költségvetésben a taka­rékosság és gazdaságosság szigorú alkalmazásával keli előirányozni. A rendes kiadások előirányzata nem halad­hatja meg a legutóbbi zárószámadás szerint felmerült kiadásokat, ezért a most nyilvánosságra hozott 1936. évi zár­számadásból a, tényleges szükségletnek megfelelően kell kiindulni az új költségvetési kiadások előirány­zásánál. A bevételek előirányzásánál a folyó évi tényle­ges bevételek alapulvételével szintén a legnagyobb realitásra kell törekedni. Az ügyosztályoknak rész­letes munkaprogramot kell beterjeszteniük. Jelen­tésben kell besziáúiolnibk arról, hogy az idei költ­ségvetés tárgyalása alkalmával a pénzügyi bizott­ságban és a közgyűlésen elhangzott indítványok mikép hajtattak végre, vagy mi az akadálya, az egyes indítványok érdemleges elintézésének. KARDOS JENŐ^tnf: rendező, Központi fűtés, vízveze- íéK és csatornázási vállalata Budapest, VI., Ó ucca31. Tel.: 1-179-05 A margitszigeti gyógyhelyi társalgó ünnepélyes felavatása Budapest paradicsoma: a Margitsziget újabb nagyszerű intézménnyel lett gazdagabb. A Budapest- fürdőváros szempontjából nagyfontosságú gyógy­helyi társalgó, amely 4000 személy befogadására al­kalmas és amely az AlsódVLargitszig'eten a Közmun­katanács és a gyógyhelyi bizottság együttes elő­készítései alapján épült, szombaton délelőtt avatták fel ünnepélyes külsőségek között. A megnyitó ünnepélyen megjelent József Ferenc főherceg, a Budapest-Fürdőlváros Egyesület elnöke és Anna főhercegasszony, Karafiáth Jenő1 főpolgár­mester, a gyógyhelyi bizottság elnöke, Grosch Ká­roly másodelnök, Szviezsényi Zoltán miniszteri ta­nácsos, Álgyay Hubert Pál, a Közmunkatanács ál- elnök©, Kelemen Kornél és ■ nagyszámú meghívott előkelőség. A megnyitó ünnepségen Álgyay Hűbéri Pál ismertette a Közmunkatanácsnak beruházási programját Budapest-Fiirdlőváros több sürgős intéz­ményének megvalósítására. Ezek közül egyik leg­sürgetőbb volt a gyógyhelyi társalgó megépítése, amely nagyrészt Geller Mihály áldozatkészségéből valósulhatott i neg. József Ferenc főherceg avatta fel ünnepi beszéd­del az új intézményt. Sok év küzdelmének eredmé­nye ez a gyógyhelyi társalgó, — mondotta — mely Valóban a legalkalmasabb helyen, ezen a híres tör­ténelmi szigeten épült. Az idegenforgalom nagy ün­nepe ennek a társalgónak a felavatása. Köszöni Bessehyey Zénónak, Karafiáth Jenőnek és Géllér [Mihálynak, hogy közreműködésükkel ez a szép in­tézmény megvalósulhatott. Hiszi, hogy ez a- társalgó is kellemessé teszi a külföldi vendégek üdülését, pi­henését. Karafiáth Jenő főpolgármester, mint a gyógy- hegyi bizottság elnöke, ezután átvette az új intéz­ményt a gyógyhelyi bizottság gondozásába és a maga részéről is köszönetét és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik a gyógyhelyi társalgó létesítésé­ben közreműködtek. Primitív szalmazsák helyett vegyen szabadalmazott szalmamatracot. 50%-ot megtakarít és jól fekszik. Nem gödrösö­dig áthuzata levehető. Prospektust-küld: POLLAK szalmaárugyár, Soroksár Mőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, (Dräsche) Budapest, V. kér., Klotild ucca3 Telefon: *1-126-66

Next

/
Oldalképek
Tartalom