Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-21 / 16. szám

6 Független Budapest Budapest, 1937 április 21. MI TÖRTÉNIK A VIDÉKI VAROSOKBAN? ORSZÁGSZERTE HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Egyelőre nem építik át a Kiskunfélegyháza—Orosháza közötti utat. A város ugyanis kérte a Vásárhely határában is át­vonuló kiskunfétegyháza—orosházi út átépítését. A kereskedelmi miniszter most leiratban közölte, hogy az átépítést egyelőre nem rendelteti el, hanem egy későbbi költségvetésben biztosítani fogja a szüksé­ges összeget. * SZÉKESFEHÉRVÁR. A Városház térről elszál­lították az úgynevezett Püspök-kutat, hogy helyet adjanak a monumentális Szent István-szobornak, amelyet itt állítanak fel. * SOPRON. A TESz soproni csoportjának vezető­sége, vitéz Bugsch. Aladár ny. altábornagy elnök vezetésével tisztelgő látogatást tett az elmúlt héten fíőgyészy Pál főispánnál. * CEGLÉD. A cegléd-kecskeméti országút átépíté­sét — értesülésünk szerint — ezév júliusában meg­kezdik. A körülbelül . harminc kilométeres betonút közel két és félmillió pengőbe kerül. * DEBRECEN. A MÁVAUT most készítette el nyári menetrendjét. Eszerint autóbuszjáratot léte­sítenek Debrecen és Békéscsaba között. Az új autóbuszjáratok május 23-án indulnak meg. * SZÉKESFEHÉRVÁR. Szép eredménnyel zárta üzletévét a Székesfehérvári Takarékpénztár, mely a vidéki pénzintézetek között az első helyen áll. A szép eredmény Csikós Andor kormányfőtanácsos vezérigazgató hozzáértő szaktudásának köszönhető. * MISKOLC. Sínautobusz fog közlekedni Miskolc és Budapest között. Az autóbusznak a menetideje még pontosan megállapítva nincsen. * HAJDÚSZOBOSZLÓ. A második fúrás, miely a hőforrás közvetlen szomszédságában történik, igen kedvező eredményekkel kecsegtet. A fúrógép már 1500 méteren alul jár és igen értékes olajrétegekre találtak. Rövidesen megtörténhet az a csoda, —- amíire minden lehetőség megvan a geológusok sze­rint — hogy egy szép naipon úgy fogi az olaj fel­színre kerülni, mint a hajduszoboszlói hőforrás vize. * CEGLÉD. Megemlékeztünk már arról, hogy Cegléd bekapcsolódik a gyümölcsexportba és fel­veszi a versenyt Nagykőrössel és Kecskeméttel. Talán erre a versenyre készül Cegléd városai akkor, amikor a város határában levő hatalmas területet ne­mesített gyümölcsfával ültette be. Strausz Antal építési anyag telepe cement­áru és mozaiklap gyártása _ ___ XI., Fehérvári út 15—17 «» — Segolesólbfoaw —— Telefon: 2-690-56 Wl HART FERENC építész — építőmester XIV., COLUMBUS UCCA 33 Telefon: 2 — 969—08 ÜVEGBETON LEHOTZKY JÓZSEF Budapest, XI., Horthy Miklós út lOI. födémet, falat jár­hatóan, tűzbiztosán készít építőmester, üveg- beton specialista. Telefon 2-685-00 Húszfős Imre és Társa ö.T. Kn»*ínemesvakolati és műmárvány gyár ))UUldZll Cégtulajdonos: Kusztos Imre Gyári leleton: 1-491-82. Budapest, X., Szállás u. 28-30 II kar lánAr festékgyár és ásványőrlőmú uruuer Jő 110 J vek> építési anyagok és ve gyészeti termékek raktára Központi iroda: Budapest, V., Kálmán ucca 22. sz. Telefon: 1-230-33 Ai*pftt*to»t: 1843 Halmay Béla dr. Miskolc város polgármestere nyilatkozik a „Független Budapest'-nek A közel hatvanezer lelket számláló Miskolc vá­rosa a trianoni határ által megcsonkítva bizony, ne­héz válsággal küzd. A város agilis és kiváló polgár- mestere Dr. Halmay Béla igyekszik ezt a várost Észak-Magyarország szívét megmenteni, talpra állí­tani. A »Független Budapest« kiküldött munkatársá­nak alkalma volt beszélgetni Dr. Halmay Béla polgármesterrel Miskolc város mai helyzetéről és problémáiról. Dr. Halmay Béla kérdésünkre a következőket mondta: — Miskolc város legnagyobb problémája a tria­noni határ, amely alig néhány kilométerre húzódik el a város mellett. Ez a határ elvágta a várost a ter­mészetes piacától. Valamikor az egész Felvidék ide gravibált és ma szomorúan kell tapasztalni, hogy ez a kis város saját erejére van mindenben utalva. Miskolc| valamikor Észak-Magyarországnak volt köz­pontja, iskolái nagyszerűen fejlődtek, mert a Fel­vidék ifjúsága idejárt iskolába. Miskolc valamikor valóságos diákváros volt. Volt nagy éjszakai élete, azt mondták, hogy Budapest után Miskolcnak van a legnagyobb éjszakázó élete. Jól ment a kereske­dőknek, az iparosoknak, általában a város külseje is elárulta, hogy itt pezsgő élet folyik. Sajnos most megszűnt. A város a Felvidék elesatolásával elvesztette természetes piacát, ezáltal egy csapásra meg lett bénítva Miskolc keres­kedelme és ipara egy egész életre. Miskolcon a há­ború előtt igen tekintélyes számú nagy gyárvállalat működött. Ma bizony Diósgyőrt kivéve alig maradt, meg ezek közül a gyárak közül egy néhány. Ezek a gyárak is kénytelenek a környékben elhelyezni terményeiket, mert a magas vasúti tarifa miatt nem lehetnek versenyképesek a fővárosi és pestkörnyéki gyárakkal. Az üzleti élet pang', a vendéglők üresek, üresek a szállodák is. A trianoni határ a legnagyobb fájdalma e városnak. Érthető is ez, mert Miskolc helyzeténél fogva a Felvidékre vau utalva. Hogy a város mindezek da­cára mégis fejlődik és hozzá szépen és örven­detesen fejlődik, ez a miskolci nép élniakarásá- nak, élelmességének, élnitudásának a bizonyítéka. A város kultúrája is igen magas nívón áll. Eb­ben természetesen előljár a jogakadémia és a sok­fajta iskola. Fejlődésnek indult a város kézműipara is. Sajnos ebben az évben nem tudjuk megrendezni a szokásos miskolci hetet, mert a belügyi kormányzat erre nem adott nekünk engedélyt. És bizony nagy kárt jelent az egész vá­rosra. A kereskedőknek, az iparosoknak, szállodá­soknak, stb., vatgyis mindenkinek, mert egy ilyen miskolci hét a nagy idegenforgalomra való tekintet­tel a város lakosságának is igen szépen jövedel­mezett. A város idegenforgalma évről-évre örven­detesen javul, ez természetesen elsősorban Lilla­fürednek köszönhető. Nagy súlyt helyezek Göröm- bölytapolca kiépítésére és fejlesztésére. Második kis Lillafüreddé akarom varázsolni ezt a csodás fek­vésű fürdő- és nyaralóhelyet. Ma már Tapolcát is rengeteg idegen és külföldi keresi fel részben gyó­gyulás, részben pedig üdülés céljából. A város legfőbb problémája; a munkaalkalom megteremtése. A magánépítkezés, sajnos, teljesen szünetel. Még; pár évvel ezelőtt Miskolc állt a vezetőhelyen az összes vidéki városokkal szemben az építkezés terén. 1935 óta vagyok a város polgármestere. Közéleti pá­lyámon mindig arra törekedtem, hogy ennek a vá­rosnak a boldogulását minél jobban elősegítsem és most, — hogy engem a város bizalma a polgármes­teri székbe ültetett — fokozottabb erővel dolgozom Miskolc város boldogulásáért. Ába Sándor. vidékre. családi gondozóba heroinéit a munhakeptelen szegeim öregek A főváros szociálpolitikai vezetősége hosszabb ideje folytat tárgyalásokat egy életrevaló gondolat megvalósítására. A szegényellátás kiterjesztése érde­kében rendszeresíteni akarják a szegények családi gondozását és az a terv, hogy legalább 1000 munkaképtelen, ma­gával tehetetlen öregembert akarnak vidéken elhe­lyezni, azok ellátására vállalkozó családoknál. P. Osvai-Osvald 'tartományrendi főnök kezdeményezte és ajánlotta ezt a szegénygondozási módot és ő foly- j tatja a tárgyalásokat vidéki községekkel a gondozást | vállaló családok jelentkezése alalpján. A tárgyalások befejezéshez közelednek és rövidesen megkötik a meg­állapodást a szegények vidéki gondozásba; adására. E szép szociális elgondolás megvalósításával sok j gondtól szabadul meg a főváros. Amellett ez a rend- | szer anyagilag is előnyösebb lesz a fővárosinak. Első­sorban azokat a munkaképteleneket helyezik el vi­déken, akik jelenleg a kolduskataszterben vannak nyilvántartva és nemcsak ingyen ebédet, egyéb élel­miszerutalványokat, tüzelőt és ruházatot kapnak a fővárostól, hanem féllmvonkint 8 pengő készpénz támogatási is, amit az alamizsna megváltási akció jövedelméből fedeznek. A vidéki elhelyezés sokkal kevesebbe fog kerülni, mint amennyit a főváros most fordít ogy-egy munkaképtelen Szegényember eltar­tására. Az így elérhető megtakarítás lehetővé fogja tenni további szegények gondozásba vételét. 1000 szegény öreg ember vidékre való elhelyezése szociá­lis tekintetből is célszerű. Az uccákra ('olytun vissza­térő koldusok is eltűnnek ezáltal. A kis szeretetotthonokat továbbra is fenntartják, sőt szaporítják. Jelenleg 80 kisszeretettotthon műkö­dik, körülbelül 900 gondozottal. Nemsokára megépül a kamara erdei új szerétettottlion pavillonja, ahol tekintélyes számú eltartásra szoruló kap majd elhe­lyezést. A jövő hónapban lesz féléves fordulója a koldusrendelet fennállásának. Az alamizsnamegváltást addigra igye­keznek fokozni, bogy a félévi beszámolóban már je­lentősebi) eredményt tüntessenek fel. A kerületi elöl­járóságok újabb körleveleket bocsátottak ki azokhoz, akik az előző felhívásra nem válaszoltak, vagy csak nagyon csekély összegű adományt ajánlottak fel. Ezeket az elöljárók újabb levelükben felkérték, hall­gassanak lelkiismeretükre és vállaljanak szintén meg­ajánlást, vagy pedig tehetségükhöz képest, emeljék fel az eddig beküldött csekély, adományösszeget. KÖNIG JANOS 1 OKU. gépészmémvök Műszaki iroda, grafikai szaküzlet Budapest, IX., Sobieski János u. 23 te t. e r o ni i -4s3-5 8 mmmmmmm Lőrinczy Mihály oki. mérnök, mélyépítő vállalata Budapest, V., Pozsonyi út 4. Telefon: 11-52-92 SEIF GYULA I oki. mérnök és építőmester Budapest^ T;íeUinPapi39" 63 I Custodis Alphons Mérnöki iroda és építési vállalat ipari beren­dezés részére Gyárkómónyépítós Gőzkazán- befalazás, ipari kemencék építése és tervezésű Budapest, V.f Nádor-u. 19. ALAPÍTÁSI ÉV 1876. — TELEFON: 1-120-07

Next

/
Oldalképek
Tartalom