Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-13 / 2. szám
Budapest, 1987 január 13. Független Budapest 5 63 százalékkal emelkedett három év alatt a külföldről Budapestié érkező idegenek száma Mit mesél a Statisztikai Évkönyv A nemesvalutájú országok pénzértékének sorozatos devalválása világszerte megérzik az idegenforgalom hanyatlásán. Annál örvende- tesebb, hogy a magyar idegenforgalom a kedvezőtlen konstellációk közepette is örvendetesen fejlődik. Igen érdekesen és gondosan összeállított áttekintésben mutatja be a főváros idegenforgalmának fejlődését az Illyefalvi I. Lajos dr. igazgató által szerkesztett Székes- fővárosi Statisztikai Évkönyv most megjelent kötete. A négy évre visszamenőleg Ösz- sz efoglalt számokból megtudjuk, hogy a régi országhatárokon túli ól érkező idegenek száma négy év alatt csaknem 40.000-rel nőtt, úgyhogy a múlt évben mintegy 103.000 külföldi fordidt meg fővárosunkban, ami megfelel a főváros népessége 10 százalékának. Nem egyszerű frázis, hanem statisztikai adatokkal igazolható tény, hogy a külföldi idegenforgalom évről-évre erősödik. Dr. Illyefalvy Lajos 1933-ban 7453-mal, 1934-ben 10.586-tal, 1935-ben pedig 21.536-tal több idegen érkezett Budapestre, mint a megelőző évben. Ha indexértékben akarjuk kifejezni a főváros idegenforgalma arányának növekedését, száznak véve az 1932. évi adatot, az index 1933-ban 112-nek, a következő évben 129-nek, a múlt évben pedig 163-nak felel meg, ami azt jelenti, hogy az elmúlt három év alatt a válságos gazdasági és pénzügyi viszonyok ellenére is 63 százalékkal sikerült emelni a külföldről jövő vendégek számát. Ezer szellemi szüKségmunhást iogialhoztat állandóan a főváros Tízesztendős jubileumát üli ez az intézmény A főváros az idén is megismétli a szellemi szükség munka-akciót, azonban sokkal kisebb keretekben, mint a korábbi években. Mindössze 300 szükségmunkást fognak alkalmazni és ezek is csak két-, két és félhónapos foglalkoztatásra, számíthatnak, miután a rendelkezésre álló Hitelkeret csekély. Egyébként most van a 10 esztendős jubileuma annak, hogy a főváros a szellemi szükségmunka-akciót megindította. 1926 telén volt az első szellemi szükségmunka, amely majdnem félesztendeig, december közepétől májusig tartott. A foglalkoztatottak száma is elég- nagy volt, egyes években 1500 körül mozgott a, szol- lenti szükségmunkások száma, később ezt a keretet fokozatosain leszállították, de ezzel egyidőben egy állandó szellemi szükségmunkásfoglalkoztató akciót indítottak a szegény gondozói munkakör ellátására. 1932-ban szervezték meg ezt az állandó jellegű szellemi szükségmunkát, amely azért nevezhető állandónak, mert egy éven át 9 hónapig kapják az itt foglalkoztatottak fizetésüket, a 3 hónapos szünet is csak azért van, nehogy a foglalkoztatás rendszeres alkalmaztatásnak tűnjék. 800 szellemi munkás kapott ilyenformán állandó foglalkoztatást és most nemrég a kolduskérdés rendezése kapcsán további 200 munkanélkülit alkalmaztak, úgyhogy ez- időszerint mintegy 1000 szellemi szükségmunkásnak ad kenyeret a főváros a szegényellátás adminisztrációs lebonyolítása keretében. Ezeknek 54 százaléka férfi, 46 százaléka nő, fő- bérleti lakásban lakik 72 százalék, albérletben 28 százalék. A szellemi szükségmunkán kívül 93 százaléknak nincs más jövedelme. Érettségivel, vagy ennek megfelelő végzettséggel 84 százalék, főiskolai végzettséggel'16 százalék rendelkezik. Az állandóan alkalmazott szellemi szükségmunkások közül 55 százalék volt köz- vagy magántisztviselő, 5 százalék szabadfoglalkozású, 40 százalék pedig olyan, akiknek a szellemi szükségmunkán kívül még semmi egyéb foglalkoztatottsága nem volt. Az összes foglalkoztatottak 46 százaléka családfenntartó. Negyvenöt milliós beruházó programot dolgozott ki a közegészségi ügyosztály Új szemétlerakodótelep, vasúti vágányzat, új kocsiparkok és pormentes szemétgyűjtés Sajnos, a megszállt magyar területek és a csonkaország vidékeiről származó idegenforgalom nem mutat ilyen örvendetes fejlődést, sőt hanyatlik. A megszállt területek magyar- és idegenajkú népét az ellenséges indulatú szomszédállamok elzárkózó intézkedései és megfélemlítései riasztják el az utazástól. Nagyon megérzi fővárosunk a legnagyobb tömegeket képviselő bécsi, német- és olaszországi eredetű idegenforgalom fejlődésének gyöngeségét, amely mind alatta marad az összforgalomnak, illetőleg a többi országokból eredő idegenforgalom emelkedésének. Különösen Olaszország irányából nem tud eléggé felfejlődni idegenforgalmunk az 1933. évi 20 százalékos visszaesés után, bár a javulás lassan itt is mutatkozik. A külföldről jövő idegenek mintegy negyedrésze Béesből jut hozzánk, de a gazdasági viszonyok ottani rosszabbodása következtében bécsi idegenforgalmunk se tud olyan mértékben kibontakozni, mint egyes távolabbeső országoké. Ama államok között, amelyeknek velünk való vendégforgalma az utóbbi időben legjobban fejlődik, a három rokonszenves északi államot említhetjük első helyen. Finnország, Svédország és Lengyelország fiai szívesen jönnek hűvös ég-hajlatuk alól a mi enyhébb klímájú fővárosunkba. A bárom államból csaknem négyszeresre emelkedett a fővárosba érkező idegenek száma. Angliai és hollandiai idegenforgalmunk régi gyökerű. Annál örvendetesebb, hogy e két gazdag, nagykultúrájú és igényes népű országból is háromszorosra emelkedett a fővárosba érkező idegenek száma. Az ellenséges közszellem miatt nem tud eléggé kibontakozni a Csehország felől jövő idegenforgalom sem olyan arányban, mint azokban az európai országokban, ahol ilyen politikai gátlások nem akadályozzák az utazni és szórakozni vágyó, gyógyulást és üdülést kereső polgárok szabad forgalmát. Végeredményben azonban csak a legnagyobb elismerés szavaival lehet megemlékezni idegenforgalmi politikánk fáradhatatlan tevékenységéről, amely nemcsak a gazdasági viszonyok rosszabbodásával, hanem egyes államok elzárkózásával is küzdve, «gyre több idegent törekszik fővárosunkba vonzani, miáltal nemcsak nemzeti jövedelmünket gyarapítja, hanem új halálokat is szerezi a lovagias és szívélyes magyar nemzetünknek. LATICEL MATRAC légáteresztő nem melegszik hygiénikus GYÁRTJA A MAGYAR RUGGYANTAÁRUGYÁR Jelentette a Független Budapest, hogy a polgármester felhívására az ügyosztályok, üzemek és intézmények beterjesztették beruházó programjaikat és különböző fejlesztési elgondolásaikat. A pénzügyi ügyosztály ezekből fogja kihámozni azt az új beruházó programot, mely reális számítások szerint az új kölcsönből kivitelre kerülhet. A beterjesztett programok között ugyanis nemcsak olyan tervek vannak, melyek sürgősek, hanem egyes intézmények nagyvonalú, több évre terjedő munkaprogramot is dolgoztak ki. Más kérdés, hogy ezekből azután lesz-i© valami. Így például a közegészségügyi ügyosztály egymaga közel 45 milliós munkatervet terjesztett elő, melyben a Köztisztasági Hivatal beruházási elgondolásai 23 milliót tesznek ki. A Köztisztasági Hivatal nagyszabású tervezetében, melynek végrehajtását legalább öt évre kon- templálja, a fejlesztési programpontok egész sorát tárja fel. Elsősorban a már régen aktuális új szemétlerakodó telepet szeretné megvalósítani. E célból megfelelő területet kell vásárolni, mely a fővárostól legalább 50 kilométernyi távolságban fekszik. Részben közegészségügyi szempontok, részben fejlesztési szempontok teszik szükségessé, hogy az új szemétlerakodóhely ilyen távol legyen a fővárostól. Amennyiben ezt a területet sikerül megszeGyümölcs- és vírágkíállításí csarnok épül Budapesten Egy lépéssel közeledünk az állandó kiállítási terület megvalósításához Régi kívánsága a termelőknek és iparosoknak, hogy Budapesten állandó kiállítási terület létesüljön, megfelelő épületcsoportokkal, de az erre vonatkozó tervek főleg anyagiak hiányában mindeddig nem valósulhattak meg. Most azonban mégis lesz egy állandó kiállítóisi csarnok, mégpedig a virág- és gyümölcskiállítások céljaira. A magyar gyümölcstermelés éis virágkertészet nemcsak európai, hanem világviszonylatban is nagyhírű. A szokásos gyümölcs- és virágkiállítások mindenkor nagy feltűnést keltenek szakkörökben, de a közönség- érdeklődése is mindjobban megnyilvánul e kiállítások iránt. Ennek felismerése adta az Országos Magyar Kertészeti Egyesület elnökének, gróf Széchenyi Károlynak azt a gondolatot, hogy Budapesten állandó csarnokot létesítsenek a gyümölcs- és virágkiállítások számára. Ki is szemelték a megfelelő helyet a városligeti Ko- legerszky-kioszk területén, melyet a múltban a főváros évről-évre átengedett a virágkiállítások céljaira. A tárgyalások az egyesület és a különböző hatóságok között megindultak, hogy a Kologerszky- kioszk helyén az állandó virágkiállítási csarnok megépülhessen. A tervek szerint 120 méter hosszú és 25 méter széles csarnok épülnek a lebontandó jelenlegi épületek helyén. Az építkezési költség megközelítené a 250.000 pengőt és ezt az összegét egyenlő rezni, természeteslen gondoskodni kell arról, hogy zavartalanul történhessék oda a szemétszállítás. Szükséges tehát, hogy megépítsék az új lerakodótelephez a vasútvágányzatot, ami szintén jelentős költséget igényel. Ezzel kapcsolatban fejújításra ée modernizálásra vár a Köztisztasági Hivatal szemétszállító kocsiparkja. Új és nagyobbszámú tehervagonról, azonkívül modernebb, gazdaságosan vontató mozdonyokról kell gondoskodni. A 23 milliós beruházási programnak tehát az új szemétlerakodótelep és a szállítóeszközök modernizálása teszi a nagyobbik részét. A köztisztasági járművek modernizálása sem várhat soká. Már a legközelebb be kell vezetni a pormentes szemétgyűjtési rendszert, melynek érdekében — mint a Független Budapest közölte — nemzetközi pályázatot hirdettek egy alkalmas, lófogatú, pormentes szemétszállító kocsi modelljére. A pályázat eredménye alapján legalább 150 ilyen szemétgyűjtő kocsit kell beszerezni a beruházó program keretében. De szaporítani és modernizálni kell a locsolóautóparkot, a seprőgépállományt és a többi köztisztasági eszközöket. Szemétégető telep létesítése nem szerepel a programban, miután a kísérletek tanúsága szerint a budapesti szemét nem alkalmas az égetésre és ezért a Köztisztasági Hivatal végleg lemondott arról a gondolatról, hogy Budapesten szemétégetői létesítsenek. részben vállalnák a kultuszminisztérium, a földmí- velésügyi minisztérium és a főváros. Egész éven át használnák a csarnokot. Tavasszal a korai hajtatott virágok, palánták kerülnének kiállításra, nyáron nemcsak a csarnokban, hanem a szabad területen is rendeznének virágkiállítást, melynek keretében nyaralókertek, vikendházak kertészeti elrendezései és más hasonló kertészeti elgondolások kerülnének bemutatásra, ősszel gyümölcskiállítást rendeznének, bemutatnák a külföldi kivitel szempontjából figyelembejövő gyümölcsöket, magvakat. Télen sem maradna parlagon a csarnok, mert az épület fedett tenniszpálya céljaira szolgálhatna. A kiállítóktól nem szednének helypénzt. Az a terv, hogy márciusban megkezdik az építkezést és esetleg Szent Istvánra a kiállítási csarnok már meg is nyílhat. A főváros már megadta hozzájárulását a terület átengedéséhez. Az errevonatkozó polgármesteri előterjesztés, mely egyben a főváros anyagi hozzájárulására vonatkozóan is tartalmaz javaslatot, legközelebb kerül a szakbizottság elé. Bertalan János bognárüzeme Budapest, VI, Hajdú ucca 28. szám Telefon: 2-912-40
