Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-14 / 15. szám
HARMINCKETTEDIK évfolyam du X ^ 1937 április 14 15. szám Független Budapcsl VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 1-199-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA A FÜNSz 1 (zd.) A Károlyi-forradalom és a proletárdiktatúra szenvedései és megalázásai nyomán alakult meg, a nagy felszabadulás napjaiban, a Fansz, a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége. Ellenforradalmi alakulat volt — eleinte — amelyik híven tükrözte az ellenforradalom minden hibáját, türelmetlenségét, kíméletlenségét, — de egyben minden előnyét és erényét is. De különbözött is az ellenforradalom lázában megszületett sok más alakulattól' abban, hogy menten az érdekképviselet jellegét vette fel és mint ilyen nemcsak túlélte az egyéb tiszavirágéletű egyesüléseket, hanem jelentőségében és erejében folyvást növekedve, a főváros tisztviselőtársadalmának olyan j összetartó pillére lett, amely teljesen teherbírónak I bizonyait azokkal a törekvésekkel szemben, amelye- j két a közigazgatás és — sajnos —■ nem egyszer a | politika is érvényesíteni próbált a tisztviselőkarával ! ' szemben. Ma — tizenhét esztendő távlatában — a i Fansz megtisztulva és megtisztítva teljesítheti azt a kötelességet és betöltheti azt a hivatást, amelynek érdekében alakult: a tisztviselői érdekek önzetlen és \ határozott szolgálatát. 'Ma a Fansz nemcsak érdek- j képviselet, hanem erkölcsi testület is, amely magában foglalja .a főváros alkalmazottainak minden j kategóriáját és minden elemét. Hogy idáig eljutott, az nem kis részben azoknak a férfiaknak az elévülhetlen érdeme, akiket társaiknak bizalma a Fansz élére állított. Egy Liber Endre, Wurmb Elemér, Duday Alajos, Búd6 Jusztin munkássága, irányító keze és nemesveretű kollegialitása formálta, vitte, fejlesztette és emelte a szövetséget arra a magaslatra, amelyen állva ma hangot tud adni kívánságainak és érvényt tud! szerezni akaratának. Nem lekicsinylendő munka volt ez. Hiszen tudjuk, hogy az első időkben olyan befolyások igyekeztek érvényesülni, amelyeknek kiszolgálása nehezen volt [ összeegyeztethető a tisztviselőt kötelező pártatlan- i Sággal. A törvényhatósági élet új formája új fel- j adatokat, új orientálódást vagy — hogy az akkor j közkeletű szóval éljünk — új mentalitást követelt meg a tisztviselőtől, aki teljesen idegenül állott szemben az akkori idő villámterhes jelszavaival és megnyilatkozásaival. Nagy lelkierőre, sok önfeláldozásra, bölcs előrelátásra, mérlegelő higgadtságra, a felcsapó gyűlölködés távoltartására, jó szívre és tiszta lélekre volt szükség, hogy ezeknek az időknek első, vészes hullámzásában zátonyra ne fusson a város hajója. Budapest büszkén elmondhatja, hogy alkalmazotti kara a lelkiismeretnek ezt a nagy próbáját tisztán és keményen, meg nem tántorodva és a hivatás egyenes útjáról le nem térve, kiállotta. És ez nem kis részben a Fansz-nak és az azt vezető férfiak bátorságának, hűségének és — ha kellett — merész kiállásának köszönhető. Most — Liber Endro utódául —- Bódy László dr. tanácsnok került a Fansz élére. Ha valakire ráillik az az angol mondás, hogy a megfelelő ember áll a megfelelő helyen, — akkor Bódy László az. Határozott, kemény, meggyőződéséért síkra szálló, melegszívű és jólelkű férfiú, a tisztviselői érdekek nagyszerű ismerője és meggyőződéses, bátorszavú képviselője, akinek kezében jó helyen van Liber Endre örökségé. Egészen bizonyos, hogy Bódy valóra fogja váltani azokat a reményeket, amelyeket működéséhez a tisztviselők társadalma fűz és őrködni fog afelett, hogy tettek igazolják Szendy Károly polgármesternek azokat a szavait, amelyekkel a tisztviselői előlépte- í test a munka, a szorgalom és a hozzáértés mérvétől teszi függővé. Mert ezen a téren — valljuk csak be van egy és más felpanaszolni való — a politika nagyobb dicsőségére. Kar a fiát fi Jenő főpolgármester* s „H gazdasági élet javulását az építkezési kedv jelzi a legbiztosabban - Ez az igazi fokmérő — Hhoi az építkezési kedv megvan, ott bizalom van s ahol ez van, ott a gazdasági élet adottságai is megvannak - Ez a helyzet ma Budapestem is** M főpolgármester nyilatkozik a költségvetésről, a budapestiről és az államiról, a Nemzetközi Vásárról, Budapest helyzetéről Valóságos embergyűrűből kell kiszabadítania magát Rarafiáth Jenő főpolgármesternek, hogy párszavas utasítást adjon a titkárának, mikor hozzá- férkőzhetem, hogy fel- tehessem neki a kérdést: mikor volna néhány perce a Független Budapest számára? Rámnéz, mosolygó figyelemmel, mintha lelkiszemével naptára lapjait forgatná. S nagyhirtelen rácsap, mint egy hirte- lenül talált megoldásra: — Mikor? Most! Itt. Azonnal. S máris indul egy ma- j gúnyos sarok felé, ama j közéleti ember elszánt készségével, aki tisztában van , az idő s ,a percek jelentőségével, de a, sportmberével i ás, aki tudja, hogy a kedvező alkalom kihasználása megkönnyíti a munkát, míg eredményeit csak felfokozza. — Itt nyugodtan beszélgethetünk. Ady is a maga Bakonyának mondotta a zsibongó Párizst, miért ne lehetne ugyanaz nekünk ez a zsibongó terem a maga sürgő-forgó ember- sokaságával. M főváros költségvetése Először — érthetően — a legfontosabb kérdést vetem fel őnagyméltóságának. Azt ugyanis, amely I az egész fővárosi háztartás-tengely kérdése: a »költségvetés' kérdését«, amit sokan úgy akarnak beállítani, mintha bizonyos mértékben ütköző felület J volna ia kormány és a főváros között, neheztelve, hogy la minisztérium egy megváltoztatott felterjesztést hagyott csak jóvá, amivel az önkormányzat szellemét sértette volna meg. Karafiáth Jenő főpolgármester csak legyint erre. — A szőrszálhas ogatás sokaknak csak olyan kedvelt mulatsága, akár csak a bridzs. Ez is lehet szenvedély, ami nélkül élni sem tud már a játékos. A politikában is vannak ilyen szenvedélyek, mániákus szőrszálhasogatók, akik a szavakat nézik s nem a lényeget. Akik ostromra indulnak valamiért, de az ellenkezőjéért ugyanúgy hajlandók volnának a támadásra, mert nekik a harc elemük, ami nélkül nem érzik jól magukat. Azt hiszem azonban, hogy minden józan fővárosi polgár előtt, aki Budapest ügyeivel, gazdálkodásával törődik, tisztán áll a szándék, ami a főváros vezetőségét a költségvetés összeállításánál vezette, mint ahogy nyilvánvaló a szándék, amellyel a belügyminisztérium ennek a. költségvetésnek az egyensúlyát biztosítani igyekezett. Ha ezt nem tette volna, önmagával jött volna ellentmondásba s azt az álláspontot igazolta volna, amely a szanálást mindig támadta. A cél pedig csak egy lehet: a költség- vetési egyensúly biztosítása. Hogy ehhez a kívánt célhoz a főiváros eljusson a szanálás kapósán — olyan munkamennyiséget kellett igényibe vennie és f e IhászKarafiáth Jenő. nálnia, miire alig volt még példa. Hiszen a Független Budapest sorozatos nyilatkozatokban és cikkekben ismertette annakidején mindazt a munkát, amit többek között az üzem- politikai Ibizottság végzett, ez a minden pártból összeválasztott testület, amelynek munkája valamikor jó forrásanyagul fog szolgálni mindazoknak, akik a ma Budapestjének az üzemi életébe bele akarnak pillantani. S mikor a belügyminisztérium megmutatta azt a forrást, ahonnan a hiány fedezését pótolni lehet^ ivoltaképpen a szanálási munka s az üzem- politikai bizottság nagy munkájának az eredményét használta fel Budapest életének, háztartásának az érdekében. Hz állami költségvetés Ha már a költségvetésnél tartunk, felvetem a kérdést, hogy mi a véleménye a kegyelmes úrnak, mint Budapest főpolgármesterének arról a »nagy« költségvetésről magáról, amelynek zsiransa: Fabinyi Tihamér? — Minden megítélés attól függ, milyen szempontból nézzük a dolgokat. — Ha az állami költségvetést magyar szempontból nézem, örömmel tölt el a pénzügyminiszter kijelentése, bogy a gazdasági viszonyok örvendetesen javulnak. Ha szociális szempontból vizsgálom, a családi pótlék részleges emelésének, ami két és félmilliót juttat a többgyermekes családoknak. Ha »fővárosi« szemmel nézem — elsősorban is örvendenem kell, hogy a múltévi beruházási összeg 59 millió pengőről 90 millió pengőre emelkedett. Mert egyrészt ez a 31 millió pengős emelkedés az ország teljesítőképességének örvendetes emelkedésére u,tal — másrészt — ez a 90 millió pengő — ha nem is egyenesen, de közvetlenül mégis az iparnak és kereskedelemnek jut — ami a kereskedelmi hajszálé'sövesség törvényei szerint Budapest kereskedelmét és iparát is új kereseti lehetőségek áramával tölti meg, hogy itt elvégezve a maga munkáját, visszaáramoljon ismét a vidékre. Ez az egészséges gazdasági vérkeringés aztán az egész ország általános jólétének megerősödését eredményezi. — De ha speciálisan csak budapesti szemmel nézem, akkor meg a legjobban annak örven- dek, hogy a júliusban lejáró fővárosi rendkívüli házdómentességek rendszerét 1939 december végéig meghosszabbították. Emlékezzünk csak vissza, hogy éppen a Független Budapest hasábjain nyilatkozott Zsit- vay Tibor barátom, jó néhány hónappal ezelőtt erről a kérdésről, minden tényezőnek figyelmét fellhíva a kérdés nagy fontosságára, .megígérve a maga közreműködését is, hogy ez a főváros érdekében intéztessék el. Hogy ez a hosszabbítás mit jelent a fejlődés és az építőipari munkálkodás szempontjából — azt talán taglalni sem kell. Hiszen közörömet kelt a kimutatás, amely az építőkedvnek a fokozódását jelenti a, fővárosban s ami a legnagyobb biz-
