Független Budapest, 1937 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-07 / 14. szám
Budapest, 1937 április 7. Független Budapest 3 M HÉT Amit még nem tud Bessenyey Zénó kegyelmes úr Vannak dolgok, miket gyakran az tud meg a legutoljára, akire éppen vonatkozik, ha ugyan egyáltalán megtudja. Bessenyey Zénó kegyelmes úr is így lehet új kitüntetésével, nem is sejtve, hogy ez nem is olyan újkeletű, amilyennek ö azt gondolja, s hogy kevés híja volt, hogy az előbb nem látott napvilágot, mint maga a Közmunka Tanács elnökévé való kinevezése. A dolog úgy történt, hogy mikor Gömbös Gyula kormányra került, több magas pozíció várt új gazdára, akiket mind igen nagy körültekintéssel válogattak ki a sok aspiráns közül, hogy valami baj ne történjék azzal, hogy meg nem felelő emberre essék a választás. Sok vita folyt a Közmunka Tanács elnöki méltósága körül is. Mikor először került itt a Bessenyey neve előtérbe, Gömbös Gyulának is tetszett a megoldás. Tréfásan fordult egyik bizalmasához, aki valamit liberális V i ze kr Öl mormogott. — Hogy Zénó liberális1 Hogy az, vagy nem az, azt én nem dönt,hetem el. De hogy még ma is annak látod — az csak arra mutat, hogy nem kon- junktúrás ember. Ezek ma rendesen egészen más vizeken eveznek. De különben is: figyelem régen Bessenyey Zénót. Es megállapítom, hogy az emberi képességek egyik legritkább és legértékesebb adottságával rendelkezik: mindenki szereti s mindenki a magáénak vallja. Olyan tulajdonság ez, ami a legnehezebb feladatok megoldását is meg tudja köny- nyíteni s ahol más akadályokra talál és megakad, ottan neki siker terem. Én nagyon is alkalmasnak tudom őt a Közmunka Tanács élére. Egyik képviselő megjegyezte: —Nem lesz ez jó, Vezér, más valakit kell választanod. A Gömbös kérdő tekintetére megmagyarázta: — A Közmunka Tanács elnöke eddig kegyelmes volt, Bessenyey pedig csak méltóságos. Ez a rang- különbség okvetlenül csökkenteni fogja a tekintélyét s így a sikerét is. — Azon könnyű segíteni — mondta Gömbös. — Csak két betű kell hozzá. Mindenki tudta, hogy mire gondol a miniszter- elnök. Többet aztán nem is esett szó a kérdésről, míg egy napon csak megjelent Bessenyey Zénó neve a I hivatalos lapban, anélkül, hogy a rangemelés kérdése előbb megoldódott volna. Hónapok múltán került az eset megint szóba, ugyanabban a társaságban, ahol nagyban csodálkoztak az urak, hogy Bessenyey Zénó milyen pompásan végzi a maga dolgát s milyen zavartalanul tudja a felmerülő nehézségeket megkerülni, legyőzni s a maga igazságát diadalra juttatni. — No, látjátok — mondta Gömbös Gyula ismert mosolyával — még csak az a bizonyos »kegyel- mess é g« sem kellett hozzá. — Még eszedben van a dolog? Azt hittük, már régen elfelejtetted. — Dehogy is felejtettem, dehogy — mondja Gömbös. Nem szoktam én ilyesmit elfeledni. Ha el is felejtettem — szándékosan történt. — Szándékosan? Kérdi a, rászegeződő szemek néma kíváncsisága. Nem kérette magát tovább s megadta rá a magyarázatot, még pedig eképpen: — Már meg is volt szövegezve a felterjesztés — mondja — s csak éppen az aláírás hiányzott még róla. Közben azonban eszembe jut valami. Még pedig az, hogy mi lett volna Napóleonból, ha előre kérte volna a császárságot, hogy tekintélyt tudjon csinálni magának a sikereihez. Vagy rátermett valaki, vagy nem. Ha igen, akkor elvégzi a maga dolgát ha méltóságos úr, ha pedig tehetségtelen és nem alkotóképes, akkor meg adhatok neki olyan címet, mint Kaligula a lovának, az mégis csak szamár marad, ha mingyárt konzulnak is titulált at tani. És nem írtam áld a felterjesztést. Es Bessenyey megmaradt méltóságosnak. Nos, látjátok, igazam volt. így is meg tudott felelni a maga feladatának. Most majd, ha felterjesztem és ha_ kegyelmes úr lesz, mindenki érezni fogja, hogy a maga munkájával, a maga sikerével szerezte és hogy megérdemelte. Hát nem lesz szebb egy ilyen kitüntetés? Persze — közbejött, a betegség s a miniszterelnök nem igen ért rá ilyen kérdésekkel törődni többé: De meg Bessenyey Zénó is sokkal jobban beletemetkezett a maga munkakörébe, semhogy olyan kérdés izgat la volna, ami nem az ő kérdése voltaképpen, hanem a miniszterelnöké. S mivel Darányi Kálmán el szokta intézni a rá váró kérdéseket, elintéze ezt is, még pedig úgy, hogy nem csak a kitüntetettnek szerzett vele. örömet, hanem mindazoknak, akik örülni jtudnak az igaz munka: sikerének és elismerésének. ZséjéKARDOS JENŐIÉ rendező, Központi fűtés, vizvezetéK és csatornázási vállalata Budapest, VI., Ó ucca 31. Tel,: 1-179-05 A belügyminiszter jóváhagyta a főváros költségvetését és eltüntette a közel 6 milliós deficitet A bevételi előirányzatot emelte és a kiadásokat csökkentette a belügyminiszteri kék plajbász Közvetlen húsvét utóm leérkezett a városházára a belügyminiszter leirata a. költség vetés jóváhagyása tárgyában. A Független Budapest már előzetesen jelezte, hogy a kormányhatóság jelentős változtatáso kát fog végrehajtani a költségvetés számoszlopain és arra fog törekedni, hogy az eredetileg előirányzott 5,846.053 pengős deficitet teljesen eliminálja. Ezt az előzetes értesülésünket iái bekövetkezett tények igazolták, amennyiben a belügyminiszter tényleg olyan átcsoportosítást eszközölt a főváros idei költségvetésén, melynek következtében a deficit eltűnt. Ezt az eredményt sikerjült elérni a belügyminiszternek anélkül, hogy egyetlen kiadási tételt törölt volna vagy egészen új bevételi tételt állított volna be a költségvetésbe. Csupán a bevételi előirányzatok emelésével és a kiadási előirányzatok csökkentésével tette deficitmentessé a kormányhatóság a főváros idei költségvetését. Szokatlanul terjedelmes a miniszter leirata, mely mindenekelőtt összehasonlítja az új költségelőirányzatot az előző évvel és vizsgálja a tételeket a végrehajtott szanálás szempontjából. Elöljáróban készséggel megállapítja a kormányhatóság, hogy a főváros gazdasági téren a tőle elvárható kötelezettségeknek anyagi erejéhez mérten megfelel. A költségvetésben az előirányzás úgy ia bevételi, mint a kiadási oldalon elég reális alapokon nyugszik, sőt a kiadási oldalon talán túlzott biztonsági előirányzás is tapasztalható. A személyi kiadásoknál rendszeres illetméuycsökken- tés nincs, amit a belügyminiszter nem is kíván. Bőségesen történtek azonban előirányzások mellékilletmények címén, melyeknek rendezését a belügyminiszter most már szükségesnek tartja, még pedig olyan szempontból, hogy a mellékilletmények mérsékeltessenek. Ezután részletekben foglalkozik a leirat a költségvetés egyes tételeivel. Megfontolásra ajánlja, nem kellene-e a tűzoltótisztikar létszámát emelni, mert a 600 főnyi legénység mellett a 16 főnyi tisztikar kevésnek látszik. Felhívja a belügyminiszter a fővárost, hogy a magánfelek érdekében teljesített eljárásokért szedett díjakat sürgősen vegye revízió alá, mert különben maga lesz kénytelen intézkedni. A jövőben a kolduskérdés megoldásával kapcsolatban társadalmi úton történt megajánlásokból eredő bevételeket a költségvetésbe bevételként elő kell irá nyozni. Indokolatlannak tartja a miniszter az idegen- forgalmi költségvetés emelését. Az ingatlanok értékesítéséből várható egymillió pengő előirányzatot felére mérsékelték, miért ily címen nagyobb bevételre számítani nem lehet. Nem járult hozzá a házinyomda keretében a nyomtatvány- raktárnoki állás szervezéséhez és az e címen előirányzott személyi kiadást törölte a miniszter. A költségvetési egyensúly érdekében a belügyminiszter a következő fontos változtatásokat eszközölte a főváros költségvetésén. A szanálási intézkedések értelmében interkalári címen a rendszeres illetményeknél 485.000 pengőt kell megtakarításként elérni. A közoktatási kiadásoknál a normál létszámra való fokozatos áttérés következtében 240.000 pengő lesz megtakarítható. A kölcsönök törlesztésénél és kamat szolgálatéinál az előirányzatot 2.8 millióval szállították le, mert a külföldi kölcsön után a valuta- árfolyamok a hivatalosnál magasabb árfolyamon voltak1 számításiba véve. A községi közszolgáltatásokból eredő bevételi előirányzatot a belügyminiszter 700.000 pengővel felemelte. A nagyüzemek javuló üzleti eredményeihez képest a községi alaphoz való hozzájárulási összegeket az Elektromosműveknél 1,328.000, a Gázműveknél 500.000, a Vízműveknél 300.000 pengővel emelte. Mindezeknek a változtatásoknak figyelembevételével a főváros 1937. évi költségvetése a belügyminiszter szerint nem 5,846.053 pengő deficittel, hanem 20.727 pengő felesleggel zárni. A belügyminiszter szerint a községi alap költségvetésében mégis maradtak! rejtett tartalékok, a költségvetés megőrzi szükségszerű rugalmasságát és ezek a tartalékok a giizdálkoidlási év esetleges kedvezővé alakulása esetén még növekedhet is. Kitér a leirat a fővárosnak a forgalmi adóban való részesedés felemelésére irányuló kérelmére. Ezt a kérdést a kormány az államháztartás jelenlegi helyzetében nem tudja teljesíteni. Az álliamrendőrségi hozzájárulás tekintetében a belügyminiszter rámutat arra, hogy az elmúlt évben a konnány azzal a feltét"llel szállította két millióra az eddigi hárommilliós hozzájárulási díjat, ha a főváros ezt a kétmilliót az év folyamán hiánytalanul befizeti. A főváros azonban e kötelezettségének! nem tett eleget és az idei költségvetésben újra csak kétmillió pengős rendőrségi hozzájárulási díjat irányozott elő. A befizetés elmaradása indokolttá tenné, bogy a kormány az eredeti hárommillióra emelje fel a főváros hozzájárulási kötelezettségét. Nehogy azonban ez a főváros gazdálkodásában nehézséget okozzon, a belügyminiszter ettől a lépéstől eltekint, de nyomatékosan felszólítja a főváros vezetőségét, hogy a múlt évről elmaradt két milliót és a folyó évre elő irányzott ugyancsak kétmilliót késedelem nélkül fizesse be az állam pénztáréiba. Ma üzemi költségvetéseket tárgyalva, a belügyminiszter, mint előbb említettük, felemelte a nagyüzemek bevételi előirányzatát és úgy intézkedett, hogy a községi háztartáshoz kötelező hozzájárulás után fennmaradó felesleget a tartalékalap gyarapítására kell fordítani. Nem járult hozzá a beliigyminiszter ahhoz a javaslathoz, hogy aa üzemi alkalmazottak renumerádója fixiroztcissék. A BESZKÁKT költségvetését tekintettel a közlekedési vállalatok súlyos helyzetére, fa kormányhatóság beható vizsgálat alá vette. A több mint egymilliós deficit abból ered, hogy a vállalat a szanálás során számításba vett megtakarítások közül a viszonylatvezetés módosítása folytán a várt megtakarításokat ezideig még nem érte el. A I belügyminiszter ezért sürgeti a szanálási tervek keresztülvitelét. Kifogásolja, hogy a személyi és a dologi kiadásokat 680.000 pengővel emelték. Ezt a többletet a gazdálkodás során meg kell takarítani. Végül közli m miniszter, hogy az idegenforgalmi járulék és a tűzoltási járulék szedését a folyó évre is meghosszabbítja. Figyelmébe ajánlja a fővárosnak a városi vámok és az állatvásárpénztári díjak, különösképpen a közvágóhídi díjak revízió alá vételéi. A költségvetési leiratot tekintettel arra, hogy az eredeti költségvetéssel szemben lényeges változtatásokat tartalmaz, a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzik ki. Április 7, 10 és 13-án délután '/z3 órakor | getover se nyele Gera Lajos Fiai épület- és bútorasztalosmestei* Budapest, VIII., Thék Endre u. 35 Telefon : 1 370 20. Alapíttatoii 1S70 Schuster Lajos Villamossági vállalata Budapest, II., Fő ucca 58 Telefon: 1-521-49 Elvállal : villamosvilágítás, motor, gazdasági és irodai telefon, názi és szállodai csengő, villamos fényjelző, villamos vízállás mutató, villámhárító, rádió- és antenna- berendezését Épület- és portálasztalos KAPOSSY JÓZSEF Budapest, Y.( Nádor u«a 20. Telefon: 1-102-24 Műbútorok restaurálása Pncnic/hil! Szabadalmazott FÄMOSIA cseiépkályha rUSpioUIIII V/bWdlU gyártása. Vállalja épületek berendezését a legjobb poltári agyagból készült sajátgyártmányú cserépkályháival. Átalakításokat és javításokat a legpontosabban készit. Budapest, VIII., Baross u. 69. Telefon . 1-430-71 Telep : Vili., Táncsics u. 4/A Zubovits István női és férfi bőrkabát készítő Budapest, VII, Károly király út 13 (Ledermann udvar) SÁGI ISTVÁN _________ I t űzhely- és épületlakatosmester Budapest, Vili,, Baross u. 2 Telefon: 1-446-77 ^szénbánya és Téglagyár fársulaf Pesten, (Dräsche) Budapest. V. kér., Klotild ucca 3 Telefon: *1-126-66
