Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-04 / 9. szám

2 Független Budapest Budapest, 1936 március 4. A munkanélküliség kérdése - a Nemzeti Egység Pártja szakbizottságában eg-yik leghosszabb útjává válik. És milyen htjává! ... M várhegyi csúszás j Mindez a felvilágosítás még' ott zsibong az em- j lókezésemben is tudom, hogy az elnök szexötetrérnél- J tósága még siók momdanliv,adóit tan to gat, hogy ,a I Független Budapest hasábjairól tájékoztassa ,a | köziéi jövő tervei iránt érdeklődő közönségeit, ha i közibe nem jön valami. Egy vis major. A Várhegy. — Igen: a földcsúszás egy kissé háttérbe szó- ! rította a terveket, ha, nem is megvalósításuk idő- I rendjét értve, hanem az érdeklődés szögét hajlí­totta az építőtervekről a természet szeszélyének paj­kos rombolása felé. Mikor kiejtem a Várhegy iszót — Bessenyey Zénó átfogja a karomat és megindul velem Álgyay Hu­bert Pál átélniük irodája felé. — Külön hegycsúszási osztályunk is van már - - mondja tréfásan, közben a maga állás­pontját rögzítve le a következőkben: — Sokat és sokféléket beszélnek, amint az már ilyenkor rendesen történni szokott. A mi dolgunk csak az, hogy megálla­pítsuk, vájjon történt-e valahol va- -* lami mulasztás, ami elháríthatta volna a bajt. Mi véleményeket nem mondunk, helyettünk a szakemberek megállapításai beszélnek. Ezek­nek a hivatásuk, hogy felülvizsgálják mind­azt, ami a Várhegy omlásának meg gátlására ezideig történt. Semmi kétségem, hogy a szak- férfiak véleménye, után el fognak némulni azok a vélemények, amelyek elmulasztott kö­telességeket emlegetnek, persze, felelősség nélkül. De egyben azt is .hiszem, hogy össze fog­nak zsugorodni azok az indokolatlanul meg- dagadt remények is, amelyek egy vis major helyzet következtében előállott helyzet kap­csán a megindítandó perek lehetőségei körül jegecesednek ki. No de ez nem ide tartozik. Ez két tényező dolga: a szakértőké és esetleg a független bíróságé. Az osztályban megtudom, hogy -a főváros négy műegyetemi tamiárt, nóvleg: dr. Mihailich Győző, dr. Hültl Dezső, dr. Sándy Gyula, dr. Jáky Józsefet kérte meg a megtett intézkedések felülvizsgálására s az új teendők megállapítására. A négy szakember — mind kiváló és elismert szaktudós és tekintély — az eddigi intézkedéseket jóváhagyta, helyesnek ta­lálva a főváros azon intézkedését, hogy nem tévedt a további kísérletek terére, hanem a csúszást azon­nal a megfelelő1 erő&ségú cementfalak emelésével sietett megakadályozni. Tekintve, hogy mind az alelnök, mind a munká­val foglalkozó szakmérnök súlyosan megbetegedtek, ígéretet kaptam, hogy mihelyt egészségük helyreáll —• rendelkezésemre állanak, hogy a Várhegy körül történtekről a szakember beavatott véleményét is­mertessék a Független Budapest olvasóival. Tekintve, hogy a támaszfalak elég erősek lesznek, hogy a mostani szokatlan és rendkívüli időjárás mellett is megakadályozzák a további talajosúszásit, megnyugodva várhatjuk be a szükséges tudnivaló­kat, iamely majd megvilágítja előttünk a márgás talaj veszélyét, amelyet nem sikerült a beléje oltott cementtel megszilárdítani s megindult, mint az .an­gol költőóriás birnámi erdeje. Ó, ha megállítani — bírnám! Zsirkay János. A NEMZETI EGYSÉG FŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HÍREI Beszámoló. A NÉP fővárosi szervezetének VI. ke­rületi központja kedden, március 3-án este 8 órai kezdettel a MOVE -székház nagytermében vacsorát rendez. A vacsorán megjelennek és beszámolót tar­tanak a kerület országgyűlési képviselői és törvény- hatósági bizottsági tagjai. Teríték ára 1.50 P. A NÉP közművelődési szakbizottsága. A Nem­zeti Egység Pártja Fővárosi Szervezetének Közmű­velődési Szakbizottsága dr. Kövesligety Miklós tör­vényhatósági bizottsági tag elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésén resztvettek Terbócz Imre ország- gyűlési képviselő1, bizottsági tag, Vályi Lajos bizott­sági tag, továbbá a párt külső szakértői. A szak- bizottság elhatározta, hogy a külső szakértők kiegé­szítését kéri. A meghívandó személyek névsorát a szakbizottság elnöke fogja összeállítani és meghí­vás céljából az elnökség elé terjeszteni. A NÉP szónokai a lakbérleti szabályrendelet vitájában. Szerdán — március 4-én — kezdi tár­gyalni a főváros közgyűlése az évek óta húzódó lakásbérleti szabályrendeletet, amelyre nagy felké­szültséggel vonulnak fel a pártok. A Nemzeti Egy­ség Pártja részéről 1 ályi Lajos a párt hivatalos szónoka, aki rendkívüli buzgósággal és hozzáértés­sel vett részt a megelőző tárgyalásokon és több­rendbeli, a lakóknak kedvező módosítást tudott elérni. A részletes vita -során még többen is hozzá fognak szólni a tervezethez, köztük Németh Béla és Hegedűs Bertalan bizottsági tagok. STEINBACH JÁNOS lakatos-, bádogos-, vizvezetékszerelő-munkák vállalata. Budapest, VI., Gömb uoca 44/A. (Csata uooa sarok) TELEFON: 903-31 A főváros szociálpolitikai szakbizottsága a na­pokban tárgyalta a munkanélküliség elleni községi biztosítás bevezetésének kérdését, továbbá a munka­nélküliség enyhítésének intézményes rendezéséről szóló javaslatot. Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Egy­ség szociálpolitikai szakbizottsága is foglalkozott a főváros szociális problémáival. A bizottságot, amelynek tagjai a fővárosi tör­vényhatósági bizottsági tagok, továbbá a párt külön meghívott szakemberei voltak, Gaár Vilmos örökös bizottsági tag, elnök hívta össze. Az ülésen igen tüze­tesen vizsgálták meg a beterjesztett javaslatokat. Pontról-pontra haladva, a tagok először az aktualitás kérdéséi vetették fel. Az általános egyetemes emberi szempont, de első­sorban a magyar nemzeti munkaközösség tartalma, a magyarság egyetlen tagját sem engedheti súlyos nélkülözéseknek kitenni. Az a felfogás, hogy a munka: társadalmi jog és társadalmi kötelezettség, amely a vezető termelési tényezőkkel, például tőkével egyenrangú tényező és hogy annak megbecsülése a gazdasági együttműködésnek és a nemzeti termelés­nek elengedhetetlen feltétele, — a nemzeti egység gondolatvilágának kardinális része. Ennélfogva a munkások védelme és a nélkülözések elleni biztosí­tása, általában a szociális gondoskodás a párt pro­gramjának legsürgősebben megvalósítandó pontja. Ezt a felfogást Vályi Lajos dr. fc'v. bizottsági tag- képviselte nagy eréllyel. A szociálpolitikai szak- bizottság a fent hangoztatott erkölcsi érdeket a gaz­dasági érdek fölé helyezve, szociálpolitikai célkitű­zésében elvi álláspontot foglalt el s a kérdés tárgya­lását időszerűnek nyilvánította. Nehézség csak ott mutatkozott, hogy a községi biztosítás bevezetésére a bizottság semmiféle jogszerű alapot nem talált. Ezért a munkanélküliség elleni küzdelem általános rendezésének lehetőségeit tárgyalta. A szakemberek felszólalása után a bizottság megállapította, hogy néhány szaktörvényünkben, to­vábbá az 1914. és 1916. években hozott, munkaközvetí­tést szabályozó törvényeink é-s az 1928 :XV. te.-kel elfogadott nemzetközi munkaügyi egyezményeink kellő alapot nyújtanak a probléma intézményes meg­oldására. De a kormány nemzeti munkaterve is magában foglalja a munkanélküliség elleni küzdelem ügyének szerves és intézményes rendezésének megoldását a munkanélküli biztosítás elve alapján. Külön feladatnak ismeri el a munkanélküliek fog­lalkoztatását; a munkanélkülieket csak munka elle­nében hajlandó támogatni. Az állástalan ifjúság érdekében a kormányzat, a magasabb állások lebontásával, a kis állások szaporí­tását tartja legsürgősebben nemzeti és szociális fel­adatnak. Ezenkívül lehetetlenné akarja tenni az ál­láshalmozást. A szakbizottság ennek alapján elhatározta, hogy a megoldás útjait a társadalmi biztosítás irányába vezeti és hogy segélyben elvileg csak dolgozni akaró, szükséget szenvedő egyént részesít. Majd részletesen foglalkozott a munkanélküliség enyhítését szolgáló módozatokkal. Így a mezőgazdasági téli munkanélküliséget a háziipar meghonosításával és továbbfejlesztésével, az egyébfajta idénymunkanél­küliséget, — még egy iparág megtanulásával kí­vánja ellensúlyozni. A munkapiac szervezetlenségé­ből folyó munkahiányt a hatósági munkaközvetítő hivatalok tökéletesítésével óhajtja elérni. A szakmák túlzsúfoltságát pályaválasztási tanácsadással, egyes iparágak gyors elhalása következtében előálló munka- nélküliséget az átképzés könnyítésével bírná csökken­teni. A munkakerülést kényszerrel és pedagógiai esz­közökkel kívánja megszüntetni. A szellemi munkanél­küliséget és az állástalan ifjúság minőségi munkanél­küliségét a nemzeti munkaterv 18. és 19. pontjának következetes és teljes keresztülvitelével kívánja meg­oldani. Tűrhetetlennek nyilvánítja, hogy a fiatalság ingyenes foglalkoztatása a munkanélküliség álcázá­sára és a magánosoknak jogosulatlan előny biztosí­tására szolgáljon. A szociálpolitikai bizottság mindezzel a munka- nélküliség kérdését nem találta megoldottnak, mert azt elsősorban a világháború után megváltozott gaz­dasági helyzetnek tulajdonítja és annak gyökereit mé­lyebben keresi. A baj hatékony orvoslását elsősorban új munkaalkalmak megteremtésével kívánja biztosítani. Mivel a mai liberális gazdasági rendszer mellett az üzleti érdek csak megfelelő ha­szon reményében fogja a munkásokat foglalkoztatni, a közületnek lesz a feladata szükségmunkák teremtésével, másrészt közmunkák kiadásával a munkaalkalmakat szaporítani. A szükség-munkáknál azonban vigyázni kell, hogy a dolgozó munkások bére le ne szoríttassék. A közmun­kák kiadásánál pedig azt az elvet kell alkalmazni, hogy azokat a gazdasági depresszió idején végeztes­sük. Ezzel nemcsak a munkanélküliséget enyhítjük, hanem a közmunkákat egyben olcsóbbá is tesszük. A jelenlegi munkanélküliség oly nagy, hogy « köz­munkák sem képesek a munkanélküliségei teljesen megoldani, A bizottságban erősen hangsúlyozták, I hogy a jelenlegi viszonyok között, radikális mó- I dón, csak a munkaidőnek minden téren való kö­vetkezetes és általános leszállításával lehetne j a munkanélküliséget leküzdeni, I még akkor isi, ha a birtokban levők (a. munka bir- I tokában levők), félve a keresetcsökkenéstől, azt min­den áron igyekeznek megakadályozni. A munkaidőredukció kikényszerítését a magáno­soknál adóztatás útján lehetne megoldani. Felemelt ínsógadót fizetnének mindazok, akik a szükséges í mértékű munkaidőleszállítást nem vezetnék be. A I csökkentett munkaidővel dolgozó vállalatok ez alól ' az adózás alól mentesülnének. A munkanélküliség teljes és végleges megoldá­sára azonban a szociális politika eddig legcélraveze­tőbb útját: a munkanélküliség elleni biztosítást kívánja országosan bevezetni. A bevezetés időpontját jól kell megválasztani. Ha a munkanélküliek segélyezése mégis elkerülhetetlennek látszik, akkor az .a munkakészség igazolása ellené­ben, természetben és csak a létminimum határáig történhetik. Mindezeket összefoglalva, a Nemzeti Egység Párt­jának szociálpolitikai bizottsága nem elszigetelt és ad hoc intézkedéseket, hanem tudatos munkanélküli­ség elleni, egységes elgondolása politikát kíván. Továbbá oly szerv felállítását, mely az elfogadott javaslatokat az életbe tényleg átülteti, hatásukat megfigyeli és végrehajtásukat ellenőrzi. A bizottság szociálpolitikai munkásságát azonban nem tekinti a munkanélküliség elleni küzdelemmel teljesnek, ezért az elhangzott további indítványok teljesnek, ezért — az elhangzott további indítványok alapján — elhatározta, hogy tervszerű szociálpoliti­kai munkaprogrammot állít fel és az abban megálla­pított teendőket a sürgősség sorrendjében letár­gyalja. Ennek megtörténtéig is a munkanélküliség fent vázolt kérdéseit és módozatait a főváros köz­gyűlésén keresztül, .sürgős megvalósítás végett, a kormányzathoz felterjeszti. Ilovay Sándor dr. NEP-NAPTÁR A kerületek heti munkaprogramja március 2—9-ig. I. kerület. Március 6. (6): Elnöki tanácsülés. II. kerület. Március 4. (7): Török Lajos előadása »A ma­gyar tőzsde« címmel. Március 8. (11—12): Terbócz Imre or­szággyűlési képviseli! fogad a kerületi központban. III. kerület. Március 9. (6—8): Dr. Orova Zsigmond törv. bat. biz. tag fogad. IV. kerület. Március 4. Pártnap. — Fogad: Nagy Ferenc törvényhatósági bizottsági tag. V. kerület. Március 4. (6—7): Krompaszky Miksa kerületi elnök fogad. Március 4. (fél 9): Kerületi nagygyűlés a Li­pótvárosi Polgári Kaszinóban. Felszólalnak: Bessenyey Zénó és Szurday Róbert országgyűlési képviselők. Előadók: dr. Lajkó Pál, Szombathy Kálmán, dr. Fodor Lajos, dr. Kossány Dezső, Fényes Lász'lió, Dunay Béla. Utána vita következik. VI. kerület. Fogadóórák: Március 3. Dr. Scboepflin Lajos kér. elnök fogad. Március 3. Dr. Resch Aurél, dr. Buday Béla, v. Papp Gyula. Március 4. Wittenberg István, Raffay István fogad. Március 5. Dr. Laub ál István, dr. Aczél Ernő fogad. Március 6. (6): Dr. Patakfalvy Groák László, dr. Schilling Endre fogad. Március 8. (d. e. 11): Veress Gábor törv. hat. biz. tag fogad. VIII. kerület. Március 3. (fél 8): Munkás- és iparos- gyűlés. Március 4. (4—6): Dr. Latorjai adó- és illetmény­ügyi) tanácsadója. Március 6. (7—8): Dr. Usetty Béla, dr. v. Tóth András országgy. képv., Gazdy Jenő, Hajnóczi Béla, Katona János törv. hat. biz. tagok fogadnak. Március 9. (8): Petröczy Géza ezredes »A gáz és légvédelem időszerű pro­blémái« címmel tart vetítettképes előadást. IX. kerület. Március 4. (1—3): Dr. Usetty Béla fogad. Március 5. (8—12): Pártnap. Pávlik Ferenc kerületi elnök fogad. Március 7. (1—3): Dr. Usetty Béla fogad. Március 9. (8—9): Szentessi József és Welllsch Andor biz. tagok fo­gadnak. X. kerület. Március 5. (7): Dr. Pözcl István országgy. képv. fogad. Minden délelőtt (11—1): Halter Károly törv. hat. biz. tag fogad az irodájában (Füzér u. 13.) XI. kerület. Március 5. (fél 8): Kereskedő- és iparos- szakcsoport gyűlése. Március 6. (6—7): Szántay István, föv. biz. tag fogadóórája. Március 8. (fél 5): Munkásszervezet teadélutánja. Március 9. (4—6): Dr. Vályi Lajos föv. biz. tag fogadóórája. Március 9. (fél 8): Diplomás és főiskolai cso­port teadélutánja. XII. kerület. Március 5. (6—7): Hencz Lajos dr. As dr. v. Juhász Jenő törv. hat. biz. tagok fogadnak. XIII. kerület. Fogadóórák. Március 4. (7): Dr. Bessenyey Zénó országgy. képv. és Fiilöp Endre kerületi elnök. Már­cius 5. (7): Dr. Hegedűs Bertalan törv. hat. biz. tag. Március 5-én és 8-án | délután y23 órakor | getőversenyek »Hungária« hőszigetelő vállalat baka'ferenc Magas- és alacsonynyomású, túlhevílett- és telítettgőzű csővezeté­kek, készülékek, berendezések. Központi fűtés csővezetékeinek és berendezéseinek, hűtőtelepek jéggyárak és tartozékainak hőelszigetelése. Budapest, II., Olaszfasor 1. Telefon: 54-7-07 PROTIMNSKY és BRAUN Parkett és Padlózási Vállalat Budapest, V., Csáky ucca 27. Tel.: 92-0-56

Next

/
Oldalképek
Tartalom