Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-06-10 / 23. szám

Budapest, 1936 június 10. Független Budapest 5 BORNEMISZA GÉZA iparügyi miniszter nyilatkozik a „Független Budapestének a magyar iparról, a magyar iparosról és a városrendezés fontosságáról „A főváros mai vezetőséfje még nagy áldozatokkal is ki akarja javítani a mnltak hibáit és pótolni igyekszik a imiltak mulasztásait46 Nem rettenek vissza az újonnan kifüggesztett kis figyeli) íeztetőtáblánál, amely vészt jósló rövidséggel adja mindenkinek tudtára, hogy »a miniszter senkit nem, fogad«. Engem nem riaszt visz- sza a figyelmeztetés. Nem­csak magában a miniszter­ben bízom, aki olyan előzé­kenyen tüntette ki már többször is a Független Bu­dapestet — de a »vezérkari főnökben« —• a fiatal és örökké mozgóikény titkárban is: — dr. Tóbiás Kornélban — aki SO kkat jobb an szereti és becsüli a sajtót s ennek munkatársait, semhogy egy rövid »nem lebel'«-tel tudna válaszolni. Még akkor sem, hogyha erre kivételesen is nagy oka lehetne, mint most is, mikor a minisztert a költ­ségvetési vita nagy munkája veszi igénybe. Az általános helyeslés, amely a miniszter hatal­mas költségvetési beszédét minden oldalról követte, arra vall, hogy az iparosság megtalálja a maga si­kerét az olyan meredek utakon is, amelyiken át kell haladnia annak, aki át akarja hidalni azt a nagy szakadékot, ami a kartelt a fogyasztótól, a nagyipart a kisipartól, a gyárat a munkástól elválasztja. ■Sokan éppen ezt az ellentétes érdek-sorozatot hasz­nálták a legnagyobb érvül a felállítandó ipari mi­nisztérium ellen, felvetve a kérdést, vájjon észszerű-e, szabad-e ezeket az ellentétes érdekeket egy minisz­térium érdekkörébe utalni, anélkül, hogy ú minisztert folyton válaszúira kényszerítsék, hogy hol egyik ér­deket képviseljen a másik rovására, hol a másikat tolja háttérbe valamelyik hátrányára. Éppen a Független Budapest-ben adta meg a mi­niszter erre a megfelelő választ, amely szerint: — Az ütköző felületek kiküszöbölésének egyetlen módja.- az egyetértés. Amint nem lehet külön mi­nisztériuma a, nagybirtoknak és a kisbirtoknak, mert ez még csak jobban szembeállítaná, azokat egymással, ahelyett, hogy egymás mellé segítené őket — úgy nem lehet arra, gondolni sem, hogy a. nagy- és kisipart külön minisztérmm képviselje. Örökös harcra és örökös szembeállásra ve­zetne ez, míg az egyesített minisztérium természetszerűleg összeegyeztet és levezeti az ellentéteket. És ezt a felfogást a gyakorlat igazolta és iga­zolja is. Maga a miniszteri beszéd a legfényesebb iga­zolás, hogy milyen sikeresen lehet dolgozni külön­böző, látszólag ellentétes érdekek szolgálatában, ha valakit nem elfogultság vezet, hanem az a felemeil- kedetfi nézet, hogy mindenkinek joga van az élethez s hogy a társadalom békéjét és> boldogulását csak úgy lehet elérni és biztosítani, ha az érdekeket össze­egyeztetjük s ha a szociális érzésnek teret és érvé­nyesülést biztosítunk. Hiszek abban, amit mondok . . . Bornemisza Géza Sokkal fiatalabb, siókkal őszintébb és közvetle­nebb, semhogy leplezni akarná e siker feletti örömét. Érthető. Hiszen az első költségvetési vitája volt ez. Orenstein és Koppel Magyar Rt. Budapest, VI., Vilmos császár út 31 Autóbuszkarosszériák Motorosmozdonyok Utjavítógépek Kisvasutak Iparvágányok Szép, olcsó, jó KERET csak a Políáft-féle lehet Budapest, VII., Király ucca 89. Tel. 33-4-62 Gyár: VII., Almássy-tér 2. Gyári telefon: 30-5-18 Ballal János központi fűtés, vízvezeték, csatornázás, szivattyú- tolopek és egészségügyi berendezések. Budapest, IV., Reáltanoda ucca 4. Tolefon : 85-2-98 S a jól végzett munka bizonysága csak megerősítő hatással lehet reá. Mikor erre vonatkozólag megkérdezem: meg is mondja — Hogy minek tulajdonítom azt a szeren­csét, hogy általános figyelemmel tüntettek ki a törvényhozás minden oldalán? Talán dicsek­vés látszata, nélkül mondhatom, hogy annak az egy ténynek, hogy hiszek abban, amit mondok és sosem szoktam mondani vagy ígérni olyat, amit nem akarok megvalósítani. Nyílt sisakkal játszom. Amint hogy a, tőke felé megmondom, hogy a. tőke egymagában nem elegendő feltétele a. gazdasági boldogulásnak s hogy a munka egyenlő értéket jelent a tőké­vel — úgy a munkások felé is meg merem mon­dani az igazságot, amit nem helyeslek náluk. A töke érdeke is a munkás boldogulása. Ezért hangsúlyozom szüntelenül a szociálpolitikát. Ott, ahol ezt a tőkés nem érti meg’, ott az államnak a hivatása hogy közbelépjen és rendet teremt­sen. Javítani kell a munkások helyzetén ez kétségtelen és. mi akarunk is javítani. — A múlt év nyara óta folytatok kísérle­teket egyes iparágaikban a két legfontosabb munkáskérdésben: a nyolcórai munkaidő bevezetésében s a legkisebb munkabér kérdésében. A gyakorlati alkalmazásukban akartain ta­nulmányozni a két kérdést s az adatok már előttem fekszenek. Nem akartam ugyanis be­kötött szemmel beleugorni a jelszavak -sokszor veszélyt rejtő örvényébe. Hiszen tudjuk, hogy sokszor milyen mély ür tátong a, legszebb elmé­let és a valóság között. Meg akartam figyelni: mit mond az életi Nos, az adatok a reform mellett szólnak js így semmi akadálya, hogy fokozatosan bevezessük azokat a többi ipar­ban is. — Az iparosság körében nagy megnyugvást kelt, hogy. kegyelmes uram mindig a. kis- és kézműipar megsegítését és oktatását hangsúlyozza. Miben látja ennek a szándékának a gyakorlatban való biztosí­tását? Iparosnevelés és kisipar-támogatás — A törvényhozás mindkét háza elfogadta az -ipari novellát — feleli a miniszter — amely­ben igyekeztem a kézműiparosságnak minden reális követeléséi kielégíteni. De hangsúlyoz­nom kell hogy az én akaratom az eredmény elérését egyoldalúan nem biztosíthatja. Ehhez magának az iparosságnak is hozzá, kell já­rulnia, mégpedig tudása, műveltsége s főleg szak tud ása emelésével. Minisztériumom felállítása óta 136 kéz­művesipari tanfolymot rendeztettem, amelyen közei 2500 hallgató vett részt. Üjabb tanfolyamok vannak előkészületben, me­lyekre már 500 kisiparos jelentkezett. — Hogy ezeknek a tan f-olyam-sorozia toknak milyen hatásuk lesz a kisiparos társadalom fej­lődésére, azt talán fölösleges magyarázni, hi­szen a munka eredményét megkönnyíti a ma­gyar iparos közismert fogékonysága a haladás iránt, ügyszeretete és páratlan alkalmazkodó­képessége. Ezen a téren tehát nyugodtak lehe­tünk. — De mindezzel mn éri be ia minisztérium. Tovább is megyünk, hiszen a félmunka sosem vezethet teljes eredményre, sőt sokszor többet árt mint használ. — Éppen ezért akarom átszervezni az ipar- testületeket is. Ezeknek a munkakörét ki aka­rom szélesíteni. Mégpedig úgy, hogy az az igazgatási teendőkön kívül a kulturális, a szo­ciális és a gazdasági működés területeit is fel­5 öleljék. — Hogy milyen nagy feladat vár például a szociális munkakörre arra elég, ha működési Székesfővárosi Pavillon WEINGRUBER Városi igét ágának két tagozatát említem: az egyik, amely az elöregedett és m unka képtelenné vált iparo­sokról és hozzátartozóiról lesz hivatva gondos­kodni,— ami eddig teljesen elhanyagolt testület volt, ugar melyen még sosem szántott az érdek­lődés ekéje —a másik ág, ahol a tanonc-éis a se­gédkérdés szerepel, ezek művelődéséről továbbá képzésükről s testi egészségükről, valamint lelki szór ak t fásaikról. — Mindez még sok munkát igényel, de neken lelki ügyem s boldog leszek, ha e téren kitűzött céljaimat szolgálhatom és elérhetem. Városrendezési ügyek Budapest egyik legnagyobb problémájára: a városrendezés kérdésére terelem a beszélgetést, hiszen éppen Bornemisza Géza minisztériuma készíti most ez(i a javaslatot, -szeret­ném, ha ezt a kérdést is először a Független Budapest ismertethetné meg a közönséggel, mint ahogy Kozma Miklós belügyminiszter úr ismertette a szegényügy rendezésének egyik formáját éppen e hasábokon. Nem javaslat, — helyesbít ki a minisz­ter a tőle megszokott kedvességgel — csak ja­vaslattervezetről van szó egyelőre. Persze, ez több minisztérium hatáskörébe tartozó kérdés s így most folynak az illetékes m inisztériu mok­kal a tárgyalások. ~ Ha egyre lendülő id-egenforgalmunk nem is kényszerítene bennünket, hogy a természet adottságai mellett igyekezzünk művészit és tet­szetősét nyújtani az emberi alkotásokban, ak­kor sem hanyagol hatnék el ez a kérdést iS nem tűrhetnők, hogy egész városrészek keletkezze­nek csak olyan magukra hagyotton és egységes elgondolás és irányítás nélkül, akárcsak a néger telepesek vigvámjai. A kifelé telepedés-t is csak akkor lehet megengedni, ha azt a belső nép­sűrűség indokolja. Hiszen ez többé-kevésbé gazdasági kérdés is, amelynek nagyrészét a belső lakosságnak kell viselnie a közművek költségein keresztül. — Azt hiszem országos érdeket szolgá­lunk tehát vele, ha még' a nagyobb vá­rosi jellegű községeinket is kötelezzük a szabályozási és fejlesztési tervek elké­szítésére. Mivel a munkaiatok most folynak és mégnem kiforrottak — azt hiszem, korai volna még a nyilatkozatnak. De ha elkészül, akkor szí­vesen állok a Független Budapest rendelke­zésére, mert hiszen szerencsére — Budapesten ez most igazán időszerű kérdés. A főváros mai vezetősége még nagy áldozatok árán is ki akarja javítani a múltak hibáit és pótolni akarja az elmulasztottakat. Ezzel Az< áldozat­készséggel csak megkönnyíti a minisztérium munkáját a kötelező városrendezés bevezetésé­ben és amint hozzá, mint fővároshoz illik is, példát ad az egész országnak, hogyan kell ál­dozatok árán is egyetemes, országos érdekeket i -szolgálni. Zsirkay János Nasici tanningyár és gőzfűrész r.-t. Budapest, V, Nádor u. 12 Telefon : 27-2 58 Szlavón tölgy-és bükkparkettája világmárka! I Barna Márton épület- és műlakatos mester Budapest, Vili., Szerdahelyi u. 3. (Saját ház) Alapítási év 1876. Telefon: 37-0-04 I Apor Leo Kresz Géza u. 45. fém és műszaKi vállalat Budapest V., Telefon: *90-8-70 bőrkülönlegességek és tengeri szivacsok nagykereskedése Budapest, VII, Dohány u. 22-24 Telefon i 40-5-61 Forró és Eppstein

Next

/
Oldalképek
Tartalom