Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-26 / 8. szám
4 Független Budapest Budapest 1936 február 26. Rövidke, pársoros tudósításból értesülünk, hogy ; mielőtt Gannisch-Partenkirchenben az olimpiai játé- i kok téli része megkezdődött volna, már megindultak a tárgyalások az 1940-ben megtartandó játékok oda- j ítélésére. Sok a pályázó nemzet. Ez érthető is. Hiszen ma J már az olimpiai játékoknak nemcsak az erkölcsi í haszna jön tekintetbe. De emellett még az anyagi ! haszon sem megvetendő. Amint ezt a németek is , igazolják, olyan befektetésnek számít ez, ami a j maga busás kamatait az élet számos terén hozza i meg, mégpedig- oly gazdagon, hogy nem lehet áldozat, amit sokalni lehetne érte. A finn megbízott a német találkozón azonnal érintkezésbe is lépett a magyar megbízottal, hogy ennek közbenjárását is megkérje, hogy a NOB-nál — a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos szervénél — a finnek javára érvényesítse befolyását. A jó rokonság még a sportban is érvényesülhet | s így tehát a finnek reménye élénkül. Azt hiszik, j hogy megnyerik a küzdelmet s ha tán lemaradnak is i az 1940-ben rendezendő világversenyről, de ez a le- j maradásuk majd jó betétnek számít az utána követ- j kező játékra. Mindez talán alkalmas egy gondolat felvetésére. — És mi hol maradunk'? Erre Kelemen Kornál dr. a megszokott hidegvérrel és hűvösségével nyilatkozik egyik lapban, kijelentve, hogy semmi reményünk nem lehet az olimpiai játékok elnyerésére. Semmi reményünk. De miért? — kérdé önkény- telenül is minden magyar .ember. — Mert nincsen stadionunk i— némítja el a kér- ! dést a szomorú felelet. De az a baj, hogy nem némítja el. Mert túl min- | den kishitűségen és »nincsen pénzünk«-féle érveié- | sen, tovább zargat bennünket a kérdés: miért, miért j és miért? Zargat pedig- először az ország, másodszor magá- | nak Budapestnek az oldaláról. Először az ország. Meggondolta-e valaki, aki j ezzel a kérdéssel foglalkozott, mit jelentene szegény, j igazságtalanul letepert és megcsonkított országunk > érdekében, ha egy egész álló' esztendeig- a világ összes rádiójában s a világ összes nyelvű sajtójában, a nap különböző óráiban ez a szó jelenne meg; — Budapestről jelentik .., Nincsen a világnak az a propagandaszerve, nincsen az a propagandaalapja, amely egy ilyen propagandára elég pénzzel rendelkeznék. Gondoljuk csak el, mit jelentene a magyar igazság szempontjából, ha egyszerre a világ minden nemzete foglalkozni kezdene az országgal ami eddig csak talán a cserkész-jamboree kapcsán fonódott össze a világ érdeklődésének szálaival. Mennyi hazugság omlanék össze egy ilyen nagy nemzetközi találkozáson, ahol a sport világ bajnokai mellett a sportkedvelők óriási tábora is a maga szemével győződhetne meg arról a küzdelemről, amit a Duna-medeneében a magyarság létéért, kultúrájáért és nemzeti mivoltának megőrzéséért ezer éven át folytatott és folytat megcsonkítva még ma is. A Scotus Viatorok fizetett hazugságai hogyan semmisülnének meg a személyes tapasztalás napfényében. De itt Budapest is érdekelve van. Mégpedig elsősorban. És mit jelentene az olimpiai játék magának — Budapestnek? Kovácsházy tanácsnok óriási erőfeszítése a külföldi közöny, a rosszakarat és ellenséges indulatok kőfalain hogyan vágna rést diadalmasan egy ilyen világesemény kapcsán, ahol millió és millió idegen ejtené ki ennek a városnak a nevét, beszélve róla anélkül, hogy ennek idegenforgalmi jellege volna s ahol az érdeklődéskeltés mindig sikerül, mert a sport játssza benne a fő mozgatóerőt s nem az üzlet. De minderre azt mondja a kishitűség’:- Hiába! Ez csak szép álom, de mégis csak álom, mert nem valósulhat meg. Ez az éppen, amit nem fogadhatunk el érvnek. Miért ne valósulhatna meg? Hiába mondja vigaszképpen az OTT elnöke, hogy aki a stadion kérdéséért harcol, az nyitott kaput dönget, mikor az már elfogadott kormányprogram. Hogy kormányprogram a stadion? Annál szo- morúbb, hogy még mindig csak a »hol« kérdésről vitáznak, ami egy milliméternyit sem viszi dűlőre a kérdést. Erről különben alábbi cikkünkben közöl tudósítást a Független Budapest. A stadion kérdése állami feladat. Kár. Mert ha a főváros ügye volna, már régen megoldott kérdésünk lenne. S nem volnánk abban a sirámos helyzetben, hogy fejlett és európaszerte megbecsült sporttekintélyünk mellett szerényen félre kell államink a jelentkezésnél, mert nincsen stadionunk. Olyan végzetes mulasztás ez, amiért alig lehet a felelősséget vállalni, főként Budapesttel szemben nem, amelynek korszakos fejlődést jelentene az olim- piász. Meddig várjunk még? Bízzák az ügyet Budapestre. Bízzák Szendyre. Biztosak vagyunk benne, hogy nem lesz akadály többé, ha egy kissé zavarba is jönnének a — kunk- tátorok. Zs. J. A Nemzeti Stadion felépítésének ügye mégis csak napirendre kerül. A fővárosi hatóságok lázasan dolgoznak az ügy előkészítésén: elhatározott szándék, hogy Idén dűlőre viszik a problémát. Mint legutóbb jelentettük, a hely kijelölése tekintetében a régi Lóversenytér területe van előnyben, mert központi fekvésénél és megközelíthetőségénél fogva ezt találják a legalkalmasabbnak. Kísérleteznek ugyan még egyesek más területek előbbrehelyezésé- vel, így az Aranyhegy, Lágymányos, a hajógyári sziget, meg a rákosi gyakorlótér propagálásával, de ezeknek a törekvéseknek már nincs jövőjük. Az illetékesek megegyeztek abban, hogy a Stadiont csak a pesti oldalon lehet felépíteni, mert közlekedéstechnikai szempontból megoldhatatlan a nagy látogatótömegek Budára szállítása. A régi lóversenytér ügyének tisztázása érdekében most a MÁV-val rendezni kell a kérdést, hogy a MÁV a Keletipályaudvar kibővítése céljára, nem rej- lektál-e a régi lóversenytér területének valamelyik részére, mert súlyos komplikációk támadnának abból, ha most a hatóságok lekötnék magukat a lóver- senytéri megoldás mellett, megkezdenék az építkezéseket. később azután a MÁV előállana területigénylési kívánságokkal. A jelek szerint a MÁV-nak itt nincs szüksége területre, mert a Keletipályaudvart nem abban az irányban fogják fejleszteni. Ezzel kapcsolatban dől el a fedett sportcsarnok régi ügye is. Eddig mindig arról volt szó, hogy a fedett sportcsarnokot különállóan csinálják meg és erre szintén számos telek került kombinációba. Köztük a régi lóversenytér is. Most úgy változott a dolog, hogy a fedett sportcsarnokot is a Nemzeti Stadion keretében valósítják meg. Sőt szó van arról, hogy a. Stadion mellett újabb fedett uszodát is építenek. Ezek a kérdések most behatóan foglalkoztatják a főváros közoktatásügyi ügyosztályát, amely az Országos Testnevelési Tanáccsal állandó összeköttetésben áll a célok mielőbb való elérése érdekében. A főváros már kifejezte hajlandóságát a régi lóversenytér területének ingyenes átadására. Az OTT — remélhetőleg — hamarosan közölni fogja a, fővárossal az építkezésre vonatkozó elgondolásait, beleértve az anyagi megoldás terveztél; is. Ha. aa OTT — szakítva eddigi módszerével — a fővároséhoz hasonló energiával és ügyszeretettel vág neki a kérdés megoldásának, úgy a Nemzeti Stadion megteremtésének ideje most már csakugyan elérkezett. SsBS Szenes Mártonnál Föüzlet: IV., Károly körút 1(5. Fiókok: VI., Teréz körút 1/c és VI., Teréz körút 41 és Társaépí,smester magas-, mély- és útépítési vállalkozók, törv. bej. cég Budapest, Vili, Baross uc^a 66—68 Telefon : ^3-3-93 r r Pál, építkezésiV/SäH^O új- és használt vasablak, kapu, gerenda, sín, kapcsok, gépek Budapest, V.f Váci út 14 — Telefon : 13-4-35 FULOP DEZSŐ. építőmester BUDAPEST, VII., ARÉNA ÚT 11 Telefon 35 5-84 építőmester nay inni Budapest, V., Lipót Körút 29. Tel.: 22-1-55 Közmunkáknál ismert cég : Búza István és Molnár Géza ÁCSMESTEREK Budapest, I.. Derék ucca 19. sz. Telefon ; 60-5-46 Elvállalnak minden a szakmába vágó ács- és parkettmunkálatokat ZOLLER FERENC festő és mázoló Budapest, II, Margit körűt 2. Tel,: 55-2-47 STEINER ÉS SZIMPER Cégtulajdonos : Steiner Mór Dísz-, templom-, szobafestők és mázolók Budapest, IX., Üllői út 57. Tel.: 30-6-29 LUTZ LAKK- ÉS FESTÉKGYÁR R.-T. BUDAPEST. VII. KÉR., ÖRKAQY-UTC* 4. SZÁM. Bernát Jégszekrények és Hűtőkészülékek Gyára Gyár, raktár iroda: Budapest, VI., Király ucca 36 . Alapittatott 1876 Szép, olcsó, jó KERET csak a Pollák-féle lehet Üzlet: Budapest, VII., Király ucca 89. sz. Gyár: VII., Almássy-tér 2. Teletonszám 33—4 — 62 csempe, kőpadló szállít, válla', javít Porta épületburkoló Szövetkezet Építőbolt. V,. gr. Tisza István u. 1 Tel. : S2-4-81 Sodra Sándor és Fia Rézműves üzeme. Szesz- és vegyészeti gyárberendező vállalat Budapest, IX., Gróf Haller ucca 3. sz. Telefon : 37 8-43 Silmann Béla épület-üveges és képkeretező Budapest, IX, Ráday u. 11. Telefon: 81-5-80 I Ballal János központi fűtós, vízvezotók, csatornázás, szivattyútelepek ós egészségügyi berendezések. Budapest, IV., Reáltanoda ucca 4. Telefon : 85-2-98 MÓCZÁR GÁBOR egészségügyi berendezéseket tervező és kivitelező vállalata Budapest, Vili., Magdolna ucca 4. szám. Telefon: 43—5 — 47 és 34—7—80 I Sélley Mihály szf. csatorna- és pöcegödörtiszfítási vállalkozó B ti d a p e s t, XIV., Kerepesi út 144. sz. Telelőn: 96-9-46 ■■ Február 27-én és ntárc. l-én u délután ’A3 órakor | gefoversenyek Útban a Nemzeti Stadion felé A régi lóversenytér előnyben a többi kombinációKKal szemben Szendy vegye kezébe a Nemzeti Stadion ügyét Véget Kell vetni az öröKös halogatásnak és sürgősen íel Kell építeni a Stadiont
