Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-23 / 51-52. szám
Budapest, 1936 december 23. Független Budapest 15 Nem utópia ami részletekben megva lósít ható írta: NÉMETHY KÁROLY tanácsnok PESTI HAJNALOK A ,,Független Budapestnek“ irta PETERDI ANDOR Csak aki látta, mint sokszor magam, hogy Pestnek hány hajnali arca van, az tudja csak, hogy milyen meseszép e városunk, ha megnyitja szemét. Budapest közművelődésének jövő fejlődését úgy szeretném elképzelni, hogy az a. város pénzügyi megerősödésével mindinkább megkapja azokat a kereteket, melyek között frissebben kibontakozlmtik s elfoglalhatja méltó helyét. Nem jelentéktelen hányád többé a költségvetés •számerdejében, a legkiál- tóbb szükség közepette tétlenségre kárhoztatva, hanem előtte álló feladatainak öntudatos lemé résére nevelt, jól felkészült önálló szerv, mely annak idején, mikor nem lesz vitás, hogy a közművelődés Némethy Kitolt tevékeny irányítása hatósági feladat, képes lesz ennek a követelésnek eredményesen megfelelni. A művészet és művelődés minden ágára kiterjed gondoskodása, Etem lesz mostohagyermek a tudomány istápolása, irodalomban, művészetben nagy -megbízások fogják hirdetni ai vetés céltudatosságát. A székesfőváros múzeumi szervezete teljesen ■kiépül- A Képtár gazdag anyaggal mutatja he az idegeneknek a budapesti művészet fejlődését az európai művészet színvonalára. Valahol a Belvárosban áll, Lehetőleg egy régi palotában a székesfőváros Történeti Múzeuma, mely pompás anyaggal, újszerű, a íkiözönség érdeklődését lekötő fe'J,állításban mutatja a városszervezet alakulását és történetét és életteljes rendszerével komoly látnivalóivá! lesz, tanít és szórakoztat. A Múzeum mellett működő tudományos intézet pedig gazdag- felszereléssel iparkodik a múlt meg- fejtetlen kérdéseit kideríteni, a kutatás mai esetlegességei helyett a rendszeres előrhaladást tűzve célul. Az Aquincumi Múzeum jelentősen kibővült épületben mutatja be mindazt, amit a római város életéről feltárt az ásó. Tervszerűen, ,a város területén belül is, feltárja az aquincumi topográfia iránymutató pontjait. A városi úthálózat és kertek keretei közé beilleszthető római maradványok fenntartása intézményesen biztosítható s ezzel különösem Óbuda arculata kap érdekes színt, nemes hagyományokat. Külön gyűjtemény mutatja, be a székesfőváros őskori leleteit, a történelem előtti idők maradványait, melyek arról tanúskodnak, hogy a főváros területe az idők kezdete óta szakadatlanul lakott volt. A fővárosi könyvtár vadonatúj, erre a célra épült palotája a legkényelmesebb gondoskodással látja él a,z olvasót. Minden kerületben pompásan felszerelt fiókkönyvtárak bő anyaggal, melyek köny- nyen tartanak lépést az élő könyvtermeléssel. Ezek) az épületek egyszersmind a népművelés házai az, egyes kerületekben. Előadóterem, laboratóriumok, műhelyek fogadják a tanulnivágyókat. A lelki gondoskodás karöltve jár a testi istápolássa-1. A -Lelki irányítás eszközei között ott van a színház is i(köz,tük az új, állandó budai), magasröptű előadásaikkal, a színház régi emelkedett, hivatását hirdetve. S mindezt a szellemi táplálékot egy elégedett, boldog s ezért érdeklődő, lelkes közönségnek nyújtjuk, mely buzdít a további munkára, megkívánja az új és új feladatokat, eredményeket, melynek köz- szükséglet a közművelődés szolgálata s nem teher, melyet jól-rosszul viselni kell. Ebben a nyers vonásokkal felvetett álomban mégis minden kiesi részlet megvalósítható, csak az egész együtt hat meglepő utópiának. Db lé- | pésenként, téglánként is el lehet valamit érni. S I ez az előrehaladásnak legbiztosabb útja. Minden évszakban másképpen ragyog: májusban felhoznék az illatok s ha Rákos fölött az ég széle rőt. megnyílnak itt az arany fénymezők. Fel-felcsillognak az uccai fák, ragyognak utak, terek, paloták, a verebek száz kórusa zajong s nyomában álmából ébred a gond. S e hajnali zenébe belerecseg az uccaseprö tank a kövek felett s egy-egy virrasztó ballag csendesen: boros jókedvvel, vagy szerelmesen. És más a nyári hajnal itt: korán tűzrózsák nyílnak vén Pest homlokán s a házakon az ablaküvegek messze mosolygó, nagy mibint-szemek. A körutak lángolnak és a hold, mely egész éjjel ott fönt} silbakolt, nem tud eltűnni, búcsúja nehéz, ha szépséges Pestjével szembenéz. A vén Gellérthegy is kaptáikban áll, ■mint aranymentés mennyei kuszám, mellén rendjelként a hajnali nap tündököl s iöveli a sugarat. Az őszi hajnal? ... ó az, úgy lehet, legfájdalmasabb Budapest felett: tej fehér köd leng: tér és messzeség formátlan, elmosódó szürkeség. A fővárosi árvák vagyona nincs veszélyeztetve Hogyan kezeli a székesfőváros árvaszéke az árvák vagyonát? írta; Dr. CSORNA KÁLMÁN árvaszéki elnök A törvényhatósági bizottság december hó 16-án három olyan ingatlan megvételét tárgyalta, amelyek a közeünapokban a közvéleményt is élénken foglalkoztatták. Az ügynek a pénzügyi bizottságban történt tárgyalásával kapcsolatban ugyanis olyan sajtóközlemények láttak napvilágot, amelyek alkalmasak arra, hogy Budapest székesfőváros árvaszékének tekintélyét megrendítsék és a közvéleményben azt a téves hitet terjesszék el, hogy az árváknak a vagyona rossz kezelés folytán súlyosan veszélyeztetve van. Minthogy a közvélemény helyes tájékoztatása ebben az ügyben közérdekű, a kérdést az alábbi ténybeli adatokkal kívánom a valóságnak megfelelő megvilágításba helyezni. Arról van szó, hogy három gyámpénztári kölcsönnel terhelt ingatlant a gyámpénztári tartalékalap részére kellett megvenni, mert az átlósok nem fizettek és a mai nyomott árak mellett és az ingatlanok forgalmának minimálisra történt csökkenése következtében más megfelelő vevő nem jelentkezett. A 3 vétellel kapcsolatban körülbelül 210.000 P-t kell a gyámpénztári tartalékalapból kiutalványozni, amely összeget a tévesen informált sajtó az árvavagyou veszteség-ének tüntetett fel. Pénzünknek a pengő értékében történt -stabilizációja után a főváros árvaszéke a gyámoltaknak és gondnokoltaknak a gyámpénztárban kezelt készpénzvagyonát az 1928. évtől kezdődőleg újból legnagyobbrészt gyámpénztári jelzálogos kölcsönökben helyezte ki a fennálló törvényes rendelkezéseknek megfelelően. Az ilyképp kihelyezett kölcsönök legmagasabb összege az 1933. év eilső felében i,728.000 P volt. Ettől az időtől kezdve az ismeretes gazdasági válság Itatása alatt az árvaszék további gyámpénztári kölcsönök folyósítását megszüntette és azóta legfőbb gondom volt, bogy a kihelyezett kölcsönösszegeknek a nemfizető adóktoslalvóédéhlizy épn vbggkk a nem fizető adósoktól való behajtásával biztosítsam a gyámpénztár fizetőképességét özv. Steinleinné és Frank grafikai szaküzlet, litográfiái kőraktár Budapest, VI, Gróf Zichy Jenő u. 6 Telefon : 1-185-02 és a felmerülő veszteségeket megelőzzem. Ugyanis a jól ismert gazdasági okokból az adósok nagyrésze csak részben, vagy egyáltalán nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségének. Bár az árvaszéknek erkölcsi okokból kímélettel kellett eljárnia a legnagyobbrészt önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutott adósokkal szemben, akik közül számosán éppen az árva-szék jogvédelme alatt álló kiskorúak voltak, mégis nagyszámú adós ellen voH kénytelen az árvaszék a peres eljárást megindítani. Az 1933. év első felében csupán 300.000 P forgótőke állott az árvaszék rendelkezésére és így fizetőképessége komoly veszélyben forgott. Nagy és körültekintő munkával sikerült azonban elérni, liogj7 ma már az árvaszéknek újból 1,300.000 P készpénztőke áll rendelkezésére, a kihelyezett 390 kölcsönből 55 kölcsönt sikerült már minden veszteség- nélkül, teljes összegében behajtani. Az eddig behajtott összeg* 1,500.000 P. Az 1934. évben 240 adós volt hátralékban, ezzel szemben ma mindössze 88 a hátralékosok száma. p35. évi április hóban 666.000 P volt a tőkehátralék, ezzel szemben jelenleg a hátralék: 452.000 P. Az árvaszék azáltal, hogy a 1928. év óta a gyámol- tak és gondnokoltak készpénzvagyonát fokozott mértékbe jelzálogos kölcsönökben helyezte ki, az 1929- től 1935. években 508.500 P-vel több kamatot tudott téríteni a gyámoltaknak és a gondnokoltaknak, mintha a pénzüket bankban kezeltette volna és emellett a devalváció folytán csaknem megsemmisült gyámpénzitári tartalékalapot ugyanezen idő alatt 4a4.000 P kezelési fölösleggel gyarapította, lígyhogy a törvénynek és az árvaszéknek előrelátásával a felmerülhető veszteségek födözésére szervezett tartalékalap ma kereken l.OM.OOO P tiszta vagyonnal rendelkezik. Az árvaszék jelenleg is az általa kezelt árvavagyou után 4.8 százalék kamatot térít, ami pénzintézeteknél való kihelyezés esetén nyilvánvalóan nem volna elérhető. Mindezek az adatok világosan igazolják, hogy a fővárosi árvák vagyona veszélyeztetve nincs, mert a, jelenleg még. jelzálogkölcsönökben fennálló 3,100.000 P-t a jelzálogul szolgáló ingatlanokon felül 1,000.000 P-ős tartalékalap fedezi. Ha figyelembe vesszük, hogy az árvaszék a törvény rendelkezése folytán közhatóság! kezelésben kénytelen az árvaMinden borong és oly bizonytalan nem látni, hogy az útnak hossza, van csak száll a köd s a vak égbolt akiit rikoltanak költöző madarak. A fák is fáznak, eső szemereg, felhőkbe bújnak a budai hegyek. A Duna meg halkabban zúg, folyik s az őszi Pest farsangról álmodik . . . vagyont kezelni az 1877. évben hozott és sok tekintetben már elavult gyámi törvény rendelkezései mellett, akkor talán elmondhatom a fentismertetett adatok és eredmények alapján, hogy a fővárosi árvaszéket gáncs nem illeti. A fenltemlített három ingatlanvétellel kapcsolatban még csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a szóbanlévő ingatlanokat hites szakértők megbecsülték és ezeknek a becsléseknek az adataiból megállapítható, hogy az ingatlanoknak mai értéke és a gyámpénztár (teljes) követelése között kereken 25.000 pengős különbözet mutatkozik. Remélhető tehát, hogy a gazdasági viszonyok javulásával és az ingatlanok forgalomképességének fokozódásával elérhető lesz, hogy alkalmas időben történő értékesítés esetén még a veszteségek fedezésére szervezett gyámpénztári tartalékalapot sem fogja veszteség érni. December 25, 27 és 31-én délután ’/23 órakor § getover se nyeli Rosenthal Mór épületüvegezést vállalata Budapest, V., látra ucca 26 Telefon: 2-929-77 Alapítva: 1908 Bögözi János. kádárüzeme Budapest, IX., Telepi u. 27. sz. (Ludi vikánál) Telefon: 1 430-77 -i—n' Miiiiiiiigu7iri^KgaMfig^8Kgai I GUTWILLIG IMRE csatorna- és pöcegödörti sztító Budapest VII., Damjanich u. 33. Tel: 1-363-09
