Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-12-16 / 50. szám

Budapest, 1936 december 16 Független Budapest 5 NEMZETI LOBOGO Irta: Dr. VÁLYI LAJOS főv. biz. tag y>A nemzeti lobogó mindenütt az. állam méltósá­gának s a nemzeti erőnek szimbóluma. Az állami összetartozásnak és megkülönbözte­tésnek a jele. A hazafias érzés és a hazához való ragaszkodás hiányára vall a nemzeti zászlónak kevésre be- csülésse...« E szép szavaikat, amelyeknek igaz­ságában pártkülönbség nélkül meg­egyezhetünk, — hiszen még a rom­boló szélsőségek is mindig rendkívüli súlyt helyeznek lobogójukra — a m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi- n válni l raszter mondta a magyar nemzeti ' zászló tiszteletének elmélyítése tár­gyában az iskolák részére még 1929-ben kiadott ren­deletében. Miután a fenti szavak igazságáról meg vagyok győződve, örömmel üdvözlöm a székesfővárosnak a lakóházak kötelező fellobogózására vonatkozó szabály­rendelet-tervezetét. E pillanatban, amikor e sorokat írom, a szabály- rendelet még csak tervezet, remélem, mire © soraim napvilágot látnak, már a székesfőváros törvényható­sági bizottságának vita nélkül, egyhangúlag elfoga­dott határozata lesz a közművelődési ügyosztály elő­terjesztése, — amely a nemzeti érzésű közvélemény régi követelését valósítja meg! A nemzeti összetartozás jelentőségét a maga va­lódi súlya szerint érző és megbecsülő minden polgár kedvetlenül, összeszoruló szívvel, elszomorodva, sok­szor felháborodva látta azt, hogy az ünneplés! művé­szetéről híres magyar nemzet fővárosa az ünneplés külső jelei nélkül, közömbösen megy el a nemzet ün­nepnapjai, vagy nemzeti gyásznapjai mellett. Ahhoz, hogy egy nemzetet megbecsüljön a nagy­világ, első feltétel, hogy az a nemzet önmagát, a sa­ját jelenjét, a saját értékeit megbecsülje és © meg­becsülését önérzetesen kifejezésre is juttassa. Hogy becsüljön meg minket az az idegen, aki messze távol­ságokból jön el a mi híres nemzeti ünnepeink meg­tekintésére és azt látja, hogy egyes főútvonalak fel­díszítésén kívül, a város nagy része szürkén és ün­nepi dísz nélkül fogadja a saját nemzeti ünne­pünket. A nemzeti érzés, hanyatló korszakait jellemzi a nemzielti összetartozás jelentőségének és jelvényeinek a leértékelése, elhanyagolása. S hogy ez hova vezet, mindenki részére, akinek szeme és füle van, tragiku­san példázza Trianon. Mi tudjuk, hogy a magyar élet ma újra a nemzeti öntudatra- ébredésének a korszakát éli, ■sőt a lelkekben egyre jobban és jobban halmozódó nemzeti érzés még csak ezután fogja megrajzolni e magyar század újra felderülő arcvonásait. Annak a nemzeti léleknek, amelynek a hitével én is hiszek, az égjük követelése a nemzeti lobogó nagyobb megbecsülése és ebben a körben, a főváros­ban a nemzeti lobogó kötelező használatának elren­delése. szetartozás érzése köt 'elválaszthatatlanul össze, hogy ez a követelésünk végre valóra válik. A nemzeti lobogó használatával már eddig is több törvényünk és egyéb jogszabályunk foglalkozott. A nemzeti szín ősi jelentőségét visszaállító 1848. évi XXI. t.-c.-ben a »háromszínű rózsa« mint polgári jel­kép megemlítése mellett elrendeli, hogy »minden nyilvános ünnepek alkalmával« minden középületen és magyar hajón a, nemzeti lobogó használtassék. A 88.155—1895. számú belügyminiszteri körrendelet vala­mennyi törvényhatóságot nyomatékosan utasítja az imént idézett törvény pontos végrehajtására, mert a nemzeti lobogó használata »közjogilag is a magyar államiságnak leghatározottabb külső kifejezését képezi«. A középületek és közintézetek nyilvános ünne­pek alkalmával a nemzeti lobogóval leendő feldíszí­téséről szóló rendelkezések akadálytalan végrehaj­tásáról szóló 4642—1898. számú belügyminiszteri kör­rendelet a nyilvános ünnepek alatt Szent István napját, az 18í8-i törvények szentesítésének a napját, a mindenkori uralkodó születésnapját s a törvény- hozás álltai a jövőben kijelölendő nemzeti ünnepna­pokat értette. Intézkedett még a nemzeti lobogó használatáról az 1905. évi XXVII. t.-c. is, amelynek 17. §-a kimondja, hogy az iskolák jellegükre tekintet nélkül tartoznunk a nemzeti ünnepeken a címeres nem­zeti zászlót kitűzni. Ezeken felül a március 15-ét ün­neppé avató, a külső dísz és lobogó használata tár­gyában rendelkező 700—1928. M. E. számú rendelet és a bevezetőleg már említett 640-05-85— 1929. számú kul­tuszminiszteri körrendelet intézkedik a nemzeti lo­bogó használatáról. Már a 700—1928. M. E. számú rendelet 6. §-a is abból a célból, hogy a änemzeti ün­nep jellege a külső dísz minél általánosabb alkalma­zásával is a lehetőség szerint kifejezésre jusson«, felhatalmazza az ünnep rendezését végző- hatóságo­kat, hogy a lakosságot a helyben szokásos módon fel­hívják, hogy házaikat a nemzeti lobogóval vagy nemzeti színek alkalmazásával díszítsék«. Ezen a talajon épült fel az új szabályrendelet is. Mintáért nem kell az idegen jogrendszerek­hez folyamodni. A német zászlórendeletek alapján legfeljebb azt kel­lene megfontolni, hogy a tervezet 1. § (2) bekezdésé­ben meghatározott nagyság szélességi és hosszúsági arányát nem volna-e helyes nekünk is 5:3-ban meg­állapítani, amely minden méretben a zászló arányos­ságát biztosítja. Kétségtelen, hogy az új szabály- rendelet azokat a nyilvános ünnepeket, amelyeken a zászlóhasználat kötelező, a fentebb emllített 4642— 1928. sz. körrendelet meghatározásával szemben ki­tér jesztőleg állapítja meg. Ez azonban helyes is, mert ha az 1848. évi XXI. t.-c. alapján maradunk, kétségtelenül tágabb az ott említett »nyilvános ün­Egy hasznos Karácsonyi ajándék a nélkülözhetetlen Ä SINGER varrógép ebben az ízléses kivitelben SINGER VARRÓGÉP RÉSZV. TÁRS. BUDAPEST IV., Semmelweis utca 14 VII., Rákóczi úí 18 II., Corvin tér 1 VII., Rákóczi út 68 VI., Andrássy út 33 Vili., Baross ucca 86 nepek« fogalmi köre, mint a 4642—1898. számú kör­rendelet más külpolitikai és közjogi viszonyai között óvatosan megvont határai. A nemzet nyilvános ünnepe lesz az is, ha vendégül látjuk az olasz királyt, vagy más Magyarországgal barátságos állam fejét. Ünnepünk lesz, ha a magyar igazság itt, vagy ott a a sötét magyar éjszakában felvillan stb., stb. A kor­mánynak és a székesfőváros vezetőségének meg kell adni azt a jogot, hogy a saját politikai felelősségé­nek a terhe alatti megállapíthassa, mely alkalmat te­kinti olyan nyilvános nemzeti ünnepnek, vagy gyász­ünnepnek, amelyen a magánjellegű lakóházaknak a nemzeti zászlóval, illetőleg gyász-lobogóval való feldíszítését kívánatosnak tartja. Mindenesetre kívánatos, hogy a középületek és magánépületek fellobogózása harmonikusan tör­ténjék. A szabályrendelet megalkotása az 1930. évi XVIII. te. 44. §. (1) bekezdése alapján a székesfővárosi tör­vényhatósági bizottságnak kétségtelenül joga. De ki lehetne az Magyarországon, miniszter, hatóság, párt vagy magánember, aki a székesfővárosi autonómia ez úttörő, helyes és a közvélemény akaratán nyugvó jogalkotásának a jogalapját szőrszálhasogató áljogász- kodással kétségbe merné vonni?! Ez volt az oka annak, hogy a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja megbízá­sából ez év derekán indítványt nyújtottam he e szabályrendelet megalkotása érdekében. E régóta pihenő indítványom elmondását -— amelyet pártunk elnöke költségvetési beszédében sürgetett meg — előzi meg- a polgármester úr szabályrendelet­tervezete, amelyet természetesen annál nagyobb örömmel fogadunk, mert az volna a kívánatos, bogy a nemzeti közvélemény óhaját, amelynek csak egy jele volt a mi indítványunk is, mindig így meg­érezze és -sietve kielégítse a székesfővárosi közigaz­gatás feje. Mi nem vitatjuk e szabályrendelet felve­tésének a szerzőségét, tudjuk, hogy a mi indítvá­nyunkban foglalt kívánság minden nemzeti összetar­tozást érző magyar lelkében ott élt, tudjuk, hogy előt­tünk is sokan sürgették, — mi most csak -egyszerűen örülünk mindazokkal, akikkel a magyar testvéri ősz­BAJKAY FERENC víz-, gáz- és központi fűtés szerelő Budapest, IX, Sobieski János ucca 28 Telelőn : 1-380-56 ZOLLER FERENC festő és mázoló Budapest, II, Margit körút 2. Tel. 1-552-47 Rosenthal Mór épü/etüvegezési vállalata Budapest, V., látra ucca 26 Telefon : 2-929-77 Alapítva : 1908 Markovits István lakatosmesler vállal épület munkákaj Budapest, IX, Mifialkovits u. 5 A közgyűlés Schuler Dezsőt választotta Liber Endre utódának az alpolgármesteri székbe Lezajlott a nagy izgalommal várt alpolgármes­terválasztás. mely az utolsó napon már nem is volt annyira izgalmas, mint ahogyan remélték. A pártközi megállapodás majdnem egyhangú választást tett lehetővé. Még a jelölés is kizárta, hogy a választás meglepetéssel járjon, mert rangsorban kandidál­ták a három rangidős pályázót. Duday Alajos, Schuler Dezső és Né­metiig Károly volt a három alpol­gármesterjelölt és közülük 110 szó­val választotta meg a közgyűlés Budapest új alpolgármesterévé 'NC/3,tí(67* U6ZSO ry -i -» tv "j i • • i t ' Schuler Dezsőt, aki mindenkeppen méltó utóda a tragikusan elhúnyt Liber Endrének, áki a közjóté'konyság és szociálpolitika terén kifej­tett áldásos működésével szerzett olyan kiváló érde­meket, melyek őt, mint most utódát, az alpolgár­mesteri díszes állásra érdemessé tették. Dr. Schuler Dezső. Bács-Bodvog vármegyében, Üjverbász községben 1881 -május hó 2-3-án született. Édesapja fővárosi elemi iskolai igazgató volt. Középiskolai tanulmányait a pia­nistáknál végezte. 1899-ben lépett mint kisegítő dijnok a fő­város szolgálatába. 1904-ig a katonai és illetőségi ügyosztálynál dolgozott. 1904-ben az V. kér. elöljárósághoz helyezték át s ott -a- köz­jótékonysági és gyermekvédelmi ügynek előadója 1-ett. 1905 októberében tanácsi fogalmaizó,gyakornokká választották meg s az önkéntes1 évének leszolgálása után a közjótékonysági ügyosztályba helyezték. Ott és a VIII. kér. elöljáróságnál szolgált a háború kitöréséiig. 1914. nyarán, mint tartalékos hadnagy vonult be és 37 hónapon keresztül teljesített l’rontszolgálatot. 1917 szeptembe­rében történt felmentése után mint főhadnagy szerelt le és a szociálpolitikai ügyosztályban Bárczy István polgármester Godra Sándor és Fia Rézműves üzame. Szesz- és vegyészeti gyárberendező vállalat Budapest, IX., Gróf Haller ucca 3. sz. Telefon: 1-37 8-43 az étkeztetési akció megszervezés-ét, a központi konyha meg­indítását bízta rá. A törvényhatósági bizottság 1931 márciusában tanácsnokká választotta. Azóta a főváros közjótékonysági és szociálpoli­tikai ügyosztályát vezeti & elsősorban a munkanélküliség ál­tal fokozott ínség leküzdése érdekében a fővárosi hatóság nyilt szegénygondozását szervezte át. Az intézeti gondozással kapcsolatban ,a gyermeküdülök és napközi-otthon óik számának, a szeretetotthona és menhelyi fé­rőhelyek számának szaporítása, a szeretetotthonok betegellá­tása zavartalan menetének biztosítása stb. munkásságának eddigi eredményei. A közjótékonysági és 'Szociális munkakörben kifejtett te­vékenységének elismeréséül 1927-ben megkapta a Magyar Vöröskereszt érdemikeresztjét, 1932-ben kormányzói elisme­résben részesült, 1935-ben pedig a m. kir. kormányfötaná- esosi címet kapta. A szakirodalom terén is érdekes munkásságóit fejtett, ki. Schuler Dezső alpolgármester csak január első napjaiban, előreláthatólag 5-én veszi át hivatalát, miután meg kell várnia a kormányzói jóváhagyást, majd azt követően ünnepélyes közgyűlési beiktatását új állásába. Addig a szociálpolitikai ügyosztály élén marad és az ügyosztály új vezetéséről is csak január első napjaiban fognak dönteni. !• «* *■ +■ I* A, ® bőrkülöniegességek Forro es tppstein ssää“ Budapest, VII, Dohány u. 22-24 Telefon: 1-405-61 özv. Steinleinné és Frank grafikai szaküzlet, litográfiái kőraktár Budapest, VI, Gróf Zichy Jenő u. 6 Telefon: 1-185-02 I P ITT LAKK- és festékgyár r.-t. @38 I Srn BUDAPEST, VII. KEK., ÖKNAQY-UTCA 4. SZAtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom