Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-12-09 / 49. szám

Budapest, 1936 december 9. Független Budapest 7 Formahiba késleltette a döntést a Horthy Miklós-bástya megépítése ügyében HÍREK »FÜGGETLEN BUDAPEST« a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének hivatalos lapja 31 éves a Független Budapest (Harminc két teáik évfolyamába tép a Független Budapest) Január elsején harminckettedik év­folyamába lép a Független Buda- pest, a fővárosi politika legrégibb és legnép­szerűbb orgánuma, hogy folytassa három év­tizedet meghaladó munkáját. Hangja a régi, fiatal és harcos: a három évtized nem koptatta el erejét, az elmúlt küzdelmek nem őrölték fel energiáját és küzdőképességét, amellyel Budapestnek, a magyar fővárosnak érdekeiért harcolt. A Független Budapest most is, ezentúl is marad, ami három évtizedig volt: a főváros független polgárságának hű­séges fegyvertársa, a nagy, szép és dicső Budapest melegszívű, harcos katonája. Amikor harminc évvel ezelőtt megindult útjára a Független Budapest, az elsők és egyedüliek voltunk, akik minden erőnkkel, minden buzgóságunk- kal, minden gondolatunkkal és minden sorunkkal csak Budapest egyetemes érdekeit szolgáltuk. Mi vágtunk ösvényt a várospolitikai újság­írásnak, mi keltettük fel a polgárság szuny- úyadó érdeklődését a főváros ügyei iránt. Akik utánunk jöttek, mind, kivétel nélkül, az általunk taposott ösvé­nyen haladtaik. Három évtized nagy idő egy lap életében. Ezzel a múlttal hátunk mögött nyugodt öntu-' dattal tekintünk vissza elvégzett hiunkánkra és pillantunk előre, Budapestnek és polgársá­gának jövője felé. Elsősorban a jövő felé, mert három évtizedes küzdelmünk mindig a jövőt szolgálta,, Budapest fejlődését, nagyságát és haladását. A »Független Budapest« együtt nőtt fel a modern, új Budapesttel. Résztvett azokban a küzdelmekben, amelyek meg­teremtették a mai gyönyörű metropolist, boldogan támogatott minden gondolatot, amely Budapest haladását szolgálta és maga is sok­szor kezdeményezett olyan új uta(t, amely a szebb jövő felé vezetett. Magyarország miniszterelnökének célkitű­zéseit szolgáljuk, mint a Nemzeti Egység fő­városi szervezetének hivatalos lapja. A halha­tatlan Kossuth Lajos szellemében cselekszünk, amikor a Nemzeti Egység törekvéseit Zsitvay Tibor vezetése mellett csekély erőnkkel, de szilárd meggyőződéssel segítjük diadalra jut­tatni. Hitünk, irányunk, meggyőződésünk a régi. A Kossuthi gondolat töretlen hittel ég ben­nünk. Ma is az a kettős cél vezet bennünket, amit a lap címe kifejez a »független« és a »Budapest« szavakban. Harcolunk Budapest önkormányzati! épségéért épúgy, mint az egész magyarság függetlenségért, Magyarországnak Ausztriától való elszakadásával nem szűnt meg a függetlenségünkért való küzdelem,'* csak fokozódott: Trianion rabszolgasága még na­gyobb. még hevesebb harcot követel nemzeti szabadságunk kivívásáért, mint amilyent a múltban kellett folytatnunk. A negyedik évtized küszöbén nem adunk új programot, erre nincs szükségünk. Progra­munk a régi. Megszentelte és igazolta ezt az a három történelmi évtized, amelynél viharosabb, szenvedésekben és harcokban gazdagabb nem volt a történelem során. A magyarság történelmi elhivatottságában és Budapest nagyságában való törhetetlen hit­tel, a magyar főváros rajongó szeretetében lépjük át a második emberöltő küszöbét, kérve olvasóink nagy táborát, támogassák a Füg­getlen Budapestet az eddigi szeretettel. Az újév küszöbén új előfizetést nyit a F ü g g e t i e n Buda p e s t, amelynek elő- i fizetési ára: egyévre ........................P 24 — fé l évre.............................P 12.— Ol vasóink további támogatását kérjük, hogy törhetetlen erővel küzdjünk tovább: Ma­gyarország és Budapest függet­lenség é é r t, nagyságáért é s nép é- ii e k j ó l é t é é rt. A Független Budapest egyik legutóbbi száma elsőnek közölte azt a megállapodást, melyet a fővá­ros akart kötni több Verbőczy uccai ingatlantulaj­donossal a Horthy Miklós bástya kiépítésére szük­séges területek felhasználásával kapcsolatban. Ez a terület a főváros tulajdona, I azonban emberemlékezet óta a Verbőczy uccai in­gatlantulajdonosok mint előkertet használják. A fő­város tulajdonjoga telekkönyvileg is be van je­gyezve, sőt úrijog fizetési kötelezettség is áll fenn e területekre, mégis most, hogy a fővárosnak a bás­tyasétány kiépítése céljából ezekre a telekrészekre szüksége van, az érdekelt ingatlantulajdonosok ne­hézségeket támasztottak a terület átadásánál. Kije­lentették, hogy a kérdéses terület az övék, azt nem adják át a városnak. Hosszú jogi vita keletkezett a helyzet tisztázására és végül is a főváros, hogy a pereskedést jogos tulajdonnak elismertetése érdeké­ben elkerülje, inkább egyességet akart kötni az ér­dekeltekkel. Ezt az egyességet ismertettük egyik leg­utóbbi számunkban és ennek alapján a főváros a bástyasétány kiépítésére szüksé­ges teleksávon felül megmaradó telekrészt hajlandó volt ingyen a Verbőczy uccai ingat­lantulajdonosok tulajdonába adni. ezenfelül kötelezettséget vállalt a bástyasétányt és az — Liber Endre emléke. Szent András napján, né­hai Liber Endre alpolgármester nevenapján, a köz­jótékonysági és szociálpolitikai, valamint a közmű­velődési ügyosztály tisztikara dr. Schuler Dezső és dr. Némethy Károly tanácsnok vezetésével, a székes- fővárosi árvaházak növendékeivel együttesen, ke- gyeletes emlékünnepélyt tartott Liber Endre alpol- g'ármester sírjánál. Dr. ScJnder Dezső tanácsnok meleg szavakban emlékezett meg arról a szeretetről, amely az elhunyt alpolgármestert a székesfőváros emberbaráti ás kulturális ügyeihez és az árvákhoz kötötte. A megemlékezés után Schuler tanácsnok el­helyezte a síron az ügyosztály és az árvák koszorú­ját s a növendékek külön is egy-egy szál virágot tet­tek le nagy jótevőjük sírjára. Dr. Némethy Károly tanácsnok a közművelődési ügyosztály és az ügyosz­tályhoz tartozó intézmények nevében koszorúzta meg a sírt. — Változás a vásárcsarnokok igazgatóságában. December 1-én nyugalomba vonult Burg Ferenc, a fővárosi vásárcsarnokok igazgatója és helyettese, Drágffy Gyula közélelmezési főtanácsos. A polgár­mester a vásárcsarnokok új igazgatójává Ivánfi An­dort nevezte ki, helyettesévé pedig Tóth Ábris köz- élelmezési tanácsost. Egyidejűleg nyugdíjazták Ve­res Sándor közélelmezési tanácsost, Máthé Domokos és Bogisich Lipót közélelmezési főfelügyelőket. — Századosi kinevezés. A kormányzó úr kenesei Kenessey Eleknek, a Széchenyi Gyógyfürdő fel- ügyelő-főpénztárosának, átlagon felüli háborús tel­jesítményei elismeréseképpen a szolgálatonkívüli vi­szonyban a századosi rendfokozat címét adományozta. — A Virágkedvelök Egyesülete szobanövény- és Ikiske-rt- ápolási tan folyamot tart. December 10-én, csütörtökön cl. u. fél 5 órakor aa egyesület helyiségében, VIII., Esz-terháay u. 4. szám alatt »Örökzöld cserjék« címen Füredi Jenő fart előadásit. Minden édeklődöt szívesen látnak. Felvilágosítás­sal «zolgál a központi iroda: VJ., Podmaniczky u. 29., II. 9. (Telefon: 1—163—53.) — Két évre meghosszabbítja a főváros a Kis­ipari Hitelintézetnél elhelyezett egymillió pengős kiskereskedelmi betétjét. A főváros közgyűlése még 1928-ban kimondta, hogy l millió pengő betétei he­lyez el a Kisipari Hitelintézetnél kiskereskedelmi hitelnyújtás céljaira. A betét elhielyezésének, illetve lekötésének időpontja most december végén lejár. Jelenleg az intézet 2.5 százalék kamatot fizet a be­tét után. Az intézet igazgatóságának kérelmére a polgármester előterjesztést tesz, hogy az 1 millió pengős betétet ugyanerre a célra 193S végéig kössék le a Kisipari Hitelintézetnél. — Paprikáért idegenforgalmi ípropaganda. Ér­dekes ajánlatot kapott Görögországból a főváros Idegenforg-almi Hivatala. Carl L. Geiler, Ciprusa szigetén élő, volt osztrák-magyar hadseregbeli tar­talékos tiszt, aki Ciprus fővárosában, Nicolsiában hirdetési irodát tart fenn, felajánlotta, hogy Görög­országban idegenforgalmi propagandát fejt ki Bu­dapest érdekében. Hajlandó © célból budapesti ide­genforgalmi plakátokat elhelyezni és az idegenfor­galmi propagandát más irányban is elősegíteni. Megjelölte azt az összeget, amit ezért a közreműkö­déséért kér. Tekintettel azonban arra, hogy a mai valutáris nehézségek mellett a főváros aligha tudná Görögországba átutalni a hirdetési díjakat, az aján­lattevő azt a propozíciót tette, hogy a főváros ma­gyar paprikával fizessen az idegenforgalmi propa­gandáért. Ezáltal a külkereskedelmi érdeket is szol­gálná és a magyar paprikával további propagandát teremtene Magyarországnak. Az érdekes ajánlattal a főváros érdemben foglalkozik. A Dreher—Haggenmacher—Első Magyar Rész­vényser főzöde november 30-án tartotta meg dr. Metzler Jenő elnöklete alatt rendes évi közgyűlését a Magyar Országos Központi Takarékpénztár tanács­termében. A közgyűlés a zárszámadások megállapí­tása után 1.20 pengő osztalék kifizetését határozta el és a szelvények november 7-étől kezdve a MOKTÄR- nál és a Festi Magyar Kereskedelmi Banknál vál­tatnak he. így magántulajdonba adott élőkért eket elválasztó ke­rítés megépítésére, is. A fővárosnak ezt az egyességi tervezetét súlyos k)itikával illették a pénzügyi bizottságban, mert furcsának találták, hogy amikor valamely területre vonatkozóan a főváros tulajdonjoga igazolva van, miért akarja a főváros mégis nemzeti ajándékként idegen tulajdonba adni ezeket az értékes vagyon­részeket. Ilyen alapon a jövőben bárki fölléphet ha­sonló igényekkel és a főváros az egyenlő elbánás alapján nem tagadhatja meg más polgártól sem az ilyen furcsa kisajátítási eljárást. Tény, hogy az elő­terjesztés megfogalmazása szerencsétlenül történt és ez okozta az ellenvéleményeket. A főváros most új fogalmazáséi javaslatot fog előterjeszteni, lényegé­ben azonban a javaslat tartalma nem fog változni. A fővárosnak itt legfeljebb elvi álláspontjáról lehet szó, mert hiszen vagyoni szempontból már mindegy, hogy a szóbanforgó telekrészek a város nevén, vagy a magántulajdonosok nevén állanak-e. Ezeket a tel­keket ugyanis évtizedek óta előkertként használták a szóbanforgó telektulajdonosok és ugyanilyen célra használják azokat a jövőben is. Végeredményben te­hát a kérdés lényegét illetően nem történik válto­zás, csupán új megvilágításba helyezik az egyessóg körülményeit. A Horthy Miklós-bástya építése így rövidesen, sok akadály leküzdésével mégis megindul­hat. A Községi Élelmiszerüzem negyedszázados jubileuma Az élet nagy forgatagában is jelentős esemény­nek (kell betudnunk, hogy a főváros Közsélgi Élelmi­szerüzeme most érte meg alapításának huszonötéves fordulóját. Nagy feladatot vállalt, amikor ez az üzem működését megkezdte, de mingyárt elöljáróban 'álla­pítjuk meg, hogy az intézmény kiválóan megfelelt rendeltetésének. Röviddel megindulása után megkez­dődött a nagy világégés éis jórészt ennek az üzem­nek tudandó be, hogy míg egész Európában élelme­zési krízis nehezítette a lakosság életét, Budapest valóságos Eldorádója volt a Budapestre került ide­geneknek, akiknek jó és olcsó ellátásáról elsősorban ez az üzem gondoskodott. A háború egész folyamán a közélelmezés nagy problémájának megoldásában is erős támaszi volt a Községi Élelmiszerüzem, amelyre mindig lehetett építeni élelmiszerbeszerzés terén. 25 esztendő nagy idő egy üzem életében. Alig két és fél normális béke-esztendő esik az Elelmiszer- íiz0m 25 'éves múltjára, a többi a háború, a forra­dalmak és az általános gazdasági válság idejére esett, meg nem szűnő küzdelmekkel és minden erőfeszítést igénybe vevő nehéz munkával. De a sokszor vég- vesziedelemmel fenyegető yálság-ois időkben is, az üzem mindenkor hivatása magaslatán állott és ma­radéktalanul teljesítette hivatását, a legmesszebb­menői cg szolgálva úgy a fogyasztóközönség igényeit, mint a fővárosi háztartás érdekeit. Az üzem megalapítása Folkusházy Lajos ny. al­polgármester nevéhez fűződik. Akik utána kerülték az üzem élére, elsősorban az ő tanításait és irányí­tását követték. Az üzem élén egy év ótai Baitz József vezérigaz­gató áll, aki dicséretreméltó tudással és hozzáértés­sel folytatja azt a munkát, mely aiz üzem naiggyá- fejlesztéséhez és nagy népszerűségéhez vezetett. Az évforduló alkalmából rendezett házi ünnepen Rosta János tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője, Juhász Jenő főv. biz. tag, az üzemi választmány elnöke és Nagy Andor bizottsági tag ismertették a sajtó képviselői előtt az üzem eddigi működését. Hadirokkantak zászlóavatása. A HONSz székes- fővárosi terézvárosi kerülete folyó hó 13-án, vasár­nap a székesfővárosi Vigadó nagytermében József főherceg tábornagy és Auguszta főhercegasszony legmagasabb védnöksége, Bornemisza Géza m. kir. kereskedelmi és iparügyi miniszter, Röder Vilmos m. kir. honvédelmi miniszter főivédnöksége és dr. Sipőcz Jenőné díszelnöksége alatt tartja zászlóava­tási ünnepségét. Az ünnepség műsora a következő: Himnusz. Énekli az Elektromosművek kormányzó- és királydíjas dalköre. Ünnepi megnyitóbeszéd: Sár­kány Ferenc elnök, szfőv. törv. biz. tag. József fő­herceg tábornagy szózata a hadirokkantakhoz, hadi­özvegyekhez és hadiárvákhoz. Ünnepi beszéd: vitéz dr. Árvátfalvi Nagy István, a HONSz országos -el­nöke, orsz. gyűl. képviselő1. Dr. Sipőcz Jenőné zászló­anya díszeinökasszony, a zászlót szalagjával feldí­szíti. A zászló üdvözlése. Ünnepi záróbeszéd: Dr. Cseh Szombathy László társelnök, orsz. gyűl. képv., a HONSz. orsz. aleinöke. Elnöki zárószó. Szózat. Hadirokkantak díszhangversenye. A terézvárosi HONSz. elnöksége az idén is megrendezi szokásos nagyszabású díszhangversenyét, mely a hadirokkan­tak, hadiözvegyek és Ihadiárvák karácsonyi felse­gélyezésére szolgál. A hangverseny e hó 13-án va­sárnap este 8 órakor lesz a Vigadó nagytermében. Műsorán a legkiválóbb művészek és művésznők sze­repelnek. A rendezőbizottság élén Sárkány Ferenc elnök, főv. biz. tag áll. — Pályázat 15 erdő- és mezőőri állás betöltésére. A pol­gármester pályázatot irt ki 15 ideiglenes erdő- és meizööri ál­lásra', amelyekéit január 1-i hatállyal fognak betölteni. A pályázati kérvényeket december 31-ig lebet benyújtani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom