Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-09 / 49. szám
Budapest, 1936 december 9. Független Budapest 5 A nagyüzemi alkalmazottak ás tisztviselők január elsején belekapcsolódnak a Segítőalapba Új szabályrendelet állapítja meg a szolgáltatásokat és az eddigitől eitérő módosításokat Sok előkészület, még több tárgyalás után végre január 1-én mégis meg történik az üzemi alkalmazottaknak és tisztviselőknek a Segítőalapba való bekapcsolódása. Igaz, bogy ez a bekapcsolódás nem általános, mert csupán a három nagyüzem, az Elektromos-. Gáz- és Vízművek, valamint ' a Házinyomda | alkalmazottaira terjed ki. A többi üzemek alkalmazottai továbbra sem lesznek tagjai a Segítőalapnak. Az előterjesztés, mely erről az intézkedésről szól, most kerül a különböző fórumok, a jövő héten pedig a közgyűlés elé. Ezeknek az üzemeknek az alkalmazottai ugyanis a legutóbbi státuszremdezésből kifolyóan mentesültek a betegségi biztosítás kötelezettsége alól és így megnyílt a lehetőség, (hogy bevonhassák őket a Segítőalap keretébe. Az előbb említett három nagyüzem és a Házinyomda aktív és nyugdíjas alkalmazottal és azok hozzátartozói, szám- szerint összesen 11.812 főből álló tömeg csatlakozik a Segítőalaphoz. Ezek közül 2814 az aktív alkalmazott és 2893 fő ezek hozzátartozóinak létszáma, 2814 a nyugdíjasok száma, akiknek hozzátartozói 3191 főből állanak. Eddig ezek az alkalmazottak az OTZ-nál, illetve a MABI-néúl volt biztosítva, helyesebben csak egy- részük állott biztosítás alatt. Mintegy 1200 olyan alkalmazott nem volt biztosítva, akik most a Segítőalap tagjai lesznek. Az üzemek eddig évente 164.443 pengő járulékot fizettek az OTI-nak és a MABI-nak biztosított alkalmazottaik után. A Segítőalapnak fizetendő járulék 173.185 pengő lesz, tehát 8741 pengővel több. E csekély költségtöbblet ellenében, a családtagokat is számítva, 2000-rel is több alkalmazott lesz biztosítva, mint ezideig. Amellett a Segítőalap kereteiben az. alkalmazottakról való gondoskodás is megfelelőbb lesz. A Segítőalap a jelentősen megszaporodó taglétszám mellett fokozódó kötelezettségeit csak akkor tudja megfelelően kielégíteni, ha egyúttal a vagyona is hasonló arányban gyarapszik. Szükséges tehát, hogy azok az üzemek, melyeknek alkalmazottai a Segítőalap tagjai lesznek, vagyonilag is hozzájáruljanak az intézmény megerősítéséhez. A számítások alapján a négy üzemnek összesen 487.377 pengővel kell hozzájáruiniok a Segítőalap vagyonának növeléséhez. Az üzemek ennek értelmében átadják a vállalkozóiszállítói százalékból történt ezrelékes levonásokból származó és a jóléti alapot szolgáló 839.035 pengőt kitevő készpénztartalékot, a még hiányzó összeget pedig a továbbra is levonásba kerülő ezrelékek jövedelméből fogják fedezni. Egyidejűleg módosították a Segítőalap szabály- rendeletét. A módosításra többféle okból volt szükség. Elsősorban azért, mert a szanálási rendelet folytán január 1-től kezdve a főváros megvonja a Segítőalaptól a személyi és dologi kiadások megtérítésére eddig teljesített hozzájárulást. Ennek folytán az alap bevételei csökkennek, kiadásai pedig növekszenek. A Független Budapest egyik legutóbbi nemzeti ünnep alkalmából kifogásalta a háztulajdonosoknak azt a magatartását, hogy közömbösséggel fogadták a polgármester zászló-kitűzési felhívását és alig lehetett fellobogúzott magánépületet látni Budapesten. Magyarországon eddig sem törvény, sem hatósági rendelkezés nem tette kötelezővé nemzeti ünnepek és egyéb alkalmakkor a zászló használatát, csupán a városok polgármesterei fordultak ilyenkor kérő-szóval a polgársághoz, elsősorban a háztulajdonosokhoz, hogy tűzzenek ki zászlót a házak ormára. Budapesten ez a polgármesteri felhívás, kérelem, csaknem teljesen eredménytelen maradt, bármilyen nagy nemzeti ünnep volt, egy-egy uccában, még a főútvonalakon is, csak elvétve lehetett egy apró, elrongyoló- dott zászlócskát Látni. Csak a középületek ormain lengett a lobogó. A közvélemény felháborodása sem birta jobb belátásra a háziurakat és bizony a nemzeti ünnepeken ittartózkodó idegeneik csodálattal és megdöbbenve látták, hogy Budapesten a nemzeti érzület és lelkesedés a lobogózásban nem nyilvánul meg. Külföldön egész más a helyzet.- A legkisebb nemzeti megmozdulásra valóságos zászlóerdőt öilt a város. Az illetékes tényezők több alkalommal tárgyaltak arról, hogy milyen intézkedéssel lehetne ezt a sajnálatos és kétségtelenül elítélendő helyzetet megváltoztatni. Mindeddig az volt az álláspont, hogy a fővárosnak nincs módjában rendelkezést hozni a lobogózás ügyében, de különben sem kívánatos ezt a kérdést erőszakolni. A különböző fórumokon azonban í állandóan napirenden tartották ezt a problémát és végül is megtalálták a meg-felelő paragrafust, mely a fővárosnak lehetővé teszi a beavatkozást. A múlt héten a polgármester meghallgatta ez ügyben a kerületi elöljárók véleményét is és azután Módosítani kell a szabályrendeletet olyan értelemben, hogy az intézmény gondoskodása most már a fentebbi üzemek alkalmazolfaira is kiterjed. A Se- gítőallap jövedelmének nagyméretű visszaesése következtében meg kellett szorítani az intézmény szolgáltatásait. Ezt tehát szintén a szabályrendeletben fixírozzák. A szolgáltatások újabb megszabásán felül szükséges a járuléklevonás alapjául szolgáló, illetve a járulék fizetésének kötelezettsége alól mentes illetmények tüzetes meghatrpzása is. Az új- szabályrendelet 31. §-ból áll. Pótlólag bevették az ,alat> céljai közé a tagok anyagi érdekének hitelnyújtás útján történő megvédését. Pontosan körvonalazták az intézőbizottság hatáskörét. Külön paragrafus állapítja meg az orvosi tanács hatáskörét is. A Segítőalap lie vét éleit szintén pontosan paragrafusba foglalták. A járulékfizetés alól mentesek a lakáspénz, a közlekedési segély, a kiszállási és utazási díjátalányok, a túlóradíjak, az üzemi alkalmazottak részére folyósított lakás- és egyéb pénzek. A hatósági eljárásokkal kapcsolatban az eljáró közegeket megillető díjak, az üzemi nyugdíjasok részére engedélyezett segélyek. A szolgáltatások sorába felvették a pénzkölcsönt, mely eddig- iszahályrendeletileg nem volt biztosítva. Pontosan meghatározza ez a paragrafus az igénybevehető szolgáltatásokat, azok mértékét. Az alap terhére igénybe vehető1 kórházi ápolás, az igényjogo- sultság első évében legfeljebb 8 hét, egy évnél régebbi igényjogosultság esetén pedig legfeljebb 12: hét lehet. Külön szakasz intézkedik a kártérítési kötelezettségről olyan esetben, ha valamelyik tag a szolgálta tások igénybevétele körül visszaélést követ el. elrendelte, hogy a közművelődési ügyosztály alkosson szabályrendelettervezetet a kötelező lobogózás érdekében. Némethy Károly tanácsnok, a közművelődési ügyosztály vezetője, el is készítette a hat §-ból álló szabályrendelettervezetet, mely már a jövő héten a közgyűlés elé kerül. Előreláthatólag a belügyminiszter jóváhagyja a szabályrendeletet — bár több vidéki városnak hasonló szabályrendelete már évek óta fekszik jóváhagyailanul a minisztériumban — és ez esetben a kötelező lobogózás hamarosan életbelép. Az előterjesztés szerint az 1930. évi XVIII. te. 44. §-a jogot ad a fővárosnak arra, hogy az olyan közigazgatási ügyeket, melyekről sem törvény, sem jogszabály nem rendelkezik, szabály rendeleti úton maga rendezze. A lobogózás ügyében tehát a fővárosnak szabályrendeletalkotási joga van. Ennélfogva a szabályrendelet mindazokon a nemzeti ünnepeken vagy egyéb ünnepélyes alkalmakkor, amikor nemzeti vagy gyászlobogók kitűzés© szükséges, ezt kötelezővé teszi. Földszintes házakon legalább 65 cm széles és 150 cm hosszú, egy- és kétemeletes házakon 1 méter széles és 2 méter hosszú, három- vagy többemeletes épületeken másfél méter széles és három méter hosszú nemzeti, illetve gyászlobogót kell kitűzni. Hangsúlyozza a szabályrendelet, hogy a lobogóknak jó állapotban kell lenniök, tehát nem lehet rongyos, piszkos zászlókat kitűzni. A rendelet megszegőit 3—100 pengőig terjedő pénz- büntetéssel sújtják. Áramfogyasztás .......................P 18'50 a lámpa ára.................................P 1'50 Csak 7°/0-át feszi ki a lámpa éra világítási költségeinek — és mégis: a lámpáin múlik, gazdaságos lesz-e áramfogyasztása. UrlffáAVt TUNGSRAM OUPLASPIRÁLLÁMPA Nem a vízivárosi, hanem a németvölgyi temetőt alakítják át emlékkertnek A főváros vezetőségé — mint a Független Budapest is megírta — régóta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a budai regi temetőket emlékkertekké alakíttatja át. A vízivárosi és taibán-krisztinávárosi temetőik temetkezési jellege már 1685-ben megszűnt, 1926-ban pedig megkezdték az ott levő sírok kiürítését. Ennek kapcsán kimondották, hogy a neves halottak sírjait háborítatlanul megtartják, az utókor számára fenntartják és a temetők területét emlékkertekké nyilvánítják. El is készültek a tervek, amelyek végrehajtására azonban nem került sor. Időközben ugyanis a vízivárosi temető területének egy részét a főváros átengedte az új OTBA-kórház építésének céljára és széles teriiletsávot kihasítottak a transverzális út építésére. Készben emiatt, részben azért, mert a temető bekerítése rendkívül nagy összegbe Ikerült volna. a főváros lemondott arról a gondolatról, hogy a vízivárosi temetőt akár mint emlék- kertet, akár más formában fenntartsa. ( Egy legutóbbi értekezlet úgy döntött, Ihogy a németvölgyi temetőben valósítják meg a szóbanforgó emlékkertet és ide helyezik át a megszűnő budai temetőkből azoknak a neves halottaknak a maradványait és síremlékeit, amelyeket a főváros kegyeletből, vagy történeti emlékből az ütőkor számára fenn akar tartani. Ide temetik az 1848/49-es szabadságharcban részt vett hősök földi maradványait is, amelyek most a különböző budai temetőkben nyngosznak. A németvölgyi temető a budai rész egyik legszebb temetője, ahol az emlékkert céljára rendkívül alkalmas terület áll rendelkezésre. A honvédelmi miniszter, szintén hozzájárult a terv megvalósításához, úgyhogy annak részletes kidolgozását most megkezdik. Á tervezett emlékkert a megfelelő szakértők bevonásával művészi módon úgy képeztetnék ki, hogy a tabáni temetőben nyugvó, Budavár bevételénél elesett honvédhősök emlékére létesítendő új emlékmű az emlélkikert közepén nyerne elhelyezést. Szabályrendelet készül a házak kötelező zászlóhasználatáról