Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-25 / 47. szám
Budapest, 1936 november 25. Független Budapest 5 A Szőnyi uccai lakók jajkiáltása (Levél a szerkesztőhöz) Igen tisztelt Szerkesztő Űr! Amilyen örömmel olvastam, hogy megépült a balatoni minit és a főváros milyen nagy áldozatok árán iparkodik az idegenforgalomra való tekintette] a fővárosba irányuló útvonalakat rendbehozatni, éppen, olyan szomorúság és fájdalom tölt el azért, hogy az adófizető polgárság érdekében viszont a perifériákon alig történik valamelyes útjavítás. Sárban és pocsolyában bukdácsolunk kövezetten utakon, amely utak azonban már a főváros belső részéhez tartoznak. ArróJ van szó tisztelt' Szerkesztő Ür, hogy az Erzsébet királyné út közvetlen közelében, az Andrássy út folytatásaként tervezett Szőnyi uccuban esős és különösen havas időben a közlekedés teljességgel lehetetlen és az volna a kérésünk, — ott lakó adófizető polgároknak — hogy a főváros fordítson egy kis gondot a XIV. kerületi Szőnyi uccai adófizető polgárokra is. Már előre félünk és reszketünk a közeledő tél viszontagságaitól. Abban a reményben, hogy igénytelen kérésünkről ezúton is tudomást szerez az illetékes hatóság, köszönöm soraim szíve® közlésiét és vagyok kitűnő tisztelettel Ferenczy Károly kocsigyártó. December 15-én lesz a Magyar Városok Országos Szövetségének közgyűlése A Magyar Városok Országos Szövetségének közgyűlését Szendy Károly polgármester, a szövetség elnöke, december 15-ére tűzte ki. Ezt megelőzően december 14-én délután a budapesti városházán a szövetség választmányi ülést tant, melyen a másnapi közgyűlés anyagát készítik elő'. Foglalkoznak a választmányi ülésen Békéscsaba város polgármesterének a nyári gyermeküdültetés egységes megszervezésére irányuló javaslatával, valamint Nagykőrös város polgármesterének a nemzeti ünnepélyes alkalmak során a megyei városok önálló képviseltetésé- nek kieszközlésére vonatkozó javaslatával. A december 15-iki közgyűlés tárgysorozatán sok érdekes ügy szerepel. Nendtvich Andor, a nyuga- lombavonult pécsi polgármester, aki egyben a szövetség talelnüke volt, erről a tisztségéről is leköszönt. Ennek kapcsán a szövetség' gondoskodik a távozó álelnök érdemeinek megörökítéséről. Betöltik a megüresedett alelnöki, szakosztály elnöki és választmányi tagsági helyeket. Javaslatot nyújtanak be a szövetségnek a Magyar Közigazgatástudományi Intézettel való együttműködése tárg-yában. Foglalkozni fognak a városrenlészeti törvénnyel, a közüzemek és közintézmények ellenőrzésével, a városi számvevői és pénztári hivatalok tervbevett államosításának problémájával. Előterjesztést tesznek tisztviselői jóléti alap létesítésére. Felterjesztéssel fordulnak a kormányhoz, hogy a városokat érdeklő törvényjavaslatokat a szövetséggel előzetesen közölje. Napirenden szerepel a budapesti korzón idegenforgalmi propaganda céljából felállítandó, a vidéki idegenforgalmat szolgáló transzparensoszlopok felállításának ügye. Végül a kereskedelmi miniszter két leiratát közük a közgyűléssel, az egyik a megyei városok útisegélye, a másikat a polgármesterek részére engedélyezett kedvezményes áru vasúti bérletjegyek ügyében intézte a kereskedelmi miniszter a szövetséghez. If j. Hoyer Antal fuvarozási és szállítási vállalata Budapest, 1., Költő ucca 11 Telefon: 1-654-01 Nagy Zoltán Sírkőraktár: Vili, Légszesz u. 1 kőszobrász és kőfaragó Telep: X«, Kerepesi út 31a Budapest Telefons 1-339-10 Megjelent a Kallós János féle „GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ÉS TŐZSDEI KOMPASZ“ 1936—1937. évi évfolyamának második része két kötetben. Tartalmaizai az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, biztosító, stb. vállalatok legújabb adatait. A már előzőleg; megjelent két kötettel együtt - amely a budapesti és vidéki pértzi tézetek adatait közölte — most már négy kötetből all a komplett kompasz Mind a négy kötet ára együtt 60 P Megrendelhető: a Pesti Tőzsde kiadóhivatalában Budapest, VI., Anker köz 2. I. 4. sz. Telefon: 1-220-96 és 1 213-86 IS milliós Kölcsönt veti lel a főváros A megszűnt Kórházi alap lezárásával a Községi háztartás Követeli az áltála előlegül fizetett Közel 18 millió pengőt Mindaddig, amíg a főváros és az állam között a szegénybetegeik ápolási díjainak megtérítése ügyében a megállapodás mean, jött létre, a fővárosnak súlyos gondokat okozott a kórházak fenntartása. Evről-évre sokmilliós deficittel küszködtek a kórházak és a folyton szaporodó hiányt a községi háztar- | tásnak kellett megfizetni. De nemcsak a tényleges deficit kiegyenlítése terhelte a községi háztartást, hanem a kórházak zavartalan működésének biztosítására jelentős összegű előlegeket is kellett folyósítani. 1932-ben végre szerződést kötött a főváros az állammal és ennek alapján évente 7 millió pengőt tart vissza a főváros a Budapesten befolyó betegápolási pótadó ho- zadékából. Ez az összeg szolgál fedezetül a szegénybetegek ! ápolási költségeire. Amikor ezt a szerződést meg- j kötötték, a főváros a kórházi alap felszámoltatását határozta el. A ezámadások elkészítésénél kitűnt, i hogy a be nem hajtott ápolási díjak és a községi j háztartás által a kórházaknak nyújtott készpénzelőlegek miatt a központi pénztárnak jelentős követelése áll fenn a kórházakkal szemben. A községi háztartás mind jobban érzi ennek az előlegeziésnek a hiányát és fnost már elodázhatatlan ennek a régóta vajúdó anyagi kérdésnek a rendezése. A pénzügyi ügyosztály meghallgatásával a polgármester most javaslatot térj esz a közgyűlés elé ebben az ügyben. A javaslat szerint a főváros 18 millió pengő középlejáratú kölcsönt szándékozik felvenni az ügy rendezésére. A megszűnt kórházi alapnak ugyanis 17,937.337 pengőt előlegezett a községi háztartás, jobban mondva a kórházi alap lezárásával a községi alapnak ilyen összegű (követelése maradt fenn. Ezt az előleget követeli most vissza a községi j háztartás és a probléma rendezésére a kölosönfel- [ vétel mutatkozott a legmegfelelőbbnek. A polgár- mester javaslata szerint a 18 milliós kölcsönt 3—5 évi visszafizetésre, a Nemzeti Bank mindenkori visszleszámíto- lási kamatlábánál 2%-kal magasabb kamat- térítés mellett vennék fel. A kölcsön törlesztését 1940-hen kezdenék meg, a költségvetésbe folytatólag felveendő visszafizetési fedezetek terhére. A kamatokra már a jövő évi költségvetésben is van fedezet, mert itt rendelkezésre áll olyan 500.000 pengős összeg, amely az új kölcsön kamataira felhasználható. Az előterjesztésben a polgármester kitér a községi háztartás pénzügyi helyzetének ismertetésére is. Rámutat arra, hogy a községi háztartás a köl- csönalapnak még mindig 5.7 millió pengővel tartozik, amelyet még az 1930-ban felvett, a Vízművek beruházási céljaira megszavazott, kereken 18 millió pengős hitelből vett igénybe s amit a Vízműveknek eddig nem tudott rendelkezésére bocsátani. Az üzemnek azonban, már hamarosan szüksége lesz erre a pénzre. Ezenkívül a községi háztartás pénztári helyzetét befolyásolja az idei költségvetés mintegy 6 millió hiánya is, amit ezidőszerint fedezetlennek kell minősíteni. A főváros egy korábban szerzett közgyűlési felhatalmazás alapján 20 millió pengő forgótőkeköl- csöint vett igénybe, melyet a legutóbbi időben teljes mértékben ki is használt. A 18 millió új kölcsön felvételével azonban ezt a 20 millió forgótőkekölcsönkeretet 10 millióra fogják leszállítani. Voltaképpen ez az új 18 milliós kölcsön is hasonlítani fog a forgótőke-kölesönhöz, amit igazol az előterjesztésinek az a része, hogy a 18 milliós kölcsönt olyan részletekben fogják felvenni és a 20 milliós forgótőke- kölcsönt olyan arányban fogják egyidejűleg leszállítani, liog'y a két kölcsön egyidőben a 28 millió pengőt túl ne haladja. A Horthy Miklós bástyasétány építése körüli nehézségekről nyilatkozik Kempelen Ágoston műszaki főtanácsos Hosszas tárgyalások után végre megteremtették a Horthy Miklós bástyasétány kiépítésének előfeltételeit. A fővárosalak súlyos akadályokat kellett legyűrnie, míg idáig eljutott. Az érdekelt ingatlantulajdonosok sok nehézséget gördítettek a tervek megvalósítása elé és emiatt húzódott oly sokáig a Horth Miklós bástya megépítésének megkezdése. Most azonban (megtörtént az ingatlantulajdonosokkal a megegyezés, melyek során ismét a fővárosnak kellett áldozatot hoznia és így a jövő év elején érdekes városrendezési elgondolás testet ölthet. Kempelen Ágoston Kempelen Ágoston műszaki főtanácsos, a városrendezési ügyosztály vezetője, a következőkben ismertette munkatársunk előtt a telekproblémák elintézését célzó tárgyalásokat és a mai helyzetet. — A Horthy Miklós bástya megépítését a főváros közgyűlése a kormányzó tízéves kormányzási évfordulója alkalmából és ennek megörökítésére határozta el. A Bécsikaputól a Halászbástyáig és innen a Szent György térig épül ki a Horthy Miklós bástya, melynek létesítését idegenforgalmi és szépészeti szempontok is sürgetik. A megnyitandó sétány területe túlnyomórészt a főváros birtokában van és azok egyrészét a Verbőczy uccai ingatlantulajdonosok kertek gyanánt már hosszabb ideje használják. E használatért úrijog-elismerési díjakat is fizetnek, de abban a hitben voltak, [hogy ezeknek a területeknek a felhasználására sohasem kerül sor és nem is kell többé a főváros tulajdonába azokat visszaad- niok. Ép ezért csak nehézségek és hosszadalmas tárgyalások után sikerült megállapodnunk azokban a feltételekben, melyek alapján a bástyasétány kialakítására szükséges területet visszavehettük. A megállapodás alapja az volt, hogy a sétány céljaira igénybe nem vehető fővárosi terjeilékek és közterületek ingyen, de nem illetékmentesen a szomszédos telektulajdonosok ingatlanaihoz telekkönyvileg is hozzácsatoltalak. Kikötöttük azonban, hogy az ott fennálló épületek homlokzatvonalát megváltoztatni nem lehet, a szó- banforgó területek kertszerűen tarlandók fenn és azokon építkezni nem lehet. A főváros kötelezettséget vállalt arra, bogy a megmaradó kertrész és a sétány között kerítést létesít. —• Ilyen előzmények után Pái dány Oszkár ingatlanához 10.10, gr. Zichy Rafaelné ingatlanához 6.40, illetve 12 20 gr. Apponyi Albertné ingatlanához 29.30, Cartier Lajos ingatlanához 57.10 négyszögölnyi területet te ekkönyvileg is hozzácsatoltattunk. — A fővárosnak ezzel szemben meg kell szereznie a Verbőczy ucca mentén a kincstár tulajdonában lévő közel 1100 négyszögölnyi területet, melyét a Bástya- sétány kiépítésére fogunk felhasználni. A pénzügyminisztérium képviselőivel folytatott tárgyalások során az állam csak csereingatlan ellenében mutatkozott hajlandónak a szóbanforgó területet átadni és cserébe kérte a Fortuna, ucca sarkán lévő egyemeletes városi házat, melyet jelenleg az állam bérel. Ez az épü et 476 négyszögölnyi területen áll és telekértéke 120.000, a felépítmény pedig 60.000 pengő, úgyhogy összesen 180.000 pengő értéket kép^ visel. A kincstári telek viszont 175.000 pengő körül becsülhető és egy értéktelen omladozó régi börtön- épület áll csak rajta. a főváros nem halandó a kincstári telekért csereingatlant adni, hanem annak ingyenes átengedésére tart igényt annál is inkább, mert a főváros és az állam között fennálló terjedékegyezmény szerint: ha a szabályozások városi vagy állami tulajdonban levő telkeket érintenek, ezeket a telekrészeket ingyen kell átadni. Különben is méltányos, hogy a Horthy Miklós bástyasétány mielőbbi megnyitása érdekében ne csak a főváros, hanem a kincstár is hozzon áldozatot. Reméljük, hogy a pénzügyminisztérium ez elől nem is fog elzárkózni és a jövő évben a Horthy Miklós bástya (kiképzésére és megnyitására végre sor kerülhet. Ha Ön kis gázszámlát akar, látogassa a Gázművek közismert és naíjy népszerűség nők örvendő kedd-pónteki tűző- bemutató előadásait. Előadásainkat minden kedden és pénteken d. u. 5 órai kezdettel tartjuk a VI., Vilmos császár út 3. 1. emeleti előadótenneinuben Budapest Székesfőváros Gázmüvei
