Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-04 / 44. szám
Budapest, 1936 november 4. Független Budapest 3 Zsitvay Tibor és Usetty Béla nagy beszédei a Költségvetési vitában Nagyszabású programot adtaK és optimizmust hirdettek a NÉP fővárosi vezérei Megkezdődött a közgyűlésen is a költségvetés nagyvonalú vitája, amelyet Szenein Károly polgár- mester tartalmas, általános tetszéssel és helyesléssel fogadott expozéja vezetett be. Az általános vitában a pártok vezéralakjai vettek részt. Elsőnek dr. Zsitvay Tibor a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezeteinek elnöke szólalt fel, akinek nagy koncepciójú, határozott felépítésű tartalmas beszédét rendkívül nagy figyelemmel hallgatta meg a zsúfolásig megtelt közgyűlési terem. Megállapította, hogy a költségvetés reális munka, amely kifejezésre juttatja a polgármester őszinteségét is. A politikában általában ott lehet előrehaladni, ahol ez az őszinteség diadalmaskodik. Elismeréssel emlékezett meg a fővárosi alkalmazottak munkásságáról. Meggyőződése szerint a Darányi-kormány is tovább ápolja a főváros hagyományos szeretetét. Első megnyilatkozásai indokolják ezt a meggyőződését, amely abban is kifejezésre jut, hogy a kormány helyes érzéssel, összefogó, tervszerű állami gondoskodással fogja a ma még nehéz helyzetet tisztázni. Hangoztatta Zsitvay Tibor, hogy ő és pártja a letűnt egy esztendő alatt mindenkor tárgyilagosságra törekedett és most is ezt az elvet követi. Az üzempolitikai bizottság fenntartását javasolta, mert már eddig is bebizonyította ez a szerv, hogy léte önmagában is erkölcsi gyarapodását jelenti az autonómiának. A főváros akkor szabadul fel véglegesen a jelenlegi gondok alól, ha az összes vitás kérdések tisztázódtak, a feladatkörök és fedezetek elosztása szabályozódon és a hosszabb időre szóló közmunkaprogram megállapítható lesz. Amíg ezek az előfeltételek be nem következnek, úgy keli tudomásul venni a költségvetést, amint az van, emellett azonban el kell ismerni, hogy a polgármester a körülményekhez képest jó, a múlt évihez képest jobb költségvetést terjesztett elő. Kérte a polgármestert, hogy a városfejlődés útjában álló akadályokat hárítsa el. Sürgősnek tartja a halálsorompók, a körvasút, a déli pályaudvar kérdésének végleges rendezését, javasolta a telekértékem elkedési adó bevezetését, a fölmerülő költségek fedezetéül sürgette a két új híd környékének gyors rendezését, a budai főgyűjtő csatorna megépítését, a pesti Dunapart közlekedésének átrendezését, mert így megoldódik a balparti gyorsvasat problémája. Beszéde végén elismerését fejezte ki a polgármesternek és kijelentette, hogy a keresztény erkölcs tör- ATényeinek irányítása és a nemzeti szellem fenntartása mellett maga is bizalommal néz a főváros jövője felé. A költségvetést elfogadta. Percekig tartó zajos tetszéssel fogadta a közgyűlés Zsitvay hatalmas beszédét, amely felölelte egy nagyrahivatott párt hosszú időre szóló szociális programját. Dr. Csilléry András volt a Keresztény Községi Párt szónoka. Őszinte elismerését fejezte ki a polgármesternek és munkatársainak, amiért a körülmények alapos mérlegelésével úgy állapította meg a költségvetést, hogy a stabilitás veszélyeztetése nélkül a teljesítménynek maximumát szabta meg. Bevezetőül rátért az Európában uralkodó állapotok vázolására és szimpátiáját fejezte ki a spanyol nemzet szenvedő fiai iránt. Kifejtette, hogy a polgármester példát mutatott a modern közületi kötelességekről, amidőn százhúsz millió hasznos beruházást állított be a budget-be, a Keresztény Községi Párt letéteményese azoknak a gondolatoknak, amelyekkel Wolff Károly tizenhét éven át annyi nagyot, szépet adott a fővárosnak. A költség- vetést a Keresztény Községi Párttal együtt örömmel elfogadja, Dr. Gál Jenő a demokratapárt álláspontját fejti ki. A családvédelemről szól s családvédelmi törvények alkotását kívánja, javasolja, hogy a kormány által beszüntetett klinikákat állítsa fel a főváros, kerülne erre pénzügyi fedezet, például abból az évi hétmillió pengőből, amit Ernáit Sándor népjóléti miniszter korában a fővárosnak biztosított. Végül egyetértő, váll vetett munkát sürget a főváros további fejlesztésére. Petrovácz Gyula megállapítja, hogy a most tárgyalás alatt levő költségvetés egy nagy, erős, gazdag, hitelképes világváros költségelőirányzata. Ezt a várost polgárainak munkája fejlesztette világvárossá. A külföld pedig most veszi észre, hogy Budapest világvárosi Világvárosiak az uccái, a közlekedése, a kórházai, a szállodái. Csak egy a hiány; a szállodákban jobban kellene érvényesülnie a magyaros jellegnek. Arra is kell törekedni, hogy az autóipart gátló akadályok, mint autóadó, benzinadó stb. szűnjenek meg. Sümegi Vilmos elismerését fejezte ki Sipőcz főpolgármester iránt, amiért a szanálás időszakában az autonómia érdekeit igyekezett védelmezni, majd meleg szavakkal méltatta a polgármester hivatott munkásságát, amelyet a költségvetés összeállításánál is tanúsított. Beszélt a névmagyarosítások jelentőségéről, majd visszapillantást vetett a főváros múltjába és melegen méltatta a főváros nagy polgármesterét Bárczy Istvánt abból az alkalomból, hogy a közelmúltban töltötte be hetvenedik születésnapját. Kérte, hogy a hivatalos főváros is emlékezzék meg erről és üdvözölje a múlt idők nagy alkotóját. Vázsonyi Vilmos várospolitikai jelentőségéről is szólott és azt a kérelmét terjesztette elő, hasson oda a székesfőváros vezetősége, hogy a VI. kerületben lévő Szív-utcát vagy Rózsa-utcát Vázsonyi Vilmos nevéről nevezzék el. A szociáldemokrata párt állásfoglalásának a költségvetéssel szemben Peyer Károly adott kifejezést. Indítványozta, állapítsa meg a közgyűlés, hogy mindazok az intézkedések, amelyek az 1934. évi XII. t.-c.-ben a szanálásra vonatkoznak, továbbá maga a szanálási akció sem eredményezték azt, amit attól az illetékesek vártak. Indítványozta, utasítsa á közgyűlés a polgármestert, hogy mindama intézkedéseket, amelyeket az 1934. évi XII. t.-c. alapján a közigazgatási és üzemi alkalmazottakra nézve az egész önkormányzat akarata ellenére a főpolgármester végrehajtott, vonja vissza és állítsa helyre a hivatkozott törvény életbeléptetése előtti állapotot. Amikor a főváros arra hivatkozik, hogy a közéleti tisztaságnak meg kell maradnia ugyanakkor a főváros pénzéből kb. egymilliót visznek el olyan célokra, amelyek nem szolgálnak közérdeket, amely összeg arra szolgál, hogy olyan sajtót támogasson, amely sajtó abszolút nem alkalmas arra, hogy a közéleti tisztaságot emelje. Dr. Láng Lajos a polgári szabadságfront szónoka, a költségvetéssel foglalkozva kijelentette, hogy a főváros pénzügyi helyzetéről sem a költségvetés, sem 'a zárószámadás nem ad tiszta képet. Foglalkozott Csilléry költségvetési beszédével, amelyben hangoztatta, hogy a felügyeleti hatóság tévhite szerint a székesfőváros anyagi helyzete kitűnő. Ez a helyzet, sajnos, régen megváltozott. Ma a helyzet lényegesen rosszabb. A külföldi pénzforrások bedugultak, egyéb belföldi pénzforrás nincs, mint az OTI. Békében Magyarországon egy lakosra 2.32 pengő nyugdíjteher esett, ina pedig ez a teher 27.8(i pengőre növekedett, tehát tizenháromszorosa a békebelinek. Friedrich István a Keresztény Ellenzék szónoka, elismeréssel emlékezett meg a közgyűlésen folyó nivós vitáról, majd a bolsevizmus elleni küzdelem fontosságáról szólt. Megállapította, hogy Magyarországon a társadalom felismerte a veszedelmet és biztonság érzését nyújtja az a körülmény, hogy >a munkásság is hazafias érzésű. Véleménye szerint Európát hármas veszély fenyegeti: a modern pogánysáig, a kommunizmus és a háború. Az első veszedelemmel a kereszténység erejét, a másodikkal a helyes szociálpolitikát, a harmadikkal a keresztény népek szolidaritását kell szembe szegezni. A szanálás kapcsán meleg elismeKARDOS JENOgínf: rendező, Központi fűtés, vízveze- téK és csatornázási vállalata Budapest, VL, Ó ucca31. Tel.: 1-179-05 réssel emlékezett meg dr. Sipőcz Jenő főpolgármesterről, aki sok keserű pilulát volt kénytelen lenyelni, de elismerését fejezte ki a polgármester iránt is, ■amiért nehéz kérdéseket hivatott diplomáciai érzékkel oldott meg. A drágulás főokául az irányított gazdálkodást tartja, amelyről egyébként az a meggyőződése, hogy nem mes, mint kalózlobogó, amelyet egyesek egyéni boldogulásuk céljaira használtak fel. Beszédét azzal fejezte be, hogy miután a költségvetésben a. konstruktiv gondolat érvényesülését látja, a közgyűlési pártok részéről pedig összefogást tapasztal, a budgettervezetet elfogadja. Gróf Apponyi György megállapítja, hogy Budapest megbecsülése az utóbbi években kissé javult. Baj azonban, hogy az autonómiát a. legutóbbi törvényes rendelkezések még jobban megnyirbálták. Hosszasan foglalkozott az új fővárosi törvényjavaslattal. Usetty Béla hangsúlyozta, hogy a legnagyobb elismeréssel kell adózni elsősorban Budapest adófizető polgárságának, amely a legsúlyosabb gazdasági körülmények között is eleget tett nehéz kötelezettségének. Fontosnak látja a polgármester optimizmuséit, elsősorban azért, mert így felrázza a gazdasági depresszió alatt elcsüggedt polgárságot és újabb munkára serkenti, amellett meg van győződve, hogT ezt az optimizmust a jövő igazolni is fogja. A főváros szempontjából, hogy a deficit végleg eltűnjön, már az is elégséges, ha a forgalmi adóból megkapja azt a jogos részt, amely tényleg meg is illeti. Egyébként Budapest nagy vagyonához képest öt és félmillió deficit semmi jelentőséggel nem bir. Homonnay Tivadar tiltakozik az ellen, hogy a fővárosi nyomortelepeket a főváros vegye át, mert ez olyan roppant kiadásokat jelentene, amelyet a főváros nem tudna elviselni. Indítványozta, hogy az Angyalföldet nevezzék el Szent László-városnak, továbbá, hogy a Stadiont a Krausz—Mayer-íéle telkeken építsék fel. A költségvetést egyébként elfogadta. A polgármester ezután a törvény rendelkezése értelmében a költségvetés általános vitáját bezárta. A polgármester nevében az elhangzott indítványokra és határozati javaslatokra dr. Lamotte Károly alpolgármester válaszolt. Elfogadta Sümegi Vilmos indítványát, a fővárosnak ünnepélyes alkalmakkor való fellobogózáséira, továbbá Homonnay Tivadarnak a fővárosi törvény revíziójára való határozati javaslatát s ezzel az általános vita véget ért. Pénteken délután már részleteiben tárgyalta a költségvetést a közgyűlés, melyet kedden délután folytattak. Több mint 10.000 munkaképtelen szegény van Budapesten. Segítsünk gondoskodni róluk. Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Rt, Budapest, V, Arany János u. 25. Épitőanyagipari osztály Telefonszámok; 1-252-84, 1-252-80, 1-108-58, 1-153-32 Táviratcím ? Salgókőszéu, Budapest. CEMENTGYÁR: Lábatlan, Esztergom m. — Lábatlani „REKORD" védjegyű nagyszilárdságú portlandcement. TÉGLAGYÁRAK : Nyergesujfalu, Esztergom m., Bpest, III, Szép- völgyu. 41., vasútállomás : Buda-Császár fürdő,Bpest. Kőbánya, X, Gyömrői út 105., vasútállomás : Pestszentlőrinc. — Tömör fali tégla, soklyukú tégla, válaszfal tégla, „Concentro 2“ födém tégla, mindenfajta hornyolt és hódfarkú cserép és gerinc cserép. MÉSZ ÜZEMEK : Lábatlan, Dorog. — Mészkő útépítéshez és ipari célokra, égetett mész, mészhydrát, praecipitált szénsavas mész, takarmánymész. TexfiSiparD F@lcS©Sg©z© és Értékesítő Szövetkezet Vili., Tisza Kálmán tér 6. sz, Készít mindenféle: egyenruhát. Rosenthal Mór épületüvegezési vállalata Budapest, V., Tátra ucca 26 Telefon : 2-929-77 @ Alapítva : 1908 korul annyiba, mint ©gy csésze jó KllíMpp malátakávé valódi Franck kávépótlékkal, tejjel és cukorral.- A Hncipp malátokávé még rendkívül ízletes és tápláló is ! 3 fillér a jóízű reggeliért igäzan um Cuzus!
