Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-29 / 4. szám

Budapest, 1936 január 29. Független Budapest 7 A vezető nagybankok közül minden esztendőben a Kereskedelmi Bank elsőnek hozzai nyilvánosságra mérlegét. A most közreadott zárszámadás újabb bi­zonysága annak, hogy a Kereskedelmi Bank nem­csak töretlenül megőrizte, de évről-évre fokozza azt a nagy bizalmat, amely úgy belföldön, mint kül­földön osztályrészéül jutott. 1935-ben a Kereske­delmi Bank, több, mint 6 millió betéttel tudta gya­rapítani pénzintézeteink közt legnagyobb betétállo- j mánydt. A. bizalom alapja a szolidság és az üzleti tisztesség, amelynek a magyar pénzügyi életben ki­váló megszemélyesítői Weiss Fülöp elnök és Stein Emil vezérigazgató. Az igazgatóság megállapította, hogy az 1935. üzletév 3,301.098.23 P tiszta nyereség­gel zárult az előző évi 3,284.580.96 P-vel szemben. A február 4-i 94-ik közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1935. osztalék kifizetésére, mint tavaly, 1J00.000 P, vagyis részvényenként 3 P fordíttamék, továbbá a tartalék- alap 1,000,000 P vei, az intézeti épületek értékcsök­kenési alapja 200.000 P-vel, a jóléti intézmények Az ország legrégibb és legtekintélyesebb taka­rékpénztárának zárszámadása ugyanazokat a nemes és patinás hagyományokat tükrözik vissza, amelyek az intézetet immár 96 év óta jellemzik. A betétei 1935-ben további emelkedést mutatnak, a kihelyezései szaporodtak, a tiszta nyeresége növekedett, dacára a kamatmarge csökkenésének és az adósvédelmi intéz­kedéseknek. A vezetés gondos előrelátása, az üzlet­vitel hagyományos szolidsága Erney Károly és Milos György szakértelmét dicsérik. A Hazai Első Taka­rékpénztár Egyesület igazgatósága megállapította az 1935. évi mérleget, nyereség- és veszteségszámlát és elhatározta, hogy a február 10-i közgyűlésnek 1,220.294.76 pengő nyereség felosztására e javaslatot terjeszti elő: Osztalékra 3.— pengőt, 200.000 drb részvény után 600.000 P-t fizetnek; tarta­lékalapra 100.000 P, az ingatlanértékcsökkenésre 100.000 P, a felügyelőbizottság tiszteletdíjára 18.280 pengő, tisztviselők jutalmazására 70.000 P fordíttatik és a fennmaradó 244.386.05 P-t az 1936. nyereség- és — Nem vásáréi márkás árut a főváros. Lamotte Károly alpolgármester érdekes rendeletet adott ki a főváros különböző beszerzéseivel kapcsolatban. A főváros hivatalai és üzemei az utóbbi időben több­ször rendeltek meg különböző cégektől úgynevezett márkaárukat, amelyek a fővárosnak jelentős kiadás- többletet jelentettek. A szóbanlevő márkásáruk túl­nyomó többségét ugyanis a szakértők véleménye szerint is azonos összetételű, kifogástalan és jóval olcsóbb, nem márkás anyagokkal lehetett volna he­lyettesíteni. Az ügyosztályközi közszállítási bizott­ság meghallgatása alapján ezért az alpolgármester utasította a hivatalok és üzemek vezetőit, hogy a jövőben mindennemű árut csak név és márka meg­jelölése nélkül, csupán minőségi meghatározással igényeljenek. 50 éves a Postatakarék. Tisza Kálmán kormány­zata alatt, 1886 február 1-én kezdte meg munkáját a Postatakarék, a magyar közgazdasági életnek ez a nélkülözhetetlen és legnépszerűbb intézménye, a naáy tömegek takarékpénztára. A Postatakarék jubileu­mával egybeesik nádudvari Tormay Béla min. taná­csos vezérigazgatói jubileuma, amelynek legszebb eredménye a Postatakarék mai virágzása. Mintasze­rűen vezetett, kitűnő és nélkülözhetetlen intézménye a közgazdasági életnek a magyar Postatakarék és hogy a közönség is mennyire bízik benne, azt leg­jobban az mutatja, hogy betétállománya 1931 óda két­szeresére emelkedett. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa legutóbbi ülésében Lenk Adolf vezérigazgatóhelyettes előterjesz­tése alapján jóváhagyta a bank mérlegét, valamint nyereség- és veszteségszámláját, amely szerint az 1935. évi tiszta jövedelem 2,880.317 pengő. A főtanács elhatározta, hogy az elért üzleti eredményből hét- százalékos osztalék (részvényenként 8 pengő n fil­lért) kifizetését fogja a február 3-án tartandó köz­gyűlésen javaslatba hozni. STEINBACH JÁNOS lakatos-, bádogos-, vizvczetékszerelő-monkák vállalata. Budapest, VI., Gömb uoca 44/A. (Csata ucca sarok) TELEFON: 903-31 Ballal János központi fűtés, vízvezeték, csatornázás, szivattyú­telepek és egészségügyi berendezések. Budapest, IV., Reáltanoda ucca 4. Telefon : 85-2-98 60.000 P-vel jav adálmaz tassanák, míg 1936-ra 1,257.793.12 P nyereség vitessék elő. A könyvecskéik­ben elhelyezett takarékbetétek 2,261.000 P-vel1, a fo­lyószámlabetétek 3,868.000 P-vel emelkedtek, úgy­hogy az összbetétállomány 293,873.758 P-s összege 6,128.973 P-vel nagyobb a tavalyinál. A kezességi üzlet állománya 23,906.565 P-ről 26,121.795 P-re emelkedett. Az aktívák között a pénztárkészle­tek ési a pénzintézeteknél, bankcégeiknél elhelyezett tőkék állománya 34,113.303 P-ről 40,106.232 P-re, az i adósok állománya 107,163.604 P-ről 108,644.901 P-re, ! a váltótárca 144,531.769 P-ről 145,098.014 P-re ernel- j kedett. Az igazgatóság Kovácsy Dénes, dr. Podovszky j József és Vetsey Géza cégvezetőket aligazgatókká, Braun Imre fiókfőnököt fiókigazgatóvá. Bodnár Pál, Bródy Tibor, Csegő János, Lord Pál, dr. Milos Tibor, Rammacher János, dr. Révai Sándor, Sebő István és Tabakovich Pál főtisztviselőket cégveze­tőkké, Ghillány Árpádot, Mezei Tamást jogügyi, tit­károkká nevezte ki. veszteségszámlára írják elő. Az intézet élénkebb üz­leti tevékenysége folytatódott. Betéti könyvecskékre elhelyezett betétek átlaga az 1934. évi 72,453.021.59 P-ről 74,972.144.63 P-re, a folyó- és csekkszámlára el­helyezett betétek álladéka 40,496.065.67 P-ről 41,498.415.18 P-re emelkedett. Az összes betétek álladéka 124,309.819.25 P-~e nőtt. Megnövekedett az intézet összes for­galma 8.066,278.695.54 P-ről 8.274,578.804.40 P-re és készpénzforgalma 1.153,580.204.97 P-ről 1.263,751.910.53 P-re. Az élénkebb üzletmenet és egyes álladékokuak emel­kedése dacára, az 1935. évi nyereség, és veszteség- számla az előző évivel szemben a tiszta jövedelmet illetőleg változást alig muted. Magyarázza ezt a kö­rülményt, hogy azok a tei'hek, amelyek a mezőgazda- sági adósok érdekében megújított kormányrendele­tek következményeként az intézet által is vállalan- dók voltak, nemcsak semmiben fém csökkentek, ha­nem bizonyos, még előállható veszteségek lehetőségét rejtik magukban. Ez szükségessé tette, bogy a taka­rékpénztár megfelelő tartalékolásokról gondoskodjék. Kovácsy Dénes — a Kereskedelmi Bank al­igazgatója. A Pesti Magyar Kereskedelmi Rank idei mérlegének közzétételével egyidejűiéig tájékoztatták a nyilvánosságot a bank kebelében történt változások­ról is. Ezek közt a legnagyobb örömet és megelége­dést Kovácsy Dénes dr. aligazgatóvá történt kine­vezése keltette. Kovácsy Dénest, amió.ta csak a bank kötelékében van, mindig a legfontosabb és legne­hezebb helyekre állították, ami azt bizonyítja, hogy kezdettől fogva felismerték azt a tudást, képzettsé­get és kiváló emberi értéket, amit Kovácsy Dénes személye jelent. Évek óta ő intézi a Kereskedelmi Bank sajtóügyeit és ezen a nagyon kényes, sok emberismeretet, tapintatot és diplomáciai ügyességet megkövetelő poszton nemcsak hogy kitűnően állja meg helyét de megszerezte az egész magyar sajtó barátsiágüt és becsülését is. Pályájának ezen az ál­lomásán a magyar újságírás őszinte szeretettel kö­szönti Kovácsy Dénest, abban a tudatban, hogy még messze van a végállomástól, amely felé biztos haladással robog Kovácsy Dénes karrierjének moto­ros kocsija. — Balassa József — a »Pénzvilág« szerkesztője. A »Pénzvilág-« szerkesztését a legkiválóbb, legnép­szerűbb magyar újságírók egyike, Balassa József kollégánk vette át. Ez az egyszerű hír nagy válto­zást jelent a magyar közgazdasági hírlapírásban, egyben eseménye Balassa József újságírói pályájá­nak is. Az az ötletesség tudás, szellem és tehetség, amely Balassa Józsefet a legbrilliánsabb magyar új­ságírók közé emelte, most a Pénzvilág hasábjairól fog felénk ragyogni. A »Pénzvilág«, ez a régi és megbízható orgánum tükre lesz Balassa kollégánk nagy tudásának, pompás újságírói és emberi kvalitá­sainak és egy különlegesen nagyszerű egyéniség­nek, biztosítva ezzel, hogy érdekes, gazdag, színes és megbízható lesz minden egyes sorában. Bánki Emil oki. őrás Budapest, IV., Váci ucca 49 Mindennemű órák szakszerű javítása sokévi külföldi gyakorlattal Óraraktár. Fővárosi tisztv-nek 10% kedvezmény. ILYÉS SÁNDOR géperőre berendezett épületasztalos munkák üzeme Budapest, XI, Budaörsi út 17. Tel.: 55-2-41 A Teleki-téri ószeres-csarnok emeletén helyezik el a szabad ég alatt tanyázó kubikosokat Kilakoltatják a Teleki tér hátralékos bódébérlőít Evek óta tervezi a főváros, hogy a kubikosokat eltávolítja a Teleki téri ószeres-csarnok mellől, mert szabad ég alatt való tanyázásulc sem közbiztonsági, sem közegészségügyi, sem pedig esztétikai szem­pontból nem kívánatos. A rendőrség is több alka­lommal sürgette ennek a problémának a megoldá­sát, amelynek elintézése nem a fővároson múlott. Szendy Károly polgármester kidolgozott egy ter­vezetet, mely szerint a kubikosok számára a Haller téren építtet baraképületet, de a kubikosok hallani sem akartak arról, hogy a Teleki térről eltávoz­zanak. Inkább továbbra is a szabad ég alatt tanyáz­nak, semhogy megszokott helyüket elhagyják. Erőszakos intézkedéssel nem lehetett ezt a kér­dést elintézni, mert a kubikosok sorsa némileg poli­tikai ügy is és érdekükben igen erős befolyások ér­vényesültek. A főváros tehát lemondott arról, hogy a Teleki téren kívül oldja meg a kényes problémát, é,s olyan megoldással próbálkozott, amely a kubiko­sok érdekeinek is megfelel és a közérdeket is teljes mértékben kielégítik. Értesülésünk szerint most sikerült is ilyen meg­oldást találni. Az új elgondolás szerint a kubikosoknak a Teleki téren ószeres-csar- nokban teremtenek otthont. Az ószeres-csarnok, amely több emelet magas, csak a földszinti részen van kihasználva, belül nincs emeletekre osztva. A terv szerint az épület belsejét emeletre osztják és az emeleti részen helyezik el a kubikosokat, a földszinten pedig megmaradhatnak az ószeresek. Ez a megoldás mindenképpen meg­felelő és anyagilag is kedvező, mert az emeletek létesítése sokkal kisebb költséggel jár, mintha külön baraképületet emeltek volna. Az ügyet legközelebb az illetékes, bizottságok­ban előterjesztik és azok hozzájárulása után a meg­valósításra is mielőbb sor kerül. A Teleki téri zsibárusok körében egy ideje vesze­delmesen terjed a nem-fizetési járvány. Amíg azelőtt a zsibárusok óramű pontossággal fiztették minden hó 8-áig a havi bérösszeget, addig egy ideje egyre sza­porodnak a hátralékosok és ma ,az a helyzet, hogy a bódébérlők több mint 60%-a többhónapi bérrel adós. A főváros nemrégen megengedte, hogy ötpengős részletekben fizethessék a bérbátralékot, éppúgy mint a folyó béreket is, de ez sem használt, a zsibáru­sok nagyrésze még ötpengőnként se volt hajlandó a bért megfizetni. Miután a zsibáruskereskedelem egyre virágzóbb és jövedelmezőbb, nyilvánvaló, hogy a bérhátralékok felszaporodása rosszhiszemű­ség következménye. A főváros el is határozta, hogy több mint 80 bódé-bérlőt rövidesen kilakoltat, mintán a szabályrendelet egyhavi felmondást enge­délyez. Ezentúl mindazokat kitelepítik, akik határ­időre nem fizetik a bért. vitéz ERDŐSSY EDE épület- és műbádogos, vízvezetékszerelő — Budapest, VII , Valeró ucca 10. Telefon: 44-1-10. — A Baross Szövetség tagja, valamint a választott bíráskodási központ szakmai képviselője STEINER ÉS SZIMPER Cégtulajdonos : Steiner Mór Dísz-, templom , szobafestők és mázolók Budapest, BX., Üllői út 57. Tel.: 30-6-29 MÓCZÁR GÁBOR egészségügyi berendezéseket tervező és kivite­lező vállalata Budapest, Vili., Magdolna ucca 4. szám. Telefon: 43—5-47 és 34—7—80 I MÜLLER GYÖRGYI könyvkötészet, doboz- és papfrárugyár Budapest. V, Vadász ucca 39 I Telefon : 22-1-61 Alapítva : 1884 | A Pesti Hazai Első Takarékpénztár betétállománya újabb 3 és félmillió pengővel emelkedett Tiszta nyereség 1*2 millió, osztalék 3 pengő A KeresKedelmi Bank nyeresége 3*3 millió pengő, osztaléka 3 pengő A betétállomány 6 millióval, 294 millió pengőre emelhedett!

Next

/
Oldalképek
Tartalom