Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-10-28 / 43. szám
Budapest, 1936 október 28. Független Budapest 5 A költségvetés részletes tárgyalása során beadott indítványok, melyekei a polgármester részben elfogadott, részben kiadattak a polgármesternek —«aawwnn«—■—m—————— Igazgató úr! Cégvezető űr! Intézkedjék, hogy mindennapi postájának aláírásánál kéznél legyen a .MAGYAR „Thebris** másoló (tinta) írón. Gyártja; SCHÜLER JÓZSEF Rt. A belügyminiszter nem járult hozzá a budai fíúotfhon létesítéséhez Régi alapítványok, amelyek felhasználatlanul hevernek A főváros a közelmúltban elhatározta több azonos célú jótékonysági alapítvány vagyonának egyesítését és az összesített készpénz vagyont egy líj fiú- otthon létesítésére akarta felhasználni. Ezek az alapítványok annakidején azt a célt szolgálták, hogy a rendelkezésre álló vagyonból árvaházakat, gyermekotthonokat, nevelőintézeteket létesítsenek. A pénz elértéktelenedése folytán ezek az alapítványok többé nem voltak alkalmasak a külön-külön való felhasználásra és ezért gondolt a főváros arra, hogy ezeket az alapítványokat vagyonikig egyesíti és így hajtja végre az alapító intencióit. A belügyminiszter elvileg hozzá is járult a terv megvalósításához, mire a polgármester a közgyűlés elé terjesztette errevonat- kozó előterjesztését. A közgyűlés1 is elfogadta a szociális javaslatot és hozzájárult ahhoz, hogy 200 személyes nevelőotthon létesüljön Budán az e célra kijelölt telken. A belügyminiszter előzetes jóváhagyása szerint a gyermekotthonban és az ipari nevelőotthonban elsősorban elhagyott gyermekeket helyeztek volna el. Kimondták azt is, hogy a fiúotthon részére átengedendő telek az alapítványok tulajdona marad és az épület előcsarnokában márványtáblán örökítik meg- az alapítók neveit. iMíinden előkészület megtörtént a fiúotthon felépítésére. Nagy volt azonban a főváros meglepetése, amikor most megérkezett a belügyminiszter válaszirata, melyben közli, hogy a közgyűlési határozathoz nem járul hozzá. Múltbeli számúinkban ismertettük azokat az indítványokat, melyek a költségvetés általános vitája során a pénzügyi bizottságban elhangzottak. A rész- l let es tárgyalásnál szintén számos figyelemreméltó indítványt nyújtottak be a felszólalók. Ezek közül öt indítványt a pénzügyi bizottság elfogadott, a többieket tanulmányozás végett kiadták a polgármesternek. Az elfogadott indítványok a következők: Iíorovitz Gábor javasolta, intézzenek újabb fel- terjesztést az iparügyi miniszterhez a Í0 órás munkaidő bevezetésére. Lázár Ferenc javasolta, készítsenek tervet a Lipótvárosban felállítandó fiókkórház létesítésére. Párkány Frigyes javasolta, tegyen a polgármester előterjesztést a közgyűlésnek egy modern szállodának a magánvállalkozással karöltve való létesítése tárgyában egy oly részvénytársaság alakítása révén, melyhez a főváros telekkel, a közszolgáltatások értékével, esetleg a részvénymennyiség egy hányadának átvételével járul hozzá. Révész Mihálynak két indítványát fogadták el. Az egyik arra vonatkozott, hogy felterjesztésben kérjék a kormányt a fővárosi rendőrségi hozzájárulás egymillió pengőre való leszállítására, a másik pedig, hogy írjanak fel a kormányhoz a cukor árának leszállítása érdekében. A polgármesternek kiadott indítványok a következők: Csilléry András a fővárosi üizemi munkások érdekében tett különböző javaslatokat, melyeket már múlt számunkban ismertettünk. Javasolta továbbá, hogy a házinyomda lépjen ki a Főnökegyesületből és szerveztessék át közigazgatási üzemmé. A harmadik indítványában javasolta, tegyenek előterjesztést a munkaképtelen, elaggott öreg embereknek háziápolásban való megtartása iránt. Horovitz Gábor azt indítványozta, hogy még a jövő évi költségvetésben találjanak módot egy 200 ágyas felnőtt-, és ugyanannyi befogadóképességű gyermek-tüdőszanatórium létesítésére. Lázár Ferenc indítványozta, hogy a Fáik Miksa és a Szemere ucca közötti telkeket a főváros szerezze meg és parkoltassa. Müller Antalnak több indítványát adták ki a polgármesternek. Javasolta, hogy a kórházi alkalmazottak, akik kintlakási engedélyt kapnak, valamint azok a bennlakók akik családjuk részére a városban kénytelenek lakást fenntartani, egyformán kapják meg a lakbért. További javaslatában kérte, hogy a köztisztasági sofőrök automatikus órabérjavításban részesüljenek és a munkások kapják vissza a megszűnt ruha- és cipő járandóságot. Indítványozta a munkásstátusz megvalósítását is, mely a munkásság számára a szolgálatban eltöltött bizonyos évek után az automatikus előléptetést biztosítaná. Javasolta a családi bér rendszerének bevezetését, a szanálási intézkedések revízió alá vételét, végül a Kisipari Hitelintézet alaptőkéjének 400.000 pengővel való felemelését. Révész Mihály javasolta, hogy a BSzKRt-alkal- mazottak betegségi tartam alatt teljes fizetésüket kapják. Indítványozta az üzemi alkalmazottak lakásügyeinek javítását, a BSzKRt nyugdíjintézet vagyonának ingatlanokba fektetését, végül a BSzKRt-, HÉV- és autobuszüzemi alkalmazottak részére gyorssegélyként kétheti fizetés kiutalását. Szőke Gyula a Molnár ucca újraburkolását, a Ferenc József rakpart rendezését javasolta, továbbá indítványozta, intézzenek felterjesztést a kormányhoz a Nagykörúton belüli építkezések 30 éves adó- mentességének engedélyezése, illetve meghosszabbítása érdekében. A visszautasítás indoka- az, hogy a főváros saját tulajdonába akarta venni az építkezés ellenében azokat az ingatlanokat, melyek most a szóbanforgó alapítványok tulajdonát képiezik. A polgármester most felterjesztéssel fordult a belügyminiszterhez és elhatározása megváltoztatását kérte. Pályázók ostroma a tóvárosi vendéglők bérletére Az utóbbi időben kevés érdeklődés mutatkozott a fővárosi vendéglői bérletek iránt. Négy-öt pályázónál több nem jelentkezett a bérleteikre és rendszerint egész alacsony összegeket kínáltak bér fejében. Ezért kelt nagy meglepetést a múlt héten lezajlott két fővárosi vendéglő-bérlet pályázati eredménye, mert igen nagyszámú jelentkező akadt ezekre a bérleményekre, A pályázók számán kívül a megajánlott bérösszegeik is magasak voltak, egyesek valósággal irreális bérleti díjakat ajánlottak fel. A hármashatárhegyi vendéglő bérlője, Baksa János halála óta özvegye volt, aki évi 2000 pengő bért fizetett. Most 13 pályázó jelentkezett a hármashatárhegyi vendéglő hatéves bérletének elnyerésére. A legmagasabb ajánlatot Baranyai József tette, aki 7000 pengő fix béren kívül még a bruttó bevételből 8%-os részesedést is ajánlott. Nem sokkal maradt mögötte Dénes Gy. Aladár 4000 pengős fix bér ajánlata, melyhez még 7%,-os részesedést is kínált. Özvegy Baksa Jánosné 2400 pengőt és 5.5%-os részesedést ajánlott. A többi pályázók csak fixbérre tettek ajánlatot. Szalay Illés 4000, Molnár Simon György 3000, ifjabb Artner Lajos 3000, Kis Sándor 2—3000, Bürger Márton 24Ú0, Bertok Mihály 3000, Német István 3200, Balázs Antal 2800, br. Wasmer Gusztáv 3000, Nies Ernő pedig 2500 pengőt ajánlott fel. Még nagyobb volt az érdeklődés a sertésvágóhídi vendéglő bérlete iránt, mert erre tizennyolcán tettek ajánlatot. Az eddigi bérlő Molnár Pál, a régi bért, évi 12.200 pengőt ajánlott fel. Ezzel szemben a legmagasabb ajánlatot Mischoff Pál tette 16.200 pengővel, utána következik Werderits János 15.500, Síjjos Lajos 14.400, Balogh Károly 12.000, Jancsó József 10.000, Fekete József 12.800, Gregorits Izidor 14.300, Bischoff Ignác 14.800, Lesch Lajos 12.600, vitéz Zoky Lajos 12.000, Vajda Andor 12.600, Baranyai József 13.000, Schwartz Zoltán 12.600, Riedl Ágoston 13.600, vitéz Rombáry Rezső 13.000, ifj. Knoppe Károly 8000 pengős ajánlattal. A vendéglő bérletekre beérkezett ajánlatokat még ezen a héten döntésre bocsátják, miután az új bérlet november 15-től lép hatályba. fäcr«9lii felvonó i, eleK- tromos tűzhe- lyeK, világítás vasi., l»r«iter u. 6. Telefon .• 1-582-38 A polgármester lezárta az angyalföldi szivattyútelep ügyét A polgármester megsemmisítette a legújabb versenytárgyalást is, mert az összes ajánlatok szabálytalanok voltak és a munkálatokat szabadkézből két cég közös vállakózásának adta ki Ha nem volna bosszantó és főként káros a főváros anyagi érdeke szempontjából, úgy a bürokrácia torzképét kellene megrajzolni arról a huzavonáról, amely az angyalföldi szivattyútelep építése körül volt eddig tapasztalható. Nemsokára két éve lesz annak, hogy a főváros kiírta az első versenytárgyalásokat a szivattyútelep alapépítményi munkálataira, de a mai napig még egyetlen kapavágás sem történt ennél az 5.5 millió pengőre kontemplált közmunkánál. A versenytárgyalásokat sorozatosan semmisítették meg- a legkülönbözőbb indokolással. A fellebbezések egész, áradatai akasztotta meg ennek a közmunkának kiadását és ezáltal sikerült is ezt az ügyet teljesen elmérgesíteni. Pedig időközben már megrendelték az új szivattyútelep gépészeti berendezését és ez a munka már annyira előrehaladott állapotban van, hogy a győri gépgyár nemsokára szállítani akarja a berendezést, ami az építészeti munkák rendkívüli mértékű eltolódása miatt hosszú ideig majd a raktárakban fog rozsdásodni. A Független Budapest legutóbb is foglalkozott ezzel az üggyel és megírtuk, hogy a belügyminiszter intézkedése folytán a polgármester nemrégen sízűk- körű versenytárgyalást tartott az alépítményi munkákra. A szűkkörű ajánlattételre 5 céget szólítottak fel: a Fejér és Dános, Hajnal Imre, Szentgály Antal, Fittel és Brausewetter, továbbá a Zsigmondy Béla rt. cégeket. Mind az 5 felszólított cég meg is tette ajánlatát, de a Szentgády- Antal cég, mely az utolsó polgármesteri döntés alapiján a munkát megkapta volna, most elkésve pályázott, úgyhogy ajánlata ily- módon szabálytalanná vált és eleve kirekesztődött az elbírálásból. Maradt tehát tehát négy ajánlat és szakmai körökben arra számítottak, hogy a főváros ezek között mégis talál majd elfogadásra alkalmas ajánlatot. Igaz, hogy valamennyi pályázat összegszerűleg drágább volt a korábbiaknál, de ezzel a körüilmény- nyol számoltak. Nagy meglepetést keltett a polgár- mester új döntése, méllyel nemcsak Szentgály Antal ajánlatát minősítette szabálytalannak, hanem a többi négy pályázatot is, úgyhogy szabályszerű ajánlat hiányában a szűkkörű ajánlat versenytárgyalását is meg kellett semmisíteni. A polgármester meg is indokolta döntését. Eszerint a Fejér és Demos cég a cégbejegyzésre vonatkozó adatokat csak egy 15 éves ési egyszerű másolaton bemutatott cégkivonattal igazolta, holott szabály szerint hiteles okiratot kell csatolni. Hajnal Imre költségvetésében négy helyen szerepel javítás igazoló záradék nélkül, ami szintén szabály ellenes. Fittel és Brauswetter csak cégjegyzési címpéldányt csatolt fotókópiával, de nem igazolta azt, hogy az ajánlat aláírására Moser Jenő egyedül is jogosult. Ilyen formán tehát a közszállításii szabályzat értelmében ez az ajánlat sem volt figyelembe vehető. Zsigmondi Béla nem csatolt terveket az ajánlaitához, ami szintén szabálytalan eljárás. Minthogy így egyetlen ajánlat sem volt alkalmas az elbírálásra, a polgármester a versenytárgyalást újólag megsemmisítette. Tekintettel arra, hogy a belügyminiszter már előzetes felhatalmazást adott a polgármesternek arra, hogy a szűkkörű versenytárgyalás eredménytelensége esetén szabadkézből adhassa vállalatba a szivattyútelep alépítményi munkálatait, a polgármester most kénytelen volt csakugyan ehhez az eljáráshoz folyamodni. A csatornázási ügyosztály a legsürgősebben megkezdte a tárgyalásokat több céggel és e tárgyalások alapján a szabadkézből való vállalatbaadás mellett határozott. Az érdemleges építési munkához azonban az idő előrehaladottság-a miatt most már csiak a jövő év tavaszán kezdhetnek hozzá. Az angyalföldi szivaty- tyútelep építése tehát a versenytárgyalások bonyodalma miatt pontosan kétévi halasztást szenvedett. Javaslatát az út- és csatornaépítési bizottság hétfőn délelőtt megtartott ülése elé terjesztette és a bizottság többsége hozzájárult az iigyoszály javaslatához, amely szerint a polgármester az angyalföldi szivattyútelep munkálatait szabadkézből a Fittel és Brausewetter és a Zsigmondy Béla részvényvénytársaság közös vállalkozásának adja ki. PETIK JÁNOSI épületbádogos munkák vállalata Budapest, VI., Ó ucca 14. Telefon: 1-188-81 || Spiegel Menyhért épületfa és asztalosáru nagykereskedő, egész építkezések finanszírozása Budapest, XIV., Thököly út 150. sz. :: Telefon: 2-96V03
