Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-30 / 39. szám
4 Független Budapest Budapest, 1936 szeptember 30. pókban napvilágot lát. (Azóta a kiírás megtörtént. A szerk.) Végezetül még arra kérjük a polgármester urat, hogy az új költségvetésről mondjon néhány szót. — A költségvetés, amint tudja, készen^ van és úgy a bevételek, mint a kiadások beállítása tekintetében — reális. Ebből a nézőpontból minden kritikát kiáll. Természetesen nagyon szeretném és igen jó volna, ha több volna a bevételünk, hiszen akkor a különféle szükségletekről bőkezűbben tudnánk gondoskodni. Amikor ezt mondom: elsősorban a szegényügyre, a kulturális kérdésekre, a közegészség- ügyre és — nem utolsó sorban — a munkabérekre gondolok. Azonban nekem számolnom kell a rendelkezésre álló összegekkel, amelyeket igazságosan és a felmerülő szükséghez képest aránylagosan akarok és fogok felhasználni. Egészen természetes, — ugyebár — hogy a költségvetés kiadásait ettől a szellemtől és ettől a vágytól vezéreltetve, a legjobb tudásom szerint állítottam be. — Megnyugtathatok mindenkit, hogy az alkotó munka terén nem áll be ellanyhulás, sőt alapos reményem van arra, hogy a javuló gazdasági helyzet nyomán ez a munka csak újabb lendülethez és kiterjedéshez jut. Három óra van, amikor távozunk a polgármester úr dolgozószobájából. De Szendy Károly még nem megy haza. Még elintézi az aláírásokat és intézkedik a sürgősebb ügyekben. Hiába, nem szereti a restanciát. (- iy -) A NEMZETI EGYSÉG FŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HÍREI Nyugdíjasok panaszát orvosolta a NÉP. A közelmúltban panasz merült fel, hogy a XIV. kerület külső részein lakó nyugdíjasok levélküldeményeinek kézbesítése elkésetten történik és esedékes nyugdíjukat is csak a késő esti órákban kapják meg. Dr. Bényi Károly postafőigazgató, a főváros XIV. kerületi törvényhatóságának bizottsági tagja, intézkedett, hogy a panaszok hulladék nélkül orvosoltassa- nak. Az érdekelt lakosság Sélley Antal NÉP körzeti elnök indítványára Bényi Károlynak gyors és eredményes eljárásáért háláját és köszönetét fejezte ki. NEP-NAPTÁR A kerüleiek heti programmja, szeptember 29-étöl október G-ig. V. kerület. Szeptember 30. (6—7): Krompaszki Miksa kér. elnök fogad. Október 2. (6—7): dr. Fábián László kér. alelnök fogad. Október 5. (6—7): dr. Varannai István kér. alelnök fogad. Október 5. (6—8): dr. Dési Géza th. bizottsági tag fogad az irodájában (Báthory u. 5. sz.), VII. kerület. Mindennap d. e. 11—1 óráig; ű. u. 6—8 óráig: He Seardelü Cézár kér. elnök fogad. VIII. kerület. Október 5. 7—8 óráig: dr. Hajnóczy Béla tli. biz. tag fogad. IX. kerület. Szeptember 30. 1—3 óráig: dr. Usety Béla országgyűlési képviselő fogad. Október 1, 5. 9—10 óráig: dr. Usetty Béla országgyűlési képviselő fogad. Október 1, 5. 1—3 óráig: dr. Usetty Béla országgyűlési képviselő fogad. Október 1, 5. 7—8 óráig: Szentesi József th. biz. tag fogad. Október L 5- 8—9 óráig: Wellisch Andor tb. biz. tag fogad. Október 3. 2—3 óráig: dr. Stóger Béla ügyvéd ingyenes jogi tanácsokat ad. X. kerület. Fogadóórák. l)r. Usetty Béla országgyűlési képviselő okt. 9-én és 23-án, pénteken este fél 7 órakor. Dr. Pü- zel István országgyűlési képviselő okt. 7-én és 21-én, szerdán este fél 8 órakor, v. dr. Tóth András országgyűlési képviselő okt. 2-án, 16-án es 30-án, pénteken este fél 7 órakor, Dongó Orbán kér. elnök, szfüv. törvli. biz. tag minden csütörtökön fél 7 órától. Halter Károly m. kir. kormányfőtanácsos, törvk. biz. tag, minden cl. e. 11—1 óráig irodájában (X., Füzér u. 13) a kér. központból adott levél alapján tagjaink rendelkezésére áll. Kreizler Sándor és Jóba László leér. alelnökök minden kedden. Gáspár Béla és Ruithauscr Róbert kér. alelnökök minden szerdán este 6—8 óráig állanak a kér. központban a tagok rendelkezésére. Sziller 1. Károlu Iroda: Budapest, IV, Párisi u. 2.,1 Telep: Kispest, Zrínyi ucca 31. Fűtéstechnikai és egészségügyi Berendezési Vállalat 7. e. 4. Tel. 1-188-86 Telefon : 1-470-88 Dr. CSerő Imre P arkettváilalata A Szék- és Faárugyár rt. parkettgyártmányainak egyedárusítója Budapest, IV., Veres Páiné ucca 33. Telefon • 1-835-20 Öt és félmillió deficitet tüntet fel a főváros 1937. évi költségvetése Szendy Károly polgármester részletesen ismerteti a költségvetést, amely az optimizmus jegyében készült Elkészült a főváros 1937. évi új költségvetése, mely hosszú idő után az első opti misztikus büdzséje Budapestnek. A községi háztartás 156,486.688 pengő kiadást irányoz 'elő: 1,995.615 pengővel többet, mint ez évben, a bevételi oldalon 151,091.945 pengő szerepel, ami 3,228.077 pengővel több az idei bevételi előirányzatnál . Ilyenformán a jövő évi költségvetés 5,394.743 pengő hiányt mutat fel. A deficitet tehát nem sikerült végleg eltüntetni, de mégis egy és negyedmillióval, pontosan 1,232.462 a főváros új költségvetéséről a következő részletes nyilatkozatot tette a Független Budapest munkatársának. — A főváros új költségvetési előirányzatának végiölsszege ezúttal némi emelkedést mutat. Bár ez az emelkedés nem jelentős, mégi® jelemző és örvendetes, mert a világkrízis óta Budapest költségvetése évről-év re csökken. 1930-ban még 208.7 millió pengő' volt a fővárosi háztartás költségelőirányzata, amely összeg . fokozatosan 144.8 millióra csökkent. Az idei költségvetés az első a világválság óta, mely nem csökkenő, hanem emelkedő számadatokat tartalmaz. Az az összezsugorodási folyamat tehát, mely a főváros háztartásában az utóbbi években mutatkozott, úgylátszik megállóit és költségvetésünk irányvonala a mélypontot túlélve, most már lassan felfelé halad. Jövő évi bevételeink 3.2 millióval emelkednek, ami jórészt a szanálásnak tulajdonítható. A szanálás kaplsán nemcsak a. kiadások csökkennek, hanem a bevételek is emelkednek. Az üzemeknél keresztülvitt takarékoskodások nyomán az üzemek feleslegei szaporodnak, ezeket a feleslegeket átengedik a községi háztartásnak, aíbol tehát ilyen körülmé- riyék között a bevétel emelkedik. Az üzemek feleslege azonban a szanálástól függetlenül a nagyobb forgalom következtében is növekszik. —- A kiadásoknál továbbra is a legszigorúbb takarékoskodás alkalmazandó. Takarékoskodni kellett azért is, mert az egyes tételeknél a főváros fejlődésével kapcsolatban elkerülhetetlen új kiadások merültek fel. A köztisztaság és kertészet költségei, az utak és parkok szaporítása, a vágóhidak üzemi költségei, a megnövekedett exportforgalom, az árvaházak kiadásai a férőhelyek szaporodása folytán szükségképpen emelkednek. Kiadási többletet okoz a nyugdíjterhek emelkedése, az élelmezés drágulása, az ínség enyhítés kiterjesztése, az idegenforgalom fejlődése is. E költségtöbbleteken felül azonban számos nagyobb új kiadási tételt is kellett beállítani a jövőt évi költségvetésbe. így Óbuda szabályozásával kapcsolatos kisajátításokra egyelőre többszázezer, a Bor áros téri hídhoz vezető utak rendezésére 420.000, a Szilágyi Erzsébet-gimnázium berendezésére 90.000, a vágóhidak beruházásaira 430.000, a kórházak beruházásaira 405.000, a Köztisztasági Hivatal szükségletére 260.000, a hivatali épületek tatarozására 221.000, a bérházak és szeretetotthonok tatarozására 150.000, új halottasház, építésére 55.000, ,a kiscelliúti kastély jókarbáhelyezésére 65.000 pengő új kiadást irányoztunk elő. — A rendkívüli kiadások és egyéb kiadási többletek nemcsak a megtakarításokat, hanem a bevéI teli többlet nagyrészét is felemésztették. Ezért nem lehetett biztosítani az új költségvetés egyensúlyát, annyit elértünk, hogy a deficit 5.4 millióra csökkent, az üdéi 6.6 millióról. Ebben az !összegben már a. tavalyi 1.3 milliós zárszámadási hiány is bennfoülal- tatik, úgyhogy a jövő évi gazdálkodás hiánya csak 4.1 millióban van előirányozva. Mindez arra mutat, hogy bár a szanálási rendelkezések a szanálás helyzetén enyhítettek, a bevételek a szanálás végrehajtása után sem fedezik a kiadásokat. Ennek oka az, hogy a főváros adóbevételei az adómegoszlás változása folytán annyira megcsappantak, hogy ezt a bevételi kiesést megtakarításokkal kiegyenlíteni nem lehet. — Budapest lakossága ma is csaknem annyi adót fizet, mint 1930-ban, a gazdasági válság elölt. Akkor 230.5 millió volt Budapest lakosainak adófizetési teljesítménye és ebből 135.3 millió jutott az államnak, 95.2 millió pedig a fővárosnak. Tavaly 226.5 millió pengő folyt be Budapesten, amiből 154.8 millió kerüli az állam, pénztárába és csak 71.7 millió a főváros kasszájába. pengővel lett kevesebb a deficitelőirányzat, mint idén. Az üzemi költségvetés 176,521.714 pengő kiadást tüntet fel, de ebben már bennfoglaltatik a községi háztartásnak juttatandó jelentős összeg, mely 3 millióval múlja felül azt a summát, melyet az üzemek idén juttatnak feleslegként a fővárosnak. Mindent egybevetve megállapítható, hogy a főváros jövő évi költségvetése a várakozásnak megfelelően optimisztikus, még hozzá joggal, mert minidén előfeltétel és kilátás megvan ahhoz, hogy ezek a reményteljes várakozások be is teljesedjenek. A főváros részesedése tehát az előző 41.29 százalékról 31.66 százalékra csökkent. Amíg tehát a gazdasági válság idején az állam adóbevétele Budapesten 20 millióval emelkedett, ugyanez idő alatt a főváros adóbevétele 23.5 millióval lett kevesebb. Ez a nagy eltolódás az adójövedelem megoszlásában a forgalmi adónál még nagyobb mértékben mutatkozik. Az adóváltság- bevezetésével nagy eltolódások állottak elő a főiváros és az állam részesedésében. Hozzájárul még az aránytalan jövedelem- eloszláshoz az is, hogy azelőtt a főváros a forgalmi adóbevételnek egyhatodrészét kapta, most azonban a részesedés egyhuszad arányra csökkent. 1931-ben 76.2 millió volt az állam forgalmi adóbevétele, tavaly 111.4 millió. Azelőtt a főváros a forgalmi adóból évi 14 millió pengő bevételt kapott, most már 4 millióra zsugorodott össze ez a részesedés. — Nyilvánvaló, hogy ez a bevételi kiesés egyik legfőbb oka a főváros háztartási hiányának. Ezért javasolni fogom a közgyűlésnek, kérje fel a kormányt, hogy a fázisadó-bevétel részesedési kulcsát a főváros újból egyhatod arányban állapítsa meg. Ilyen módon a főváros forgalmiadó-bevétele 5 millióval emelkednék, ami a deficit eltüntetésére elegendő. A községi háztartás 1937. évi költségvetésének számadatai így következnek: Kiadás Bevétel Igazgatás 27,400.740 634.913 Ut- és csatornaépítés 9,603.870 2,030.084 Városrendezés 1,356.855 1.889.000 Közjog 2,627.266 624.300 Ipar, közlekedés 249.204 1,664.620 Pénzügy 31,849.887 103,929.255 Közoktatás 31,063.242 2,454.634 Közélelmezés 6,329.957 9,114.691 Köz jótékonyság 14,570.197 14,153.930 Közegészségügy 22,318.876 12,935.790 V árosgazdaság 4,318.895 1,347.508 Közművelődés 4,797.699 313.220 Összesen: 156,486.688 151,091.945 Hiány: 5,394.743. Citcer Madár épület-, mű- és szerszámfakereskedő Budapest, V., Wahrmann u.35/37.Tel.: 2-920-61 Magyar Hőszigetelő Vállalat Budapest, Vili,, Szilágyi ucca 5. sz. Telefon : t-310-15 FÉMSZÁLAS PICKLIN szabadalmazott vászonfalsarokvédő PICK EMIL, BUDAPEST VI., PODMANICZKY U. 63. TELEFON 1-120-55 DArH;r/k;ll ficu/alrl s?abadalmazott cserépkályha rOSplSCniii UoWdlU gyártása. Válalja épületek berendezéséta legjobb poltári agyagból készült sajatgyartmányú cserépkályháival. átalakításokat és javításokat a legpontosabban készit. Budapest, vili., Baross u. 69. Tel fon: 1-4-0-71 Telep : Vili., Táncsics u. 4/A p o tá k i m re fisa ar Transmissiók: görgős szíjfeszítők, faszíjjtárcsák, — „Integritás“ hajtószíjak. Üzemszükségleti cikkek. Budapest, VI., Jókai u.16 Telefon: 1-141-40 Darvas Zsuzsi és Nádas Béla kávéfiázban 1-814-92, Szendy Károly polgármester
