Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-16 / 37. szám
Budapest, 1936 szeptember 16. Független Budapest 5 Gazt termel a főváros szennyvíziszapból Kétesztendős vajúdás után mégis Ganzék építik meg a budapesti szennyvízgázosító telepet Zaitz László műszaki főtanácsos az új eljárás jelentőségéről Hosszas bonyodalmak, még- több tárgyalás után végre mégis megvalósul a budapesti szennyvízgázo- sítótelep, amelynek sorsáról a Füg- — getlen Budapest annakidején számos pikkben beszámolt. A megsemmisített versenytárgyalások után a főváros polgármestere a belügyminiszter engedélyével most szabadkézből adta vállalatba a nagyjelentőségű közmunkát, amelyet az eredeti ajánlattevő: a Ganz-gyár fog elvégezni. ír- . Király Kálmán tanácsnoknak, a csalira y Ka man t0l.náziági ügyosztály vezetőjének köszönhető, hogy ez a nagyjelentőségű és a fővárosra nézve gazdaságilag oly hasznot hajtó intézmény mégis létrejön. Király Kálmán tanácsnok volt az. aki nem hagyta elaludni a kérdést, az elektromotorok hajtására szükséges évi árammennyiség 80 százaléka az iszaprothasz- tással kitermelt árammal fedezhető. A szivattyútelep elektromosáram számláján a 650.000 KWóra mennyisége KWóránként 18 fillérrel számítva évi 117.000 Pengő megtakarítást eredményezne. — Pénzügyi szempontból további lényeges nyereséget jelent az iszapkezelésnél és a fuvarozásnál várható megtakarítás, valamint a gázosítás után visszamaradó iszap értéke. Az iszap ugyanis az istállótrágyával egyenértékű. — Az utóbbi 12 évben egyedül Németországban 49 város tért át az iszapelgázosító eljárásra. Csupán az alatt a két év alatt, amióta a főváros ezzel a kérdéssel foglalkozik, már újabb 17 elgázosító berendezés létesült. De nemcsak Németországban, hanem Európa többi országaiban is, valamint JapánÉrelmeszesedésben szenvedőknél fontos a jó emésztés, rendes vérkeringés. Ezt elérheti, ha „MIRA“ glauhersós gyógyvizet fogyaszt ban és Indiában,, sőt az energiaforrásokban oly gazdag Amerikában is számos ilyen berendezést létesítettek. — A munkálatokat még ebben az évben megkezdjük, hogy a berendezésnek legalább egyrésze még a tél beállta előtt elkészíthető legyen. Az építési és szerelési munkák mintegy 10 hónapig tartanak s ettől számítva a gázfejlődés megindulásáig még körülbelül 6—8 hónap' fog eltelni. A berendezés teljes üzembehelyezése tehát 1938. évre várható. nem vesztette el kedvét a sok eredménytelen tárgyalás miatt, hanem kitartott eredeti elhatározása mellett, mely végül is sikerre veeztett. A Ganz-gyár ajánlata, melyet most elfogadtak, a főváros szempontjából a lehető legkedvezőbb, 588.516 pengőért vállalta a cég a munkát, azzal a messzemenő garanciával, hogy ha a berendezés nem váltaná be a hozzáfűzött reményeket, ennek anyagi konzekvenciáját teljesen magára vállalja. Tíz hónap alatt készül el az építkezés, akkor néhány hónapig gyűjteni kell a szennyvíziszapot a medencébe és csak ezután kezdődik meg- a gázosítási eljárás. A főváros a vállalati összeget a telep üzembehelyezésétől számított három év alatt 3G egyenlő havi részletben fizeti ki. Abban az esetben, ha a gázosítótelep egy köbméter szennyvíziszapból naponta 40 köbméternél kevesebb gázt termelne, a fizetési kötelezettség is ennek arányában csökken. Ha pedig az első évi átlag szerint a gáztermelés iszapköbméteren- kint 25 köbméter gázmennyiségre csökkenne, -a főváros további fizetési kötelezettsége teljesen meg-- szűnik, azaz az egész telep az első évben kifizetett részletek ellenében marad a főváros tulajdonában. Zaitz László műszaki főtanácsos, aki kitűnő szakértelemmel irányította eddig a szennyvízgázosító kísérleteket, most, hogy a nagykoncepciójú terv végre testet ölt, annak jelentőségéről a következőket mondotta munkatársunknak: — Ismeretes,, hogy a belügyminiszter körülbelül egy évvel ezelőtt a fővárosnak q rácsiszapelgázosító berendezés vállalatbaadására vonatkozó határozatát megsemmisítette. Azóta ebben ar ügyben érdemleges intézkedés nem történt. A napokban a belügyminiszter leírt a fővároshoz, hogy nem tesz észrevételt, ha a berendezés vál- lalatbaadásáról szabadkézből történik gondoskodás. — A polgármester a fontos mű létesítésével Ganz és Társa Rt.-ot bízta meg és ezzel nyugvó-. pontra juttatta azt a kérdést, amely a szakköröket immár két éve foglalkoztatta. Közel két éve ugyanis annak, hogy a főváros ez ügyben a kormányhatóságokhoz felterjesztést intézett és rámutatott arra, hogy a központi csatornaszivattyútelepen évenként a , szennyvízből kitermelt mintegy 12.000 köbméter rácsiszap gazdaságos és közegészségügyi szempontból kifogástalan kezelésére az egyedüli megoldás az elgázosító eljárás. . *'•/ Zaitz László — Az iszapelgázosító eljárás során a szűrőrá- esok által felfogott, valamint az ülepítő medencékben leülepedett iszap egyrészét, évente mintegy 7000 köbmétert, megfelelő berendezés segélyével vasbetonmedencékben fogják összegyűjteni, ahol az iszap elrothad és rothadás közben methangúz fejlődik. — A rendelkezésre álló és az elgázosításra alkalmas iszapmennyiség napi 18 köbméter. — Az eddigi tapasztalati adatok és az évek óta folyó laboratóriumi kísérletek alapján a Ganz és Társa Rt. 1 köbméter iszapból 55 köbméter gáz kitermelését biztosítja, ami évente kereken 350.000 köbméter gázmennyiségnek felel meg. — Minthogy l KWóra előállításához kb. 0.54 köbméter gáz szükséges, az évi 350.000 köbméter gázmennyiségből összesen 650.000 KWóra lesz termelhető. — Ha figyelembe vesszük, hogy a szivattyútelep egész évi szivattyúzási áramszükséglete mintegy 800.000 KWóra, kitűnik, hogy I FÉMSZÁLAS PICKLIN szabadalmazott vászonfalsarokvédő '-í i-ifí PICK EMIL, BUDAPEST“ VI., PODMANICZKY U. 63. TELEFON 1-120 55 Budapest és a Kincstár II. Hogy tárgyilagosak legyünk a vidék iránt, el kell ismernünk, hogy a harmadik adónemből Budapest ugyancsak kiesik, sőt alig’-alig vesz részt benne. Ez — amint magától értetődő: a földadó. Ennek 30 millió pengőt kitevő összegéből alig fizet Budapest 0.3 százalékot. Ámbár a valóságban ez is jóval nagyobb alap, hiszen a gabonaalap 8.8 millió pengőnyi összege nagyobbrészt a városokra bárul, így jórészben a fővárosra is. A vagyonadónál azonban már ismét aránytalanul a fővárosi ember van igénybe véve, mert hiszen az egész 16.3 miliós bevételből egymaga a fővárosi | lakosság csaknem 6 millió pengőt (pontosan 5 millió 900 ezer pengőt) fizet, míg az összes falusi lakosság 9 milliót. Ugyanez az egyoldalúság mutatkozik a többi adónemeiknél is, nevezetesen az alkalmazottak különadójánál, melynek 24.5 millió pengőjéből Budapest a háromnegyedrészét, csaknem 18 millió pengőt visel, hogy ugyanilyen arányban vegyen részt a betegápolási pótadóteherben is, amelynek 40%-át viselik az összes községek, míg Budapest 37%-ot fizet egymagában. Mindezek a számok elvitattam igazságképpen igazolják, hogy Budapest az ország adóteher viselésében milyen óriási szerepet játszik s mennyivel, megkönnyíti a vidék terhét a maga adóteljesítményén keresztül. S hogy ezt a meglehetősen nagy és súlyos adókötelezettséget milyen lelkiismeretesen viseli, arra éppen a pénzügyigazgató félévi hivatalos jelentéséből kapjuk a megfelelő adatot, amely szerint az általános kereseti adónál' az 1935. évben 12.355 volt a felmondások száma, míg 1936-ban 11.265 s a jövedelem- és vagyonadónál 1935-ben 17.567. 1936-ban 14.279, úgyhogy a javulás csaknem 5%-ot tesz ki j s így kétségtelen az adókövetelések stabilizációjának a fokozódó erősödése. Mindez bű tükörképe annak a polgári kötelességteljesítésének, mellyel Budapest adófizető társadalma lehetővé teszi az ország nagy állami gépezetének zavartalan menetét s egyben a vidék boldogulását és adóterhének közvetett csökkentésével. Pedig még mindig nem ez az igazi teljesítmény, amelyen keresztül Budapest óriási feladatát és' gazdasági jielentőségét az egész ország szempontjából a maga teljes valóságában megítélhetnők. Mert csak igen kevesen szakítanak maguknak időt, hogy felvessenek egy kérdést maguk előtt s hogy aztán erre a kérdésre feleljenek is önmaguknak. Ez a kérdés pedig az: hogy minek köszönheti a magyar közgazdasági élet, hogy a külkereskedelmi mérlegünkben megszűnt a hiány? De nemcsak, hogy megszűnt, hanem még bevételi többlethez is jutottunk. Hogy erre megfelelhessünk, ismernünk kell az adatokat. Nézzük csak meg, mit mond ezen a téren a kimutatás, s aztán vonjuk le ennek a kimutatásnak a helyes következményeit. Eszerint tehát 1926-ban behoztunk az országba 432.5 millió pengő árut s kivittünk ugyanebben az évben 226.8 millió Pengő értékűt. A különbözet mérlegünk kárára tehát mintegy 206 millió pengőt tett ki. Ezi az állapot ki sebben agy óbb változással így tart egéezen 1931-ig, amikor először fordul javunkra a helyzet, mert ekkor már a kivitel ebben az évben valamivel több a behozatalnál. Behoztunk ugyanis 176 millió pengő értékű árut s kivittünk készáruban 180.4 millió pengő árut. S ezt az arányt sikerült megtartanunk mindmáig, azzal a hozzáadással, hogy már 1935-ben a tízév előtti 432 millió pengős behozatal leesett 98, mondd és írd kilencvennyolcmillió pengőre, míg a kivitelünk 130.9 millió pengőt ért el, csaknem 32 millió pengővel zárulván a mi mérlegünk javára. Hogy ez mit jelent a maga rideg valóságában1? Sem többet, sem kevesebbet, minthogy a magyar gyáripar a maga fejlett termelésével hódító hadjáratra indult a külföld piacaira s ebben a hódító hadjáratban sikerült olyan eredményes csatákat megvívnia, amelyeknek érezhető és kézzelfogható eredményei évenként ott jelentkeznek bel- és kül- forgaimi mérlegünk serpenyőiben. Nem tagadható tény, hogy ez a gyárak teljesítménye. S mivel a legtöbbjük a budapesti pénzügyigazgatóság- területén működik — élénken megvilágítja Budapest jelentőségét a fiskus, a kincstár szempontjából. Hiszen az az évii 300 millió pengős bevételi nyereség, amit Budapest mnnkája eredményez az egész országnak, az egymagában is több, mint az összes állami egyenesadók összege, amely — mint mondottuk — mindössze 273.4 millió pengőt tesz ki, de aminek oroszlánrészét is szintén Budapest viseli. Tessék a teherviselésnek emez arányát szem előtt tartani s úgy ítélkezni Budapest jelentősége felett s úgy megítélni azt a szerepet, amit a főváros sokszor irigyelten, még többször félremagya- rázottan — az ország közgazdasági életében játszik. A számok nem ismerik az érzelgést. A számok ridegek és elfogulatlanok. És ha a számok beszédére felfigyelünk, meg kell szavukat értenünk. És ezek a számok ezúttal azt mondják nekünk, hogy Budapest tevékenysége, gazdasági fejlettsége és munkája nélkül a csonka ország nem tudná kitölteni még a mai szűk kereteit sem s össze kellene zsugorodnia egy kis, jelentéktelen Balkán-ország súlytalanságára. Mikor az idegenek nálunk járnak s életünk nyugodt menetét s pénzügyi helyzetünk egyensúlyát látják, csodálkozva kérdik: — és ea hogyan lehetséges? Nem értik ezt a csodát. Egy szóval lehetne pedig nekik megmagyarázni, ha ismernék életünk sajátságos szerkezetét és összetételét. És ez a szó nem más, mint az, hogy: — Budapest. Zsirkay János LATICEL MATRAC légáteresztő nem melegszik hygiénikus GYÁRTJA A MAGYAR RUGGYANTAÁRUGYÁR vízmentes impregnál! erőpapír lég- es vízmentes csomagolásnál tengerentúlra vagy exportra nélkülözhetetlen. A csomagolt árut megvédi fagy, rozsda, rothadás és nedvesség altat okozható károktól. Gyártja Magyar Vegykészítményü Papírgyár Oser Jakab, Budapest, VI,. ó ucca 49. szám Alapítva: 1893 Telefon: í-238-90
