Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-09 / 36. szám
Budapest, 1936 szeptember 9Független Budapest 3 Háziurak: több hazafiságot! Az elmúlt hetekben lezajlottak nagy nemzeti ünnepségeink: a Szent István-hét és Budavár visz- szgvételének negyedévezredes jubileumi, ünnepségei. Sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy ezek az ünnepségek csak a magyarság lelkében keltenek visszhangot, ellenben a főváros külső arculatán nem nyilvánulnak meg. Úgy a Szent István-hét, de különösen a budavári ünnepi napok elmúltak anélkül, hogy ezek az ünnepek a város külsőségein meglátszottak volna. Csak elvétve — a, középületeken — függött egy-egy nemzetiszínű zászló, a magánházakon véletlenül sem akadt lobogó. A budapesti háztulajdonosok, akik mindig az elsők, amikor a hatóságoktól valam it kérni kell, vagy amikor - »áldozat- hozatalaikra*:<: kell hivatkozniok: lusták és közömbösek akkor, amikor legalább külszínre közösséget nellene mutatniok a főváros népével a nemzeti és hazafias érzés dolgában. De a budapesti háziurak híján vannak a hazafias érzésnek. Még egy zász.ó kitűzésével sem tüntetnek hazafias érzésük mellett. Számtalanszor szóvátették ezt a hazafiatlan magatartást a főváros különböző fórumai előtt és sokszor követelték már, hogy a főváros kötelezően rendelje el a nemzeti ünnepek alkalmával a város fellobogózását. Ezek az indítványok eddig eredménytelenek voltak. Meg kell hagyni: eddig nem a fővároson múlott a lobogórendelet meg nem születése. A főváros vezetősége az elhangzott indítványok alapján megfontolás tárgyává tette a kérdést, de a jogi vélemények alapján arra az álláspontra jutott, hogy a házak fellobogózásának kötelező elrendelése nem tartozhat a főváros hatáskörébe, hanem errevonatkozóan kormányintézkedésre van szükség. Felterjesztést is intéztek előbb a miniszterelnökhöz, majd a belügyminiszterhez, később az igazságügy- miniszterhez, hogy valamelyik illetékes kormány- hatóság találja meg a módját a lobogórendelet kiadásának. A kormányhatóságok — úgylátszik -— szintén idegenkednek olyan rendelet kibocsátásától, mely a nemzeti érzés kifejezését esetleg büntető szankció terhe mellett írja elő. A főváros többszöri sürgetése ellenére tehát a kormány: még máig sem tett lépést ennek, a nemzeti problémának megnyugtató elintézésére. Időközben több vidéki törvényhatóság a főváros álláspontjával ellentétben helyi szabályrendeletet alkotott a kötelező lobogózásról és ezeket a szabályrendeleteket jóváhagyás végett felterjesztették a kormányhoz. A kormányhatóságok előbb említett álláspontját igazolja az a tény, hogy ezek a szabályrendeletek eddig nem nyertek jóváhagyást. Mindenesetre szomorú tény, hogy amíg külföldi államokban és városokban a legkisebb ünnepi alkalmakat felhasználják arra,'hogy a városok valóságos lobogóerdőbe öltözzenek, addig Budapesten és úgylátszik egész Magyarországon a nagy nemzeti ünnepek sem bírják arra a háztulajdonosokat, hogy zászlót tűzzenek házaik ormára. Pedig a legtöbb ház padlásán ott porosodik a nemzeti zászló, csupán a nemtörődömség okozza, hogy nagy ünnepeink alkuiméival is szürkék, dísztelenek városaink. ANQOLPARK MINDENNAP INGYEN: Csodarevű Óriás-Zeppelin Sicc kalandjai Művészesték TEDDY HO T és jazz-zeneKara aB Szeptember 10-én és 15-én 1 Ü déi után 1A3 órakor | getőversenyek MAGYAR KIR. ÁLLAMI VAS-, ACÉL* ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X, Kőbányai út 21 Lakóházak felszereléséhez a közismerten elsőrangú Teudloff-Dittrich-féle kivitelben gyártunk kézi- és eröhajtású kűtszivattyűkat éskútfelszerelési alkatrészeket, házi vízellátóberendezéseket, bor- és sav- szivattynkat stb. — Városok és egyéb közületek részére tűzoltósági, közegészségügyi és köztisztasági szereket, eszközöket és berendezéseket. Lakóházak, középületek stb. részére a legalkalmasabbak a hazai barnaszéntüzelésre szerkesztett Jobbágy-féle folytonégókályhák. Budavár bevételének 250 éves jubileumát fénnyel és pompával ünnepelte a főváros Budavára visszafoglalásának 250 éves fordulóját kegyelete« ünnepségekkel tette emlékezetessé a főváros. Meg kell vallani, ez a jelentős jubileum sokkal szélesebb körű, nagyobb tömegeket megmozgató, külsőségekben isglaadagabb ünnepségeket érdemelt volna, de sok oka van annak, hogy az évforduló csak a megtörtént keretekben zajlott le. így is szép volt az ünnepség és a viliág ismét kénytelen volt tudomásul venni, elismerni a magyarság létezését, a keresztény kultúra érdekében hozott áldozatait, a műveltség megvédése terén szerzett nagy érdemeit. Sipőcz Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester nagyvonalú rádió-beszédekben ismertették az. évforduló jelentőségét. Ezek a rádióelőadások kiemelkedő mozzanatai voltak a jubileumi programnak. Maguk az ünnepi események szemptember 2-re összpontosullak, amikor is a lobogódíszbe öltözött Vár területén egymásután zajlottak le a fényes ünnepség mozzanatai. A koronázó Mayán templomban az ország és a külföldi küldöttségek előkelőségeinek rész- véíelével lélekemelő szentmisét tartottak. A t.mplom bejárata előtt sorakoztak a megyék és törvényhatósági városok zászlói, a bejáratnál pedig Szendy Károly polgármester díszmagyarban fogadta az érkező előkelőségeket, Serédi Juszt inián herceg- prímás ponti fikái ta a hálaadó szentmisét, fényes papi segédlettel. E mise keretében adták elő Simo- I nelly történelemi budai miséjét és Kodály Zoltán Budavári Tedeumát. A szentmise végeztével az ünnepségek a Bécsi- kapu téren folytatódtak, ahol 11 emelvényen helyezkedtek el a meghívott előkelőségek. A sok díszmagyar, a fényes katonai egyenruhák tömegét még szíves ebbét ették a felsorakozott testőrök. Itt leplezték le a Budavár visszavételét szimbolizáló emlékművet, ami Öiimaii Béla sikerült alkotása. A leleplezési ünnepségen megjelent Horthy Miklós kormányzó; József főherceg, a főváros vezetősége, törvényhatóságai bizottságának küldöttsége, valamint a külföldi nemzetek küldöttségei és a Buda visszafoglalásában részt vett hősök leszármazottjai. A Várbástyán is több emlékművet leplezlek le. Emlékkel jelölték meg azt a helyet, ahol elsőnek tűzték ki a magyar zászlót a győzelmes ostromlók, úgyszintén a bástya falábak azt a helyét, ahol az első rést vágták á benyomuló seregek. Díszülést tartott a Tudományos Akadémia, melyen a közélet kiválóságai vettek részt, úgyszintén a külföldi küldöttségek és a budapesti diplomáciai testület képviselői. József főherceg mondotta itt az ünnepi beszédet. A Városi Színházban magasnívójú díszhangversenyt rendeztek, mélyien kizárólag nagynevű magyar szerzők müveit adták elő. Az ünnepségek sorozatát a főváros vezetőségének nagy estélye zárta be, melyet a Gellert szálló márványcsarnokában rendeztek. Szendy Károly polgármester és felesége töltötte be a házigazda és háziasszony szerepét. A kitűnően sikerült estélyen a hercegprímás, a kormány több tagja, a külföldi küldöttségek tagjai,, diplomaták vettek részt. Az ünnepséghez tartozott volna XI. Ince pápa várbeli szobrának leleplezése is,, e programpontot azonban októberre halasztották, és a katolikus nagygyűlés keretében fog megtörténni a szobor felavatása. Budapest és a kincstár Soha még annyi panasz nem hangzott el magyar adófizető ajakról, mint a mai időkben, amikor már ez a panasz csak nyögszavakban tör fel az agyonterhelt polgárság zúgolódásakép. Hogy ez a zúgolódás nem éppen indok nélkül való, azt eléggé bizonyítja az a valóság, hogy egy magyar adófizető háromszor annyi terhet visel, mint egy német és ötször annyit, mint egy amerikai. A nagy különbség tehát szembeszökő. Még Búd János pénzügyminiszter alatt történt, hogy az ellenzéki oldalról megkérdezték a minisztert, vájjon meg tudná-e mondani, hogy hányféle adónem terheli a magyar polgárt? A jóindulatú, de egy kissé félénk természetű miniszter zavarba jött s gondolkozást időt kért a válaszra, ami azonban sosem hangzott el, mert közben a miniszter megbukott. Ma már tisztultabb a pénzügyi helyzet, Plint Búd minisztersége alatt volt s úgy ma már minden adókérdéssel foglalkozó ember tudja, hogy fejadóféleség szorongatja az életünket. Éppen elegendő, hogy fájjon miatta a fejünk. De fáj is. Hogyne fájna, mikor a magyar adózók 1913-ban Magyar- ország mai területén 265 millió pengőt fizettek egyenesadóban,, míg 1934-ben 424 millió pengőt. Ebből is látszik, hogy mennyire megnövekedett a közteher, anélkül, hogy ezzel párhuzamosan a jövedelem is fokozódott volna. Mikor teherviselésről van szó, sokszor halljuk a panaszt, hogy igazságtalanul osztódik el a teher s hogy Budapest sok olyan kedvezést és előnyt élvez, amiből a vidék kiszorul. Ideje már, hogy beszéljünk Budapest és a fiskus kapcsolatéiról, rámutatva, hogy adózás tekintetében mit jelent Budapestnek a teljesítménye az egész ország szempontjából. Ha az 1934. évi adóstatisztikát nézzük a, kivetett állami egyenesadók összege 273.4 millió pengő volt. Ebből az összegből 127.8 millió pengőt fizetett Budapest, ami 47.1 százaléknak felel meg. Ez szóval annyit is jelent, hogyha az országnak még egy Bu- dapest-je lenne, az egész vidéknek alig kellene pár fillért egyenesadóban fizetnie, mert. a két város megfizetné annak a 94 százalékéit s úgy az országra csak hat százalék maradna és 146 millió helyett atig kellene 15 Milliót fizetnie. Ez egymagában is kifejezi Budapest jelentősé-, gét s azt a valóságot, hogy a, főváros milyen gazdagon fizeti vissza az országnak a fejlődésére fordított tőkét. Hogy a fővárosi polgár mennyivel többet vállal magára ebből az egyenesadóból, az kiviláglik, hogy míg egy falusi emberre 14.8 pengő átlag összeg esik, addig egg budapesti polgárra 127.7 pengő, ami a kilencszeres terhet jelenti. A főváros jelentősége még jobban szemléltetőbbé védik, ha a házadókat nézzük, ami az 1934. évi be- vételben d kimutatás szerint pontosan 84.9 millió pengőt tett ki. Ebből az összegből Budapest egymaga 45.7 millió pengéd fizetett, ami az országos bevételnek több mint a felét jelenti. De hasonló helyzetet látunk, ha a jövedelmiadót vizsgáljuk, amelynek országos összege 35.5 mitClió peng volt az említett évben, amelynek elosztódása szintén 56 százalékos járulást jelez a. főváros részéről, mert az ország mindössze 8 9 millió pengőt fizet, míg Budapest egymaga 26-6 millió pengőt. Mindezekből nyilvánvalóvá válik a főváros óriási jelentősége mind közgazdasági viszonylatban, mind pedig a fiskns, az adókincstár szempontjából. Most, hogy milyen arányú az adófizető készség a fővárosi és a vidéki polgárság között, arra talán rávilágít az az adat, amely az 1934-ben kitűzött 2506 ingatlan árverésből csak 119-et tűntet fel fővárosinak a többi a vidékre esik. De magából a pénzügyigazgatói jelentésből is kiviláglik, hogy a fővárosi polgárban még a mai megterhelés mellett is megvan a nagy készség, hogy polgári kötelességének eleget tegyen. Erre vä{l, hogy a házadó, amely 1935-ben 33,918-676 pengőt tett ki, 1936-ban nem csökkent, csak mintegy 260 ezer pengővel s ez is csak úgy állott elő, hogy a régi házak kÖlzül többet lebontván, új házak épültek s ezek adómentessége idézte elő a jelentéktelen csökkenést. Ugyanilyen kismérvű csökkenést találunk az általános keresetiadónál is, ahol a csökkenés alig éri el a 80 ezer pengőt, az 1935. félévi 8,066.012 pengőről az 1936. félévi 7,985.074 millió pengőre csökkenvén. Hogy ezt az állandóságot az ádóerkölcs szem- liontjából kellőleg mérlegelhessük, csak egyetlen adatot hozunk fel, amely mindent kellőleg megvilágít. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése szerint Magyarország kereskedelmi összforgalma az 1934—35. évben 5.68 milliárd pengőt tett ki, míg ugyanaz a. forgalom 1928—29-ben 10.56 mii- liárdot tett ki. A hanyatlás — fájdalom! — 50 százalékos. És ennek ellenére Budapest adóbevétele alig ingadozik. Ez csak azt jelenti, hogy Budapest a fiskus szmpontjából elsőrendű fizető alanynak bizonyul, annyira, hogy elnyerhetné e tekintetben is az adófizetés olimpiai bajnokságát. Zsirkay János. fém és műszaKi vállalat Apor ICO Budapest, V., Kresz öéza u. 45/:: Telefon: *2-90ö-?0 RÁI'i Épület-ósdíszműbádogos, LlIIiIII ti Vtsltl egészségügyi berendező Háztartási jégszekrények üzeme 32.—, 35.—, 40.—, 46.— pengős árakban Budapest, X. kerület Hölgy ucca 22. Telefon : 1-484-53 *■ ^ p , ■ bőrkülönlegességek Forro es Eppstein sjffsü&Kr* Budapest, VII, Dohány u. 22-24Telefont 1-405-61 Thonet vezérképviselet Mindennemű hajlított bútor Fa- és Fémbútor Kereskedelmi Vállalat Kft. Budapest, IV., Váci ucca 11/á ________
