Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-08-26 / 34-35. szám

2 Független Budapest Budapest, 1936 augusztus 26. intézeti és házi ruha mosására csak a „KIRÁLY" GŐZMOSÓ víí.', Dohány ucca320^­Király ucca 15, V., Bálvány ucca 23 Telefon — Házhoz küldene ki ÓBUDA JÖVŐJE Irta: Dr. OROW ZSIGMOND főv. biz. tatj rencsétlens'ég'ek elkerülhetők lesznek. Ezért szükségesnek tartottam a feladatkör megálla­pítását csak úgy, mint a jövőbeli működés pontos körvonal ozását. A vizsgálat megállapí­totta, hogy az aránylag kisszámú személyzet mellett szinte emberfeleti munka a nagy és felelősségteljes feladatnak megfelelni. Hogy a teljes ellenőrzést és felügyeletet kiépíthessük, mintegy 25—30 új munkaerőnek a beállítása kívánatos. De a közterheket nem kívánnék szaporítani, hisz a főváros e tekin­tetben már úgyis túl van terhelve- Keresni kellett tehát a megoldási módot, amely egy­felől a kívánatos munkaerők beállítását mégis lehetővé tenné, másrészt azonban a főváros polgárságát nem venné igénybe újabb meg­terheléssel. Ezt a megoldást meg is találtuk, még pedig Szendy Károly polgármester egy rendelete révén, mely szerint az építésügyi eljárásokból befolyó díjak — eltérőleg a régi szokástól — csak kisebb részben illessék az elöljáró tisztviselőket. Ez eljárás folytán olyan összeg szabadult i fel, amely lehetővé teszi százhúszezer pengő megtakarítását s mintegy harminc mérnöki erő igénybe­vételét. Arra a megjegyzésre, hogy a beomlott ház szerencsétlenség-e kapcsán mégis csak ráirányul az öreg házakra a hatóság- figyelme s megszűnik a fővárosban az a tarthatatlan állapot, hogy a ház- tulajdonosok egy része mit sem törődik azzal, milyen állapotban fs van a háza s még a tatarozást hited sem akarja felvenni, hogy a jövedelmet ne csökkentset nem törődve, ha a háza minden téglája mérnökért vagy a csákány után kiáltoz. — Minden egyes esetnek le kell vonni a tanulságait — mondja a belügyminiszter. Ezt a parancsot teljesítettük akkor, mikor a ha­sonló esetek megakadályozására megtettünk minden intézkedést. De nem végeztünk volna egész munkát, ha az intézkedéseket csak a fő­városra magára korlátozzuk. Hiszen házak — öreg házak vidéken is vannak — s kötelessé­günk, hogy itt is megtegyük a szükséges lépé­seket a bajok elkerülésére. Jó alkalmakul szolgál most ez elhatározásunkhoz a városrendezési törvényjavaslat, amely — köztudomás szerint — most készül az iparügyi minisztériumban, hogy lehetőleg meg az őszi ülésszakban a tör­vényhozás elé kerüljön s az egész ország terü­letén éreztesse a maga jótékony hatását. Lám, így válik egy katasztrófa Budapestnek is, a vidéknek is hasznára, ha a vezető tényezőkben megvan a meglátás képessége és a következmé­nyek levonásának a készsége. Az őszi ülésszak említése eszembe juttatja a szegényügy kérdését is, mely a belügyminiszter egy régebbi nyilatkozata szerint szintén az ősz folya­mán jut tető alá, amiről éppen a Független Buda­pest hasábjain nyilatkozott a belügyminiszter az év elején talán e kérdésről legelőször. — Igen, akkor még egri normáról beszél­tünk, míg ma magyar normának mondjuk a megoldás formáját. Erős a hitem, hogy ez, mit mi normának mondunk, nemcsak formát fog jelenteni, de lényeget is. S hogyha eltűn­nek a fővárosban s az egész országban is a koldusok, nemcsak szemre tűnnek el, de lé­nyegben is, mert nem akarjuk, hogy olyan ember legyen az országban, akinek nincsen fedele és nincsen betevő falatja. Ezt al tartam a kérdés megoldásával elérni s nagy lelki boldogságomra szolgál, ha hazám­nak ezen a téren is szolgálatot tehettem ennek o. nehéz és kényes kérdésnek az elintézésével. No, de ez nem az én érdemem, hanem mind­azon köz ül eteké, amelyek ebben a munkában engem is, a minisztériumot is oly hathatósan támogatták. Ügy, hogy kötelességemnek ér­zem, hogy nekik ezúton is köszönetemet tol­mácsoljam. Zsirkay János. ANGOLPARK MINDENNAP ING-YEN: Csodarevű Óriás-Zeppelin Sicc kalandjai Művészesték TEDDY HO T és jazz-zeneHara Lehet a múlt emlékein elmerengeni, a jelen sivár és mostoha viszonyai között kelletlenül is kutatjuk a kivezető utat, a jövő lehetősé­gűivel szemben fog'lalkoznunk kell annál a szigorú parancsnál fogva, amelyet a nép bizalmából fakadó közmegbízatás a városatyával szemben jelent. A világtörténelem leghatalma­sabb államalkotó népe a városépí­tés és országvédelem szempontjá­ból Óbuda mai területét a legalkal­masabb helynek találta arra, hogy emberi kultúra fejlődésének talaja legyen. Nyugat felől a pompás felől a nagy folyam egészséges sík- nelyen emberek az életlehetőséget megtalálják. Aquincum a római birodalomnak vi­rágzó városa és katonai tábora volt* ezt bizonyítják a reánk maradt emlékek. A kereszténység első szá­zadaiban is fejlett városi életet éltek az emberek ezen a területen. A magyar királyok szerették ezt a várost, amelynek lakói gyakran részesültek kivéte­les kedvezményekben. A három városnak székesfővárossá történi egye­sítése nem váltotta be azokat a reménységeket, ame­lyeket ehhez a tényhez az azóta elhanyagolt város lakói fűztek. Tovább sorvadt Óbuda, lakossága elszegénye­dett, az ide telepített nép pedig csak igen lassan és nehe­zen tudott felszívódni a nemzettestbe. Tény, hogy Óbuda a székesfővárosnak ma elgelkanyagoltabb és legszegényebb városrésze, amelynek felsegítésére meg kell keresni a szükséges eszközöket. Öbudia jövőjét csak úgy tudom elképzelni, ha megtaláljuk helyét a székesfőváros egyetemes hiva­tásában. Az ország fővárosa nem fejlődhetik úgy, hogy a Belvárosban legyenek a zöld területek és Óbudán a palotasorok. Óbuda jövője akkor lesz biz­tosítva, ha a múltjából táplálkozhat. Fel kell túrni a földet, ki kell bányászni an­nak mélyéből mindazokat a műemlékeket, amelyeket itthagytak az elődök, hogy azok szépsége gyönyörködtessen bennünket- Lgy város nagysága, szépsége, fejlettsége nem merül ki közintézményéiben, monumentális épületeiben,, tu­dományos és művészeti értékeiben, mert az idegen- forgalom fejlesztése nagyrészben otthon nem látott specialitások megismerésének lehetőségeitől függ. Ebben van adottsága Óbuda fejlődésének a jö­vőben. Az idegenekre lendületes vonzóerőt gyakorol­hat a Lukácsfürdővel szemben levő Östó virágzó lótuszvirágaival. Lebontatnám a tóban való gyönyör­ködtetést elzáró téglafalat, eltávolíttatnám a tó part- i járói az ott dísztelenkedlőí garázsépületet, egy kis par­kot ültetnék helyébe, rendezném a hegyoldalt, meg- tisztíttatnám a tó vizét és ezzel olyan idegenfor­galmi attrakciót nyernék, amelynek idegenforgalmi vonzóerejét lebecsülni nem lehet. Királyhegynek nevezik azt a háztömböt, amely a Nagyszombat, Szőllő, Viador és Pacsirtamező uccák által határolt területen fekszik. Archeológusaink megállapítása szerint ezen a helyen a földben egy hatalmas amphi- teatrum romjai vannak, amely a próbaásatások, tanúsága szerint az aquin­cumi romoknál is szebbek és impozánsabbak. A szé­kesfőváros a beomlás veszélyének kitett és az egész környék fejlődését megakasztó, szégyenteljes állapo­tot okozó házak nagyrészét már megszerezte, a ma­gánkézben lévő talán 8 ház megszerzése is tervbe van véve. Ezt a munkálatot siettetni kell, hogy mi- dőbb napvilágra kerüljenek a Róma dicsőségét hir­dető műemlékek és az idegenek a villamosvasút men­tén, a város belterületén gyönyörködhessenek ennek az amphiatrumnak a szépségeiben. Nagyobb propagandát érdemelne a Flórián téren /. iá sott és a konzerválás és hozzáférés szempontjából zseniálisan rendbehozott hypocanstum (katonai fürdő), amelynek értékelésében a külföldi messze fe­lülmúlja nemcsak a hazai, de fővárosi polgártár- saink érdeklődését is. Hasonló a helyzet a raktáruccai Cella trychora tekintetében, amely igen jó állapotban került ki a csákányok alól. Kár, hogy olyan kevesen tudnak lé­tezéséről, pedig ezek a kövek a kereszténység olyan korszakáról tudnak regél ni, amikor a magyarság még Ázsia végtelen sivatagjain puhította a húst a nyereg alatt. Ennek az őskeresz­tény kápolnának a környéke megérdemelne egy kis rendezést, parkozást és azt, hogy az idejáró idegenek figj relme arra felhívass ék. A Fő tér alatt és a Calvin uccában megtalálták az első királyaink által alapított óbudai prépostság templomát és zárdáját. Városrendezési szempontok nem teszik lehetővé ez- időszerűit ezeknek a romoknak a feltárása, de va­lamilyen lehetőséget mégis kell találnunk, hogy ezek a romok ne maradjanak a földiben elzárva és ilye­nek után mohón érdeklődő idegenek elől. Talán még az aquincumi víziorgonáról kellene megemlékeznem, amelynek jelentőségéről tudósok megtalálása óta hazánkban és a külföldön oly sokat írtak. Ez a víziorgona az egyedüli a föld kereksé­gén. Képes ábrázolásból, mozaikból, leírásból ismerte a tudományos világ, de eddig csak itt sikerült egyet a földben Nagy Lajos egyet, tanárnak megtalálnia. A víziorgona Aquincumban látható eredetiben és re­konstruálva egy példányban ugyanott és egy másik példányban Rómában. Ha erre egy kis propagandá­val a külföld figyelmét felhívjuk, úgy fognak ide­járni az idegenek, hogy jelentős idegenforgalmi gya­rapodásra mindenesetre számolni lehet. Ez az óbudai föld minden csákány vágásra érté­kes műemlékeket tár fel, úgy, mint ahogy a fúrások nyomán gyógyvizek fakadnak. A gyógyvizek gazdag­ságával megteremthetjük Budán a fürdővárost. De ne feledjük el, hogy az idegen gyógyulás és üdülés mellett látnivalóra és szórakozásra vágyik. A látni­valók köizött el nem hanyagolható tényezők a mű­emlékek, amelyeknek feltárásával Óbuda megtalál­hatja helyét a jövő fejlődés Budapestjében. Elha­nyagoltságunkból, szegénységünkből ez emel ki ben­nünket. Ezért kell Óbuda képviselőinek minden al­kalmat megragadni arra, hogy a közfigyelmet erre felhívjuk, ©s ha reménységeink etekintetben valóra válnak, úgy Óbuda ismét szép lesz és lakossága bol­dog megelégedettséggel fogja érezni, hogy Magyar- ország- székesfővárosához tartozik. Budavár visszafoglalásának 250-ík évfordulója Nagy pompával készül a főváros Buda visszafog­lalásának kétszázötven éves fordulójának megünnep­lésére. Az ünnepségek sorrendjét falragaszokon tu­datták a közönséggel és hivatalos kommüni­két is adtak ki. A történelmi évforduló programja a következő: Szeptember 1-én kezdődnek az ünnepsé­gek. Emlékkiállítás lesz, amelyet Rómán Bálint kul­tuszminiszter fog megnyitni. Szeptember 2-án reggel kilenc órakor hálaadó szentmise lesz a budavári ko­ronázó főtemplomban, amelyet a hercegprímás pon­tifikái. Ugyancsak kilenc órakor ünnepi istentiszte­let lesz a Kálvin téri református templomban, ahol Ravasz László és a Deák téri evangélikus templom­ban, ahol Raffay Sándor püspökök prédikálnak. Is­tentisztelet után, féltizenegy órakor az egyházi mél­tóságok, a kormány tagjai,' az országgyűlés, a kül­képviseletek, az 1686. évi ostromban resztvettek le­származol s a különböző küldöttségek, a Bécsikapu téren gyülekeznek a visszafoglalás emlékművének és a hősök emlékkövének felavatására. Ideérkezik a kor­mányzó, aki elvonul a fogadására kirendelt díszszá- zadi előtt és koszorút tesz a visszafoglaláskor elesett utolsó budai basának a Prímás-bástyán álló emlék­művére. A visszafoglalás emlékművének felavatása a Bécsikapu téren történik. Innen arra a helyre vonul a menet, ahol az ostrom alkalmával egy győri hajdú először tűzte ki a magyar lobogót. A felavatás után a kormányzó koszorút helyez az emlékművek talap­zatára. Szeptember 2-án délután öt órakor lesz a Magyar Tudományos Akadémia díszközgyűlése, amelyen Jó­zsef főherceg' fog megnyitóbeszédet tartani. Este nyolc órakor a Városi Színházban díszhangverseny lesz. A Budlapesti Hangversenyzenekart Ormándy Jenő dr., a filadtelfiai orhester karnagya vezényli, közreműködik Bartók Béla is. Hangverseny után a külföldi vendégek tiszteletére a Gellért-szállóban fo­gadás lesz. Szeptember 3-án délután öt órakor a fő­város törvényhatósági bizottsága ünnepi díszközgyű­lést tart, amely miniden valószínűség' szerint a Vi­gadó nagytermében fog lefolyni. Erre meghívják a külföldi államok küldöttségeit, valamint a diplomá­ciai kart is. Az ünnepségekkel kapcsolatosan augusztus 30-án Sipőcz Jenő főpolgármester, szep­tember 2-án Szendy Károly polgármester, szeptem­ber 10-én pedig Liber Endre alpolgármester rádió­beszédet tart. A nagyszabású ünnepséget dr. Némcthy Károly tanácsnok mindenre kiterjedő gondossággal és ab­szolút hozzáértéssel rendezi. M, F. T. R. motoros hajójáratok a budapesti Dunán Szent Gellért tér — Eskü tér — Margitsziget (budai oldal) — Óbuda — Újpest között Indulás Szent Coliért térről 9, 10, 11, 16, 17 18, 19, 20 és 21 órakor Indulás Újpestről 8, 9, 10, 15 16, 17, 18, 19 és 20 órakor Egységes monetdíj 30 fillér, gyermekeknek 20 fillér Kitűnő olcsó közlekedés Kellemes sétahajózás Orova Zsigmond hegyvidék, kelet sáfi'ot ölelnek, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom