Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-22 / 3. szám
6 Független Budapest Budapest, 1936 január 22. KÖZGAZDASÁG - VÁLLALKOZÁS A Községi Takarékpénztár betétállománya 68*3 millióról 78*2 millióra emelkedett Megjelent a főváros pénzintézetének rendkívül kedvező mérlege és az azt kísérő kitűnő jelentés — Példátlan arányban fordul a közönség bizalma a Községi Takarék felé A Budapest Székesfővárosi Takarékpénztár Rt- mérlegének és üzleti tevékenységéről beszámoló jelentésének közzétételével megelőzte az összes magyar pénzintézeteket. A Községi Takarék mérlege adja meg az alaphangot: nagy öröm és megelégedés lenne, lia a folytatás hasonló lenne a megnyitáshoz. Példátlanul kedVező. eredményeiben váratlanul gazdag a Községi Takarék 1935. évi munkájáról szóló jelentés. Liptay Lajos dr.. az intézet vezérigazgatója büszke lehet erre az eredményre, de örömmel és büszkeséggél tekinthet rá a főváros is: ez a most közzétett mérleg és az azt kísérő jelentés mindennél ékesebben hirdeti, hogy a Községi Takarékpénztár száz- százalékig betölti azt a feladatot, amelyet a főváros neki szánt. Tudja ezt a nagyközönség is, amit a betétállomány szinte ugrásszerű emelkedése mutat a legjobban. A számok beszélnek és elmondják, hogy a közönség korlátlan bizalmát bírja a Községi Takarékpénztár. ♦ A Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága január 17-én tartott ülésén dr. Liptay Lajos vezérigazgató előterjesztése alapján megállapította a takarékpénztár 1935-iki üzletévére vonatkozó mérlegét. A takarékpénztárnak elmúlt üzletévi eredményei közül a legszembetűnőbb és legkimagaslóbb a betétállomány nagyméretű emelkedése. Ez az emelkedés az elmúlt évben a takarékkönyvekre és folyószámlára elhelyezett betéteknél 15%-os. amennyiben az előző évi 6S.3 millióról 1935-ben kerek 10 millióval 78.2 millióra növekedett a betétek összege. Az összes betétek főösszegeinek összehasonlításából még élesebben domborodik ki a betétemelkedés jelentősége. Amíg ugyanis az 1934. évben a székesfőváros akkor még 12.9 milliós betétével együtt a betétek főösszege 81-2 milliót tett ki, addig 1935. év végén — a főváros 6 milliós betételvonása dacára — ez a szám 85.1 millióra rúgott. Az a tény, hogy a Községi Takarékpénztár betéte^ a súlyos válság éveiben állandóan s 1935-ben ilyen jelentős összeggel emelkedtek, a legvilágosabb bizonyítéka a takarékpénztár iránt egyre fokozódó nagy bizalomnak. Hitelezési tevékenysége terén a takarékpénztár — bár ennek a közismert viszonyok természetesen határokat szabtak — mindig nem kedvező értékesítési viszonyok dacára jelentékenyebb mennyiségben adott el a takarékpénztár telkeket. Aktíváit a takarékpénztár a leggondosabb értékeléssel szerepelteti mérlegében, sőt igen jelentős tartalékai vannak a kimutatott értékekben. A főváros mostanában igen rigorózusan bánik azokkal a vállalkozókkal, akik szerződésileg vállalt kötelezettségeiket nem teljesítik. Ezekkel a radikális intézkedésekkel példát akarnak statuálni a jövőre nézve, mert a fővárosi közmunkák és közszállítások végrehajtásánál az eddig követett méltányossági gyakorlat sok visszásságra vezetett. Ép ezért határozták eh hogy ezentúl szigorúan ragaszkodnak a szerződések pontos teljesítéséhez és azokkal a vállalkozókkal szemben, akik ebhez nem alkalmazkodnak, kíméletlenül végrehajtják a retorziókat. A fehérsastéri iskola lebontási munkáinak késedelmessége kapcsán már érvényesül ez a szabályokhoz való kíméletlen ragaszkodás a főváros részéről. Mint ismeretes, a Fejér és Dános-cég mint legtöbbet Ígérő kapott megbízást az iskola lebontására. Közel 75.000 pengőt Ígért a cég a bontási anyagokért, jóval többet, mint a többi ajánlattevők bármelyike. A cég úgylátszik elkalkulálta magát, de az ajánlatot már nem lehetett visszavonni. November 30-ig kellett volna lebontania az épületet és elhordania a bontási anyagot, de az épület egy része még ma is áll. A szerződés értelmében a vállalkozó a bontásra megállapított határidőn túl minden napi késedelemért 100 pengő kötbért tartozna fizetni a fővárosnak. A polgármester fel is szólította a céget a pönálé megfizetésére, egyben a bontási munkák gyorsabb tempóban való végzésére. A Fejér és Dános-cég akkor a teljesítési határidő meghosszabbítását kérte és a személyzeti kiadásoknál további megtakarításokat ért el a takarékpénztár, a dologi kiadásokban mutatkozó némi emelkedés viszont a jelentékenyen megnövekedett üzletforgalom természetes következménye. Leírásokra az előző évi 120.000 pengővel szemben 176.000 pengőt fordított a takarékpénztár, úgyhogy ezáltal a gazdaadósaival szemben fennálló követeléseiből az év végéig megjelent gazdavédelmi rendeletek következtében szűk. séges összes leírásokat keresztülvitte. A bevételek emelkedése — amiben a takarékpénztár forgalmának növekedése is a legpregnánsabban jut kifejezésre — tette lehetővé, hogy az előző évi 88.000 pengős nyereséggel szemben 200.000 pengő nyereséget mutasson ki a takarékpénztár. Osztalék fizetését mindazonáltal gondos megfontolás után, a belső erők további fokozását tartva a mai idők legfontosabb feladatának, nem javasolja az igazgatóság, hanem a főváros vezetőségével egyetértésben a kimutatott tiszta nyereségnek a tartalék- alaphoz leendő csatolását fogja a közgyűlésnek indítványozni. hivatkozott arra, hogy számos vismajor késleltette a bontási munkák kellő időre való elvégzését. Azzal védekezett az egyébként feltétlenül megbízható cég, hogy a novemberi nagy költözködések miatt nem kapott elegendő fuvart, munkás sem állott elegendő számban rendelkezésre. A polgármester a magasépítési bizottság elé terjesztette a cég kérelmét, minden javaslat nélkül. A bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy a méltánylandó körülmények ellenére sem tekinthet el a főváros a szerződési feltételek pontos betartásától, mert ez precedenst teremtene a jövőre nézve és alkalmat nyújtana arra, hogy a városi közmunkák és közszállítások terén a szabálytalanságok még jobban elburjánozzanak. Ilyenformán tehát a Fejér és Dános-cég november 30-tól számítva minden napi késedelem után 100 pengő kötbért tartozik fizetni a fővárosnak, ami eddig már több mint SflOO pengőt tesz ki és előreláthatólag még szaporodik. Ha csak a magánépítési bizottság döntését revízió alá nem veszi és a bírság megfizetésétől, éppen a cég megbízhatóságára való tekintettei, eltekint. Ez az eset erélyes és kétségtelenül hatásos figyelmeztetés a főváros vállalkozóinak arra, hogy ezentúl gondosan mérlegeljék szerződésileg vállalt kötelezettségüket. Kiadásai terén \ fehérsastéri Iskola és a bontási végző vállalkozó (ég pönáléfa A bizottság szigorú határozata a Fejér és Dános céggel szemben A pénzügyminiszter és az építési engedélyek A pénzügyi kormányzat adózási szempontból felülvizsgálja a főváros és a Közmunkatanács építési engedélyeit az elmúlt évben szintén emelkedő irányt kezdett. Ez nemcsak váltótárcájának 49 millióról 51-2 millióra történt emelkedésében, hanem rövidlejáratú jelzálogos kölcsönét, az értékpapírokra nyújtott kölcsönök összege és egyéb fedezett hitelei emelkedésében is • kifejezésre jut. Az utóbbi kihelyezések több mint 2 millió pengős emelkedése a takarékpénztárnak exporthitelek nyújtása terén ez évben fokozottabb tevékenységét igazolja. A székesfőváros intézményeinek nyújtott hitelek összege 6 millióval csökkent, ami a korábban a Vásárpénztárnak nyújtott hitel végleges elszámolása kapcsán következett be, összefüggően a fővárosi betétek fentebb hivatkozott (1 millió pengős csökkenésével. Ismeretes, hogy a a múlt év legvégén alapította meg a takarékpénztár a Budapest Székesfővárosi Állatvásár Pénzforgalmi Rt.-ot, amely a székesfővárossal kötött 30 éves szerződés alapján meg is kezdte működését. A takarékpénztár ezzel egy minden tekintetben jelentős üzletággal gyarapodott. A takarékpénztár hosszúlejáratúi kölcsönétnek állománya, jelentéktelen változással, 20.5 milliót tett ki. Ezeknél külön kell felemlíteni, hogy a hátralékos annuitások 'összege ez évben sem haladja túl a normális méreteket, ezzel is igazolva a kihelyezések bo. nítását. Parcellázási tevékenysége során ez évben a még Legolcsóbban vehet teniszháló-, sátor-, ponyva-, pokróchátizsák-, szobatornakészletet és horgászati cikkeket Hauschild Álbert nél Budapest, VII., Károly körút 15. Telefon: 41-5-07 Szállít hivatalok részére iratkötőhevedert, por- és padlótörlőruhát. Alapítva: 1838-ban A Független Budapest egyik legutóbbi számában megírtuk, hogy a Közmunkatanács és a főváros között ellentétek támadtak az építési engedélyek kiadáséinak rendszere körül. A főváros sérelmezi, hogy az általa elutasított, szabálytalannak tartott építkezéseket felsőbb fokon a Közmunkatanács nagyrészt engedélyezi és ezzel az intézkedéssel diszkreditrílja a fővárosi Itatóséig döntését. A differenciákat még nem sikerült áthidalni, de minden valószínűség amellett szól, hogy a két hatóság megtalálja a megegyezés módját. Különösen fontos ez a Közmunkatanácsra nézve most, hogy a Várhegy lejtőjén hekövetkezett földcsuszamlás kapcsán is olyan kijelentések hangzottak el, melyek szerint a Közmunkatanács a hegyoldalon több szabálytalan építkezési engedélyezett és e szabálytalan, túlmagas építkezések terhelése részben hozzájárult a hegylejtö talajának osuszamlásához. A Közmunkatanácsnak tehát érdeke, hogy1 ne vádolhassák szabálytalan építkezések engedélyezésével. A jövőben fokozottan kell ügyelnie arra, hogy kizárólag olyan építkezésekhez járuljon hozzá, melyek a fennálló kikötéseknek minden tekintetben megfelelnek. Mialatt a két illetékes fórum: a főváros és a KöZu munkatanács az építkezési engedélyek dolgában egymással vitatkozik, addig egy harmadik, átmenetileg bekapcsolódott fórum: a pénzügyminisztérium szintén a maga elgondolásai szerint bírálja el az építési engedélyeket. Még pedig adóügyi szempontból. Amióta ugyanis a különböző rendkívüli építési és átalakítási adókedvezmények fennállanák, az építkezéseket a pénzügyminisztérium is elbírálja, még pedig saját szempontjai szerint. A pénzügyminisztérium igen sok esetben kijelenti, hogy a főváros és a Közmunkatanács által szabályszerűen engedélyezett építkezésekre nem adja meg az adómentességet, mert a tervezett építési mód szabálytalan. Petrovácz Gyula tette éles kritika tárgyává legutóbb illetékes helyen a pénzügyminisztérium eljárását, mely sok tekintetben összeütközik azokkal a rendelkezésekkel, amelyek a fővárosnál és a Közmunkatanácsnál az j építkezésekre nézve érvényben vannak. Ezeket az ellenmondásokat a jóhiszemű építtető sínyli meg, aki nem tudja, melyik hatóság kívánságának tegyen eleget, mert mindegyik más-más építési módozatokat ír elő. A pénzügyminisztérium most már valósággal harmadik építési hatósággá lett. Ez az állapot az építkezés megbénulásához vezet, de amellett az építési hatóságok tekintélyének lejáratását is maga után vonja. Ezt a jogbizonytalanságot egyedül az új Építésügyi Szabályzat tető alá hozásával lehet megszüntetni. A főváros vezetősége az építkezések terén uralkodó zavaros jogi helyzet mielőbbi megszűntetése érdekében lépéseket tesz, hogy a már tervezetben elkészült új Építésügyi Szabályzat a legsürgősebben tárgyalás alá kerüljön és életbeléptetése se késsen sokéiig. Addig is felkérik a pénzügy- minisztert, hogy az építkezések adója szempontjából való felülbírálásnál a főváros és a Közmunkatanács véleményeit tekintse mérvadóknak.
