Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-07-15 / 28-29. szám
4 Független Budapest Budapest, 1936 július 15. Két Külföldi és egy magyar ajánlat a filmvetítőgép-beszerzési pályázaton Lényeges ártliíferenciáK az ajánlatoK Közt A Független Budapest legutóbbi számában röviden megemlékeztünk -a főváros pedagógiai filmvetítő- szállítási pályázatáról. A kitűzött batáridőre két ajánlat érkezett, elkésve azonban, postán, égy harmadik cég — még pedig külföldről — is küldött pályázatot. Nem annyira az összeg nagysága miatt, műit inkább technikai szempontból nagyjelentőségű ez a közszállítás, amelyhez hasonló ritkán akad,, hiszen a köziileteknek nincs minden héten szükségük filmvetítőkészülékekre. Az első két pályázat, amelyet szabályszerű határidőre nyújtottak be, a Telefongyár rt. és a Magyar iSemem Schuckert-Művek voltak, harmadikul, elkésve a Walter Knetsch breslaui cég tett ajánlatot.- A három pályázó közül egyedül a Telefongyár ajánlott magyar ké- szítményű gépet. A másik két cég németországi gyártmányt akar szállítani. Ilyen körülmények között a Telefongyár mellett a két másik pályázó nem is jöhet számításba, jóllehet a szállítási feltételek között nem volt kikötve g készülékek hazai gyártása. A magyar filmvetítőgépgyártás méreteiben még kezdetleges ugyan, nívó tekintetében azonban már I igen magas fokon all, amit igazol az a tény is, hogy legutóbb a kultuszminisztérium is a Telefongyártól szerezte be többszáz darab iskolai filmvetítőgép szükségletét. Az árak között vannak eltérések. A Telefongyár a vetítőkészüléket darabonkint 7(j0 pengőért, a Siemens 515 pengőért-, a Kneitsch-cég 678 pengőért ajánlotta. A hangos berendezés ára ebben a sorrendben 1100, 1700 és 1735 pengő. A német gyártmányok tehát olcsóbbak. Most egy szakértő bizottság veszi vizsgálat alá és próbálja ki a három cég mintakészülékeit, hogy meg-állapítea, melyik közülük a legcélszerűbb, legmodernebb és legalkalmasabb. Az árkérdés csak másodsorban jön számításba. A főváros vezetősége a szakértők véleménye alapján fog majd határozni arról, hogy melyik cégnél rendeli meg a filmvetítő- készüléket. A döntés sürgős, mert szeptemberben már az új készülékekkel akarják megkezdeni az iskolákban a pedagógiai filmoktatást a cégek azonban rendelkeznek raktári darabokkal, | úgyhogy a szállítást idejében teljesíthetik. Az Elektromosniűveknél 1244, a Gázműveknél 736 végleges, havidíjas állást engedélyez az új státusz Nem töltik be a megüresedő állásokat, amig az új redukált státuszt el nem érik Most hajtották végre az Elektromosműveknél és a Gázműveknél ia szanálással kapsolatban a havi fizetéssel javadalmazott állások átcsoportosítását és az új illetmények megállapítását. Július 1-én lépett életbe e két nagyüzemnél az új rend. Ezzel kapcsolatban a polgármester rendeletét adott ki és ebben ! megállapítja, hogy I az új státus életbeléptetése következtében az Elektromosműveknél évente 400.000, a Gázműveknél pedig 222.000 pengő tiszta megtakarítás fog jelentkezni. Jóváhagyta a polgái’mester a két üzemnél a működési j pótlékok folyósítását is, azzal a kikötéssel, hogy ezek \ a pótlékok részben, vagy egészen bármikor indokolás ! nélkül, megvonhatok. Azoknál az alkalmazottaknál, akik lakásbér értékkülönbözet címén természetbeni j lakásuk mellett készpénzmegtérítésben nem részesül- j tek, a lakáspénzkülönbözet után működési pótlék nem folyósítható. Az átsorozás után az Elektromosműveknél 1244, a Gázműveknél 736 végleges, havifizetéses állás van. Ezidöszcrint azonban a tényleg betöltött állások száma valamivel nagyobb. A többlet annak következtében állott be, hogy az üzemeknek a létszámokra vonatkozó javaslatai csaknem egy évvel ezelőtt állíttattak össze és az azok beterjesztése óta eltelt időszakban nagyobb volt az új alkalmazások, mint az; időközi üresedések száma. Vannak egyes szolgálati csoportok, ahol a tényleg betöltött állások száma kisebb, mint amennyit a státus megállapít. A polgármester azonban mindaddig, amíg az állások összlétszáma a státusban engedélyezett végleges létszámot el nem éri, tehát amíg a többletállások meg nem szűnnek, az üresedésben levő állások betöltését nem engedélyezi. Vizsgázni fognak az adóhivatali tisztviselők Szabályrendelet készül az adóhivatali továbbképző szaktanfolyamokról Honffy Lajos adóhivatali igazgató kezdeményezésére évek óta szaktanfolyamot rendeznek az adóhivatali tisztviselők továbbképzésére. Már a vidéki városok is követik a példát és egymás után állítják fel a hasonló tanfolyamokat. A főváros most szabály- rendeleti úton kívánja véglegesíteni ezeket a továbbképző tanfolyamokat és a nyári szünet után terjeszti be a polgármester a szőbanforgó szakvizsgákról intézkedő szabályrendelettervezetet. A szabályrendelet szerint az adóhivatali szolgálathoz kinevezett tisztviselők a kinevezéstől számított egy éven belül tartoznak a szakvizsgát letenni. Kiilöp vizsgát tesznek az adószámviteli és külön az adószedői szakon alkalmazott tisztviselők. Részletesen felsorolja a szabályrendelettervezet a szakvizsgák anyagát. Ennek keretében ismertetik a pénzügyi igazgatás szervezetét, a fővárosi törvényhatóság szervezetét, a különböző adókat, járulékokat, a közadók kezelését, az adóhivatalok számviteli rendszerét. Az adószedők részére ismertetik a közadóknak végrehajtás útján való behajtását, az adókötelesek és adótárgyak összeírását. A tanfolyam hallgatói annak végeztével szóbeli vizsgát kötelesek tenni. A vizsgabizottság elnöke a pénzügyi ügyosztály tanácsnoka, részt vesz továbbá a vizsgáztató bizottságban egy kerületi elöljáró, a pénzügyi igazgató, a főszámvevő, az adóhivatali igazgató, és egy bizottsági tag. Annyi vizsgát kell tartani, amennyi a jelentkezések folytán szükséges. A bizottság elnöke állapítja meg, hogy egy-egy vizsgára hány jelölt bocsátható. A megfelelt jelölt bizonyítványt kap, aki viszont nem felel meg, két hónap után bocsátható csak újabb vizsgára és ha a másodszori vizsgán is megbukik, hivatali állásból az illetőt el kell bocsátani. Silmann Béla epület-üveges és képkeretező Budapest, IX, Ráday u. 11. Telefon: 1-815-80 NYESTE MIHÁLY ÄS Budapest, IV., Eskü-út 5. Klolild palota. — Belvárosi kávéhaz mellet!.) TELfFON: 1-832-57 Cipökülünlegességek. — Vadász-, tiszti csizmák. Orthopadcipőket a legjobb ’*■ 'vitelben készít bsteg és fájós lábakra Morzsányi József jelvény- érem- és plakettcjyár Budapest, IV., Eskü út 5. szám. Telelőn: 1-822-17 Alapítva: 1870-ben Ä textilipar közgyűlési beszámolója A Magyar Textilgtyárosoh Országos Egyesülete július 3-án tartotta dr. Buclay-Goldberger Leó elnöklésével 42. rendes közgyűlését. L>r. BudalJ-Goldberger Leó megnyitó beszédében rámutatott a magyar textilipar nagy közgazdasági jelentőségére, különösen pénzügyi- és, szociális szempontból. Az elmúlt évben különböző textil-nyersanyagokért, félgyártmányokért és készárukért 79.3 millió pengőt fizettünk a külföldnek. Ha textilipari fejlődésünk .az 1925. évi színvonalon megállt volna, ez az összeg 246 millió pengőt tett volna ki, vagyis textiláruszükségletünk fedezése érdekében évenként 165 millió pengővel több devizára volna szükségünk. Textilipari kivitelünk 1935-ben elértő a 2iy2 millió pengőt,, amiből körülbelül 10 millió pengő értékű deviza volt szabadon konvertálható. A háború után a magyar textilipar kereken 16.000 munkást foglalkoztatott, ma ez a létszám 55—56.000 között mozog, amihez még járul körülbelül 4—5000 tisztviselő. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az Egyesület 1935. évi működéséről szóló jelentést és Fái Géza indítványára köszönetét szavazott úgy a vezetőségnek, mint dr. Schiller Ottó főtitkárnak a tisztikarnak eredményes munkásságukért. A betöltetlen alelnöki állásra a közgyűlés egyhangúlag dr. Dischka Győzőt, a csepeli posztógyár igazgatóját választotta meg. Ezután a jövő évre, mint soros elnök Szurday Róbert vette át az elnöki ezeket. Székfoglaló beszédében hangsúlyozta, hogy bár a világpolitikai és ezzel kapcsolatban a világgazdasági helyzet rendkívül súlyos, minden reményünk megvan arra,- hogy a magyar közgazdaság ezekben a válságos időkben is életképesnek fog bizonyulni. Végül még a szokásos formalitásokat ejtették meg, amivel a tagok által nagyszámban látogatott közgyűlés végétért. Szíadeky M. és Fia első magyar pénzszekrénygyáros és mülakatos, m. kir. posta rendes szállítója Budapest, VIII, Kender ucca 30. sz. Telelőn : 1-324-69 Alapítási év 1867 GERŐ LÁSZLÓ^:. ponti fűtés, egészségügyi berendezések és épületbádogos munkák vállalata XIV, Columbus u. 14. Telefon 2-975-29 Lányi Géza bádogos vízvezeték-, fürdőszoba- és csatornázási berendező Budapest, IV.. Váci ucca 71 Teleton : 1-802-93 Használt vasanyagok, csövek, lemezek, tartályok, lépcsők, gőzgépek, szivattyúk, motorok, gázgyári berendezési tárgyak stb. és chamotte téglák kedvező áron kaphatók Ferencvárosi Gázgyár leszerelési irodája IX., Koppány ucca 2-4. Telefon: 1-340-54 RIEGER OTTÓ KIR. UDV. O R G O N AGYA R Budapest, XIV, Vértes u. 6-8 Telefon: 2-063-45 LACZKÓ ISTVÁN gépkés üzeme Budapest, VI., Horn Ede ucca 12. sz. Telefon : 1-105-23 Mindennemű papír bőr és faipari gépkések, lemezollók, szerszámok gyártása, köszörülése mmm Horváth Lajos épületbádogos, lógszosz és vízvezeték berendező Budapest, IV., Magyar u. 30. Tel: 1-854-77 Ferenczy Károly Autókarosszéria, kocsigyártó- és lópat- koló műhely, autogénheggesztés Budapest, VII, Aréna út 46 Telefon: 1-391-02 BÁNKI T,: ÓRÁS Mindennemű órák szakszerű javítása sok évi külföldi gyakorlattal Budapest, IV., Váci ucca 36. szám (Duna u c c a i oldal)
