Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-07-15 / 28-29. szám

2 Független Budapest Budapest, 1936 július 15. mo4l,‘*V/rh.ácú“h» »SC I it Á LV" GŐZH9SŐ IV., Magyar ucca 3, VII., Király ucca 15, V„ Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20 — Telefon — Házhoz küldenek! csénkre nincs okunk e téren sem szégyenkezni. Sőt. — Ezért hirdetem mindig’, hogy Budapest­tel párhuzamosan kell a városrendezés kérdésé­nek előtérbe nyomulnia s mindaddig a vezető kérdések között maradnia, míg az egész ország területét át^ nem _ bo ronálta a rendezés műszaki, higiéniai, szociális ekéje. — Sok a teendő. Megnehezíti munkánkat, hogy éppen a legnehezebb gazdasági helyzet­ben szakadt ránk ennek a megoldása. — De annál inkább kell hallgatnunk a je­len parancsszavára, amely a jövő igéjét zengi, amely most már olyan bevételi tételnek könyveli el ide­genforgalmunk jövedelmét, amely a be­vételi tételek között a harmadik helyre emelkedett rövid néhány esztendő alatt. — Nem kell hozzá nagy képzelőtehetség, hogy a fejlődés vonalát láthassuk s felfelé íve­lésében bizakodhassunk. Itt nincs ok a kishitű­ségre. ... Budapest egyengette az utat... — Ami külön hasznunk, hogy népi művé­szetünk hagyományaihoz visszatérve — olyan kincseket mentünk meg bennük és általuk, ami csak hozzájárul magasabb nemzetközig értékelé­sünkhöz, idegenforgalmunk emelkedéséhez és gazdasági gyarapodásunkhoz is. — így tehát valóban több legyet üthetünk egy csapásra. Bármennyire össze vagyok is i kötve Budapest életével és fejlődésével, bár­mennyire köteleségem is, éppen mint a Köz­munkatanács elnökének — hogy a főváros méltón és jogosan képviselhesse az ezeréves kultúr Magyarországot — de nem volnék igaz magyar ember, ha egyben nem akarnám szol­gálni az egész ország egyöntetű haladását is. Ezért merem mondani, hogy valósággal a lelkemhez nőtt kérdésnek érzem a városrendezés kérdését. — És boldog megelégedéssel jelenthetem ki, hogy ehhez a kérdéshez Budapest munkája egyengette az utat. Budapest törekvései koro- názódnak be abban a valóságban, hogy amikor Budapestet országos áldozatkészség emelte vi­lágvárossá, a világ legszebb városává, hogy most viszont ez a világszép^ Budapest, vagy hogy Szendy polgármester úr szavaival éljek: ez az »új remények«, s »új lehetőségek« városa — magához méltóvá segítse emelkedni a vidéket is. —• Nekünk ebből a munkából nem szabad kivonnunk magunkat. Sőt. Nagyon is figyelem­mel kell azt kísérnünk, meggondolván, hogy a városrendezés gondolatának a sikere — csak még hatékonyabbá, még bizto­sabbá teszi Budapest sikerét is. Ezért kívánatosnak tartanám, hogy az egész társadalom felfigyeljen a kérdésre, mert amint mondottam —- csak úgy lehet sikere, igazi, ál­talános, sorsdöntő sikere, ha- megvalósulását minden magyar ember a maga egyéni kérdé­sének is tekinti. Zsirkay János Sztthscglahás é$ kilakoltatás írta: SÁRKÁNY FERENC széhesfővárosí torvli. bizottsági tag és így természetes, hogy a székesfővárosnak ezzel a kérdéssel nemcsak foglalkozni kötelessége, hanem a tökéletes megoldáshoz is közelebb kell jutnia. A székesfővárost ebben a munkában ezieléig- csak dicséret illetheti, mert a múlt év végéig 1230 szük­séglakást bérelt magánházakban azok részére, akik az élet küzdelmeiben elestek, munkaképtelenek, vagy keresetnélküliek lettek. A szükséglakások bérlemé­nyének fedezésére az Ínség-járulékokból befolyó ösz. szeg„ valamint a lakók által fizetett bérösszegek szolgálnak. Az inségjárulékok és lakbérbevételek csökke­nése, valamint a kormányhatóságtól kért támogatás elmaradása következtében a szociálpolitikai ügyosz­tály, polgármesteri intézkedés alapján, a béreli szükséglakásokból 800 lakóhelyiséget f. évi augusz­tus 15-ig kiüresít. Ha figyelembe vesszük, hogy 800 lakásban mintegy 4000 lélek lakik, fel­nőttek és gyermekek, akkor megértjük azt a szomorú és valóságban rette­netes ostromot, melynek mi — törvényhatósági bi­zottsági tagok — nap-nap után ki vagyunk léve szerencsétlen polgártársaink részéről,, ak'uc napi imádságukban most már nem is a mindennapi ke­nyérért, 'hanem a. mindennapi hajlékért fohászkod­nak az Egek Urához. Bár a kilakoltatások kapósán az illetékes ügy­osztály minden tőle telhető eszközzel igyekszik a hajléktalanok sorsán segíteni, anyagi támogatásban részesíti a kilakoltatott családokat, hogy újra fedél alá kerüljenek, vagy valamilyen kereseti forráshoz jussanak: a kilakoltatás tényének megtörténtével a nyújtott segítség csak akkor lenne komoly támoga­tásnak nevezhető, ha munkát tudnának adni, ami által a kilakoltatott család az ólet legel,sőrendü szükségletét biztosíthatná magának. A nyújtott támogatást tehát csak fél megoldás­nak nevezem, mert egész bizonyos, hogy komoly eredményre nem vezethet. Nem vezethet még az esetben sem, ha ;iz összes kilakoltatott családok a Gondoljon egészségére, szívjon WK07EXET pénzbeli segítség folytán ismét fedél alá kerülnek, mert 1—2 hónap múlva — minden jóslásba■ való bo- csátkozási elkerülve — meg fog ismétlődni újra. a kilakoltatás esete, amikor is a háztulajdonos — bér nemfizetés címén — a lakásügyek miniszter’, biztosa útján fogja azt eszközöltetni. Nagy kár volt tehát ebbe a szomorú kérdésbe ilyen erőteljesen belenyúlni, mert előreláthatólag csak szaporodni fog a koldusok serege, mert a ve­szély az őszi és a kezdődő téli hónapokban elemen­táris erővel fog tombolni, amikor a hajléktalanok táborának ostroma a sziiséglakásokért, az emberi élet fennmaradásáért folytatandó harcban, nem ismer határt. Emberekről, családokról, gyermekekről, a jövő társadalmi élet és a gazdasági élet pa­lántáiról, a háborúban vért és testi áldozatot hozott hadirokkantak, frontharcosok megmen­téséről van szó. És akkor, amikor Budapest székesfővárosa, na, k" polgármestere egyformán szerető testvére az eleset­teknek és az életet élvezni tudó polgároknak, akkor, amikor a székesfőváros törvényhatóságának minden egyes tagját a segélynyújtás vágyának felemelő ér­zésé hatja ál, akkor ezzel a kérdéssel, mely élő em­bertársainknak, volt adófizető polgároknak, mun­kás, iparos és tisztviselő testvéreinknek megmenté­sét célozza, mindent megelőzően kell foglalkozni. A kilakoltatásokat mindenekelőtt be kell szüntetni mindaddig, amíg az új szükség- lakások elkészülnek, hogy azok, akik közsegélyre szorulnak, fedél hiányá­ban ne az uccára, kórházakba, kapualjakba, pin­cékbe, hanem négy fal közé kerüljenek. Meg kell. előzni a. testi és lelki szenvedéseket, valahogy e téren is úgy kell irányítani a szociál­politikai feladatok megoldásának kormányrúdját, hogy azt a megértés és az emberi szeretet moz­gassa. A nap áldó sugara és a nyár minden nyomorú­ságot feledtető üdvös időszaka csak idieig-óráig van segítségére a hatóságoknak, viszont éppen ezért időt nyújt és enged különösen a lakáskérdés problémájá­nak eredményes megoldására. A kilakoltatások tényének, valamint a behelye­zések eszközlésének jogát egy hatóság kezébe kell összpontosítani. Lehetetlen és tűrhetetlen állapot az, hogy akkor, amikor az egyik oldalon a, kilakoltatá­sok ténye megtörténik, nem, veszik, figyelembe a haj­léktalanná válók családi, vagy egészségügyi helyze­tét, a, családtagok korát, a, gyermekek számát, sőt azt sem tudja. a. kilakoltatást végző hatóság, hogy van-e, avagy lesz-e szükséglakás a, kilakoltatott,ak részére. Maga a kilakoltatás bírói ítélet alapján történik, tehát jogilag kifogás alá nem eshetik. Szociálpolitikai vonatkozásban azonban ma­gát a kilakoltatás tényét meg kell előznie a fedél alá juttatás kötelezettségének'» mert ez nemcsak hatósági, hanem emberi és fele- baráti kötelesség is. Mai gazdasági viszonyaink közepette, csakis a Akkor, amikor a szükséglakások építkezésével kapcsolatos legsürgősebb intézkedéseket elhatároz­ták az illetékes szakbizottságok és a székesfőváros közgyűlése, nem haladhatok el e rendkívül fontossággal híró szo­ciálpolitikai kérdés mellett anél­kül, hogy ne foglalkozzam magá­val az indító okkal, amely szüksé­gessé teszi az építkezések leggyor­sabb lebonyolítását. Sárkány Ferenc Az 1932. évi vonatkozó miniszteri rendelet ki­mondja, hogy a szükség- lakás nyújtása a közsegé­lyezésnek bizonyos formá­ját képezi mai helyzettel van módunkban számolni. Szükség- lakásokra viszont sajnos előreláthatólag még sokáig lesz szüksége a székesfőváros szerencsétlen sorsú polgárainak. A helyzet még a gazdasági javulás be­álltával sem fog rohamosan megváltozni, mert a szükséglakást igénylők 60—70%-a igen megviselt szervezetű beteg egyénekből, valamint idősebb ko­rúakból áll,, akik szociálpolitikai gondoskodásra minden körülmények között rá lesznek utalva. Az előrelátással párosult anyagi áldozatok és az egységes hatósági intézkedések fogják ezen igen súlyos társadalmi problémát közmegelégedésre meg­oldani. Kitűnő eredménnyel működött 1935-ben a tiszti ügyészség Rengeteg a szegényjogos felperes, de nagyon HevésneK jogos az igénye Szemethy Károly tiszti főügyész évenkint jelen­tést készít a tiszti ügyészség működéséről: azt a be­számolót, folytatja, melyet — Wolff Károly indítvá­nyára —- nem régen tíz évre visszamenően állított össze, A kimutatás felsorolja a kü­lönböző csoportokba tartozó ak­tív és passzív perek számát és perértékét. Az egész vonalon megállapítható, hogy a tiszti ügyészség kitü­nően teljesítette hiva­tását. Szemethy Károly dr. Nemcsak azzal, hogy a perek túlnyomó részét megnyerte, ha­nem azzal is, hogy elenyésző az az összeg, amely a fő­várost a rengeteg per után terheli. Az elmúlt évben a íővéros által indított összes perek száma 1505 volt, ezek perértéke pedig 9,492.060 pengő. Az aktív perek száma 1099, értékük 1,312.933 pengőt tett ki.^ A passzív perek száma 406 volt, értékük pa. dig 8,179.126 pengő. Ebből a sok perből mindössze 85.765 pengő teher háramlott a fővárosra, ami az összes perértéknek csak 0.9%-a. Nagyon sokan perük szegényjogon a fővárost, mert nincs kockáztatni, veszteni valójuk. A főváros elleni perekből 5,735.139 pengő értékűt szegényjogon indítottak, ami az. összes pereknek mintegy 76%ja. Képviselte a tisztiügyészség a főváros érdekeit a ki­sajátítási eljárásoknál is. A bírói útra terelődött kisajátítási perekben az érdekeltek 856.589 pengőt követeltek, amivel szemben a főváros csak 27,3.581 pengőt ajánlott fel. A bíróságok összesen csak 15.000 pengővel ítéltek meg nagyobb összeget, mint ameny- nyit a főváros önként kínált. A főváros a legtöbb pert, számszerűit 937-et, bérlői ellen indított, részben a felmondás érvényesítése, részben a bérhátralékok behajtása céljából. Ezek közül mindössze öt pert vesztett el a főváros. Ha­sonló címen az üzemek részéről 59 pert indítottak, melyek közül egyet vesztettek csak el. A főváros ellen indított perek legnagyobb száma tiltott cselek­ményen vagy kártételen alapul. Ilyen címen 211 esetben perelték a fővárost, de csak 14 esetben köte­lezték a fővárost kártérítésre ée csak minimális összegben. Érdekes, hogy hét esetben tiszteségtelen verseny címén, tíz esetben vállalkozói szerződésből kifolyóan, 51 esetben pedig szolg'álati szerződés alap­ján perelték a fővárost. NEP-NAPTÁR A kerületek heti munkaprogramja július 14 _20-ig V. kerület. Július 20-án 6—7 óráig dr. Varamnai István kér. alel nők fogad, 6—S-ig Dési Géza th. biz, tag fogad az irodájában (Báthory u. 5.) a pártirodából való ajánlólevéllel; 7 óra­kor: női csoport értekezlete. VII. kerület. He iSgardelli Caesar kerületi elnök minden nap délelőtt 11—1-ig és délután 6—8 óráig fogad; július 17-én asztalos- /szakesoport értekezlete (7); 14-én cip ész,- sz akesop o r t érte­kezlete (8); 21-ón házfelügyelő-szakcsoport (6), 24-én ügy- véd-mé.rnöik-szakesoport értekezlete (d. u. 5); 22-én (7 óra­kor) havi taggyűlés. Minden szerdán este 8 órakor: keres­kedelmi és ipari érdekképviselet értekezlete. VIII. kerület. A párthelyiség július 14-töl új helyiségben van: VIII., Baross ucca 79., I. emelet. Július 14-,én 8 órakor: pártost; ,16-án 8 órakor: tanügyi csoportok összejövetele; 18-án 7 érakor: kördélután. IX. kerület. Július 14-én 5—9-ig: ifjúsági összejövetel; 15. és 18-án 1—3 óráig: dr. Usctty Bél,a orsz, gyűl, képviselő fogad; 16-án 8 órakor: pártest; 18-án 7 órakor: autöbusz-csoport mulatsága; 20-án, 7—9-ig: Szentesi József th. biz. tag fogad. X. kerület. Július 14-én 6—8-ig: Kreizler Sándor és Jóba, László kér. alelnöki) k fogadnak; 15-óin 6—8-ig: Gáspár Béla és Reuthauser Róbert kér.- álelnökök fogadnak; 16-án 7 óra­kor: Dongó Orbán th. biz. tag, kcr. elnök fogad. Minden nap d. o. 11—1 óráig: Halter Károly th. biz. tag fogad az irodájában (Füzér u. 13.) a pártirodából való ajánlólevéllel. XIII. kerület. Július 14-én 6 órától: dr. Hegedűs Bertalan tűi. biz. tag fogad; 7 órától: Babiez Gyula th, biz. p. tag fogad; 8 óra­kor: titkári értekezlet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom