Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-22 / 3. szám

4 Független Budapest Budapest, 1936 január 22. Ili igaz$atú( Kap a Kenései üdülőtelep Változásod, újításod és úf terved Henesén A balatonJf.ensei fővárosi üdülőtelepen érdekes változások vannak küszöbön. E héten tárgyalta az intézőbizottság az igazgatóság idevonatkozó előter­jesztéseit. Érdeklődésre tarthat számot az a meglepő intéz­kedés, hogy Kuszenda Bélát, az üdülőtelep hosszú időn át volt gondnokát, aki eredetileg mint kezelő- főtiszt az elnöki ügyosztályban működött, visszaren­delik a közigazgatáshoz és a kenesei üdülőtelep élére új igazgatót állítanak. Miután a balatonkenesei telep egyre jobban terjeszkedik és most már nagy­számú idegen is keresi fel az egész éven át üzemben lévő fürdőhelyet. a Segítőalap vezetősége szakértő szállodaem- bírt akar az intézmény élére állítani, aki az idegenforgalmi követelményeknek is minden tekintetben megfelel. A fürdő- és szállodaigazgatói állásért már is nagy harcok dúlnak és néhány nap múlva már eldől, ki lesz Balatonkenese új igazga­tója. Érdekes az az elhatározás is, hogy a kenesei szál­lóban reprezentációs célokra szolgáló lakosztályo. kát alakítanak. A telepet látogató előkelőségek igényét nem elégítik ki a szűk szobák, szüksége mutatkozott tágasabb lakosztályok létesítésének. Ezen úgy segítenek, hogy a szállodában a földszinten és az első emeleten t'öbb szobát összevonnak és ezeket alakítják át reprezen­tációs lakosztályokká. A költségek körülbelül 10.000 pengőt tesznek ki. Miután a fürdőtelep most már egész éven át nyitva van, kívánatosnak látszott, hogy állandó postahivatal is működjék a telepen. A Segítőalap ilyen értelmű kéréssel fordult a postához, ahol ké­szek is lettek volna az állandó postahivatal felállítá­sára, de kikötéseket tettek. Azt kívánták, hogy a fő­város építse meg a postahivatal éjmletét, abban két­szobás komfortos lakást a posta vezetője részére, azonkívül a város saját költségén gondoskodjék a | postaszemélyzet ellátásáról. Ezeket a furcsa féltétele- 1 két a Segítőalap nem fogadta el és így állandó pos­tahivatal felállítására nem kerül sor. Hasonló okok­ból nem kap jegypénztárt sem az üdülőtelep vasútállomása. A MÁV ugyanis csak az esetben volt hajlandó jegy­pénztárt létesíteni az üdülőtelep állomásán, ha a Se­gítőalap az építkezés és a fenntartás költségét vál­lalja. Nagy a harc az üdülőtelep áramellátása körül. Néhány évvel ezelőtt az áramszolgáltatást az üdülő­telep saját áramtermelőtelepe látta el. Három év óta a Pannónia Áramtermelő Rt.-tól veszik az áramot, ez azonban nagyon drága és nem tesz különbséget az ipari és háztartási áramdíjak között. A Segítőalap az áramvásárlási szerződést felmondta és a megújításra csak akkor hajlandó, ha a Pannó­nia lényegesen olcsóbb és a feltételekben az eddigi­nél előnyösebb ajánlatot tesz. Amennyiben erre nem hajlandó, úgy a kenesei telepen ismét üzembe helye­zik a házi. áramtermelőtelepet és saját rezsiben állít­ják elő a. villanyt. A balatonkenesei fővárosi üdülőtelep folyton fo­kozódó népszerűsége és főleg az. hogy a telepet a fő­város az idegeneknek is megnyitotta, nagyon fáj a balatonmelléki szálloda- és penziótulajdonosoknak, akik ebben a hatósági konkurrencia újabb téren való megnyilvánulását látják. Beadvánnyal fordultak a polgármesterhez és kérték, hogy legalább nyáron tiltsa meg idegenek számára az üdülőtelep látogatását. Ezt a kérést azonban a főváros nem teljesítheti, mert a belügyminiszter a balatonkenesei segítőalapi üdülőtelepet gyógy- és üdülőhellyé nyilvánította. Ez pedig azt jelenti, hogy a telepet bárki felkeresheti és a főváros nem tagadhatja, meg idegeneknek sem a telep látogatását. Zsírolvasztó özemet létesít a főváros EiutasítjáK a bel- és külföldi magánvállalkozók ajánlatait Amióta a magyar zsírexport fellendült és a ma­gyar zsír versenytársa akar lenni külföldön egyéb j országok termékeinek, állandóan napirenden szere­pel a modern zsírolvasztóberendezés létesítésének terve. A nagy export-eredmények ellenére ugyanis egyes külföldi államokban kifogásolják a magyar zsír minőségét, mert színe és íze nem alkalmazkodik a külföldi közönség ízléséhez. Külföldön ugyanis a teljesen fehér, pörkölés­mentes zsírt szeretik a fogyasztók, míg a magyar zsír, köztudomás szerint, barnás, pörkölődött. Minő­ség szempontjából azonban a magyar zsír sokkal jobb, mint a mesterségesen fehérített külföldi áru és éppen ez a minőségbeli felsőbbsége teszi lehetővé, hogy ilyen állapotban is versenyképes a külföldi ter­mékekkel. A magyar exportőrök azonban mégis al­kalmazkodni kívánnak — szín és íz tekintetében is —- a külföldi követelményekhez és ezért sürgetik olyan zsírolvasztó üzem létesítését, amely az ilyen minden tekintetben megfelelő exportáru előállítására alkal­mas. Mint ismeretes, Rosta János tauácsnok a közélel­mezési ügyosztály vezetője néhány szakértő kísére­tében még a nyáron külföldi tanulmányutat végzett, hogy más államok hasonló berendezéseit a helyszí­nen megtekintse és általában a külföld kívánságai­ról ilyen vonatkozásban a helyszínen szerezzen ta­pasztalatot. Ez a tanulmányút is megerősítette a főváros illetékes tényezőit abban a meggyőződésük­ben, hogy a zsírolvasztóüzemet csakis hatósági kezdés­ben szabad megvalósítani, inéit ez teljes garanciát jelent és fokozza a magyar aiu iránt a bizalmat. Közben azonban magánérde- eltsegek, sőt külföldi vállalatok is jelentkeztek ajánlatokkal zsírolvasztótelep létesítésére, mert fel­ismerték nemcsak ennek nagy jelentőségét, hanem nagy üzleti lehetőségeit is. Természetesen vala­mennyi magánérdeklődő monopóliumot kívánt a maga számára biztosítani. Rosta János tanácsnok a kérdés alapos megtár­gyalása után végérvényesen arra az álláspontra jutott, hogy ezt a fontos közgazdasági intézményt nem szabad sem hazai, sem külföldi magán. kézre juttatni, mert a főváros hivatott annak megteremtésére. Ezért a közélelmezési bizottság e heti ülése elé ————IIIIMhlHH mii .......... —|^wn| MO DERN KERTEK TERVEZESE ÉS KtY TELELÉSE KIRCHLECHNER KERTÉPÍTŐ Budapest, II.. Júlia u. 2. (Budakeszi út sarok) Tel. 55-8-53 konkrét javaslatot terjeszt a zsírolvasztóbei’endezés ügyében. A javaslat úgy szól, hogy a főváros a be­ruházó kölcsön terhére építse meg az intézményt, melynek költségére körülbelül 700.000 pengőre van szükség. Ez az összeg az üzem működése során rövi- lesen megtérül és azon túl a vállalkozás még tekin­télyes jövedelmet is hajtana a fővárosnak. A főváros nem jövedelmezőség szempontjából, hanem a mindeneken felülálló nagy nemzeti gaz­dasági érdekek nézőpontjából kell, hogy foglalkoz­zék e kérdéssel. Éppen ezért a döntés nem lehet más, mint az, hogy az üzemet mielőbb megteremtsék. Aszfalt-tehenek alkonya „Kihalásra** ítélte a földmívelés- ügyi miniszter a budapesti tehenészeteket Az úgynevezett aszfalttehenészetek megrendsza- bályozását egy legutóbb megjelent földmívelésügyi miniszteri rendelet írja elő. Ez a rendelet szigorú feltételekhez szabja Budapest területén a tehén- tartást. A rendelet életbeléptetésétől kezdve a tehenek számát szaporítani nem szabad. A teheneket egyik területből másikra sem lehet átterelni. Egyszóval: a földmívelésügyi miniszter azt kívánja, hogy a budapesti aszfalttehenészet megszűnjön. Addig is, amíg erre sor kerül, a legszigorúbban ellenőrzik a rendelet betartását. Kimondja a rende­let hogy a Budapesten szabályellenesen tartott te­heneket. hatósági úton el kell adni. A polgármester most rendeletet adott ki ennek a földmívelésügyi miniszteri rendeletnek a gyakor­lati végrehajtása tárgyában. Eszerint a Budapest területén jogosulatlanul tartott teheneket a kerületi elöljáróság és a Vásárpénztár közbenjöttével a bu­dapesti állatvásáron el kell adni. A befolyó vételárat a felmerült költségek levonásával a telién tulajdono­sának kifizetik. Ha a tehéntartónak nem vala­mennyi tehenét kell eladni, úgy a tulajdonos kije­lölheti az eladásra kerülő állatot. A Vásár pénztár közegei gondoskodnak az állal szabályszerű értéke­sítéséről. A vételárat a tulajdonos csak akkor kapja kézhez, ha arra 15 napon belül harmadik személy nem jelenti be igényét. Ezek szerint a budapesti aszfalttehenészet ha­lálra van ítélve. És miután pótlásról gondoskodni nem lehet, rövid idő kérdése, hogy az amúgyis szi­gorú keretek közé szorított városi tehenészet és tej­termelés teljesen megszűnjék. Vizsgálatot rendelt el a belügyminiszter több jótékonycélú egyesület ellen Megalakult az Embervédelmí Társadalmi Bizottság A főváros programjául tűzte ki szociális és köz­jótékonysági egyesületek közös munkatáborba való tömörítését. A mai széttagolt rendszer mellett, ami­kor többszáz egyesület igyekszik ugyanazt a célt szolgálni, a kívánt eredmény nem érhető el, az erők is szétforgácsolódnak, nem is szólva az anyagi ja­vakról, melyeknek nagyrészét nem a jótékonykodás, a szociális tevékenység, hanem az adminisztráció emészti fel. A főváros vezetősége a kormányzóné fővédnök­sége alatt a közelmúltban megalakította az Ember­védelmi Társadalmi Bizottságot, mely feladatául tűzte ki a jótékony és szociális célú egyesületek, in­tézmények és szervek munkájának összekapcsolását. Az ezirányú szervezkedés sikerrel járt, az egyesü­letek tömegesen jelentkeznek a közös munkában való részvételre. Egységes irányítás, közös munkaterv alapján fog azután megindulni a szervezés befejezé­sével a társadalmi egyesületek szociális és közjótékonysági tevékenysége. A főváros részletes adatszolgáltatásiba szólította fel a szociális és közjótékonysági egyesületeket leg­utóbbi évi működésére vonatkozóan. Be kell szá­molniuk mennyi volt jövedelmük, honnan eredtek a bevételek, mennyi volt a kiadás és milyen célra for­dították ezeket a kiadásokat. Be kell számolni az egyesületek vagyoni helyzetéről is, részletesen felsorolva, hogy a vagyon milyen érté­kekben fekszik. A jótékonysági és szociális tevé­kenység minden mozzanatáról szintén jelentést kell tenni, annak felsorolásával, hány egyént, milyen ter­mészetű segélyezésben, támogatásban részesített az egyesület és mennyi volt a kiadott segélyek értéke. Ezekből a jelentésekből állapítják majd meg az egyesületek működésének közhasznú, vagy felesleges voltát. A belügyminiszter vizsgálatot rendelt el egész sereg egyesület működése ellen. A napokban leirat érkezett a belügyminisztertől a városházára, melyben a miniszter felsorolta mind­azon egyesületek és intézmények névsorát, melyek a múlt évben állami segélyben részesültek. A bel­ügyminiszter felszólította a polgármestert, hogy ezeknek az egyesületeknek és intézményeknek a mű­ködését vizsgálja felül, állapítsa meg, vájjon köz­hasznú működést fejtenek-e ki és a részükre jutta­tott támogatást valóban közérdekű, szociális és jó­tékonysági célokra használták-e fel. csempe, kőpadló szállít, válla1, javít Porta épületburkoló Szövetkezet Építőbolt. V, gr. Tisza István u. 1 Tel : S2-4-81 Sziller 1. Hárolu Iroda : Budapest, IV, Párisi u. 2.,1 , e. 4- Tel.: IS -8-86 Telep: Kispest, Zrínyi ucc? 31. Telefon: 47-0-S8 Lányi Géza bádogos vízvezeték-, fürdőszoba- és csatornázási borén fezé Budapest, IV.. Váci ucca 71 Telelőn : 84-0-21.. PARKETTÁZÓ ÉS PADLÓZÁSI VÁLLALAT KMRTEEEN KÍVÜL I ' - ¥'«,-£ Budapest, VI.. Bajnok ucca l Lang JOZSCI Telefon: 199-65 és 181-30 Uj és iavítási munkát szakszerű kivitelben, gyorsan és olcsón készít METER MÓR vonalozó intézet, üzleti könyvgyár. Állandó raktár, minden­nemű üzleti könyvekben. Spéci dis vonalozású ugróhátas könyvek készítése. Vonalozási bérmunkák. Budapest, VII., Hársfa ucca 40 — Telefon: 37-9-15 TRAUB ÖDÖN SZIGETELŐ VÁLLALATA BUDAPEST, X., REZSŐ TÉR 3 | Telefon : 41-1-65 =

Next

/
Oldalképek
Tartalom