Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-22 / 16. szám
Budapest, 1936 április 2'2. Független Budapest 5 Egy ünnepelt férfi szürke ruhában Wüde Oszkárról, az angol íróról mondják, hogg mikor színdarabjait adták Londonban, ott járt a színház elölt, még pedig szürke, uccui ruhában s amikor az éljenző közönség tapsa és él jene megjelenésre kényszerítette, úgy ment a színpad függönye elé, mintha őt lepné meg a legjobban, a kihívás s mintha csak véletlenül toppanna a közönség elé, uccui sétáját megszakítva, még hamvas cigarettáját is olt szorongatta ujjal között. A Nemzeti Egység fővárosi szervezete legutóbbi csütörtöki pártvacsorájának résztvevői hasonló jelenetnek és helyzetnek lehettek az élvezői. Egy kicsi kis különbséggel, persze. Azzal még pedig, hogy míg WUde Oszkár esetében az előre kiszámított tervszerűség és hatásvadászat titkolt szándéka volt a rugó, addig a mi csütörtöki esetünkben Zsitvay Tibor maga volt a legnagyobb zavarban, amikor a sok ujjongó, éljenző ember között csak magát fedezhette fel, mint aki nincsen ünneplő feketében s nagy- hirtelen nem is tudván, hogy voltaképpen ez ünneplés az ő személyének szól, lévén az ő nevenapja, amely alkalomból szeretedével ragaszkodásával akart mellette tüntetni a pártja, De amint odakerült abba a zsibongó emberhullámba, amely őt úgy vette körül, mint szeretedének, hitének, bizalmának a megtestesült kifejezőjét és képviselőjét — amint elfogadta s vissza-vissza szorongatta a feléje nyújtott baráti kezek sokaságát, amint szinte szégyenkezve szabódott, hogy ő minderre nem számított, mert a névnapot a maga személyes ügyének tartja, ami nem szolgálhat indokul sem ünneplésre, sem felköszöntőkre, amint aztán helyét elfoglalta, ö, az elnök, akit most ünnepelnek, anélkül, hogy erre egyetlen pillanatig készült volna: mindez a közvetlen keresetnélküliségnek olyan varázslatos hatását váltja ki a telkekből, aminek a hatása alól nem igen tudnak szabadulni a jelenlévők. De még csak jobban a hatás alá kerülnek, amikor az aranyszájú pap: Kálay plénános mond Zsitvay felé köszöntőt, a fényszórók világító sugaraival világítja meg azt a munkásságot, amit a Zsitvay Tibor egyénisége és munkássága a magyar főváros életében jelent. Erre a köszöntőre felelni kelleti és Zsitvay Tibor felelt is. S mivel minden jel azt magyarázta, hogy az ünnepelt valóban nem is gondolt arra, hogy ma még nyilatkozatot is kell tennie, a figyelem megfeszült s a várakozás, pihegő csendje fojtja most vissza a lélekzeteket. Az emberek szeretnek szónoklatokat hallgatni. De csodás ösztönük kétszeres figyelemre készteti őket, valahányszor alkalmuk nyílik, hogy egy emberi lélek mélységébe csak olyan zavartalanul pillanthassanak bele, mint ciz erdő titkára kiváncsi vadász szeme a hold ragyogó fényébe merült erdei tisz\tás tündérvilágába. És ez az alkalom olyankor adódik a legtisztábban, mikor a közéleti embernek meg kell nyilatkoznia s nem volt alkalma a készüléshez. A meglepett leányzó helyzete ez, akinek nincsen alkalma többé szépítő és kendőző szereivel más formát mutatni, mint amilyennek a teremtő keze megalkotta. Meg kell mutatkoznia, tehát a maga leplezetlen valóságában. És Zsitvay Tibor nem tért ki e lelki feltárulás elöl. Mintha csak azt mondta volna: Nincsen szükségem a politikai ravaszkodások rúzsára és festékeire. A telkembe merülök és annak a mélységéből hozom fel a magam igazságának ériékköveit. Ez vagyok, ilyen vagyok, ez van bennem — s vegyétek úgy, ahogyan adni tudom magam, mert úgy sem tudnék másnak lenni, másnak mutatkozni, mint amilyennek az Isten teremtett s amilyennek a szüleim neveltek engem. És beszélni kezd. A közvetlenség, az őszinte megnyilatkozás varázsa töltötte be az ünneplő helyiséget. A lelkek egy csodás igézet hatása alá kerültek. Rákóczi fejedelemről beszél. Az ő példáját hozza fel, mint azt az< örök példát, amelyet minden közéleti magyarnak követnie kell, ha szolgálni akarja hazáját, nemzetét, amikor is egyetlen jelszónak kell szeme előtt lebegnie: — Nihil privatum.:. Semmi magánérdek. Ha a fejedelem ezt nem tette volna a maga hitvallásává, — csak egyetlen mozdulatot kellett volna tennie, hogy a világ egyik leghatalmasabb vagyonát magának megmenthesse és érintetlenül megtarthassa. De nem tette. A közérdekbe nem akarta belekeverni a »privatumot« s inkább választotta a hontalanságot, a bujdosást, a szegénységet, mint a maga egyéni érdekeinek a közérdek fölé helyezését. Ez'érf vált Rákóczi a magyar nemzet hitévé s a magyar honszeretet igazi vértanújává és szentjévé. ■— S ezért vagyok boldog, hogy a mi mozgalmunk a fővárosban éppen a Rákóczi emlékezés évében indult el, mert; így tudjuk, hogy kitől kell vennünk a követendő példái s melyik úton kell haladnunk a magyar jövendő érdekében és szolgálatában. A terem áhitatos csendje a kápolnák ihletett hangulatává varázslódtak a szavak hatása, alatt. Vájjon ki látta, ki vette volna e percben észre, hogy az összes ünneplők közül csak éppen Zsitvay Tibor van hét köznapi szürke ruhában, mikor szinte mennyei fényt vetett az egész emberre, egy igaz magyar lélek feltáruló glóriája... (Zs.) Gondoljon egészségére, szívjon Ml KO TEXET lenesen úiifóplfih a Rókusi ÍI| emeletei építenek rá - A Rákóczi úlí iróniái keljeim helyezik Eltolták helyéből a Rókus kápolnát A Független Budapest legutóbbi számában közöltük Salamon Géza tanácsnok nyilatkozatát a főváros idei kórháztatarozási programjáról. Az évek óta folyó céltudatos munkálatok folytán a budapesti kórházak teljesem modernizálódtak é,s most már a legöregebb kórház is olyan modern berendezéssel, felszereléssel és higiéniai külsőségekkel rendelkezik, hogy felveheti a versenyt a legmodernebb külföldi kórházak nívójával. A Rókus nemrég még lebecsült épületkoloisszus volt és egyre sürgetőbben követelték ennek a »patkányfészeknek«, ennek a »szégyenfoltnak« az eltávolítását. Egyideig napirenden isi volt a ÍRó'kusi lebontása, de utóbb meggondolta magát a főváros és lebontás helyett, tekintélyes összegeket invesztált az öreg épület rendbehozatalára. Kívül- belül kicsino'fútották, modernül felszerelték az épületet és ma már senki isem gondol a Rókus eltávolítására, sőt a legkomolyabb formában szó esik a Rókus- kórház továbbfejlesztéséről is. A polgármester legújabb havi jelentésében egy eldugott félmondatban közli a magasépítési ügyosiz- tály, hogy előkészíti a Rókus-kórház emeletráépítését és új garázs építését. Ez azonban csak kisebb jelentőségű fejlesztése a kórháznak. Az emeletráépítést a Gyulai Pál uccui és a Stáhly uccui fronton fogják végrehajtani, a garázst pedig a Stáhly uccában építik. A magasépítési ügyosztály azonban javában dolgozik a Rókus-kórház teljes átépítésének nagyszabású tervezetén is, amelyről még a múlt év elején adott hírt a Független Budapest. A főváros vezetőinek meggyőződése, hogy a Rókus kórház évtizedek múlva se kerül el mai helyéről, mert szükség van egy központi fekvésű nagy kórházra. Már pedig, ha a Rókusi csakugyan még beláthatatlan időkig fenn fog állani, úgy elkerülhetetlen, hogy az eddig végzett modernizálásokon túlmenően ,a városrendezési ési forgalmi szempontok egyidejű fig-yelembevételével az egész kórházat gyökeresen át ne építsék. A városházán Szinte. László műszaki főtanácsos, a magasépítési ügyosztály helyettesi vezetője dolgozik hónapok óta a Rókus teljes átépítésének tervein. Az illetékes tényezők, akik Szinte László elgondolását megismerték, valósággal el vannak ragadtatva a megoldástól és megadták a felhatalmazást a részletes tervek kidolgozására. A Szinte-féle tervek a városszabályozási érdekeket is figyelembe veszik. A Rókus kórháznál összeszűkül a Rákóczi út, mert a kórházépület mai elhelyezkedésével mélyen belenyúlik a forgalmas Rákóczi út vonalába. A már régebben elkészült szabá- . lyozási tervek szerint a Rákóczi utat itt olyan méretűvé kell kiszélesíteni, mint a Blaha Lujza térnél, vagy a Nagydiófa, uccu és Gyulai Pál uccu előtti szakaszon. Ezt a kiszélesítést a Szinte-féle tervek megvalósíthatóvá teszik. A kész ' tervek szerint a Rókus-kórháznak azt az épületfrontját, mely most a Rákóczi útba benyűlik, egyszerűen leborotválják. Ez azért sem ütköznék nehézségbe, mert a kórháznak két udvara van és az egyik udvar választófala, illetve a két udvar közötti szárnyépület éppen a Rákóczi út kiszélesített vonalában húzódik. A Rákóczi úti benyúló homlokzat lebontásának pótlására ési a kórház további bővítésére a Stáhly uccui fronton építik fel az új kórházi épületsz'árnya- kat. Ugyancsak a Stáhly uccában, a szem beidével oldalon van a Rókus kórházinak egy másik telke, ahol moist a hullaház van. Itt is kórház épülne és a két szemben lévő kórházi frontot az ucca felett az első, vagy második emelet vonalában beépített híddal kötnék össze. Négy emeletesre tervezik az átépítendő Rókus kórházat, melyben 1200 ágy lenne, 50 százalékkal több, mint eziclöszerint. Az érdekesi terv szerint az átépítést végrehajtják anélkül, hogy a kórház üzemében fennakadás állana be. Előbb felépítik a Stáhly ucca két oldalán az új kórházi épületeket és ha már ezek teljesen elkészültek és rendeltetésüknek átadhatók, akkor kerülne sor a Rákóczi úti front részleges lebontására és újjáépítésére. A Rókus-kápolnát, amely nevezetes műemlék, megmentik és a Gyulai Pál ucca torkolatában a kórház előtti tér közepére tólnák. A nagyszabású terv végrehajtása négy millióba kerülne és ezzel Budapest a város szívében valóban modern kórházintézményt kapna. Az' anyagi kérdés rendezése nem okozna sok gondot. A szomszédos Kis-Rókus telkét a főváros el akarja adni. E:zl az ingatlan mindig a Rókus-kórház tartozéka volt. Ha tehát most az ingatlan értékesítésére gondolnak, kézenfekvő, hogy a befolyó összeg továbbra is a Rókus-kórház céljait, szolgálja. A nagykiterje- désű ingatlant hct bérháztelekre osztották. Az ingatlan becsértéke megközelíti a két milliót, ha azonban csak 1.5 milliót kapna érte a főváros, már ezzel is rendelkezésre állana a Rókus-kórház1 újjáépítési költségének jelentős része. A még szükséges 2.5 milliót az OTI előlegképpen bocsáthatná a kórház rendelkezésére. Tudvalevő, hogy a főváros és az OTI között most jött létre a megállapodás 800 kórházi ágy igénybevételére, ami évi 1,200.000 pengőt jelent a fővárosnak. Összesen tehát, két évi ápolási díjnak felel meg ez az összeg az OTI szempontjából. Ha a 2.5 milliót az OTI előlegezné és négy vagy öt évi részletben a fővárosnak járó ápolási díjakból levonná, már együtt lenne a Rókus újjáépítésének teljes költségfedezete. Ez irányban megkezdik a távugyan is gyalásokat. precíziós mechanikai üzeme. Budapest, ■ IwVllCilV V., Visegrádi ucca 64. Telefon: 9S-6-41 Elvállaljuk: fogaskerekek, tömegcikkek és más gép- részek készítését precíziós kivitelben. — Edzés Csúcsteljesítményű, precíziós, kompresz- szorok, fogaskerekek, h ű t „ö gépek Drabek Ferenc Gépgyár Budapest, Vili, Gólya u. 8. Telefon: 38-8-83 és 38-8-82 Központi fűtések, egészségügyi berendezések DOBRAY KÁLMÁN oki. mérnök Budapest, V, Katona József ucca 41. sz. (Újpesti rakpart sarok.) Telefon : 21-0-19 B ECHTJÓZSEF építészmérnök, építőmester Budapest, IV., Kecskeméti u. 4 Telefon: 84-1-97 CUSTODIS ALPHONS Mérnöki iroda és építési vállalat ipari berendezések részére Budapest, V., Nádor ucca 19 Telefon: 12 007 Alapítási óv 1876 Gyárkóményépitós, gözkazánbefalazás, ipari kemencék építése és tervezése Schütz Testvérek, ktj Tel.: 53-0-92 „Optalit“! könnyűfém-dugattyú P.-bronz Konnyurem-augattyu fehér-csapágyfém GYÁRTMÁNYAI K IVÁLÓAK H ACKER EMIL OKLEVELES MÉRNÖK Budapest, V., Kossuth Lajos tér 16 TELEFON: 29-0-95 KOVÁCS A. ODON GÉPÉSZMÉRNÖK Budapest, VIII., Bezerédy ucca 8 Telefonszám : 38-2-93, 40-8-78 Közp. fűtés-, vízvezeték-, csatornaíelszerelési vállalata I Gergely fém- és lemezárugyára, reflektorok és jelzőlámpák Budapest, VII., Rózsa ucca 6, sz, Telefon: 3-14-95 NAGY LAJOS okleveles mérnök, építési vállalata Budapest,VII., Jósika ucca 15 Telefon: 45-3-28
