Független Budapest, 1936 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-08 / 14-15. szám
Budapest, 1936 április 8. Független Budapest 11 »FÜGGETLEN BUDAPEST« a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének: hivatalos lapja ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egész évre .................. ....................... P 24.— Fé l évre .............................................. P 12 — Felkérjük hátralékos előfizetőinket, hogy az előfizetés beküldéséről gondoskodni szíveskedjenek. A Független Budapest legközelebbi száma a húsvéti ünnepek után április 22-én, szerdán jelenik meg’. „Terbócz Nép-képviselő furcsa leveleu Ezzel a ’címmel adja tudtára a világnak a »Sza- ‘hódság«című lap, hogy Terbócz Imre képviselő milyen nagy sérelmei követett el a politikai erkölcs és a közrend éllen, mikor a fent említett »furcsa« ■levelét megírta. Hogy kihez szólt ez a levél? Ez a »furcsa« levél? Csak egy tanítóhoz, aki nyilván Terbócz Imre képviselőt kérte meg a maga ügyének képviseletére. Ezt a megbízatást a képviselő el is vállalta s amint a lap előadja, vállalása nemcsak szó- és Ígéret-értéknek bizonyult, hanem ércfedezetűnek is, ameny- nyitfen a. folyamodó el is nyerte az állást. Tanító lett. Ez eddig rendben is volna, legalább is az 'említett lap nem háborog azon, hogy egy képviselő eleget tesz egy folyamodó kérelmének — eljár az ügyében s ígéretét be. is váltja. Mindez még nem kvalifikálná Terbócz Imrét arra, hogy a »Szabadság'« csaknem két hasábot szenteljen beszédének, bizonyítékul leközölve azt a pár soros levelet is, amellyel az álláshoz jutott tanítót a képviselő üdvözli. Ez még mindig nem volna baj. A baj — legalább is a. »Szabadság« szerint csak ott kezdődik, ahol a záradék. Mert ez a záradék ezt ■mondja: »Midőn- kinevezéséhez szívből gratulálunk, arra kérjük, hogy értékes segítségével a jövőben is szolgálja a Nemzeti egység gondolatát.«. Ez az egész. De vájjon mi van ebben a záradékban, ami a Nemzeti Radikális párt hivatalos szócsövét annyira, felborzolja, hogy a címlapra, mint valami különös nagy eseményt harangozza be Terbócz, Imre »furcsa« levelét? Mi ebben a levélben a furcsa? Nem értjük. Az, hagy egy képviselő meg gratulál egy egyszerű néptanítót, akit küzdelmében maga is támogatott — az legfeljebb demokratikus cselekedet lehet, de furcsának már alig nevezhető. Különösen nem attól a laptól, amely tudvalevőleg a legszélesebb demokráciának a képviselője. De akkor meg mi a furcsa? Hogy a képviselő a tanítót arra kéri, hogy szolgálja »továbbra is« a nemzeti egység gondolatát? Ugyan. A •»továbbra is «-bői, amennyiben jól érjük, itt az fejeződik ki, hogy a tanító már eddig is szolgálta a nemzeti egység gondolatát, mielőtt kinevezték volna. Miért volna tehát furcsa, ha Terbócz képviselő most \ arra kéri, hogy továbbra is szolgálja a tanító ugyanazt a gondolatot., amit eddig is' szolgált? Mi itt a furcsat Mi itt a bűn? Az, hogy ez a gondolat a nemzeti egység? Hát arra kérjen a képviselő egy tanítót, hogy ne a nemzeti egységet szolgálja, hanem a nemzeti széthúzást? És vájjon a Nemzeti Radikáliséknál milyen a szokás e tekintetben? Ha ők támogatnak valakit s ez a támogatás sikerrel is jár, azt írják a, gratuláló levelükben, hogy most már ne támogasd többé a mi pártunkat, hanem fordíts hátat nekünk és hagyj olt bennünket, mint az a bizonyos szent az oláhokat. Mert egy ilyen levél — igen kérem. — az már igazán »furcsa« levél volna. Ez már valóban megérdemelné a ».furcsa« jelzőt. De a Terbócz Imre képviselő levele? Ez igazán nem. szolgált rá erre. Mert ez egyáltalán nem furcsa. Ez legfeljebb csak — természetes. És nincsen furcsább valami, mint egy olyan felfogás, amely a. természetes dolgot is furcsának találja. Mennyit érne vájjon a Terbócz képviselő politikai meggyőződése, ha még csak annyit, sem. merne kívánni az emberektől, hogy szolgálják azt a gondolatot, amellyel ő magát eljegyezte s amelyet ő maga is képvisel.? (Zs. j.) ■ UT7 LAKK-ÉS FESTÉKGYÁR R.-T. »■ 1 Mm BUDAPEST, VII. KÉR., ORHABY-UTCA 4. »ZAM. TRAUB O00|^||||i|||h|i|||||||||||í||i|||||||||i||iiiii| S Z I G E TELŐ VÁLLALATA BUDAPEST, X., REZSŐ TÉR 3 § Teléfbri r 41-1-65 == — Liber Endre akciója a gyermeknyaraltatás érdekében. Liber Endre alpolgármester levelet intézett az ország főispánjaihoz és közreműködésüket kérte az idei gyermeknyaraltatási akció érdekében. A múlt évben 660 budapesti szegénysorsú diák nyaralt vidéken és «kompenzációként a főváros is ugyanennyi vidéki diák budapesti üdülését tette lehetővé. Az idei .gyermeküdültetés sikere érdekében kéri az alpolgármester a főispánokat, hogy a tavaszi tiszti- értekezleten vessék fel a gyermeknyaraltatás kérdését. és az értekezletre hívják meg a főváros szociálpolitikai ügyosztályának megbízottját. A gyermeknyaraltatási akció felekezeti különbség nélkül 8—J.í éves gyermekeket üdültél, vidéki kihelyezésüknél csak arra kell tekintettel lenni, hogy munkára ne használják őket és testi meg erkölcsi épségük ne kerüljön veszélybe. A főváros mindazokból a városokból és községiekből, amelyek budapesti gyermekeket ingyen vállalnak üdültetésre, csereképpen ugyanannyi gyermeket lát vendégül Budapesten. — Ötödik emeletet a Gellért-szállóra. Hegedűs Ármin műépítész, a Gell ért-szál ló egyik tervezője beadványt intézett a főváros polgármesteréhez és ebben ajánlatot tett arra, hogy építsék fel a Gellért- szálló ötödik emeletét. Ajánlatához részletes kalkulációt csatol Hegedűs, kimutatva, hogy a Gellert, mint gyógyszálló, nem kellő befogadó képességű, a rentabilitási számítások pedig azt bizonyítják, hogy az az 50 új szoba és 24 fürdőszoba, amelyet az építkezéssel nyernének, erősen megjavítaná a szálló és fürdő anyagi mérlegét. Mintegy 350.000 pengőbe kerülne az emeletráépítés, berendezéssel együtt 450.000 pengőbe, ami — 20 éves amortizáció mellett *— évi 55—60.001) pengő tiszta jövedelemtöbbletet eredményezne. Hegedűs Ármin érdekes és célszerű tervét S zendíj polgármester kiadta az építési ügy osztálynak é.s remélhető, hogy az építkezés, amely a szálló külső homlokzati képén úgyszólván semmit se változtatna, megvalósul. — Elsősegélynyújtásra tanítják ki a köztisztasági alkalmazottakat. Nagyon gyakran előfordulnak Budapesten utcai balesetek, amikor a balesetet szenvedő csak elkésve jut elsősegélyhez. Az illetékes hatóságok a Budapesti. Önkéntes Mentőegyesülettel összhangban igyekeznek az elsősegélynyújtás lehetőségét tágabb területen kiépíteni és ezért elhatározták hogy a köztisztasági alkalmazottakat, beleértve az uecaseprőket is, kitanítják az elsősegélynyújtás tudományára. A köztisztasági alkalmazottak nagyrésze az uecán teljesít szolgálatot é.s ha uccai balesetek történnek, nagyon jó szolgálatot tehetnek az uccaseprők is, ha elsősegélyben részesíthetik a balesetet szenvedőt. — A m. kir. osztálysorsjáték eszköz és mód arra, hogy bárki jólétet és gondtalanságot szerezzen magának. Egy kis szerencsével egész vagyont nyerhet az új osztálysorsjátékon. Nem felesleges kiadás a sorsjegyért havonta fizetendő 3.50—7—14—28 pengő, mert a remény és a szebb, jobb jövő iránti önbizalom is éltető, serkentő hatással van mindenkire. Sorsjegyek rendelhetők az új, április 17-én kezdődő osztálysorsjátékra az összes főárusítóknál a hivatalos árakon: egész 28, fél 14, negyed 7, nyolcad 3.50 pengő. A Pénzintézeti Központ idei közgyűlésén dr. Ke- resztes-Fischer Ferenc első* elnöki beszédében ismertette a P. K. helyzetét, kötelességét és feladatait. Megemlékezett báró Korányi Frigyesről, hangsúlyozta, hogy a tőkeszaporodást kelDelősegíteni és rámutatott a javulás jeleire. Dr. Posch Gyula vezérigazgató elmondta, hogy a gazdasági helyzetben Megindult javulás a pénzintézeteknél is éreztette hatását. Az 3,559.024.41 pengő tiszta nyereségből hal százalékos osztalékot, a kincstári üzletrészek után pedig négy- százalékosat állapítottak meg. Újra megválasztották Tormay Bélát és Régi Jánost, választmányi tagokká dr. Szende Péter Pált és Engel Jánost, a felügyelő- bizottságba új tagokként dr. Löwe Károlyt, Kovács Jánost és Ferenc,zi Lajost. A Magyar Köztisztviselők Fogyasztási-, Termelő- és Értékesítő-Szövetkezete március hó 31-én tartotta Petényi Zsigmomd báró elnöklete alatt XDIII. évi rendes közgyűlését, ahol Teleki István gróf dr. alel- nŐ k-vezé riga zg a t ó ismertette az igazgatóság jelentését, amely a szövetkezet eredményes üzletévéről számol be. A közgyűlés az igazgatóság összes javaslatait egyhangúlag elfogadta s ezek szerint a 115.000 pengő tiszta nyereségből 2% osztalékot és 1% vásárlási visszatérítést állapított meg. Horváth Lajos épületbádogos, légszesz és vízvezeték berondező Budapest, IV., Magyar u. 30. Tel: 85-4-77 STEINER ÉS SZ1MPER Cégtulajdonos t Steiner Mór Dísz-, templom-, szobafestők és mázolók Budapest, IX., Üllői út 57. Tel.: 30-6-29 Mi lesz a Budai Színkörrel Ellentétek a főváros és a színkör építési vállalkozói közt Sebestyén Géza tragikus halálával problémává lett a IJudai Színkör sorsa. A budai színházat tudvalevőén tízéves bérleti szerződés alapján vezette az elhunyt színigazgató és ez a szerződés 1936 végén járt volna le. Most tehát arról van szó, hogy erre az évre ml történjék a bérlettel. A bérleti szerződés nem intézkedik a bérlő halála esetére, ami mindenesetre mulasztás, volt. a szerződés megkötésekor. A polgármester a tiszti ügyészségeit hívta fel annak megállapítására, vájjon a szerződést a még fennálló esztendőre át lehet-e ruházni az elhunyt színigazgató özvegyére. Valószínű, hogy ilyen értelmű lesz a döntési és az idei szezonban özvegy Sebestyén Géza né vezeti a Budai Színkör működését. Nagyobb probléma azonban az a kérdés, mi történjék Sebestyén Géza tartozásaival. Mint ismeretes, Sebestyén néhány évvel ezelőtt átépítette a színkört és magára vállalta a költségeket a vállalkozó céggel szemben. A főváros vállalta a garanciát a. bérlő f izetési kötelezettségeinek teljesítésére. Sebestyén különböző tartozásai miatt néhány éve a Bndai Színkör jövedelme zárlat alatt volt és a napi bevételek 10 százalékát fordították az adósságok törlesztésire. Ezekből a levonásokból törlesztették a színkör átépítésének költségeit, a vállalkozó azonban a lefizetett összegek egy részét ismét kölcsönadta Sebestyénnek forgótőke céljaira. A vállalkozó cég most ezt a forgótőkekölcsönt úgy kezeli, mintha azt nem fizették volna le az építési költségből és a fővárossal szemben való követelését ezzel az összeggel gyarapítja. A fővárosnak az a.z álláspontja, hogy a város csak a színkör építési költségéért vállalt garanciát és sémimképpen sem felelős azokért az összegekért, melyeket a vállalkozó Sebestyén Gézának a már lefizetett törlesztésekből forgótőkévé visszaadott. A színigazgató halálával és a bérleti szerződés lejárta miatt ez az anyagi probléma valószínűleg szaporítani fogja azoknak a pereknek számát, melyekkel a fővárosnak színházbérlői miatt meg kell küzdenie. Nagy probléma lesz a Budai Színkör további hasznosításának dolga is. Egyesek nyilvános pályázat kiírását követelik, mások viszont arra az álláspontra helyezkednek, hogy a Budai Színkört, amely mindig a legjobb vidéki színtársulat állomáshelye volt, a most lejáró szerződés után pályázat mellőzésével ismét a legjobb vidéki magyar színtársulat igazgatójának kell nyári állomáshely céljaira átengedni. Ez esetben a szegedi színház reflektál a Budai Színkörre. Ebben a- kérdésben a nyár folyamán fognak határozni. — Április 21-én lesz a Községi Takarékpénztár közgyűlése. A főváros törvényhatósági bizottsága a multheti közgyűlésen fogadta el a Községi Takarék- pénztár és leányvállalatai zárszámadásait és intézkedett a vállalatok igazgatóságának újjaalakítása iránt. Most a Községi Takarékpénztár igazgatósága kitűzte az intézet közgyűlését, amelyet április 21-én délután 5 órakor tartanak meg. A közgyűlésen 3 évre választják meg az igazgatósági tagokat és pedig: Mónus Illés, Morvay Zsigmond. Szakáll Géza, Szentgály Antal, Szentgyörgyi Elemér, Várkonyi Kálmán, Picker Frigyes cs Ebner Jenő személyében. Textilipari Feldolgozó és Értékesítő Szövetkezet Vili., Tisza Kálmán tér 6. sz, Készít mindenféle egyenruhát. Paulista József utóda: Obajdin Károly szobafestő és mázoló mester Iroda : Vili, Baross ucca 111. sz. Műhely : VIII, Szigetvári ucca 14 Koszéraés Téglagyár Társulat Pestem, fPrascfoe) Budapest, V. kér., Klotild ucca 3 Telefon: 2 5-5-54, 25-5-55 és, 2 5-5-56 PETIK JÁNOS épületbádogos munkák vállalata Budapest, VI., Ó u«a 14. Telefon: 18-8-81
