Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-06 / 6. szám

Budapest, 1935 február 6. Független Budapest UMEK Előfizetési felhívás Harmincadik évfolyamába lépett a Független Budapest, a leg­régibb városházi orgánum, amely most kezdte meg jubiláris esztendejét. Programja ezután is az, ami egy emberöltőn keresztül volt: a köz önzetlen szolgálata, a kisember védelme, Budapest nagyságáért, boldogsá­gáért és önkormányzati szabadságáért való lankadatlan küzdelem. Ez volt pro­gramunk a múltban, ez lesz a jövőben is. Amikor most friss erővel új munkába fogunk, arra kérjük olvasóinkat, tartsák meg a Független Budapestet régi szeretetükben. Segítsenek bennünket cél­jaink elérésében, abban a szakadatlan, meg nem alkuvó munkában, amelyet a magyar fővárosért folytatunk. Január elsején új előfizetést nyitott a Független Budapest. Akik eddig is támo­gatták lapunkat, azoknak további hűseget és szeretetét kérjük. Akik pedig- eddig nem tartoztak előfizetőink közé, erősítsék lapunkat a további küzdelemhez azzal, hogy előfizetnek a Független Buda­pestre. A Független Budapest ára: Egy évre 24.— pengő. Fél évre 12.— pengő. — Ugrón Gábor gyásza. A főváros előkelő társadalmának általános részvéte mellett te­mették el pénteken délután a kerepesiúti te­mető halottasházából id. Ugrón Gábornét, a nagy rabonbánnak, a függetlenségi párt egy­kori nagynevű vezérének, Ugrón Gábornak özvegyét. Gyönyörű életkort ért el az elhunyt nagyasszony, 81 esztendős korában távozott az élők sorából, akinek életét bearanyozta az a nagy szeretet és megbecsülés, amely családja minden egyes tagjának osztályrészül jutott. Ugrón Gábor volt belügyminiszter, ország- gyűlési képviselő, a főváros közéletének egyik legtiszteltebb és legtekintélyesebb vezéralakja édesanyját gyászolja az elhúnyt úrinőben. Ugrón Gábor súlyos gyászában őszinte rész­véttel osztozik a főváros egész társadalma, mely példátlan szeretettel és ragaszkodással övezi Ugrón Gábor szeretetreméltó és^ előkelő úri egyéniségét. Ezek között kér szerény he­lyet a Független Budapest egész szerkesztő­sége és — bízvást állítjuk — lapunk nagy­számú olvasója, akik Ugrón Gáborban a meg­értő, közvetlen és úri gondolkodású közéleti férfiút becsülik és tisztelik. — A Baross Szövetség közgyűlése. A Baross Szövetség február 6—lG-én tartja kongresszusait és XVI. évi rendes közgyűlését Ilovszky János szövet­ségi elnök elnökiésével. A kongresszus tanácsko­zásain a Szövetség bástyauccai székházában az ipar és kereskedelem legfontosabb kérdései kerülnek tárgyalásra, a KM vigadói ünnepi közgyűlés pedig a gazdasági élet egyik kiemelkedő és impozáns eseménye lesz. Az ünnepi közgyűlésen terjesztik elő a kétnapos kongresszus határozati javaslatait, azután Hóman Bálint kultuszminisz­tert, Sztrányavszky Sándor ny. ál­lamtitkárt, Szendy Károly Budapest polgármesterét, Petrovácz Gyula orsz. képviselőt, Légrády Ottó főszerkesz­tőt és Király Kálmán székesfővárosi tanácsnokot beiktatják a Baross Szövetség levelező­tagjának sorába. A beiktató beszéd: t Wolff Károly * dr. országgyűlési képviselő, a főudvarnagyi bíróság elnöke mondja. Az országos kongresszuson és az ün­nepi közgyűlésen Szeged, Debrecen, Hódmezővásár­hely, Pécs, Makó és több vidéki város küldöttségileg jelenik meg. A közgyűlés után a Vigadóban kétezer terítékes estebéd lesz. — A rendőrség ellenzi a közterületeken való autúőrzés megengedését. A közelmúlt napokban sok szó esett egy új foglalkozási ág meghonosításáról: a kerékpár- és autóőrzés bevezetéséről. A hadirokkan­tak akarják megvalósítani ezt a foglalkozási ágat és kérelmükre a főváros már ki is jelölte azokat a köz­területeket, amelyek forgalmi szempontból e célból számításba jöhetnek és < gyelőre öt forgalmi gócpon­ton jelölt ki ilyen őrzési közterületeket. A közgaz­dasági bizottság e heti ülésén akarták tárgyalni az idevonatkozó előterjesztést, az ügyet azonban várat­lanul levitték a napirendről. A főkapitányság köz­lekedési osztálya ugyanis értesítette a fővárost, hogy közlekedési szempontból ellenzi a nyilvános autó- és kerékpárőrzés megengedését. 00.510 hordót hitelesített tavaly a Hordójelző Hivatal. A fővárosi Hordójelző Hivatal elkészítette kimutatását múlt évi tevékenységéről. Eszerint a hivatalban az elmúlt évben 71.200 darab sörszállító hordót és 19.250 darab közönséges hor­dó: hitelesítettek, amely eljárások után 26.300 pengő folyt be. Modern szigeteléseket, aszfalt ítépDéseket, színes aszfalt- burkolatokat és o szakmába vágó minden­nemű munkálatokat a Jegelőnyösoboen végzi­Budapest, I , Budaörsi út 18. Tel. : 56-6-31 „Csatfalt'1 hidegaszfalt törv. vé ve ! Ilovszky Janus — Sebő Béla főszámvevő meggyógyult. Sebő Béla főszámvevő a múlt héten influenzában meg­betegedett. Betegségével kapcso­latban sok mcnde-monda kelt szárnyra, ami aira vezethető visz- sza, hogy Sebő Béla betegen is bejárt hivatalába mindaddig, amíg betegsége ágynak döntötte. Most már teljesen felgyógyúlt és átvette hivatalának vezetését, ba­rátainak és tisztelőinek igaz örö­mére. Felgyógyulása alkalmából meleg szeretettel üdvözölték a vá­rosházán a kitűnő és népszerű Sebő Bélát, aki betegágyában is állandóan érdeklődött a vezetése alatt álló főszámvevőség döntőfontosságú munkája iránt. Sebő Béla — Wolff Jenő, a Nova elnöke, 20.0011 ebédet ad a nincsteleneknek. Immár négy vagy öt | esztendeje, hogy a gazdasági romlás megindu­lása óta Magyar Miklós fővárosi bizottsági tag — ez a páratlanul jószívű és igazán bőkezű adakozó — saját költségén téli konyhát nyi­tott az Almássy téren, ahol minden jelentkező - korra, vallásra, foglalkozásra való tekintet nélkül — jó és ízletes ebédet kap — ingyen. Ez az ebédeltetési akció méltán sorakozik a fővá­ros nagy szociális akciói mellé és annál dicsé­retesebb, mert csendben, zajtalanul, minden feltűnést mellőzve, 4—500 szegény éhezőt jut­tat jó és meleg táplálkozáshoz. Magyar Miklós­nak ez a gyönyörű gesztusa mindeddig köve­tésre nem talált. Most pedig arról értesülünk, hogy Wolff Jenő, a Nova Rt. elnöke 30000 ebéd­del szaporítja a Magyar Miklós ebédeltetési akcióját. Dícséretreméltó dolog. Vajha akad­nának még annyi Magyarok és Wolffok, hogy egyetlen éhező ne legyen többé Budapesten és elmondhassuk, hogy a főváros áldozatkész, jómódú polgársága — megteszi kötelességét a szegényekkel. nyomorgókkal és éhezőkkel szemben. A kerületi elöljáróságok szerepe Budapest szé­kesfőváros közigazgatásában. A napokban hagyta el a sajtót Flaxmayer József dr tanáosjegyző és Medriczky Andor dr. segédfogalmazónak »A kerületi elöljáróságok szerepe Budapest székesfőváros köz- igazgatásában« címen megjelent munkája. A kerü­leti elöljáróságok kérdése a tudományos közigaz­gatási szakíró dialomban ezideig nincsen feldolgozva. Pedig a kerületi elöljáróságok rendkívül nagy sze­repet visznek Budapest életében. A szerzők ismer­tetik az elöljáróságok kialakulását és rámutattak arra, hogy a mai kerületi elöljáróságok őseit, tehát a közigazgatás bizonyos mértékű decentralizálását, Buda város Bezirksvorstandjai és Pest városának már 1736-ban felállított külvárosi bíróságaiban kell keresni. A főváros egyesítéséről szóló törvény szabá­lyozta a kerületi elöljáróságok megszervezését. A város iparosodása és kereskedelmének kialakulása következtében azonban a főváros közvéleménye mind erős: bben kezdte követelni a közigazgatás decentra­lizálásának további kiépítését és a. kerületi elöljáró­ságoknak helyihatósági jogokkal való felruházását, így született meg a kerületi elöljáróságok szervezé­séről szóló 1893. évi XXXIII. te., amely a kerületi elöljáróságokat teljesen önálló, a közigazgatás köz­ponti szerveitől és a többi elöljáróságoktól is függet­len helyi hatóság-okká szervezte át. A mindvégig ér­dekesen megírt munka páratlanul áll a magyar köz- igazgatási szakirodalomban és egészen bizonyos, hogy nemcsak a magyar, hanem a. külföldi szak­körökben is méltán fog feltűnést kelteni, annál is inkább, miután a nagyvárosok igazgatása felépíté­sének kérdése ma mindenütt az érdeklődés előteré­ben áll. Flaxmayer és Medriczky könyve nemcsak egy­szerű ismertetés, történelmi fejlődések és kialakulá­sok regisztrálása, meglévő állapotok megrögzítése, hanem iránymutató is a jövőre. A történelmi fejlő­dés alapján megjelölik a szerzők a községi elöljáró­ság fontos szerepét Budapest kialakulásában és köz­igazgatásának szolgálatában. Objektív perspektívá­ból szemlélik azt a folyamatot, amely az elöljárósá­gok szerepének ezután való kialakulása felé vezet. Flaxmayer és Medriczky nagy kultúrával, sok tudással, alapos felkészültséggel végezték nehéz fel­adatukat, annak a fontos célnak a szolgálatában, hogy tökéletesebbé, jobbá tegyék a főváros köz- igazgatását. Szerencsés kézzel fogták meg témájuk feladatkörét, iiagy szolgálatot téve a fővárosnak, mely nem mellőzheti elgondolásaikat a jövő felé ve­zető úton. — Készül az ipari jogszabály egységesítése. Az egyik legutóbbi félévi jelentéssel kapcsolatban a köz- gazdasági ügyosztály javaslatára a főváros felter­jesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez és kérte az ipari jogszabályok egységesítését, mert a törvé­nyek, rendeletek és határozatok tömegében már senki sem ismeri ki magát, ami úgy a hatóságok, mint az ügyktreső közönség károsodásával jár. A kereske­delmi miniszter akkor leiratban közölte a fővárossal, hogy a felterjesztésében foglaltakat fontolóra veszi és előkészületeket tesz az egységes ipari kódex meg­teremtésére. A kereskedelmi miniszter ezt az ígére­tét be is váltja és a napokban körrendelettel fordult a kereskedelmi és iparkamarákhoz, melyeket felszó­lított, hogy a szükséges adatokat bocsássák rendel­kezésére. FÜRDŐKÁDAK, CSÖVEK Hasenörl, Csengery u. 53 — Markos Béla dr. előadásai Baselben és Mün­chenben. A magyar nemzet történelmi szerepét s Ma­gyarország jelenlegi politikai, gazdasági és kulturá­lis viszonyait ismertette Markos Béla dr., Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának h. igaz.- gatója, abban az előadásában, amit a haséii egyetem földrajzi intézetének előadótermében tartott január 27-én. A vetített képekkel kísért előadást a termet zsúfolásig megtöltő közönség nagy tetszéssel fo­gadta. Ugyanaznap este 'A 7 órakor a svájci bero- münsteri adóállomás Markos dr. »Budapesti képek: című rádióelőadását közvetítette. Itt k-11 megemlé­keznünk arról, hogy Markos Béla dr. január 24-én a müncheni rádióban, január 25-én pedig az ottani nemzetközi diákszövetség magyar estélyén tartott felolvasást Budapest idegenforgalmi jelentőségéről s az 1935. évi idegenforgalmi évad várható esemé­nyeiről. — A városházi központi segédhivatal új veze­tője. Reiter Ferenc, majd Fent Nándor segédhiva­tali főigazgatók nyugdíjazása után a polgármester intézkedett a városházi központi segédhivatal új ve­zetőjének kijelöléséről. A polgármester Hornyák János kezelőfőtisztet bízta meg a központi segédhiva­tal és iktatóhivatal vezetésével. Hornyák János ed­dig az ínségeseket foglalkoztató hatósági műhely ve­zetője volt. — Gróf Gyulay Albert 70 év előtti alapítványát életre hívja a főváros. Gyulay Albert gróf 1868 ban halt meg Bécs- ben és végrendeletében 4000 forintot l agyományozoít a fővá­rosnak városi bölcsőde alapítására. Az összeg Buda főváros pénztárába annak idején be is folyt. Az alapítványi összeget egy ideig gyümölcsözően kezelték, később értékpapírokat vá­sároltak érte. Az alapítvány a világháború alat: elértéktele­nedett. A főváros 158 korona értékű kölcsönkötvényt vásárolt az összegért, rimely az időközben történt átértékelés során ma 23.600 pengőt ér. Azonkívül az alapítvány vagyonához tar­tozik még az értékpapír kamatainak tőkésítése révén előállt 21.400 pengő készpénz is. A főváros polgármestere most in­tézkedett a közel 70 évvel ezelőtt létesített alapítvány életre hívása iránt. Az alapítvány jövedelmét a fővárosi bölcsődék és a bölcsődéket fenntartó intézmények segélyezésére fogják fordítani. — Megjavítják a kelenföldi pályaudvar környé­kének közlekedését. A kelenföldi pályaudvar sze­mélyforgalma az utóbbi években megsokszorozó­dott. A megnövekedett forgalom kívánatossá teszi a pályaudvar környékén a közlekedési lehetőségek megjavítását. A héten a főváros és a MÁV, valamint a rendőrség illetékes közegeinek részvételével hely­színi szemle volt a kelenföldi pályaudvar előtt, hogy megbeszéljék a szükséges átrendezéseket. Elhatároz­ták, hogy a villamosok felszállóhelyét közvetít nül a pályaudvar epülete elé helyezik. Kiszélesítik a pályaudvar előtti utat is. A MÁV hozzájárult ahhoz, hogy a pályaudvar előtti előkelitek területét az. út kiszélesítéséhez használják fel, ami által ez az út­vonal 5 méterrel kiszélesedik. Szükséges azonban a Kelenföldi út kiépítése, mert enélkül az egyirányú zavartalan forgalmat, nem tudják biztosítani. A fő­város ezért most igyekszik lehetőséget teremteni a Kelenföldi út kiépítésére. — Szendy Károly polgármester a hadirokkantaknak adta rádióelőadásának honoráriumát. A rádió igazgatósága értesí­tette a Hadirokkantait Szövetségét, hogy Szendy Károly pol­gármester a január 8-án tartott rádióelőadásának tisztelet­díját, 100 pengőt, a hadirokkantaknak adományozta. A HONSz az adományt 10 egyenlő részletben osztotta ki, minden ke­rületben egy-egy ínséget szenvedő hadigondozottnak. — Megszűnik a Gazdasági Hivatal önállósága. A Gazdasági Hivatal eddig az üzemszerű kezelésben működő intézmények sorába tartozott. A hivatalhoz tartozó műhelyek megszűnése miatt azonban az in­tézménynek ez a jellege megszűnik. A polgármester rendeletileg intézkedett, hogy a Gazdasági Hivatal költségvetése már a folyó évben is a rendes háztar­tási költségvetés keretébe kerüljön át. A jövő évi költségvetésben már nem is szerepel önállóan a Gaz­dasági Hivatal, — A tüzelőszerszállítások körüli visszaélések megakadályozása. A főváros közgazdasági bizott­sága most tárgyalta a tüzelőanyagok szállítása körül tapasztalható visszaélések megakadályozására irá­nyuló intézkedéseket. A hozott határozat három pontba foglalja a szükséges intézkedéseket. 1. A pol­i gármester rendelje el nyilvános hídmérlegek felál­lítását a főváros különböző pontjain, elsősorban a teherpályaudvarok kijáratánál, hogy a tüzelőszer­szállítmányokat le lehessen mérni. 2. A polgármester felterjesztésben kérje a kereskedelmi minisztert hogy a tüzelőszerekkel való kereskedési engedélyhez kö­tött iparok közé sorolja. 3. Addig is, míg a miniszter intézkedik, a polgármester kérj a kormánytól a tü­zelőszerkereskedelemben elburjánzott visszaélések megszüntetésére olyan rendelkezés kibocsátásút, amely a tüzelőszerkereskedőtől az iparigazolvány megvonását teszi lehetővé visszaélések esetén. — A Szabad Egyetem megnyitása. A Pázmány Péter Tu­domány Egyetem és Budapest Székesfőváros Szabad Egyete­mének megnyitása január 31-én, csütörtökön volt. Bevezetőt mondott Nékám Lajos dr. ny. r. tanár, u'.ána Némethy Károly dr. szföv. tanácsnok »A fővárosi kultúrpolitika nemzeti jelen­tősége« címen tartott előadást. A Szabad Egyetem tanfolyamai a február 4-ével kezdődő hé'.en indultak meg. A munkatery a különböző tudományágakból értékes tanfolyamé k it foglal magában. — Meghosszabbították a péceli meg a rákosligeti villamos és a gyorsvasút előmunkálati engedélyét. A BSzKRt még 1927-ben előmunkálati engedélyt kapott a kereskedelmi mi­nisztertől arra, hogy az új köztemetői vonalat Rákoskeresztúr és Rákoscsaba községen át Pécelig, illetve Rákosligetig meg­hosszabbíthassa. Azóta nem volt mód a nehéz gazdasági vi­szonyok közepette a vasútépítkezés végrehajtására. V keres­kedelmi miniszter az előmunkálati engedélyek érvényét most további egy évvel meghosszabbította. Üjabb egy évvél meg'r bosszabbították a gyorsvasút előmunkálati engedélyét is. I IIEDERMANN ERVIN Géptisztító anyagok, rongyok és textílnyersanyagok Budapest, V, Ügynök ucca 24. — Telefon: 92-0-65 1 Löl f7 LAKK- ES FESTÉKGYÁR R T. 9 Mm 8U0APEST. VII. KÉR.. ÖRfCAOY-UTCÍ l SZÍM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom