Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-06 / 10. szám
Budapest, 1935 március 6. Független Budapest A társadalmi „Embervédelmi Bizottság“ céljairól, terveiről nyilatkozik Schuler Dezső tanácsnok 161 szociális egyesület tömörült az Embervédelmi Bizottságban A közelmúltban a főváros kezdeményezésére megalakult a társadalmi Embervédelmi Bizottság. Szép. nemes célt tűzött ki miaga elé ez a bizottság, mely hivatva van arra, hogy a szociális munkálkodás terén rendet, összhangot teremtsen. A fő város területén társadalmi támogatással működő egyesületek között eddig nem volt meg az összmüködés s főleg ezt akarja megteremteni az új szervezkedés. A főváros rés-zéről Schuler Dezső tanácsnok, a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztály érdemes vezetője tevékenykedik, hogy minél sikeresebb legyen az Embervédelmi Bizottság munkája. A Független Budapest munkatársa felkereste Schuler Dezső tanácsnokot, aki kérésünkre az alábbiakban világította meg a szervezkedés okait és céljait: — A főváros a folyó 1935. évben 9,000.000 pengőt fordít a nyomor enyhítésére. Ennél többet — bármennyire is súlyosak a viszonyok — nem áldozhat. Ennek következtében felmerült az a kérdés, hogy miképpen lehetne a meglévő anyagi áldozatok mellett az eredményt fokozni. Az eredmény fokozása nemcsak azzal érhető el, ha e célra szükséges anyagi eszközök rendelkezésre állnak és elég munkaerő van, hanem ha a szociális ügyekkel foglalkozó Összes tényezők összefognak ,s erejeüket tervszerű együttműködéssel a cél szolgálatába. állítják, vagyis összedolgoznak. — A főváros szociálpolitikai működése ma több ügyosztály között oszlik meg. Így például az Ínségesek védelmével a IX.. a tanonckérdéssel a V11., a munkásvédelemmel a XII., az egészség- és család- Arédelemmel a tiszti-főorvos és az árvaszék foglalkozik, mindezekhez pedig a VI. ügyosztály ad anyagi lehetőséget. Ezideig az ügyosztályok önállóan jártak el s egymástól függetlenül fejtették ki szociális tevékenységüket s így egyik sem tudott a másik céljairól, intézkedéseiről ~s az eredményről. — Így volt ez az államnál is. Köztudomású, hogy az állam is fejt ki szociális tevékenységet különböző hatósági szerveivel, mint pl. a Fiatal- koi’úak Felügyelő Hatósága, Fiatalkorúak Bírósága, a belügyminisztérium, stb. Ezek között is hiányzott az összmüködés, De még kevésbé állt- ez fenn az állam és a főváros hasonló célú szervei között. — A társadalom is végez szociális munkát. A főváros területén mintegy 161 hivatalosan működő oly egyesület van, amely társadalmi támogatás mellett kizárólag társadalmi szervekkel törekedik egy-egy karitatív vagy szociális célt elérni, .sőt van olyan egyesület is, amelyik több, egymástól elágazó szociális feladatkörben működik. Pl. anya- és csecsemő- védelem* mellett felnőttek részére kórházat tart fenn. Az összmüködés hiánya a legjobban érezhető a társadalmi egyesületek munkája között. Hiányzik az összekötő szerv, amely a társadalom áldozatkészségét is irányítaná. Statisztikai adatok igazolják, hogy amikor a társadalmi egyesületek 90,000.01)0 korona értékű anyagi áldozatot hoztak, az eredmény 90.000 korona értékének felelt meg. Az együttműködés hiányát legjobban megvilágítja az, hogy különböző társadalmi egyesületektől ugyanazon családhoz három, sőt négy környezetvizsgáló is kimegy, holott egy is végezhetne eredményes munkát. Segélyezések esetén pedig némelyik kisebb taglétszámú család több támogatásban részesül, mint a nagyobb taglétszámú, nem beszélve azokról a családokról, akik az egyesületek támogatásából teljesen kimaradnak. — Már a világháború alatt és azután is többÁMON ANTAL ES FIAI kövezőmeaterek, út-, csatorna- és betonépítési vállalkozók, földmunka, vágányfektetés, mészkőbánya VIII., Futó ucca 10. Telelőn: 303-85 Elektromotorja tökéletesen működik, ha szén- és bronzkeféi, kollektorai Magyar Kollektor, Szén- és Bronzkefe üzem Műszaki Vállalat-tói Budapest, Vili., Kisfaludy ucca 29, valók. Telefon: 41-3-40 FREUD FRIGYES Budapest, VM. Ter*éz körút 19 Telefon t 112—91 Mindennemű osavarok, vas-, acél- és sárgarézből withw. és milliméter menettel raktáron ízben megkísérelték a karitatív és szociális, hatósági és társadalmi szervek tervszerű együttműködésének előmozdítását több-kevesebb sikerrel. — Az illetékesek jól tudják, hogy amilyen mértékben szükséges, annyira nehéz kérdés ez, mert ha jogszabályt statuálnak, ennek gyakorlati alkalmazása elkedvetlenedést idézne elő, míg ha nem teljés mértékben alkalmazzák, a. várt eredmény marad el. — Legutóbb az 1934. évi november hó 30-án tartott közgyűlésen volt szó az együttműködés megteremtéséről, amikor Toperczcr Ákosné bizottsági tag egy, az általános embervédelem összes területére terjeszkedő olyan ügyosztályközi állandó bizottság összehívását javasolta, amelyben lielyetfoglaluak mindazok a társadalmi szervek vezetői is, akik karitatív és szociális ügykörben tevékenykednek. A polgármester úr az, indítványt célszerűnek és a várható eredmények szempontjából hasznosnak találván. elhatározta a társadalmi Embervédelmi Bizottság megalakítását. Ez a bizottság folyó évi január hó 31-én tartotta megalakuló ülését, amelyen az állam ás a főváros fentebb ismertetett hatósági tényezőin kívül a társadalom részéről mindazon egyesületek képviselői is resztvettek, amelyek karitatív, illetve szociális ügykörben élen álló tevékenységei fejtenek ki. (Gyermekvédő Liga, Stefánia Szövetség, Kát. Karitász, stb.) A bizottság tagjai örömmel vették tudomásul a társadalmi Embervédelmi Bizottság megalakítását és hogy ennek fővédnökségét a Főméltóságú Asszony vállalta. A bizottság a megalakulással bárom feladatot vállalt, éspedig: szoros együttműködés biztosítását a főváros közigazgatásán belül, továbbá együttműködést a kormányhatósággal és végül együttműködést a karitatív és szociális ügykörben tevékenykedő társadalmi egyesületekkel. Ezt a feladatot olyképpen kívánja megoldani, hogy havonta ülésre jön össze, amelyen meghallgatja a tett intézkedéseket, azokra kritikát gyakorolna, meghallgatja a terveket s amennyiben azok keresztülviteléhez hatósági táinb- gatásra van szükség, ezt kieszközli. Ez a bizottság tehát véleményező, adatszolgáltató és segítő szervként működne a hatóság mellett. —- A társadalmi bizottság a nagyszámú egyesületeket működésük főiránya szerint 6 szakosztály keretébe csoportosította Az elmúlt héten n Margíthid kiszélesítése ügyében nagyfontosságú értekezlet volt a kereskedelemügyi minisztériumban. Az értekezleten a minisztérium' Duna-hídépítési szakosztályának tisztviselőin kívül csaknem valamennyi hatóság képviselője részivé,tt. A főváros részéről Szendy Károly polgármesteren, Lamotfe Károly alpolgármesteren és Bódy László tanácsnokon kívül a műszaki ügyosztályok főbb tisztviselői és a BSzKRt műszaki vezetősége vett részt az értekezleten, amelyre elküldte képviselőit a Közmunkatanács, a budapesti államrendőrség és a társul misztériumok is. A döntő jelentőségű értekezletről csak nagyon szűkszavú közlést adtak ki. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter elnökölt az ülésen és az értekezlet. megnyitásakor bejelentette, hogy a Boráros téri híd másfél év múlva készen lesz. A legsürgősebb feladatnak a Margíthid kibővítésé! tartja, Szükség van erre egyrészt azért, mert az Óbuda,—hungáriakörúti híd a tervek szerint 22 millió pengőbe fog kerülni, márpedig a mai nehéz gazdasági helyzetben bizony- tahin, hogy mikor tudják előteremteni ezt a nagy összeget. Előreláthatóan hosszú idő telik el, — mondotta a kereskedelmi miniszter — m íg az óbudai híd megépítéséhez hozzákezdhetnek. A Margíthid kiszélesítésére pedig szükség van azért is, meri a. híd rekonstrukciós munkáival egyszerre lehetne a híd szélesítésének munkáját elvé„Matador“ borotvapenge Kizárólag az 1„ emeleti 25 filléres osztályon (Lotz-terem) PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ és így a fővárosi szociális társadalmi egyesületek tulajdonképpen a szakosztályokban működnek. E szakosztályok 1. anya- és csecsemővédelmi, 2. gyermekvédelmi, 3. ifjúságvédelmi, 4. nővédelmi, 5. felnőttek egészségvédelmi és G. felnőttek általános karitatív és szociális védelmi szakosztálya. A csoportosításból kitűnik, hogy a szakosztályok a karitatív és szociális ügyek összes területeit felölelik. Az egyes szakosztályok külön működnek és az összmüködés olyképp nyer biztosítást, hogy ezek a szakosztályok 1—1 tagol küldenek a társadalmi Embervédelmi Bizottságba, ahol a tag tájékoztatja a bizottságot a szakosztály működéséről. A szakosztály tulajdonképpen a társadalmi bizottság irányítása mellett dolgozik, de emellett saját xnunkaterületén belül igyekszik megkeresni az egyesületek közötti közös munkának és a segítésnek lehetőségét. Valamennyi szakosztály — az utolsó kettő kivételével — már február I havában megalakult, de ezek megalakulása iránt is intézkedés történt. — A társadalmi bizottság s ennek szakosztályai révén végi vágya valósul meg a szociálpolitikát irányító szerveknek. Észszerű muukaterv kiépítésével, a feladatoknak egyinásközötti felosztásával, a meglevő anyagi és erkölcsi erők tervszerű, gazdaságos felhaszántásával nemcsak a jelenlegi tennivalókról j történik gondoskodás, hanem remélhető, hogy oly i munkaterületek és ezzel járó feladatok megoldásáról is, amelyekre eddig nem is gondoltak, vagy elhanyagoltak. például nevelésügyi tanácsadó, ifjúság átképzése, munkanélküliek szellemi gondozása. I gezni. A régen megépült híd anyagát megvizsgál- I ták és a szakemberek szerint tovább nem lehet a fe- ■ lelősséget vállalni a híd mai állapotáért és okvetlenül szükség van rekonstrukciós munkák elvégzésére. Ha ezeket a híd kibővítésével egyidejűleg- végzik el, akkor a liídkibővítés nem kerül többe 2 millió pengőnél. Hangsúlyozta ezután Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter, hogy pénzügyi szempontból I semmiféle összefüggés nincs az óbudai híd építése és a Margíthid kibővítése között. A Margit Ilid kibővítésére az 07'í-töl fog kölcsönt felvenni a főváros, mégpedig 5 millió pengőt. A hídalapot, melyet az állam évente 1 millió pengővel, a főváros pedig a törvény szerint 2 millió pengővel dotál, nem terhelik meg a Margithíd átépítésének költségeivel. A kölcsönt a főváros veszi fel az OTI-tól, a kölcsön visszafizetéséi pedig egyenlő arányban vállalja a székesfőváros és az állam. Évente mintegy 200.0011 pengő törlesztési részletet fognak beállítani az állami költség- vetésbe ezen a címen és ugyanennyit a főváros költségvetésébe. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter ez,után. eltávozott az értekezletről és az elnöklést Dalnoki Kovács államtitkár vette át. A ksreskedclmi minisztérium Dunahíd-építési szakosztályának vezetője, dr. Algyay-Huberl‘ Pál ismertette a Margithíd kiszélesítési terveit. A műszaki kérdések egész sorát tették fel az értekezlet résztvevői, akik azzal az érzéssel távoztak el a megbeszélésről, hogy rövidesen megkezdődik a Margithíd átépítési munkája. Schuler Dezső Fabinyi Tihamér miniszter kijelentette, hogy hosszú ideig nem kezdhetik meg az óbudai híd építését 22 millió pengőbe fog kerülni az óbudai híd — A Margithíd átépítési munkáját rövidesen megkezdik
