Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-06 / 10. szám

Budapest, 1935 március 6. Független Budapest Szendy polgármester nyilatkozik a Független Budapestnek a kormánnyal folytatott tárgyalásairól M belügyminiszter általánosságban jóváhagy fa a főváros 1935. évi költségvetését - Szakbizottság elé kerülnek az újon­nan átdolgozott közlekedési reformtervek — Már kora ta­vasszal megindulnak a Margit kid kiszélesítésének a munkálatai Szendy polgármester részletesen megindokolta a közlekedési reformtervek és az egységes át szállóié gy életbeléptetésének a szükségességét M HÉT Induljon meg az építőmunka tíródj/ Ernő dr. indítványát, amely az építkezések megindítását követelte, egyhangúlag magáévá tette a közgyűlés. Közérdekű, sorsdöntő és- izgalmas volt Krúdy Ernő indítványa: mégis, nem volt senkisem, aki ne helyesette volna azt. A közgyűlés — ezt újból és újból meg• kell állapítanánk ■— mindig rátalál ön­magára, amikor igazán közérdekű kérdésről van sző. Szélsőbaltól szélsőjobbig mindenki helyeselte Bródy indítványát és ez az egyhangúság bizonyította, hogy elsőrendű közérdekről van szó, amelynek megítélésé­ben nem, l'ehet különbség sem világfelfogásbeli, sem politikai, se pedig személyi. A szónokok valamennyien tudatában voltak an­nak, hogy mit jelentenek Budapestre nézve azok az adókedvezmények, amelyek — nincsenek. Nem elő­ször és — átlói tartunk — nem is utoljára kérte a főváros, hogy a kormány segítse elő az építkezések megindulását a város belső területén különböző ked­vezményekkel, de mindeddig makacsul ellene szegült ennek a kérelemnek a pénzügyi kormányzat, holott azok az érvek, amelyeket Imrédy pénzügyminiszter sorakoztatott fel, ma már sehogysem állnak meg. Ki­mutat fák a rendkívüli közgyűlésen, hogy nemcsak hogy nincs lakástúlbőség, ellenkezőleg: annyira meg­fogyott az üres lakások száma, hogy ma már lakás­ínségről kell beszélnünk. Nem sorakoztatjuk fel az érveket, amelyek meg­követelik, hogy tegye sürgősen lehetővé a kormány az. építkezést: megtette ezt a múlt-heti közgyűlés, de egyébként is oly természetes Lenne, hogy meg kell indítani a kialvó életet, hogy azt magyarázgatni szalmacséplés lenne. Itt a tavasz és nincs munka Bu­dapesten. Az ipar tétlenül, ölhetett kezekkel, kialvó reménységgel néz a kezdődő szezon elé, valaminek történnie kell, merI tovább ez így nem maradhat. Gömbös miniszterelnök nemzeti munkatervének egyik legfontosabb Pontja az, hogy az ipart és ke­reskedelmet munkához kívánja juttatni, a pangó gaz­dasági vérkeringést el akarja, újból indítani. Uisz- szük, hogy Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, aki egyben az ipar és kereskedelem legfőbb patrónusa is, nem hagyja magát rideg financiális szempontoktól vezettetni (amelyek különben is idejüket múlták azóta) és megérti, hogy Budapestnek mindennél fon­tosabb, hogy meginduljon az építőmunka, amely va­lamennyi iparágnak életet és kenyeret ad. Budapest­nek pedig újjáéledő reménységet ezen a reménytelen tavaszon. A tarifamódosítások Megkezdődtek a szanálási reformok. Egymásután lépnek a nyilvánosság elé a fővárosi nagy közüzemek a maguk tarifális reformtervezeteivel, amelyeknek -végső célja mind ugyanaz: a leromlott fogyasztást új életre kelteni és megtalálni a módját annak, hogy a fogyasztó fogyasszon. Mert az utóbbi években a fo­gyasztó nem fogyasztott, csak ö maga fogyott. Az új elmélet, amellyel ezt elérni szeretnék, nem is egészen új. Régebben úgy fejezték ezt ki: nagy forgalom, csekély haszon. Mostanában pedig azzal szokták magyarázgatni, hogy »a BSzKRt-nak a kis- szakasz bevezetése folytéin szerzett tapasztalatai azt bizonyítják, hogy.-.« Igen, azt bizonyítják, hogy még mindig fennáll az a tétel, hogy ha olcsón adnak valamit, akkor megsokszorozódik a fogyasztás és ez­zel pótolni lehet a romboló idők keserves pusztítását. Amit a gáz- és a villanyművek akarnak, az csak félig meddig bizonyítja a hangoztatott elv gyakorlati kivitelét. A két nagyüzem még nem elég bátor, még nem mer a »sötétbe ugrani«, minlahogy azt aBSzKRt tette, amikor merész kezdeményezéssel, egész Euró­pának példát mutatva, megteremtette a kisszakaszt. De csak az első lépés a nehéz, a többi már könnyebb 'lesz. Az Elektromos Művek, meg a Gázművek igaz­gatósága már rálépett a helyes útra és ha első lépé­seik még bátortalanok és bizonytalanok is, hamaro­san megtalálják önmagukat és az utat, amelyen el­jutnak a virágzáshoz, az újból való felemelkedéshez. Dvaroschek János épület- és bútorasztalos üzeme Budapest, XI., Ballagj Mer ucca 3337/3 hrszám (saját házban) PARKETTÁZÓ ÉS PADLÓZÁSI VÁLLALAT KMRTELEN KÍVÜL I Óm rí ÍA7CD? Budapest, VI., Bajnok ucca 1 Lidiig dUZiCl Telefon: 199-65 és 181-30 Uj és javítási munkát szakszerű kivitelben, gyorsan és olcsón készít Gabay Sándor szobrász — síremléktelepe Budapest, Vili., Fiumei út 9. szám. Telefon: 31-4-34. \ll Alii 17 17 D 17 M P ,akatos "»este»-» vas" W A H L f 1b IY JÉ, IN V» és fémipari vállalata Budapest, VIII., Víg ucca 39 — Telelőn : 316-45 Elvállalja takaréktűzhelyek és mindennemű lakatosmun­kák készítését. Postatakarékpénztári csekkszámla 302S5 A főváros vezetősége az elmúlt héten többízben is tárgyalt a kormány tagjaival azokról a város­házi problémákról, amelyeknek a megoldására rövi­desen sor kerül. Ezekben a tárgyalásokban a fő­város vezetősége részéről Sipőcz Jenő főpougármes- ter, Szendy Károly polgármester, Lamotte Károly dr. alpolgármester és Homolyay Rezső költségvetési előadó vettek részt. A tanácskozások legnagyobb része az új költségvetés jóváhagyásával volt ösz- széfiiggésben, de tárgyallak a főváros vezetői köz­lekedésügyi, hídépítési, idegenforgalmi és más ter­mészetű kérdésekről is. Ezekről a tárgyalásokról, amelyeket a főváros vezetősége részint Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszterrel, részint Fabinyi Tihamér kereskedelmi és pénzügyminiszterrel foly­tattak, Szendy Károly polgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- Azok között a tárgyalások között, ame­lyeket a főváros vezetősége a kormányhatósá­gokkal folytatott, a költségvetés jóváha­gyásával kapcsolat o s megbeszéléseket tar­tom legjelentősebbek­nek. A költség vetés vég­leges megállapí­tása mindenkor irányt mutat a városházi admi­nisztráció vezetői­nek. Érdemleges nyilatko­zatot még nem tehe­tek ugyan, annak a reménységemnek azonban mindeneset­re már most is kife­jezést adhatok, hogy a költségvetés jóváhagyásának az út- jából minden nagyobb akadályt ráke­rült elhárítanunk. Az eddigi tárgyalások során szerzett tapasz­talataimból arra következtetek, hogy a belügyminiszter úr a költségvetést nagy általánosságban azok között a keretek között fogja jóváhagyni, ame­lyeket a közgyűlés állapított meg. A költségvetés jóváhagyásáról szóló belügy­miniszteri leirat előreláthatóan a hét végén, vagy legkésőbb a jövő hét elején érkezik meg a városházára. H közlekedési ne formtet* vek Arra a kérdésre, hogy a kormányhatóságokkal folytatott tárgyalások során szanálási kérdések is szóbakerültek-e, Szendy polgármester így felelt: — Ma alig van olyan adminisztratív in­tézkedés, amire ne gyakorolna befolyást a sza­nálás. Ebből következik, hogy a szanálási mű­velettől nem lehet függetleníteni semmiféle olyan tárgyalást, amelyen egyáltalán város­házi ügyekről esik szó. A szanálás teljes egészében főpolgár­mesteri hatáskörbe tartozik, éppen ezért én részletekről nem is tudok felvi­lágosításokat adni a nyilvánosság számára. Itt közbevetően megkérdeztük, hogy készül­nek-e a szanálással kapcsolatos közlekedési reform- tervek. Szendy Károly polgármester a következők­ben válaszolt: — A szanálással összefügg ugyan a köz­lekedési reformterveknek az ügye, annyi azon­ban bizonyos, hogy ezeknek a közlekedési reforniterveknck a meg­valósítása a szanálástól függetlenül is aktuális volna. A közlekedési reformtervek tulajdonképpen két részre oszlanak. Az egyik főkérdés a HÉV tarifájának a leszállítása és ezzel kapcsolato­san az egységes átszálló jegynek a bevezetése, a másik főkérdés az egységes alapelveken nyugvó új közlekedési menetrendnek a meg­állapítása. Ami a HÉV tarifájának a leszállí­tását illeti, ez valóban indokolt. Hangsúlyozni kívánom, hogy csak Budapest politikai határain belül tartom indokoltnak a HÉV tarifájának a leszállítását és pedig azért, mert a fővárosnak, mint a köz­lekedési monopólium tulajdonosának, köteles­sége egyformán gondoskodni valamennyi fő­városi lakos közlekedési igényének g kielégíté­séről. Egyelőre magam is várakozó álláspon­ton vagyok, mert előbb látnom kell a BSzKRt igazgatóságának részletesen megindokolt elő­terjesztését. A BSzKRt igazgatósága legutóbb arra az álláspontra helyezkedett, hogy a HÉV-tarifát le kell ugyan szállítani, de a leszállítás következtében jelent­kező bevételi kiesést valamilyen úton pótolni kell. Ez az út volna az egységes átszállójegy árá­nak 24 fillérről 26 fillérre való felemelése. Anélkül, hogy a felemelésre vonatkozóan vég­leges kijelentést tennék, meg kell állapítanám, hogy ez a kétfilléres emelés — amennyiben be­következnék — nem a főváros bel területének a lakóit terhelné, mert hiszen négy kisszafasz- jeggyel, ami 24 fillérbe kerül, rendkívül nagv utat lehet megtenni Budapest területén. Ez azt jelenti, hogy a pestkörnyéki városok és községek la­kóit érintené elsősorban a kétfilléres drágítás, vagyis azokat, akik nem budapesti lakosok és mégis a budapesti közönség pénzén fenntar­tott közlekedési eszközt veszik igénybe. A munkásságot sem érintené az emelés, mert hi­szen a 40 filléres menettérti jegyek, ame­lyekkel a munkások kora reggel és este utaznak, változatlanul érvényben ma­radnának. — A második főkérdés az új menetrend megállapítása. Ennek az új menetrendnek a hosszú járatok megrövidítése volna az alap­elve. A nagykörúton kísérletképpen akartuk bevezetni, a rövid relációt, ezt azonban a köz­lekedési szakbizottság* nem fogadta el. Most az egész főváros területére szóló új menetrendet visszük a közlekedési szakbizottság elé, ahol ezeket a reformokat magam akarom sze­mélyesen képviselni és a terv elfogadásához meg akarom nyerni az autonómia valamennyi pártját. Főként arra fektetem a hangsúlyt, hogy nemcsak kényelmi szempontokat kell nézni, hanem a főváros pénzügyi szem­pontjait is, már pedig a hosszú járatok megrövidítése nagyarányú megtakarításokkal fog járni, — anélkül, hogy a közönség kényelmét nagyobb mértékben veszély ezt elnök. H Margit fii & kiszélesítése Érdeklődtünk Szendy polgármesternél aziránt is, hogy Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszterrel megállapodott-e a Margithíd kiszélesítése ügyében. Szendy Károly polgármester így felelt: — A Margithíd kiszélesítésére vonatkozóan végleges megállapodás jött létre. A kiszélesí­tés céljaira ötmillió pengős kölcsönt veszünk fel, amelynek felét az állam, felét a főváros fogja törleszteni. Ebből a pénzből már a ta­vaszi hónapokban megkezdjük a Margithíd kiszélesítésének a munkálatait. Szendy Károly polgármesternek ez a nyilatko­zata részletesen megvilágítja azokat a problémá­kat, amelyeknek a megoldása előkészítési stádiumba került. Tulajdonképpen végleges elhatározásokkal állunk szemben, amennyiben e problémák megoldá­sára nézve már sikerült az illetékes kormányható­ságok jóváhagyását is megszerezni. Annyi bizonyos, hogy Szendy Károly polgármester gyors és lendü­letes tempói diktál minden irányban, aminek nyil­vánvalóan meg lesz az az üdvös eredménye, hogy már kora tavasszal jelentős kenyérkereseti lehető­ségeket, nyújtó munkálatok indulhatnak meg. (rátkai.) LUTZ LAKK-ÉS FESTÉKGYÁR R.-T. fí fflta BUDAPEST, VII. KÉR., ÖRMAGY-UTCA 4. SZÁM. Dr. Szeniy Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom