Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-27 / 9. szám

6 Független Budapest Budapest, 1935 február 27. Hatósági leltár készül a budapesti kereskedők árukészletéről Igazolvánnyal ellátott szellemi szüKségmunkások készítik az árukészletstatisztikát it pesti Dunohorzó kiszélesítése és egyéb városrendezési íerveh Heghezdih a horárosférí Híd pesti oldalának átrendezését A Közmunkatanács ismét aktuálisnak tartja a pesti Dunákorzó átrendezését. Ezzel a kérdéssel a fővárosi hatóságuk már többször foglalkoztak, a Közmunkatanács azonban még eddig nem foglalt ál­lást a felvetődött terveket illetően. Most azután a mérnökbizottság terjesztette elő érdekes javaslatát a pesti Dunákorzó átalakítására. A Közmunkata­nácsnak is az a véleménye, hogy a korzó elől el kell távolítani a villamost és azt a területet, amelyet most a vilamos sín­párok foglalnak el, a sétány kiszélesítésére kell felhasználni. A kocsiközlekedést az alsó rakpartra terelnék. Ez az átrendezés maga után vonná a Petőfi tér megfelelő átalakítását is, azonkívül a Ferenc József tér for­galmának reformját. A Közmunkatanács elgondolása szerint, ha a pesti Dunakorzót a villamosviadukt felhasználásával kiszélesítenék és a kocsiközlekedést az alsó rakpartra terelnék, a járművek közlekedését a pesti oldalon a Lánchíd alatt ép olyan alagútszerű kiképzésben bo­nyolítanák le, ahogyan a Lánchíd budai oldalán köz­lekednek a híd alatt a villamosok. Ezzel a megoldás­sal igen jelentősen tehermentesülne a Ferenc József tér forgalma, mert az átmenő járműforgalmat a híd alatt bonyolítanák le, anélkül, hogy a járműveknek a téren keresztül kellene közlekedniük. Ugyanekkor érdekes átalakítási tervet készített a Közmunkatanács a Vigadó tér rendezésére is. A budai Dunaparton a rendezés főleg a Lánchíd kör­nyékére szorítkoznék. Itt a Clark Ádám tér közleke­désének zavartalansága, érdekében megfelelő szabá­lyozást végrehajtani. A Clark Ádám tér körül ugyanis az a helyzet, hogy a térség szomszédságában levő útvonalak sokkal mélyebben fekszenek, mint maga a hídfő előtti tér. Emiatt a közlekedés meg­lehetősen bonyolult és zavaros. A Közmunkatanács terve szerint a környező útvonalakat a Clark Ádám tér színvonalára emelnék fel, a villamosokat pedig az alsó rakpartra helyeznék. Foglalkozik a Közmunkatanács a Horthy Miklós sétány és a Jezsuita-lépcső környékének kiépítésével. A Horthy Miklós sétányt a Bécsikapu tér és az Ibolya ucca közti szakaszon építik meg és ezzel a Vár északkeleti oldalán létesül gyönyörű sétaút. A Jezsuita-lépcsőnél- olyan átrendezést terveznek, hogy a lépcső középső szakaszából egy 5 méter széles kerti utat építenek, amely a Hunyadi János útból a Ki­rály-lépcsőig terjedne. A két parkozott terület között összekötő aluljárót is építenek, amely a Csónak útig fogja megkönnyíteni a közlekedést. A Városrendezési tervek között szerepel a Borá­ros tér rendezésének ügye is. Miután már a pesti ol­dalon isi megkezdődik az új híd építkezése, nem lehet tovább halogatni a Boráros téri hídfő környékének rendezését. Itt olyan irányú térrendezést hajtanak végre, amely a térbe torkoló útvonalak forgalmának keresztező­dését megakadályozza. A járműforgalom és a villa­mosforgalom egy része a híd alatti aluljárón át fog lebonyolódni. Ebben a kérdésben még végleges hatá­rozat nem történt, hanem a Közmunktanács előbb modellen készíti el szemléltetően a tervezett térren­dezést és csak ennek alapján történik végleges dön­tés az elgondolást illetően. Itt említjük meg, hogy a kereskedelmi miniszter véglegesen elfo­gadta az óbudai híd vonalvezetése tekinteté­ben a Közmunkatanács ismeretes javaslatát és eszerint az óbudai híd nem fogja érinteni a Mar­gitsziget felső csúcsát, hanem a Bodor ucca tenge­lyéből egyenes irányban vezet majd át a budai ol­dalra. Ezzel a döntéssel Óbuda rendezésének problé­mája is végleges megoldást nyert és a hídtengely végleges megállapításával most már lehetővé válik a régen húzódó óbudai városszabályozás megvalósí­tása is. Eendkívül érdekes statisztikai adatgyűjtés kez­dődik néhány nap múlva. Már i’égebben felmerült az a gondolat, hogy a budapesti kereskedők árukészletéről sta­tisztikát készítsenek. A Központi Statisztikai Hivatal és a Fővárosi Statisztikai Hivatal közösen munkálkodnának a sta­tisztika elkészítésén, mielőtt azonban arra sor ke­rülne, próbastatisztikai felvételt csinálnak. Ezt a feladatot a Székesfőváros Statisztikai Hivatala vál­lalta magára. Illetékes helyen úgy informálták munkatársun­kat, hogy a kereskedők árukészletének összeírásánál a szellemi szükségmunkásokat fogják felhasz­nálni. A terv az, hogy száz szellemi szükségmunkást nyomtatott igazolvánnyal látnak el A városfejlesztési különbizottság most foglalko­zik a főváros települési viszonyainak tíjabb szabá­lyozásával s ennek során különösen behatóan tár­gyalja o gyártelepek elhelyezésének kérdését. Eddig nem kezelték olyan nagy szigorúsággal a gyáralapí­tásokat, többnyire megadták az engedélyt új gyárak alapítására azon a helyen, ahova éppen kérték. Ez okozta, hogy úgyszólván minden uccában vannak gyárak, vagy gyárszerű ipartelepek, melyek zajt, piszkot, füstöt okoznak és a lakosság nyugalmát za­varják. Ezeket az állapotokat meg akarják szüntetni és ezért a gyári települések a jövőben sokkal rigoró- znsabb elbírálás alá fognak esni. Elhatározták, hogy újonnan megállapított tilalmi vonalba eső gyárak fejlesztését sem engedélyezik és minden eszközzel arra szorítják ezeket, hogy a la­kott részekről a gyártelepek számára fentartott öve­zetbe települjenek. Az első konkrét eset már a múlt héten történt, amikor is a főváros városrendezési bizottsága elutasí­totta egy textilgyár kibővítésének engedélye­zését. A lajosuccai Columbia textilgyár két emelet rá­építésével akarta kibővíteni gyártelepét, azonban az előbb ismertetett okoknál fogva a kérés teljesítését a bizottság elutasította. Az amerikai legfelsőbb bíróság néhány nappal ezelőtt kimondotta,-hogy az aranyklauzula nem vo­natkozik a magántartozásokra. Ez a döntés a székesfőváros szempontjából rendkívül nagyjelentőségű. Ha a. legfelsőbb bíróság a magántartozásokra is ki­mondta volna az aranyklauzulát, akkor a főváros dollárkölcsönét valorizálni kellett volna. Az 1927. évi dollárkölcsön után — amely eredetileg aranydollárra szólt — a. főváros a. napi kurzuson fizeti be a kamatokat a külföldi hitelezők alapjába. Ez a kurzus jelenleg 3.43 pengő körül mozog. Ha a legfelsőbb bíróság kimondta volna az arany klauzulát a magántartozásokra, akkor 5.74 pengős árfolyamon kelleti volna a transzfer alapba fizetni az 1927. évi dollárkölcsőn ka rú a tai l. Amerika legfelsőbb bíróságának döntése to­llát nagy megtakarítást jelent a főváros szá­mára. Az amerikai legfelsőbb bíróság határozata más | szempontból is érdekes következményekkel járt. Egy | hónappal ezelőtt a főváros dollárkölcsönének kurzusa | alig valamivel haladta meg az ölven százalékot, a és az igazolványokkal felszerelt szellemi szükség­munkások minden kereskedőt meglátogatnak üzletében. Statisztikai kérdőíveket helyeznek majd. a keres­kedők elé s felkérik őket, hogy a megfelelő1 rova­tokba pontosan diktálják be üzletük árukészletét. Valósággal hatósági leltárt készítenek, tehát a Statisztikai Hivatal munkája pontos fele­letet fog adni arra, hogy a budapesti keres­kedők egyes árucikkekből milyen mennyisé­geket tartanak raktáron. A nemzetgazdász szempontjából rendkívül nagy értékű egy ilyen statisztika. Egyelőre •— mint említettük r— próbastatisztikát készítenek csak. Ennek a próbastatisztikának az összeállítása során nyert tapasztalatokat fogják fel­használni a végleges statisztikai munkánál. Az első hetekben bizonyára nehézségekbe fog ütközni az adatok megszerzése, mert lesznek esetleg olyan ke­reskedők, akiknek előbb meg kell magyarázni a sta­tisztikai adatok szolgáltatásának fontosságát és célját. Az új gyári övezetekre vonatkozóan egyébként érdekes határozatokat hozott a városfejlesztő bizott­ság. Kimondotta, hogy az új gyári település számára a Csepel-sziget- nek a fővároshoz csatolt részét kell fentar- tani, azonkívül még a Duna kelenföldi és fe­rencvárosi partjain kell egy-egy keskeny sávot kijelölni gyárövezet számára. A gyárak idetelepülését különféle kedvezmények­kel kell elősegíteni. Legfontosabb a megfelelő köz­művek biztosítása. Jó utakat, a kikötők felé ipar­vágányokat, olcsó ipari vízellátást, a munkásnegye­dek felé jó közlekedést kell biztosítani. Szükség van arra is, hogy a főváros ezeken a vidékeken a gyári település céljaira telkeket szerezzen és azokat ol­csón bocsássa, közművekkel ellátva, az alakuló gyá­rak rendelkezésére. Ebben a határozatban szerepel az a pont is, mely a fentebb említett esetben került alkalma­zásra. Kimondották ugyanis, hogy a meg nem felelő helyen lévő gyárak kitele­pítésére olymódon kell nyomást gyakorolni, hogy terjeszkedésük elé az illető helyen gátat emelnek. Ahol a gyárak fővárostól bérelt telken épültek, a bérleti idő lejártával a telekhasználatot nem hosz­szabbítják meg. múlt héten pedig ez a kurzus csaknem hatvan száza­lékra szökött fel. Nagy játék folyt fővárosi kötvényekben a tőzsdén s kétségtelen, hogy a síberek tekintélyes menyiségű dollárrkölcsönkötvényt helyeztek el a pesti piacon. A legfelsőbb bíróság döntése ezután egyszeribe letörte a kurzusokat. A TÖKÉLETES AUTÓPNEU FŐELÁRUSÍTÁS: BUDAPEST, VI., MOZSÁR U. 9 Kitelepülésre Kényszerítik a meg nem felelő helyen levő gyárakat A főváros déli határaira szoríljáh az úí guárövezetef Kedvez a fővárosnak az amerikai legfelsőbb bíróság aranyklauzula-döntése Az a veszély fenyegetett, hogy valorizálni kell a főváros dollárkölcsönét Nagy játék a tőzsdén fővárosi kötvényekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom