Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-20 / 8. szám
HARMINCADIK jubileumi évfolyam 1935 február 20 8. szám VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCÁ 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Bontsák le a Rókust! Amióta Szendy Károly átvette a főváros vezetését, egymás után bukkannak fel olyan városfejlesztési és rendezési lehetőségek, amelyek addig csak álomnak látszottak. A polgármester nagy energiája, tettereje és az a realitás, amely lényét alkotja, pozitív irányba ragadta Budapest fejlődését és ez nagyon sok reménységet csillogtat meg Budapest várakozó népe előtt. Keménységeket, amelyekből valóság lesz: munka, alkotás, élet. A Független Budapest az utóbbi betekben számos olyan tervet ismertetett, amelyek feltámadtak az építési ügyosztályok íróasztalfiókjaiban eltöltött álmáikból, mert életrekeltette őket Szencly Károly friss kezdeményező ereje. A nagy városrendezési elgondolások kilépnek az aktákból, életre kelnek és rövidesem megindul a munka, amelynek hivatása felfrissíteni az élet vérkeringését és nagyobbá, szebbé tenni Budapestet. Több évtized óta alvó nagy koncepciók kerülnek ily módon elő, eltemetett álmok, amelyekben már senki se mert hinni. íg'y — hogy a legújabb tervet említsük csupán — lapunk más helyén megemlékezünk a városháza újjáépítésének tervéről, melyet most ébresztett fel Csipkerózsika-álmából Szencly Károly. A Független Budapest egy másik helyén beszámol a kórháztatarozási munkákról is. Itt megállít bennünket egy tétel, az, amelyik a Rókus-kórházbcin kontern piált újításokról^ szól. Megállít, mert alig egykét hete, hogy ismertettük azokat a terveket, amelyek a Rókus teljes átépítéséről készülnek, hogy gyökeresen« megoldják ezt az ősrégi problémát. Idézőjel közé tettük a gyökeresen szót, mert az a terv, amely a Rókus problémáját akarja lezárni, nézetünk szerint olyan, hogy az ember érzi: ezzel nincs megoldva semmi sem. Arról van szó a tervekben, hogy a kórház Rákóczi úti frontját lebontják, ezzel a Rákóczi utat kiszélesítik ugyanolyan nagyságúra, mint amilyen az útnak a Múzeum körúttól a kórházig húzódó része, viszont a mostani kórház- épület belső részeit, a Stáhly uccai frontot modernizálják, újjáépítik és megnagyobbítják, ilyen módon oldva meg a hírhedt Rókus-Vrobiéinál. A sok terv közül, amely! az utóbbi időben felbukkant, a Rókus kérdése nem először és alighanem nem is utoljára nyugtalanítja a város fejlődésére féltékeny pesti embert. Nyugtalanítja annál is inkább, mert az ilyen félmegoldások mostanában divatosak , és a pénzügyi nehézségekre való hivatkozás folytán j sokak előtt tetszetőseit: is. Mert azt a látszatot érvé- | nyesíti, hogy »csinálunk mégis valamit«, — anélkül, hogy csinálnánk. Azaz hogy: csinálunk, de rosszat, kártékonyát. Éppen ebben a számunkban közöljük a most kezdődő kórháztatarozási munkákról szóló tudósítást, amelyben természetesen mint minden évben — szerepel a Rókus is. Ha összeszámlálnók azokat az összegeket, amelyeket a legutóbbi másfél évtizedben a Rókus föl frissítésére dobott ki a főváros, rájönnénk arra, hogy a kitelepítés sokkal ■ kevesebbe kerüli volna, hogy már réges régen állhatna az új kórház, eltűnhetett volna a város belsejéből ez a csúf és szomorú épület és nem lenne probléma az, amelyet szerencsétlen toldoz,gatással meg foltozgatással akarnak megoldásképpen elénk tálalni. Bevalljuk, megdöbbentünk, amikor az »«,?’« Rókus terveit hallottuk. Vártuk, hogy mit szól a sajtó és mit mond a hivatalos közvélemény erről a zavaros és hibrid megoldásról. A terv megjelent, de egyetlen hang se szólott se mellette-, sem ellene. A közvélemény nem vett róla tudomást, ami azért haj, mert az új Rókus magvetői most már úgy érezhetik: elgondolásuk megvalósításának nincs többé akadálya. Sok sok évtizeden át kialakult a meggyőződés: a Rókusnak el kell tűnnie a belső városból. Ezt a meggyőződést most megkontrázták: illik és kell, hogy elhangozzék a rekordra. Mert különben megtörténik a helyrehozhatatlan kár és megvalósul a halva született városrontási terv. Ne csináljanak terveket a mai Rókussal! Kár minden fillérért, amelyet rá költenek. Szendy Károlyhoz folyamodunk, városépítő energiáját idézzük, amikor erre a kérdésre akarjuk irányítani a főv;á- | ros vezetőségének tekintetét. Le kell bontani a Rókusi. De nemcsak a lelet, hanem az egészet. Ki kell telepíteni a városból, még pedig nem azért, hogy ezzel kiegyenesítsük a Rákóczi utat, hanem mert régen meg kelleti volna ezt csinálni, mert városrendezési szégyen a Rókus Rest közepén. Le kell bontani, ci helyébe pedig parkol csinálni. A parkok nélküli, sivár környéknek egyetlen lehetősége, hogy levegőt, zöld fákat kapjon a város belseje; ez a városrész lihegve követeli, hogy a Rókus területét ne építsék be, hogy itt legyen Budapest Stadl parkja: színfolt, amely gyönyörűséget jelent, amely enyhíti a léleknélküli csúf bérka szár Jiya-tömegekkel elrontott városképet. Ha Budapest csekélyszámú terein végignézünk, mind így keletkeztek (legutóbb a Szabadság tér) és ha már sikerülni fog megszabadulni a -Rókustóil, helyére nem kerülhet más, csak fásított, parkozott sétatér. Az ellenzéki pártok vezetőit egyáltalán nem elégítette ki a 17-es bizottság legutóbbi ülésének az eredménye. Ennek az elégedetlenségnek mindenekelőtt az a magyarázata, hogy a szanálási bizottság ülését felfokozott várakozás előzte meg, ami azért nem nyerhetett kielégítést, mert a főváros vezetősége egyelőre csak olyan előterjesztéseket tűzött napirendre, amelyek különösebb vitaanyagot nem tartalmaztak. Általános volt az a vélemény, hogy a különböző tisztviselői kedvezmények megvonásáról szóló előterjesztések is napirendre* ■ kerülnek, a főváros vezetői azonban helyesebbnek vélték, ha ezeket a terveket bemutatásuk előtt újabb, komoly megfontolás tárgyává teszik. A Független Budapest munkatársa a szanálás körül támadt vitában most megszólaltatja az összes érdekelt tényezőket, akiknek egyáltalán szavuk lehet a szanálási rendelettervezetek előkészítésénél és megvitatásánál. Mindenekelőtt a városházi ellenzék vezetőihez fordultunk felvilágosításért. R assay Károly a Nemzeti Szabadelvű Párt elnöke a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: Számomra egyáltalán nem jelentett meglepetést, hogy a szanálási bizottság legutóbbi ülése tulajdonképpen eredménytelenül fejeződött be. Tárgyilagosan meg kell állapítanom, hogy ezért az eredménytelenségért nem lehet felelősekké tenni a főváros vezetőit. Alapvető hibával kell itt számolnunk. A hiba az, hogy nincs itt semmiféle szanálni való. Ha valóban radikális intézkedésekre volna szükség a fővárosi pénzügyi, háztartásában, akkor az autonómia és a városházi adminisztráció vezetősége bizonyára megtalálta volna már a költségvetés tárgyalása■ során azokat az eszközöket, amelyeket ennél a műveletnél igénybe lehetne venni. Mi az új fővárosi törvény parlamenti tárgyalása alkalmával a leghatározottabban megállapítottuk, hogy szanálásra szükség nincsen. Megjósoltuk, hogy a fővárosi törvény csődje a legrövidebb időn belül bekövetkezik. Ez most meg is történt. A szanálási bizottság legutóbbi ülésén ugyanis kiderült, hogy a főváros vezetőségének komoly, szerves szanálási programja, egyáltalán nincsen. Már pedig a szanálásról eredményesen vitázni csak úgy lehet, ha az igénybe vehető szanálási eszközökről áttekinthető képet kapunk. Ezt sajnálattal nélkülöztük a szanáAktualitását ennek az appellációnknak Szendy Károly egyénisége adja. Nag'y kezdeményező erejének hatása új meg újabb városfejlesztési kísérleti léggömbökben jelentkezik, hogy felhívja magára a polgármester figyelmét. A Rókus-problémát előrán- cigálták a porlepte 'aktacsomagokból: kérjük azokat, akiket illet, hogy gyökeresen, nem pedig »gyökeresen« oldják meg ezt a fontos városrendezési, és szociálpolitikai tengeri kígyót. Iási bizottság legutóbbi ülésén. Nyilván azért kellett nélkülöznünk ezt az átütőerejű, egységes elgondolásokon alapuló, szerves szanálást programot, mert ilyesmit a főváros vezetősége összeállítani nem tud. Hogy miért nem tud, azt nyilatkozatom elején megmondottam. Azért nem: mert olyan természetű szanálásra, amilyent az 1934. évi XXII. t.-c. ír elő, szükség nincsen. Ezek után csak annyit mondhatok még, hogy miután az új fővárosi törvény csődje világosan kiderült, nincs itt más teendő, mint ennek az új fővárosi törvénynek a visszavonása. A Nemzeti Demokratapárt felfogását Láng Lajos felsőházi tag a következőkben fejtette ki a Független Budapest munkatársa előtt: — A 17-es bizottság legutóbbi ülésén kiderült, hogy egyáltalán nem volt szükség az új fővárosi törvény életbeléptetésére és a szanálás elrendelésére. Nem állítom azt, hogy a városházán nincs szükség olyan erélyes intézkedésekre, amelyek a pénzügyi és háztartási helyzet megjavulását eredményezhetik. Ezeknek a rendelkezéseknek a kiadása azonban a régi fővárosi törvény alapján is megtörténhetik és pedig korlátlan hatalommal rendelkező főpolgármester közbeiktatása nélkül. Magának az autonómiának kell kezébe vennie a szanálás munkáját. Azok a rendelettervezetek, amelyek most egymásután a szanálási bizottság napirendjére kerülnek, csak tüneti kezelésnek az eszközei lehetnek. Komoly gyógyulást csak az üzemek üzletviteli politikájának gyökeres megváltoztatása hozhat. Nem a lisztviselők természetbeni járandóságainál kell spórolni, hanem olyan helyeken, ahol a rideg takarékoskodás komoly eredményekei érhet el. Mindaddig, amíg a főváros vezetősége csak tüneti kezelésre szorítkozik, igazi szanálásról beszélni nem lehet. A Függelleu Budapest munkatársa ezekkel az ellenzéki oldalról hangoztatott kifogásokról megkérdezte magát Sipöcz Jenő főpolgármestert, aki az új fővárosi törvény értelmében korlátlan hatalomSipőcz főpolgármester nyilatkozik a 99Független Budapest*6-nek a készülő szanálási tervekről M 37-es bizottság legközelebbi ülésén, döntenek a tisztviselői kedvezmények megvonásáról — M gáz és villany kedvezmény megvonásához egyetlen párt sem hajlandó hozzájárulni — R assay Károly és Láng Lajos nyilatkoznak az új fő vár ősi törvény csődjéről Készülnek a közlekedési reformról és az üzemi tarifák revíziójáról szóló szanálási rerdeietek
