Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-06 / 6. szám
Budapest, 1935 február 6. Független Budapest o Beszélgetés UGRÓN GÁBORRAL a főváros vezetőségének szanálási terveiről, az új költség- vetés jóváhagyásáról és a 17-es bizottság foglalkoztatásáról „Megnyugtató az a tudat, hogy Sípőcz főpolgármester Szendy polgármesterrel és az autonómiával karöltve valósítja meg szanálási terveit“ Amióta újjá alakult a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szervezete, a városházi kormánypárt vezető szerepét TJgron Gábor vette át. A Nemzeti Egység- Párt fővárosi szervezetének az élén Zsilvay Tibor áll ugyan, mivel azonban nem tagja a székes- főváros törvényhatósági bizottságának, minden egyes konkrét esetben a közgyűlési csoport valamelyik vezető egyénisége kap megbízást a hivatalos kormánypárti álláspont érvényesítésére. Az utóbbi időben ezt a fontos szerepet legtöbbször Ugrón Gábor töltötte be, akit ma úgy emlegetnek a városházán, mint a Nemzeti Egység Pártjához tartozó közgyűlési csoport elnökét. Tekintettel arra, hogy a főváros vezetősége átlal kidolgozott szanálási tervek megvalósításánál nagy súllyal esik latba a városházi kormánypártnak a véleménye, Ugrón Gáborhoz fordultunk felvilágosításért. Mindenekelőtt azt a kérdést vetettük fel, hogy mi a véleménye azokról a szanálási tervekről, amelyek a legközelebbi napokban kerülnek a 17-es bizottság elé. Ugrón Gábor volt belügyminiszter a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Nem kétséges, hogy a szanálás fájdalmas operációt jelent, éppen ezért számolni kell azzal, hogy olyan eszközöknek az igénybevételére is sor kerülhet, amelyeket nem minden oldalon fognak helyesléssel fogadni. Azt azonban mindenesetre hangsúlyozni kívánom, hogy nem tartanám helyesnek, ha a főváros vezetősége rögtön a- szanálási művelet megindításánál a tisztviselői fizetésekhez nyúlna és olyan intézkedéseket tenne, amelyek akár^ a városházi tisztviselők, akár az üzemi alkalmazottak fizetésjellegű járandóságait érintik. Természetesen semmi kifogást sem lehet emelni az ellen, hogy megszűnjenek az olyan természetbeni járandóságok, amelyekért készpénzben való megtérítés is jár. ' Ilyen esetek is szép számmal akadnak. Tudok ■például olyan esetekről, hogy egyesek közlekedési pótlékot kapnak és ugyanakkor zsebükben van a villamos- vagy az aulobusz-sza- badjegy. Az ilyen visszásságokat feltétlenül meg kell szüntetni, de a méltányossági szempontokat feltétlenül érvényesíteni kell. Nem habozom egyébként kijelenteni, hogy bízom a főváros mai vezetőségének a tapintatában és éppen ezért nem látok okot aggodalomra. A ’főváros közönségére nézve ugyanis feltétlenül megnyugtató az a tudat, hogy Sipőcz Jenő főpolgármester a maga szanálási terveit Szendy Károly polgármesterrel és a székesfőváros autonómiájával karöltve óhajtja megállapítani és végrehajtani. — Ami a 17-es bizottság foglalkoztatását illeti, — folytatta Ugrón Gábor — ebben a tekintetben nekem — úgylátszik — külön véleményem van. Én ugyanis azt tartom, hogy a 17-es bizottságot cuak kivételes esetekben kell összehívni. Sipőcz Jenő főpolgármester több ízben is kijelentette, hogy szanálási előterjesztéseit az illetékes autonóm fórumok elé terjeszti. Abban az esetben pedig, ha ezek a szanálási tervek konkrét polgármesteri előterjesztések alakjában szakbizottságok és közgyűlések elé kerülHáz és Ingatlan Rt. DÉLEGYHÁZAI HOMOK- ÉS KAVICSBÁNYA VÁLLALATA Központi iroda: Budapest, II., Eszter ucca 4. Telefon: 55-8-59 Vezérképviselet: Budapest, V., Pozsonyi út 14. Telefon: 14-3-08 Szállft: Tiszta iszap- és agyagmentes homokot, osztályozott kavicsot és betonkavicsot. Bányatelep: Délegyháza (Budapest mellett) Budapest—Kelebiai fővonalon. FRITZ TERÉZ Budapest, IV,, Pilvax köz 7 Javítások és áthúzások — Városi líszt- vlséiohnth 10 százalék árengedmény uek, fölösleges a 17-es bizottság véleményét minden egyes esetben megkérdezni. Az autonómia felfogása mindenképpen érvényesül — és ez a lényeg. Szóba hoztuk Ugrón Gábor előtt azokat a híreket is, amelyek szerint Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter nem hajlandó jóváhagyni a főváros 1935. évi költségvetését abban a formában, ahogy azt a közgyűlés Wolff Károly indítványainak az elfogadásával megállapította. Ugrón Gábor a következőket felelte: —- A közgyűlés akkor, amidőn Wolff Károly indítványait megszavazta, tulajdonképJelentettó a Független Budapest, hogy a belügyminiszter rendelkezésére a fővárosi kórházaknál és egyéb intézményeknél megszűnt a Községi Élelmiszerüzem szállítási monopóliuma. A magánérdekeltségek akciója annyiban eredménnyel járt, hogy a főváros kénytelen volt nyilvános versenytárgyalást kiírni ezeknek a cikkeknek a beszerzésére. Az első versenytárgyalás, amely főleg gyarmatáruk, konzer- vek és egyéb hasonló cikkek szállítására szólt, néhány héttel ezelőtt bonyolódott le, de nem igazolta a magánkereskedelem állításait, mert alig néhány cég vett részt a pályázaton, úgyhogy ismét a Községi Élelmiszerárusítóüzemre kellett bízni a szállítások nagyrészét. Néhány héttel később a kórházak és a népjóléti intézmények tej- és tejtermék szükségletének ellátására is meghirdették a pályázatot. Ezen a Községi Élelmiszerárusítóüzem már nem vehetett részt és csak mint közvetítő fog a szállításodba bekapcsolódni. A napokban érkeztek be a pályázatok, melyek többek között 2.2 millió liter tej, 28.000 liter tejfel, 10.000 üveg yoghurt, 28.000 kg túró, 33.000 kg- vaj és 25.000 kg sajt szállítására vonatkoztak. Elég szépszámmal érkeztek be az ajánlatok, de a kötött tej- forgalom folytán az ajánlattevők a tej árára nézve nem konkurálhattak egymással, csupán a minőség tekintetében versenyezhettek- A legtöbben 28.5% zsírtartalmú tejet ajánlottak az előírt árón. Volt azonban a pályázatnak egy alternatívája, arra az esetre, ha a tejforgalom felszabadulna és az árakat szabadon lehetne megállapítani. A mai nehéz viszonyok között a fővárosnak csakugyan takarékoskodnia kell. Takarékoskodni — tárgyi dolgokban. Nem a tisztviselői fizetésleszállítás, meg a kedvezmények elvonása a, takarékoskodás helyes útja, hanem az az intézkedés, amellyel senki sem veszít, viszont a főváros nyer. Ilyen helyes út a takarékoskodás felé az a terv, amely a főváros magánbérleményeinek revízióját tűzte ki célul. A Független Budapest már közölte, hogy a főváros évente mintegy 800.000 pengőt fizet ki városi hivatalok és üzemek állal használt magánbérlemények bére fejében. Ezek a bérleti díjak túlnyomórészt olyan hatalmas összegek, hogy a mai körülmények között fele annyiért, vagy egyharmadáért is tud a főváros hasonló más bérleményt szerezni. Igen helyénvaló intézkedés tehát, ha a főváros ezeket a drága bérleményeket felmondja és vagy a város tulajdonában lévő épületekbe költözteti a másutt működő hivatalokat, vagy olcsóbb magánbérleményt ‘ szerez számukra. A közelmúltban több bérletet meg is szüntettek, sok helyen pedig sikerült bérleszállítást elérni. Miután a háztulajdonosok egyrésze a fővárossal szemben nem volt hajlandó méltányosságot tanúsítani és semmit sem enged a közhivataloknak felszámított magas bérekből, most megindul a bérletfelmondások lavinája. Áz első intézkedések már is megtörténtek. így többek között felmondták a ÍX. kerületi pen azt határozta el, hogy a költségvetésből kiemel) minden beruházási jellegű tételt és ezek fedezésére kölcsönt vesz fel. Ha a belügyminiszter úgy határoz, hogy ezeket a tételeket vissza kell állítani, ellenben nincs észrevétele az ellen, hogy a deficit fedezésére a székesfőváros kölcsönt vegyen igénybe, — az eredmény ugyanaz. Végeredményben ugyanis teljesen mindegy, hogy a belügyminiszter változatlanul hagyja-e jóvá az új költségvetést és a székesfőváros a költségvetésből kiemelt beruházási tételek fedezésére veszi-e fel a kölcsönt, vagy pedig ezek a tételek — a belügyminiszter döntéséhez képest — bennmaradnak a költségvetésben és a főváros vezetősége ugyanazt a kölcsönt a deficit fedezésére fordítja. Én tehát nem mondhatok egyebet, mint azt, hogy bizalommal tekintek a belügyminiszter döntése elé, —> már csak azért is — mert a költségvetési probléma mikénti megoldásának különösebb jelentőséget nem tulajdonítok. A belügyminiszteri leiratnak legfeljebb abból a szempontból lehet jelentősége, hogy bizonyos rendelkezésekkel irányt szab a szanálási műveletnek. Ugrón Gábornak ez a nyilatkozata tiszta képet ad a Nemzeti Egység Pártjának arról a. felfogásáról, amely az 1935. évi költségvetés és a szanálási tei’vek végrehajtása tekintetében kialakult. , Erre az esetre is valamennyi pályázó ajánlatot tett ! és itt már megnyilvánult az árak tekintetében is a | versengés. Valamenyi cég nagy árengedményeket helyezett kilátásba a tejforgalom kötöttségének megszüntetése esetén és akadtak többen, akik a napi piaci árakból 32%-ig terjedő engedményt ajánlottak. A tejtermékeknél szintén nagy árkülönbségek mutatkoznak, mert itt az áralakulás nincs megkötve. 22 tejvállalat és uradalom pályázott a szállításra. Ezek a, következők: Egyesült Tejkereskedelmi rt., Dánost uradalom, Tejtermelő és Ipari rt., Magyar Tej és Tejtermékforgalmi rt., Fővárosi Tejüzem, gr. Karácsonyi Imre uradalma, gróf Károlyi László uradalma, Budapesti Központi Általános Tejcsarnok rt., Budakeszi és Környéke Gazdasági Tejszövetkezet, gróf Károlyi Imre uradalma, herceg Metternich uradalom, OMTK, Tejértékesítő és Tejgazdasági rt., Korona, Tejcsarnok, Derby Sajt és Tejtermék rt., Kilián Ottó, HAGOSz mezőgazdasági szövetkezet Pécsváradi Tejgazdasági Vállalat, Schulteisz Gábor, gróf Tisza örökösei uradalma, gróf Eszterházy Pál uradalma, Szilvamajori Mezőgazdasági rt, A pályázatok felett még ezen a héten döntenek. Az ajánlatokat minőség tekintetében az élelmiszer- vizsgáló intézet is felülbírálta. A szállítási szerződéseket február 15-i hatállyal fogják megkötni a folyó év végéig szóló érvénnyel. anyakönywezetőség Lónyai uccai bérletét, amely évi 8000 pengőbe került. Felmondták a Stefánia úti VII. kerületi és a Lehel téri VI. kerületi adóhivatalok bérletét is. A Károly király út 18. sz. alatt működött a csatornázási ügyosztály kirendeltsége, egy magánlakásban. Ezt a bérletet is megszüntetik és a különállóan működő alosztályt a Verpeléti úti elöljáróság i épületbe költöztetik. Ennek az újonnan megszerzett elöljárósági épületnek felsőbb emeleteit több közhivatal számára rendezik be és a közeljövőben több olyan hivatalt fognak ideköltöztetni, melyek ma magánbérlemény eltért magas összegeket fizetnek. Azokat a közhivatalokat, melyek ma a városházán működnek, de nincs szoros kapcsolatuk a központi adminisztrációval és azokat az idegen hivatalokat, melyek városházi helyiségeket foglalnak le, viszont innen költöztetik ki és helyüket olyan hivatalokkal töltik be, melyeknek a városházán kell lenniök. Ezzel kapcsolatban a Vigadó épületében csinálnak helyet a városházáról kitelepülő hivatalok száméira. • Hamarosan fel akarják állítani a zuglói á.i elöljáróságot és megtörtént a döntés az elöljárósága hivatal székhelyének kijelölésére. Az új zuglói, elöljáróság a rónauccai városi bérházban fog működni. Ebben a bérházban ugyanis sok üres lakás van és megfelelő , átcsoportosítással kitűnően cl lehet helyezni az épii- I leiben az elöljáróság hivatalait. Mindenesetre ez j csak ideiglenes megoldás, amíg a főváros pénzügyi I viszonyai lehetővé teszik az önálló elöljárósági szék- 1 ház felépítését. Ugrón Gábor Dr. R. K. Ha szabaddá tennék a tejforgalmat, a főváros sokkal olcsóbban fedezhetné tejszükségletét Ezen a héten döntenek a kórházak és egyéb intézmények tejszállítása dolgában A bérházakban működő hivatalokat átköltöztetik a fővárosi épületekbe Felállítják a zuglói új elöljáróságot
