Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-25 / 52. szám
14 Független Budapest Budapest, 1935 december 25. Az új budapesti Dunahidak jelentősége városrendezési szempontból Álgyay-Hubert Pál dr. miniszteri osztálytanácsos, a m. hir. hereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium Dunahídépítési szakosztálya vezetőjének előadása a Nemzeti Egység fővárosi szervezetében Hasonló aluljáró építése kezdődik meg most télen a középpillérben, mely a Margitszigetre fogja a zavartalan gyalogosforgalmat, illetve kocsiforgalmat lehetővé tenni és a budai oldalon, ahol a Pálffy téri Hév végállomásnak közvetlenül a hídfőtől északra tervezett áthelyezésével kapcsolatban a villamosra átszálló Hév közönség fog közvetlen és zavartalan villamos csatlakozást kapni az aluljárón és a szigetperronokra vezető feljáró-lépcsőkön át. A fővárosban részben már építés, részben pedig előkészítés alatt állóf (hídépítéseik Budapest székesfőváros közönségét leginkább talán városrendezési szempo-nlból kell, hogy érdekeljék, mert hisiz a hidak a város ütőerei. Buda a lakónegyedek városa, viszont Pesten van ,a city, azonkívül a gyár- és munkásnegyedek, de ez is a természetes és helyes állapot, mert a természeti adottságok éspedig egyrészt Budának magasabb fekvése, másrészt az uralkodó szélirány is ezt kívánják; ebből kövektezik a hidak döntő jelentősége. Ezenkívül a hídépítések óriási tőkéket mozgatnak, nagy közmunkákat jelentenek. Nagyvárosokban lehetetlenség hidat építeni a hídfőkömyék egyidejű megfelelő kialakítása nélkül. Eme rendezési munkálatok sok pénzbe kerülnek és valószínű, hogy a Közmunkatanács* sőt a főváros városrendezésre rendelkezésre álló pénzének és munkaerejének jói részét a közeljövőben fel fogják emészteni. A kérdés tehát elsőrangú fontosságú és sok minden más, szintén igen sürgős dolgot meg kell, hogy előzzön. Folyamatban levő hídépítések Jelenleg a borárostéri és a Margithíd kiszélesí- | tési munkái folynak, 12 illetve 5 milliós költséggel és minden remény meg van arra, hogy ezek befejezése után 193S-ban közvetlenül következik az óbudai hídépítés, 22 milliós költséggel, A Margithíd OTI-kölosönből épül, melyet az ál-1 lám és a főváros egyenlő arányban törlesztenek, míg a borárostéri híd, a főváros területén külön e célra szedett ingatlanátruházási 1.25%-os pótilletékből, amely a híd elkészültekor, 1937 végén fölszabadul és az óbudai hídépítés céljára fog rendelkezésre állam, bár eg-ymagában erre a célra nem igen lesz elegendő. Vizsgáljuk ezután e három hídépítés fontosságát I városrendezési szempontból. Hídépítési szempontból azokat már több alkalommal másutt, így a műszaki irodalomban is ismertettem. A borárostéri Horthy Miklós hídra utólag kitalálták, hogy luxus 'hídépítés. Ez nagyfokú tájékozatlanságra vall. Ezzel szemben a tény az, hogy a forgalmi statisztika szerint. a Ferenc József híd forgalma alig marad el a Margithídé mögött. A borárostéri híd fogja a Ferenc József híd és Kálvin tér közötti és magának a Kálvin térnek a forgalmi mizériáit is legnagyobb részben megszüntetni és a Gellert teret is tehermentesíti azzal, hogy nagy forgalmat fog elvonni a Ferenc József hídról. A borárostéri híd lesz az első olyan híd, melyre nem vonatkozik az az általánosan hangoztatott panasz, hogy »neikmegy a hegynek«. A borárostéri híd van hivatva a kelenföldi- lágymányosi hatalmas és még nagy fejlődés előtt álló, főleg középosztálybeliekkel betelepült lakóövezeteket a cityvel az eddigi nagy kerülő helyett rövidebben összekötni, azonkívül jelentős mezőgazdasági éisi teheráruforgálmát fog lebonyolítani. Még nagyobb, országos fontossága van azáltal, hogy a Dunántúlról a Balaton felől érkező forgalmat fogja a Nagykörútra átvezetni és a Nagykörút közvetítésével ezt a Dunántúlról jövő országos forgalmat a keleti irányú országos fővonalakkal összekapcsolni. Ez az összeköttetés még tökéletesebbé fog válni akkor, ha a jelenlegi kelenföldi pályaudvar felett ko- esifclüljárő épül, melyen át a Budaörsi út és az abba torkoló teljes budai forgalomnak a pesti oldallal való legrövidebb kapcsolata létesül a hídon át. A Lenke tér és a Fehérvári út közé áthelyezendő új kelenföldi személypályaudvar lényegesen megnövekedő forgalmát és ezenkívül a létesítendő új repülőtérnek a pesti oldallal való összeköttetését is a Horthy Miklós híd lesz hivatva Pestre átvezetni. Ennek az épülő hídnak ia fontossága és sürgőssége tehát minden kétségen felül álló. Az új hídpályán, mely 15.70 m széles kocsi pályából és 2x3.50 m széles gyalogjáróból áll, középen lesz a \illamos, a villamosvonal mellett lesz a (jijors- jámiűforgami vonal és külön fekszik a gyalogjáró mellett a lassú jármüvek vonala. Itt tehát semmi kerülgetés, semmi akadályoztatás nem lesz. A kiszélesített Margithíd és az óbudai híd pályabeosztása és szélessége is ugyanilyen lesz. Lmo pályabeosztás hatalmas forgalmi előnyével nemcsak a szakkörök, hanem a nagyközönség is tisztában van. A híd bárom medernyílásból (112+152+112 m) áll, melyhez a budai oldalon egy 33 m-es, a pesti oldalon pedig az elevátor vágányok fölött vezető 5X17.5 m-es rakparti nyílás csatlakozik. Néhány év múlva azonban lejár az elevátor bérlete, amikor is szerintem arra kellene törekedni, hogy az elevátorépület, de a Ferenc j/izsef híd és Borúmat ér közé eső egész pesti Dunat parton levő összes raktárak és vágányzatok eltávolíttassanak és helyettük nagyvárosias és a budapesti dunai panorámába beilleszkedő kialakítás létesíttes- sék. Ennek legmegfelelőbb megoldása szintén a Közmunkatanács egyik fontos feladata lesz. Ügy a budai, mint a pesti rakparti áthidalásokra azonban az elevátor kitelepítése után is szükség van, mert az alsó rakparti utakra vár a jövőben az a fontos hivatás, hogy mindkét parton Budapestnek észak-déli irányú fő gyorsforgalmi útvonalaivá építtessenek ki. A borárostéri híd pesti hidfője az adottságoknak és pénzügyi lehetőségeknek megfelelően egyelőre meg van oldva, a végleges megoldásra a forgalom- bahelyezés utáni néhány év múlva kerülheti sor. A budai oldal hídfőrendezéséről, egyelőre csak azt tudjuk, hogy a feljáró ott egyenesen fog a hídról levezetni és ezzel a híd f o r gal o rn b ah c 1 y ezs sé hez szükséges legfontosabb rész készen is van. A környék rendezésére a vasúti töltés és a Műegyetem közti területen belül — tervpályázatot fognak kiírni. A hidak városrendezési jelentősége Áttérve a margithíd! építkezés városrendezési jelentőségének jellemzésére, e hídnak mint forgalmi vonalnak a fontosságát nem szükséges hangsúlyozni. Mindenki tudja, hogy a Margithíd forgalmi viszonyai nem voltak tovább túrhatok. Budáról óriási forgalom irányul a Margithídra; dél felől a Margitrakpart és Pálffy tér felől, nyugatról a Margit körút felől és északról a Zsigmond ucca felől, úgyhogy a Margithíd forgalma, Budapest legforgalmasabb uccujával vetekszik, ezzel szemben kocsipályája csak 11 méter széles. Különbözőek a felfogások arra vonatkozóan, hogy az óbudai híd forgalombahelyezése mekkora tehermentesítést jelent majd a Margithídra. Itt meg kell gondolni, hogy a Margithídtól délre csak a 2.7 km távolságra levő Erzsébethídon, északra pedig majd az ugyancsak 2.7 km távolságra létesítendő Óbudai hídon mehet át a teherforgalom. Figyelembeveendő a kereskedelem- és közlekedés- ügyi minisztériumnak komoly mérlegelés alatt álló ama terve is, hogy a bécsi országút távolsági forgalmát Solymárnál el óhajtja a jövőben terelni és Óbuda helyett a Rózsadombnál a fővárosba bevezetni. Ez az elgondolás idegenforgalmi szempontból is igen helyes és azt jelenti, hogy ennek a távolsági forgalomnak a vonala nem az óbudai hídon, hanem a Margithídon fog átmenni. Továbbá mivel az új óbudai hídról nem épül lejáró a Margitszigetre, ennélfogva a Margithídnak, mint a szigetre vezető egyetlen útvonalnak a fontossága csorbítatlanul meg fog maradni. A hídtól északra levő budai területekkel való ösz- szeköttetés a mai szűk Zsigmond uccán át egyáltalában nem kielégítő. Sürgős városrendezési feladat ezen gyökeresen segíteni. Mint mindennek, még az oly fontos közmunkának, mint a Margithíd kiszélesítése is akadtak ellenzői. Csak azt említem meg, hogy ennek az ellenzésnek a napokban volt nagyon csattanó cáfolata, amikor a túlzsúfolt hídon egy autóbusz a villamossal ösz- szeütközött, amiből könnyen borzalmas katasztrófa származhatott volna. Hasonló eset csak akkor kerülhető el, ha az autóbusz és villamos részére is a kocsipályán külön közlekedési sávok állanak rendelkezésre, és azonkívül a lassú teherforgalom külön pályasávon közlekedhet és így nem fékezi le az egész híd teljesítő képességűt. Döntő körülményként szólt még a kiszélesítés mellett, hogy a híd régi, elavult szerkezetének halaszthatatlan regenerációja, a fentebb említett közlekedési reformok és a híd. új burkolata, mint olyan halaszthatatlan rekonstrukciós munkák voltak, amelyek mellett maga. a kiszélesítés az ötmilliós teljes átalakítási költségeknek csak kisebbik részét teszi ki. Azt hiszem nem tévedek abban a megállapításban, hogy a margitkörúti és lipótvárosi építkezések újabban történt feltűnő fellendülésében a híd kiszélesítése jelentős momentumként szerepel.' A híd kiszélesítése dél felé történik, úgyhogy « ma 11 ni. széles kocsipálya 16.5 m. szélesre fog megnövekedni. Ennek megfelelően az összes alapépítmények dél felé meghosszabbíitatnák és a híd vasszerkezetéhez 2 drb újabb főtartó ív épül hozzá* A pénzügyi fedezet biztosítása után, az alapépítményi munkák a nyár elején voltak elkezdhetők és egy kivételével, az alapépítmények átépítése éjjel- nappali legnagyobb erőfeszítéssel programszerűen elkészült, illetve napokon belül, befejeződik. Mint ismeretes ugyancsak elkészült két hónapi rekordidő alatt, a pesti oldali aluljáró. Különleges és itt először alkalmazott műszaki mogoldással lehetővé vált, hogy ez a kis 30 m. hosszú alagiít, a kocsipálya alatt a forgalom legcsekélyebb megzavarása nélkül épült meg. Az óbudai híd Az óbudai híd forgalmi jelentőségének jellemzésénél elsősorban a teherforgalom említendő. Az Óbudától nyugatra és északra termelt mezőgazdasági termények e hídon jutnának át kerülő nélkül Angyalföldre, sőt még északabbra a rohamosan fejlődő Újpestre és Rákospalotára. Az Óbudán és a Szentendrei út mentén fekvő számos ipartelep produktumai is ugyancsak az Óbudai hídon át fognak átjutni a pesti oldalra. A bécsi országutat bevezető Vörösvári út és a Szentendrei út az a két főütőér, amely a budai oldalon az óbudai hídhoz vezet; ezenkívül az óbudai lakócentrum tranzverzális főforgalmi útvonala nyugatról a kiszélesített Kiscellj ncca lesz. Óbudának és a tőle északra levő részeknek lakónegyeddé és telepekké való alakulása, az itt fellelhető rendkívül kedvező lakás- és környezetviszonyok: folytán, már most is erősen folyamatban van és nagy jövő előtt áll. Szükség van arra, hogy ez a lakosság az óbudai hídon át a pesti oldali munkahelyeket és gyárnegyedeket minél rövidebb úton, minél gyorsabban érhesse el. De ugyanilyen, vagy még nagyobb fontosságú, hogy a pesti oldal északi részén levő lakosság e hídon át a legrövidebb útvonalon juthasson el az Óbuda mögött elterülő gyönyörű hegyvidékre és Óbudától északra levő Dunapartokra, ahol a legna- gyobbarányú és még egyre fejlődő vízi sporttelepe alakult ki. Felszíni gyorsközlekedés Kitérek röviden arra, hogy a rendkívül költséges földalatti, vagy a magasban vezetett gyorsvasútiból Budapesten belátható időn belül nem lehet szó, azonban a radiális utak külső szakaszain, valamint a külső periferikus útvonalakon bevezetendő neca felszíni gyorsközlekedésről már ma is lehet beszélni, ahol a villamosok különválasztott, kavicságyas pályán és ritkább megállóbeosztással közlekedhetnek. Ilyen felszíni gyorsforgalmi útvonalként lenne alkalmas mai szélességűvel is a Hungária-körút, mint periferikus útvonal, de kisebb korrekciókkal ilyenként lenne kiépíthető a Váci út is, mint nagyfontos- ságú radiális útvonal. Eme gyorsközlekedési vonalak az óbudai hídon Óbudára vezethetők át és ezáltal a híd nemcsak mint a szemközti városrészek összekapcsoló vonala fog jelentőséggel bírni, hanem a pesti citynek az óbuda- köriili és attól északra fekvő vízi sport, üdülő, kiránduló vidékkel való, — a margithídinál gyorsabb, — összeköttetését fogja szolgáltatni. A mondottak folytán azután a Zsigmond ucca és azzal parallel építendő útvonalak tehermentesítése is hekövetkezik. Óbuda jövője Nagy lehetőség- nyilik a híd megépítése által az Óbudai szigetnek, mely az óbudai hajógyár kitelepítése után, kitűnő egészségügyi és természeti adottságainál fogva elsőrangúan lenne, mint zöldterület értékesíthető. Anélkül, hogy a Stadion elhelyezése tekintetében prejudikálni óhajtanék, mégis közelfekvő gondolat, sőt a tiszta levegőviszonyok miatt igen figyelemreméltó a Stadion ódudai szigeti vagy Aranyhegyi esetleges elhelyezése. Mindkét esetben ismét nagymértékben nőne e híd jelentősége. A Közmunkatanács javaslata alapján ez év ja- nurájában történt döntés a leendő óbudai híd tenNAGY LAJOS okleveles mérnök, építési vállalata Budapest,VII., Jósika ucca 15 Telefon: 45 3-28 Alexy György oki. gépészmérnök, villamossági és műszaki vállalata Budapest, V., Fáik Miksa ucca 26-28 Telefon : 20-9-92 ACKER EMIL OKLEVELES MÉRNÖK Budapest, V., Kossuth Lajos tér 16 TELEFON: 29-0-95
