Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-12-25 / 52. szám

Budapest, 1935 december 25. Független Budapest 11 A főváros jövő évi iskolaépítési programja írta: FELKAY FERENC dr. tanácsnok, a közoktatási ü. o. vezetője Felkay Ferenc Seudy Károly polg'ármesler a községi közoktatás biztosítása érdekében annakidején nagyobb szabású, a székesfőváros összes iskolatípusaira kiterjedő iskolnépítésii programot dolgozott ki. A polgármestert erre egyrészt az ösztönözte, bogy az iskolákat, ame­lyek bérelt épületekben, vagy barak- épületekben vannak és itt ezekben elhelyezkedésük nem higiénikus, ál­landó ottbonoz juttassa, másrészt pedig, hogy a székesfőváros perifé­riáin, a mind nagyobb lendületet vett építkezésbe belekapcsolódva, a letelepül* 1; lakosságnak, illetőleg azok gyermekeinek iskolát és kisdedóvót juttasson. Sürgősség szerint ezt aiz iskolaépítési programot évekre felosztva kívánta megvalósítani, olyan mó­don, hogy_a főváros közönsége évenként három-négy új iskolához, illetőleg kisdedóvóhoz jusson. Az idén, 1935. évben, három elemi iskolát, és pedig a XI., Soproni-úti, XI., Horthy Miklós-úti és II., Fenyves­utcait és két kisdedóvót (X., Czeglédi-úti toldalék, VIII., Tisza Kálmán-téri óvoda) adtunk át rendelte­tésének. Ugyancsak a folyó évben történt gondosko­dás ,a jövő, 19936. évi iskolaépítési program meg­állapításáról is. A székesfőváros közgyűlése a beruházások végre­hajtásához szükséges kölcsönből iskolaépítkezésekre 2 millió 800.000 pengőt engedélyezett. Ennek az összegnek a keretében épülnek fel a jövő évben a következő iskolák. És pedig: 1. a folyó évi november hónapban megkezdett I., Szilágyi Erzsébet leányközépiskola az I., Korúi­naőr és Mészáros-utca sarkán; 2. a Mészáros-utcai kisdedóvó a leánygimnázium építkezésével kapcsolatban. E két közoktatási intézmény felépítésére a köl­csönből 630.000 pengő irányootatott élő, amely összeg­hez hozzájön a Tabán rendezésével kapcsolatban lebontásira került I., Fehérsas-téri iskola anyagának megvételi ára, amely 72.000 pengővel növeli a fenti előirányzott összeget. 3. A IX., Mester-utcai irányító polgári iskola emeletráépítése 140.000 pengő keretében. A 2,800.000 pengő összegből irányoztatott elő továbbá 4. a XI., Hengermalom-úti és XI., Kelenföldi-úti feleslegessé vált baraképül-etek más helyen való elhe­lyezésére szükséges 100.000 pengő költségösszeg. Ezek­ből a barakokból kibővül ia XIV., Külső Egressy-úti és Lőosei-úti elemi iskola és kisdedóvó. Óvodát kap a XI., Érdi-úti elemi iskola s egy négytantermies barakot a XIV., Miskolci-úti elemi iskola. 5. Új polgári leányiskola engedélyeztetett a X., Százados-utcábaD 450.000 pengő előirányzattal; 6. ugyancsak új polgári leányiskolát kap a XIV., Álmos vezér-tér (Rákosfalva) 450.000 pengő előirány­zattal; 7. új elemi iskola Zétesül Kőbánya külső' részén, a X., Harmat-utcában 410.000 pengő előirányzattal, végül 8. a már megkezdett népligeti iskolai sporttelep folytatólagos és befejező munkálataira 210.000 pengő hasíttatott ki a kölcsönből. Ha ezekhez az összegekhez hozzávesszük a XI., Sopron-úti iskola és óvoda befejező munkálataihoz igénybevett 330.000 pengőt, úgy a 2,800.000 pengő iskolaépítkezési hitelösszeg a fent felsorolt építke­zésekre a jövőben maradék nélkül felhasználtatik. Adatok Budapest székesfőváros közjótékonysági és szociálpolitikai tevékenységéről írta: SCHULER DEZSŐ dr. tanácsnok, a szociálpolitikai ü. o. vezetője Schuler Dezső Az 1935. évi folyamán a munkanélküliek száma ngyan némileg csökkent, de a segélyre utaltak nyo­mora fokozódott. A székesfőváros elsősorban a nyomor legsúlyosabb tünetét, a hajléktalanságot igyek­ezik orvosolni. A bérelt lakások száma jelenleg- 1.190 s az összes fővárosi szükség­lakásokban körülbelül 15.000 lélek lakik. A fővárosi szükséglakások szá­mának szaporítása érdekében a pol­gármester úr tervbe vette 1000 szükséglakás építését is. Az épít­kezés előreláthatólag a jövő év első felében kezdődik “meg. A hajléktalan családok elhelyezésén túl gondot fordít a főváros a hajléktalan magánosok elhelyezé­sére is. E célból az éjjeli menedékhelyek férőhelyei­nek számát ezévben 775-ről 1400-ra emelte a Kerepesi úton és a Pillangó uccában lévő ingatlanokon lévő építmények menhely céljára való átalakításával. A kerepesiúti menhely 800 férőhellyel máris üzemben van, a pillangóuccai pedig még ezen a héten megnyílik és 325 hajléktalan férfinak és 175 nőnek fog hajlékot nyújtani. Most már nemcsak éj­szakára, hanem egyúttal nappali tartózkodásra is fog szolgálni. A szegénysorsú családok hathatósabb védelme ér­dekében a főváros a városszéli telepítést 1935. évben is folytatta és ez év nyarán 14 ikerházat, azaz 28 1 szoba-konyhás lakást építtetett és ezzel a telepi házak, illetőleg lakások száma 102-re„ illetőleg 204-re emelkedett. A polgármester úr 1936. évben a szük­séglakásépítkezésekkel együtt i— ha arra fedezet elő­teremthető lesz — a városszéli telep építését is foly­tatni kívánja. A. megszüntetett és kiürített menhelyeket a fővá­ros szeretetotthonokká alakítja át. Az angyalföldi- uccai menhely épülete ezév végére már szintén szere­tetotthonná lesz átalakítva és szeretetotthonná ala­kítják át az alföldiuccai menhely épületét is. A szeretetotthoni férőhelyek száma ezzel az Erzsébet Szeretetotthon fő- és hat fiókintézetében összesen 2236, a .Többpárti szeretetotthonban és két fiókintézetében 670, a Kamaraerdei szeretetotthonban pedig változat­lanul 300, összesen 3206 lesz, vagyis közel 700-zal több, ihint az 1934. évben volt. Az úgynevezett kis szeretet­otthonok száma is növekedett. Gyermekvédelmi, intézményeit is igyekszik a fő­város a követelményeknek megfelelően fejleszteni. A bicskei átmeneti otthon és a hiregkútiúti Horthy Mihlósné fiúárvaház ez év nyarán végrehajtott köl­csönös áthelyezése következtében az árvaházi férő­helyek száma emelkcrlctt. Bár a Községi szeretetház az 1934/35. tanév végével megszűnt és az ott nevelt 75 árva a bicskei intézetbe lett áthelyezve, a fiúárva- házi férőhelyek száma még így is 25-tel emelkedett. A Hidegkúti útra áthelyezett átmeneti gyermökotthon­ban átlag 60 kisded és 120 6—8 éves korú leány részesül átmeneti gondozásban. Itt említem meg. hogy a polgármester úr a volt Községi szeretetház épületében előreláthatólag fiú átmeneti otthont és tononcotthon tfog elhelyezni és ezzel a főváros ifjú­ságvédelmének egyik eléggé elhanyagolt területe fog egy új intézménnyel erősödni. 1936. év első napjaiban befejezést nyer a Mahunka-féle óvódás gyermekek üdülő otthona bővítési munkája és így ott a jövő év­ben már 25 helyett 50 3—6 éves üdülésre utalt gyer­meket lehet elhelyezni és így évenként többszáz arra anyagilag is ráutalt kicsinynek megerősödését biz­tosítani. A székesfőváros 1922 óta folytat gyermeknyaral­tatási. Miután azoknak a testileg leromlott iskolás gyermekeknek a száma, akik üdültetésre szorulnak, hogy a tél viszontagságaival szemben ellenállóbbak legyenek, a főváros évről.évre bővíti a gyermeknya- raltatás kereteit. 1933 év nyarán 8365, 1934-ben 9089 és 1935-ben 10.562 gyermeket nyaraltatott a főváros. A gyermekfelruházás ez év novemberében kezdő­dött és decemberig 6337 darab ruházati cikket osztott ki a főváros a gyermekek között. A munkanélküliség következtében önhibáján kí­vül nyomorba jutott családok tíz- és tízezreinek a hatósági nyílt szegénygondozás keretében igyekszik a főváros segítséget nyújtani. A segélyezés mértékét a téli hónapokban a lehetőséghez képest a maxi­mumra fokozza. Jelenleg naponta átlag 31.075 felnőtt és 28.904 gyermek, összesen 59.979 egyén részesül ebédsegélyben Az iizí mben lévő főzőhelyek száma 97. Az élelmiszerosztás keretében továbbá a kerü­leti elöljáróságok az Országos Stefánia Szövetség és az éjjeli menedékhelyek ez év december havában 156.400 lóhús-, 163.924 hentesáru- és 206.191 darab tej­utalványt, összesen 526.515 darab jótékonysági utal­ványt osztottak ki az ínségesek között. A főváros tejsegélyben részesíti a terhes- és szop­tatósanyákat, valamint az 1—3 éves kisdedeket, akik között naponta 6000 félliteres, tejadagot oszt ki. A karácsonyi ünnepekre a főváros hatósága fo­kozott mértékben igyekszik a legszegényebb családok nyomorán enyhíteni. A szeretet ünnepén elsősorban a gyermekeknek akar örömet szerezni és ezért minden ingyenebédben részesülő szegénysorsú iskolás gyer­mek ajándékképpen egy cukorka-, illetőleg édesség- csomagot kap. A csomagokat a hatósági főzőhelyeken felállított karácsonyfa alatt, ünnepség keretében oszt­ják szót. A legszegényebb ínségesek közül 8000 család kap karácsonyra egyenként 6 kg kenyérre szóló utalványt, 10.000 ínséges családnak családonként 50 kg sze­net juttat a főváros a karácsonyi ünnepekre. Kará­csony első ünnepén és újév napján a felnőtt ínsége­sek ünnepi ebédet kapnak. A szellemi foglalkozásúak munkanélküliségére való tekintettel a főváros 1935-ben január 15-étől áp­rilis 15-éig, az addig a szellemi szükségmunka kere­tében foglalkoztatott 722 egyénen felül még 513 egyént foglalkoztatott. Remélhető, hogy ez a pótkeret 1936. évben, ha csekély mértékben is, bővíthető lesz. A kilencmillió pengő keretében még 1933 március havában megindított fizikai szükségmunka az 1935. évben teljes befejezést nyert. A fizetett szükségmun­kánál 1935 június hó elejétől szeptember hó végéig naponta átlag 100 ínséges dolgozott. A főváros tudatában van annak, hogy a legna­gyobb szociális probléma, a munkanélküliség enyhí­tése kizárólag a munkaalkalmak teremtésével old­ható meg, ezért 1936. évre programjába iktatta a közmunkák megindí­tásán túl a fizetett szükségül unkák nagyobb arányú megszervezését, amellyel kapcsolatban az ínségenyhítés rendszerét szociális szempontból megfelelőbben lehet átszervezni. A székesfővárosnak a belügy- és igazságügymi­niszter által módosított új lakásbérleti szabályrende­let-tervezete tárgyalását a közjótékonysági és szociál­politikai szakbizottság október folyamán befejezte. A módosított szöveget a polgármester úr javaslatával együtt a főváros törvényhatósági bizottsága előrelát­hatóan január hónapban fogja tárgyalni. Modern zsírolvasztókat állítunk fel 1936-ban Irta: Rosta János dr. tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője A közélelmezési ügyosztály 1936. évi munka- programja két részre osztható. A program első része a már 1935. évben elhatá­rozott és megkezdett munkálatok végrehajtása, illetve befejezése. Ezek közé tartozik a sertésvá­góhídi hűtő jelentős kibővítése, amelynek munkálatai nagy erő­vel folynak, a sertésvágóhídi kisvágó csarnok kibővítése és korszerű átalakítása, amelynek terveit a XIII. ü. o. a közélel­mezési ügyosztály által megadott irányban most készíti, végül a nagy vásártelepi raktárház, amely raktárház költségei már biz- í)r. Rosta János tosítva vannak, a végleges kivi­telt illető elhatározás azonban a jelenleg rendelkezésre álló területek elégtelensége, illetve alkalmatlansága miatt még késik. A program második részéhez tartozik a sür­gős megoldásra váró és remélhetően az 1936. év­ben döntésre kerülő kérdés, a modern zsírolvasztó létesítése. Az ügyosztály elgondolása szerint az exportigények figyelembevételével a sertésvágó- hídon kétféle zsírolvasztó berendezést kell létesí­teni. Az egyik berendezés a maihoz hasonló alap­elvek szerint, a hygiénia fokozottabb követelmé­nyeinek szem előtt tartásával készülne s ezzel a berendezéssel az olasz, osztrák és cseh igényeknek megfelelő zsírt állítanánk elő, a másik berende­zés pedig bizonyos részben a német, de főként a sok lehető­séget ígérő angol zsírexport igényeinek megfelelő zsír előállítására szolgálna. Ez az utóbbi zsírolvasztó berendezés teljesen modern elveken épül fel s lehetővé teszi az íz, szín és szagmentes, tisztazsír előállítását. Ennek a modernizálásnak a költségei még nem állanak rendelkezésre, a polgármester úr azonban, a kérdés nagy fontosságát átlátva, beha­tóan foglalkozik a megoldási lehetőségek biztosí­tásával. A közélelmezési intézmények keretébe tartoz­nék a nagyvásártelepi hűtőház megépítése, amely nélkül a nagyvásártelep az ország exportvásárlá­sai központjának feladatát hiánytalanul nem tudja ellátni. Sajnos ennek költségei a főváros mai pénz­ügyi helyzete mellett rendkívülieknek tekinthetők, úgy hogy az 1936. év folyamán nem valószínű, hogy e kérdésben a törvényhatósági bizottság ré­széről elhatározó állásfoglalás történjék. Az ügyosztály a fővárosi törvény rendelkezé­seinek megfelelően több új szabályrendelet előké­szítésével és meglevő szabályrendeletek módosítá­sával is foglalkozik, azonkívül az új állategész­ségügyi törvény és végrehajtási rendelete utasítá­sainak megfelelően az ebtartási, a húsvizsgálati és egyéb az állategészségügy, illetve az állategész­ségüggyel kapcsolatos közélelmezési vonatkozású szabályrendeletek előkészítő munkálatait is meg­kezdte. % TICHLER JÁNOS PAPÍRÁRU, PAPÍRZACSKÓ ÉS GYÓGYSZERÉSZETI PAPÍRÁRUK GYÁRA »to*- Budapest, VI, Ó ucca 37.Telefon: 29-7-48

Next

/
Oldalképek
Tartalom