Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-25 / 52. szám
Budapest, 1935 december 25 Független Budapest 3 Úthálózati program Irta: HMRRER FERENC KARDOS JENŐ BUDAPEST, VI., Ó UCCA egészségügyi berendező, központi fűtés, vízvezeték és csatornázási vállalata | 31 — TELEFON s 17-9-05 A városfejlesztési program készítésére kiküldött bizottság mostanában Budapest úthálózata programjának kialakításával foglalkozik. Természetszerűleg keletkezett néhány évszázados he-, illetőleg kivezető főútvonalunk (Bécsi út, Fehérvári út, Budaörsi út, Budakeszi út, Szentendrei út, Váci út, Kerepesi út, Üllői út, Soroksári út) kivételével, úthálózatunk parciális szabályozási tea-vek során, egységes telepítési és forgalmi elképzelés nélkül alakult ki, a gépkocsiköz. lekedés és feltételeinek ismerete nélkül. Úthálózati programnak, amennyiben ez ma még lehetséges, szerves települési elgondoláshoz illeszkedő egységes forgalmi rendszer megteremtését és az auótközlekcdés- uek zavartalan s az egyéb közlekedéssel harmonikus lebonyolíthatását kell célul kitűznie. Az autóközlekedésnek, mint gyorsközlekedésnek különleges^ követelései, másfelől a gazdaságosságnak érvényesítése a lakóházak közvetlen hozzáférését szolgáló utaknak megépítésénél (a közműköltség csökkentése) új rendező elvet vittek bele a jelenkor úthálózati rendszerébe: ez a forgalmiutak és a lakóuccák megkülönböztetése. A forgalmiutak s különösen a fő- forgalmiutak — kivezető és átvezető utak — kellékei: megfelelő szélesség, külön-külön párhuzamos kocúi- *yom a gyors autó-, a lassú (teher.) és esetleg a közúti közlekedés számára, útkeresztezések ritkasága (300—500 méternyi távolságban), nagyobb áttekintés (100—200 m távolságra), kedvező elágazások és beka. nyarodások, erős beépítettség esetén párhuzamos utak. A lakó uccák ezzel szemben a mai átlagos szélességeknél keskenyebbek és könnyebb burkolatúak lehetnek. Ez a kettős úthálózati rendszer nemcsak jobban elégíti ki a forgalmi igényeket, hanem gazdaságosabb is. Ily módon kell tehát elvileg Budapest úthálózatát megalkotni. A főváros legjelentősebb, de a legújabb időig legelhanyagoltabb és még ma is megoldatlan útproblé- mája: a Duna partjainak miként való felhasználása a forgalom céljaira. illetőleg a Közmunkatanács hatósága alá rendelteinek. Mivel a törvény enyhe értelmezésével a környékbeli hatóságok hozzájárulása kellett volna, a Közmunkatanács nem élt azzal a lehetőséggel, bőgj- Budapest és környéke egységes főúthálózatát megteremtse. A ma már sokkal nehezebb és bizonyos irányokban alig megoldható feladat Nagy-Budapest intézményes Az isteni jóság nagy ünnepének, a Megváltó születésének eloestélyén egyetlen nagy harmóniában egyesül mindenki: a Szeretet világot átfogó szent érzésében találkozik és oldódik fel az emberiség szíve és lelke. A mélyen sújtott magyarság szíve fogékonyabb a szeretet és jóság mindent átfogó érzése iránt, mint más, boldog nemzeteké, megalázottságunkban mélységesebb áhítattal érezzük át a krisztusi példa csodálatos jelentőségét. Több hitre van szükségünk, mint más népeknek. Több szeretetre, több jóságra és nagyobb egyetértésre. Egyetlen nép se szenved annyit, mint mi. Ez a hit és ez az egyetértésre való törekvés foglaljon egybe mindent 1935 karácsonyán, mert csak így tudjuk erőnket töretlenül megtartani, nemzeti jövőnket átmenteni szebb és igazságosabb időkre. A nemzet egységének megalkotására vár. Különösen az Üllői út tehermentesítésére van szükség, a Gyömrői úton vagy másfelé vezetendő közlekedési lehetőséggel. A harmadik problémakör a belső úthálózatot foglalja magában. Ez két részre oszlik. Egyfelől a már kiépült városrészek úthálózatának kiegészítését ott, ahol közvetlen kapcsolatok még kívánatosak, továbbá a. közlekedés biztonsága érdekében szükséges korrekciók (levágások, letompítások) útján. Másfelől az új települési területeknek utakkal való ellátását a forgalmi és lakóuccák kettős rendezésének előbb ismertetett elvei szerint. nagy gondolatát valósággá kell váltanunk az élet minden terén és minden megnyilvánulásában. Ha most nem tudunk egyek lenni nemzetünk és hazánk szeretetében, eszményeink követésében, akkor a válságok még mélyebbre fognak sodorni. Ennek a lelki egységnek kell vezérlő csillagként ragyognia a főváros élete fölött is. Budapest egész közönsége, a pártok és a hivatalos főváros mélyen átérzi azt a nagy felelősséget, mely a magyar jövő szempontjából rájuk hárul és amely a szeretet nagy parancsát írja a lel- kekbe. A főváros szeretetében eltűnnek az ellentétek, egyetlen érzésbe és kötelességbe olvad össze minden szív. Ilyen lélekkel követhetjük csak a magyarok csillagát, mely a jobb jövő. a megváltás felé vezet. Borús a szemhatár, fekete felhők tornyosulnak Európa fölött. Nem tudjuk mit hoz a holnap, mi vár az emberiségre, de ha megérti a karácsony szellemét, ha szívébe fogadja a szeretet isteni melegségét, akkor a viharok majd elvonulnak és a megpróbáltatások után szebb kor virrad minden népre. A magyarok csillaga azon az úton jár, melyen egykor a bethlehemi csillag világolt. Harrer Ferenc dr. MAGYAROK CSILLAGA írta : dr. SII’ÖCZ JENŐ, Budapest székesfőváros főpolgármestere LamoUc Károly ár. alpolgármester: „A három nagyüzem egijesíféséneh Kérdése napirendre Kerül“ A főváros csőit eguiifó adhatja el a Gázmüven Tisza Kálmán téri feffteif Alig- hihető s mégis így van, hogy a Duna partjainak forgalmi szerepével egységes elgondolásban még soha nem találkoztak. Ilyen értelemben Duna-problé- mát nem ismertünk, egyes városrendezési" kérdések — újabban különösen a fürdővárosi elgondolásban (a Dunakorzó mentesítése a villamostól és a Rudas fürdő menti park létesítése) — eljutottak a Dunához, de megoldásuk mindig beleakadt a forgalmi kérdések elvi elinté tétlenségébe. Ép a városfejlesztő bizottság kezdeményezésére ez az alapprobléma a közel jövőben előreláthatólag elintézést nyer. Ami a megoldást illeti, alig lehet kétséges, hogy a jobbparton a hegyek, a balparton a beépítettség közelsége miatt a Dunának úgy a felső, mint az alsó parija a forgalomra igénybe veendő; csak ilymódon válik lehetővé azoknak a városépítési és kényelmi követeléseknek a teljesítése, amelyeket ma az idegen- forgalmi jelszó alatt általában támasztanak. Még részletesebb tanulmányokra és megfontolásokra van szükség, hogy a Duna partjainak felhasználásában a különböző közlekedési nemek miképen osztozkodjanak. A második útprohlémakör: főforgalmi utóinknak a fővárosból való ki-, illetve ide bevezetése. E téren, sajnos, elég kedvezőtlen a helyzet, mert kivezető forgalmi utaink, az országutaktól eltekintve, általában nem kapcsolódnak a környékbeli városok főútjaihoz. Ennek eredendő oka Nagy-Budapest megalkotásának elmulasztása. Hiába volt az 1870. évi közmunkatanácsi törvénynek olyan rendelkezése, hogy amennyiben szabályozási munkálatok, amelyeknek tervezése a közmunkatanácsát illeti oly területekre is kiterjednének, amelyek a főváros hatósága alatt nem állnak, e területek az érintett szabályozási munkákat Pál, építkezési- új- és használt V^i ablak, kapu, gerenda, sín, kapcsok, gépeli Budapest, V., Váci út 14 — Telefon : 13-4-35 FÜLÖP DEZSŐ ép í tömés tor BUDAPEST, VI U, ARÉNA ÚT Ti Telefon 35 5-84 Vadász Gyula mozaiklapyyara és építési anyai) telepe Budapest, III., Lajos ucea 89 ós Rupp Imre uccu 46 Telelőn : 62-9-06 Juhász István Pál építőmester, építési vállalkozó Budapest, I., Gregus ucca 7 Telefon : 536 33 Több ízben megemlékeztünk arról az iáján - latról, amellyel az OTI fordult a fővároshoz, a Gázművek Tisza Kálmán téri hatalmas telkeinek és épületeinek átvétele céljából. Megírtuk, hogy az OTI kórházat laikar építeni, hogy abban helyezze el a betegeit és ezért hárommillió pengőt ajánlott fel a fővárosnak vételár fejében. A főváros nem is idegenkedett a gondolattól, minthogy már régóta kísért a Gázgyár székházának áthelyezése. Hosszas tárgyalások után meg is állapodott az OTI vezetőségével, iámnál is inkább, minthogy elfogadhatónak tartotta a vétel- Lamotte Károly árat, amelyből felépíthető lett volna más helyen az igazgató- sági székház. Ezeknek a tárgyalásoknak a dolgában felvilágosításokért a legilletékesebb tényezőhöz Lamotte Károly dr. alpolgármesterhez fordultunk, aki az alábbiakban ismertette a Független Budapest munkatársa előtt a gázgyári telkek és igazgatósági székház ügyének állását: — Az OTI-val való tárgyalások során állandóan arról volt szó, hogy az OTI az egész telekkomplekszumot átveszi hárommillió pengős vételáron. Később változott a helyzet, minthogy a kormányhatóság, mint az OTI felsőbb hatósága nem hagyta jóvá ezt a telekvételt. Az OTI most már a Tisza Kálmán téri teleknek csupán egy részére reflektál, ami nehéz helyzet elé állította a fővárost, minthogy ezért a telekrészért természetesen jóval kisebb összeget -kapnia', ami nem lenne elegendő az új igazgatósági székház felépítésére. Mert természetesen, ez esetben is el kellene távolítani az igazgatóság mostani székházát és újat kellene építeni. A gázgyár telkeit csak együttesen lehet eladni, részletekben nem adhatja azt el a főváros. — Az a vételár, amelyet az OTI-tól a telkekért kértünk, úgy volt megállapítva, hogy az egész telket veszi meg az OTI. Ha azonban csak ^ egy részt akar, akkor természetszerűleg drágábban kellene kalkulálnunk a vételárat is. Aminthogy egy telekrész eladásával csökken a többinek iaz értéke, de kár is érné ezzel a fővárost, minthogy az üzemet be kellene szüntetni éis máshol elhelyezni, aminek a költségeit és veszteségeit fedeznie kellene a vételárnak. Valószínű, hogy egyelőre semmisem lesz az eladásból, minthogy a főváros ragaszkodik az eredeti ajánlathoz, mert részünkről csak az esetben lenne célszerű eladni a gázgyár telkét, ha legalább hárommillió pengőt kaphatnánk érte. — E pillanatban tehát a helyzet még egészen bizonytalan. Az OTI hajlandó lenne, most is az egészet átvenni. Most újból a kormány- hatóságokkal tárgyalnak az OTI vezetői és remélik, hogy végezetül is sikerül majd megkap- niok « kormány hozzájárulását a. Tisza Kálmán téri telkek megvételéhez. — Ha ez sikerül, akkor újiaibb probléma előtt áll a főváros. Az új üzemi székház építése előtt. ugyanis el kell határozni, egyesítik-e közös igazgatás alatt a nagyüzemeket, vagy sem. Mert hiai közös üzemi székházat építhetünk, akkor terméiszetesen ez sokkal nagy óbb,szabású lesz, mintha csak a Gázművek igazgatóságát kellene elhelyezni az új székházban. A három nagyüzem egyesítésének kérdése már a legközelebbi fio vőben tárgyalásra kerül. A törvény- hatóság dolga lesz határozni ebben a kérdésben. Ha úgy határoznának, hogy közös üzemi székházra lesz szükség, úgy új kérdés, hogy megfelelő területet találjanak erre a célra. Ha azonban csak a Gázművek részére kell székházat építenünk, úgy azt .akár a Rákóczi úton, a Kis-Rókus helyén, mint azt már régebben is terveztük, akár pedig más megfelelő helyen is könnyebben felépíthetjük. I IIT7 LAKK- £S FESTÉKGYÁR R.-T. Hm Vaß P JLm Budapest, vii. kér., őrnagy-utca 4. szán. Sipücz Jenő
