Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-30 / 5. szám
6 Független Budapest Budapest, 1935 január 30. KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS A szivattyútelep új szennyvíznyomócsövének elhelyezési versenytárgyalása Még a múlt év őszén hirdette meg- a főváros á pályázatot a soroksáriúti szivattyútelep új szennyvíznyomócsövének az építésére. Ismeretesek ennek az intézkedésnek az előzményei. A szivattyútelep, jelenlegi kiömlőcsöve- közvetlenül a part mellett tor- kolik a Dunába és a szennyvíz emiatt nem tud a folyamban gyorsan elkeveredni, hanem a felszínen úszva, 'megfertőzi a környéket és az egesz Dunaágat. Ez sok panaszra adott okot és a földmívelésügyi minisztérium már régen sürgette a fővárost ezeknek az állapotoknak megszüntetésére. 'Minthogy az ríj szennyvízkiömlő megépítését nem lehetett tovább halogatni, a főváros 880.000 pengőt irányzott elő e beruházás költségére. A terveket úgy készítették el, hogy azok alapján a szennyvízkiömlő csatorna a folyam medre alatt a Duna közepéig húzódik és ott keveredik a kiömlő szennyvíz a folyam sodrába. Az ősszel megtartott versenytárgyalás a szakmai vállalkozók között nagy érdeklődést keltett. 13 cég 27 alternatív ajánlatot nyújtott be és az árajánlatok 480 Oöö pengőtől 940.000 pengőig váltakoztak. A különleges, nagy óvatosságot igénylő munka vállalatba- adása felett nem lehetett egykönnyen dönteni. A főváros épp ezért kísérletezések útján igyekezett meggyőződni arról, melyik műszaki megoldás a legbiztosabb, legalkalmasabb és egyben a leggazdaságosabb. Annakidején e kísérletek lényegéről is beszámolt a Független Budapest. Az egyes ajánlatok a következőket tartalmazták: A Klauber és Vajda cég. A parton egy darabban elkészített nyomócsövet egy, kotrással előre liléméit árokba süllyesztené, felfüggesztés nélkül, a rekeszekre beosztott csőnek vízzel való megtöltésével. Az ajánlati alternatívák összege 553.000—716.400 pengő között váltakozik. A Ganz és Társa. és a Magyar Építő Rt. Közös ajánlatukban a fentihez hasonló kivitelt ajánlottak 650.000 pengőért. A MÁVAG és Báthory Oszkár ajánlata szerint a parton három részben elkészített csövet hajtószerkezetre függesztve süllyesztenék egy előre létesített árokba. Ajánlati végösszegük 660.800'—724 500 pengő. A Zsigmondy Béla Rt. és Széchy Endre az előre---------- . . ...................Ml ki kotort árok fölé épített állványzaton 'elkészítenék , egy darabban az egész nyomócsövet és azt állványra i felfüggesztve bocsátanák a vízbe. A vállalati összeg 752.680 pengő. Hajnal Imre 25 méteres darabokban készítené el a vasbetoncsövet és állványról süllyesztené a lenékben kotort árokba. Az ajánlati ár 488.000—576.000 pengő. Fejér és Dános 42 méteres darabokban építené meg a csöveket és hajó segítségéved bocsá,tg.ná a fenékre. A vállalati ár 513.000—608 000 pengő. László és Bilim úszócaissonual bocsátaná vízbe a csöveket. Ajánlata 519.400—688.600 pengő között váltakozik. A Gazdaságfejlesztő és Építő Rt. szádfalas eljárást javasolt, mely mellett az építkezés 668.000—725.000 pengő között váltakoznék. A Magyar Gazdasági és Kisvasúti Rt. szintén, vasszádpallökból létesítendő körülzárolások útján akarta a cső elhelyezését megoldani. Ajánlatain 720.600—814.100 pengős összegek szerepeltekFábián, Somogyi és György pneumatikus eljárást ajánlott 532.700—602.200 pengős áiron. Erdélyi és Vajda hasonló módon hajítaná végre az építkezést 613.700 pengőért. A Magyar Építő Rt. Rényi és Bottenstein cégek ajánlata vascaissonos eljárás mellett 693 000 pengőt' tűntet fel. Végül a Magyar Ways és Freytag cég vontató- hajókon való lesüllyesztést javasolt és ajánlata a legdrágább: 941.200 pengő. , Most kerül sor, a kísérletek beszerzése után, az ajánlatok eldöntésére. A főváros a Fábián, Somogyi és György cégegyik alternatíváját ajánlja, amely úgy műszakilag', mint anyagilag a legkedvezőbb. Az összköltség 622.120 pengő. A főváros szerint az elfogadásra javasolt megoldás, amely vasszádfalas és caissonos eljárással létesülne, a legkevesebb kockázattal jár és a zavartalan lebonyolítás biztosítva van- A munkálatokat február végén akarják megkezdeni. A belső Erzsébetváros újjáépítésé MiDől lehelne felépíteni a Madách Imre mai — Az iparosság elgondolása szerini az újjáépítés az inségahcíó hereiéhen oldható meg Az Erzsébet sugárút, illetve legújabb elnevezése szerint Madách Imre út az utóbbi időben nem szerepel a napirenden, csupán a munkaalkalmat váró iparosság foglalkozik még mindig e nagyszabású építkezés és városrendezés megvalósulásának lehetőségével. Most érdekes beadványt intézett az egyik ipari érdekeltség a polgármesterhez a belső Erzsébetváros újjáépítése clot pában. Lehet, hogy a beadványban foglaltak túl optimisztikusan ítélik meg a helyzetet, lehet, hogy hozzá nem értő szemmel tekintik ezt a nagy kérdést, de mindenesetre jellemző, hogy a közvélemény maga termel ötleteket és mindenképpen arra, törekszik, hopp valamiképpen a megválósulás- hoz segítse ezt a nagyszabású tervet, melytől a főváros népe nagy fellendülést és minden irányban javulást vár. Tar Béla bizottsági tag vezetésével adta át egy iparosküldöttség a polgármesternek a szóban forgó beadványt, amely a Madách Imre út és a belső Erzsébetváros kérdésének megoldását kísérli meg. Ez a beadvány rámutat arra, bogy a belső Erzsébet- város túlzsúfoltsága és az épületek elhanyagolt volta egyrészt közegészségügyi és közbiztonsági szempontokból, másrészt esztétikai szempontból is kárhoztatandó. Ennélfogva elsőrendű közérdek, hogy mindez a legrövidebb Időn belül megszüntettessék. Szembeszáll a beadvány azokkal az állításokkal melyek szerint, Budapesten lakáslúlprodukció van. Xnies pénz, a lakások ezért túlzsúfoltak és számtalan eset van, amikor két, három család lakik egy szűk lakásban. A belső Erzsébetváros területén czidőszerint 560 épület vari 10.780 lakással, melyekből A000 lakás szoba-konyhán. A lakók száma 62.000, melyekből a szoba-konyhás lakásokra 23.000 lélek esik, egy szoba-konyhás lakásban átlag hat személy lakik. í uHai'f * t6rUlet mindesetre kevesebb lakas létesülne es az onnan kiszorulók a főváros más helyén bérelnének új, lakásokat. Azt javasolja a beadvány, hogy " az épíkezést a főváros inségakcióinak költségvetési terhére vezessék át. A főváros nyomor-enyhítő akciói évente 10 millió pengőbe kerülnek, mely összeg* improduktív és soha vissza nem térül. Ha az építkezés megindulna, nagymértékben lehetne enyhíteni a munkanélküliséget, úgyhogy a fővárosnak nem kellene 10 milliót inség- enyhítésre fordítania, mert"csupán a magukkal tehetetleneket kellene segélyezni, mely célra 3 millió pengő is elégséges. Ilyenformán 7 milliót fordíthatnánk a belső Erzsébetváros újjépítésének céljára, kölcsönök útján. A főváros így idővel vissza is kapná a kihelyezett összegeket. Az építtetőket kötelezni lehetne, hogy a nyomor enyhítő akcióban nyilvántartott munkanélkülieket alkalmazzák az építkezéseknél. Azt követelik, hogy a főváros e kölcsönök folyó- . sítása által szerezzen beleszólást az építkezések le- j bonyolításába és kösse ki, hogy minél nagyobb számmal kell kisiparosokat foglalkoztatni. Az OTI és a j MABI tartaléktőkéit szintén igénybe kell venni az építkezések finanszírozására. Rámutat a beadvány arra is, hogy az állam és a főváros eddig csak a munkanélküli munkások nyomorának enyhítésén fáradozott, azonban figyelmen kívül hagyta a munkanélküli munkaadókat, akiknek tömege egyre szaporodik. Ezeknek a helyzetén kell elsősorban segíteni, mért a részükre létesítendői munkaalkalmak teremtésevei megoldódik a munkások gazdasági helyzete is. Nyolcszázalékos osztalékot fizet a Nemzeti Báni A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa legutóbbi ülése ben Pap Elek titkos tanácsos, a bank alelnöke, nu leg szavakkal üdvözölte dr. Imrédy Bélát, a ban új elnökét abból az alkalomból, hogy elsőízben ve zeti a főtanács ülésezését. Dr. Imrédy Béla meg hat ottan köszönte meg az üdvözlést. Megemlékezel dir. Popovics Sándornak, a bank visszavonult élne kének maradandó értékű munkásságáról és neme egyéniségéről s a főtanács támogatását kérte fe adatai teljesítéséhez. Ezután a főtanács dr. Schöbe Béla vezérigazgató előtérj észtébe alapján jóví hagyta a bank mérlegét, valamint nyereség- í veszteség-szám]á;ját, amelyek szerint az 1934& ó\ tiszta jövedelem 3,397 943 pengő. A főtanács' cihát* rozta, hogy . az. elért üzleti eredményből 8 százaléké osztalék kifizetését fogja a február 4-én tar Inná közgyűlésnek javaslatba hozni. aQ* A Kereskedelmi Bank kitűnő üzleteredménye A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága Weiss Fiilöp elnöklete alatt január 21-én ülést tartott, amelyben a napirend előtt Teleszky János dr. alelnök az igazgatóság nevében meleg szavakban emlékezett meg Weiss Fiilöp hertvenütödik születés-' napájáról és megragadta ezt az alkalmat is arra, hogy az igazgatóság háláját fejezze ki az elnöknek azért a sikerekben bővelkedő fáradhatatlan munkásságáért, amelyet egy emberöltőn át a bank szolgálatában és érdekében kifejtett. Weiss Fiilöp meghatottan. mondott köszönetét a meleg üdvözlésért s egyben bejelentette az igazgatóságnak azt az elhatározását, hogy korára való tekintettel a szorosan vett elnöki hatáskörén kívül eső eddig vállalt teendőkkel tovább nem kíván foglalkozni és elnöki minőségében csak a bank ügyeinek legfelsőbb irányítását és ellenőrzését vállalhatja. Az igazgatóság Weiss Fiilöp elnök ezen elhatározását — méltányolva bár a felhozott indokokat — a legnagyobb sajnálattal vette tudomásul, de egyúttal megnyug-vással vette tudomásul azt is, hogy az elnök a legfelsőbb irányítás teendőit továbbra is vállalja. Az igazgatóság a bank ügyeinek vitelével, az adott helyzethez képest kiterjesztett munkakörrel, továbbra is megbízta Stein Emil dr. vezérigazgatót, aki az ügyvezetést az ügyvezető igazg*atókkal együtt fogja gyakorolni. Az igazgatóság ezek után megállapította, hogy az 1934. üzletév 3,284.589.96 pengő tiszta nyereséggel zárult, az előző évi 3,357.162.49 pengővel szemben. A nyereségáthozattal együtt a nyereség 4,640.634.15 pengő, míg az 1933. üzletévben 4,686.746.94 pengő volt. Elhatározta egyben az igazg*atóság, hogy a február 5-én délután fél öt órakor megtartandó 93. rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1934. évi osztalék kifizetésére, ugyanúgy, mint tavaly, 1,500.000 pengő, vagyis részvényenként 3 pengő for- díttassék, továbbá, hogy a rendes tartalékalap 1,000.000 pengővel, az intézeti épületek értékcsökkenési alapja 200.000 pengővel, az alkalmazottak jóléti intézményei pedig 60.000 pengővel javadalmaztassa- nak, míg az 1935. üzletévre 1,319.136.05 pengő nyereség vitessék át. Kinevezések a Kereskedelmi Bankban. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága Borovi András, Dútpiel Ernő, Howlett Károly és Kempfer Jenő cégvezetőket aligazgatókká, dr. Gully a Lászlót, Madary Ferencet, Meszéna Ferencet, báró Rosner , Ei'vint és Vadász Árpádot cégjegyzőkké és báró Hazai Miklóst és dr. Kubinyi Ernőt titkárokká nevezte ki. Ankét a városházán az átalakítási adókedvezmények sérelmei ügyében. A pénzügyminiszter legutóbbi rendelete, amely az épületek átalakításával kapcsolatban engedélyezhető adókedvezmények és az átalakításhoz szükséges hitelek ügyében intézkedett, nagy elégedetlenséget váltott ki az érdekeltségek körében. Nemcsak a háztulajdonosok sérelmezik a rendelet szigorúságát, hanem az építőiparosok és a többi érdekeltek is, mert szerintük a szigorú feltételek majdnem lehetetlenné teszik a ta- tarozási és átalakítási hitelek igénybevételét, teljesen megakadályozzák c<rz építkezések lebonyolításéit. Az érdekeltségek panasszal fordultak ebben az ügyben a fővároshoz és a város vezetőségének közbelépését kérték. A kérelemnek a polgármester helyt adqtt és most értekezlet lesz a városházán, Felkai Ferenc tanácsnok, a közgazdasági ügyosztály vezetőjének elnöklésével. Az értekezlet határozata alapján' a főváros felterjesztéssel fordul a pénzügyminiszterhez a sérelmezett rendeletek megváltoztatásáért. A főváros magasabb képesítéshez kívánja köttetni a vízvezeték- és központi fűtésszerelési ipart. A főváros legutóbb felterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszterhez és olyan értelmű intézkedést kért, amely a gáz és a villanyszerelési ipar gyakorláséit az eddiginél magasabb képesítéshez köti. Most hasonló felterjesztés ment a kereskedelmi miniszterhez a vízvezeték- és a központi fűtésszerelési iparok magasabb képesítése érdekében. A főváros azt kéri, hogy legalább is ipariskolai végzettséghez kössék ezeknek a szerelőiparoknak a gyakorlását. FREUD FRIGYES Budapest, VI, Teréz körűt 19 Telefon t 112—91 Mindennemű csavarok, vas-, acél- és sárgarézből wühw. és milliméter menettel raktáron MunKaHöperyeKet, ruháKat, valamint ilyennemfi sportKabatoKat. tennisz-nadrágoKat mértéK után Dani Károly Telefon : 85-9-91. Eegolcsóbb naptárak Balajti JenőMdOÍOS, légszesz-, vízvezeték-, csatornázás- és egészségügyi vállalata Budapest, II., Ostrom ucea 8. Telelőn: 50-7-09 SOOR $. SÁNDOR ts TÁRSA Elektrotechnikai vállalat es vastömegáru üzem Budapest, VI., Rózsa ucca 51-53. sz. Idei oh : 23-2-74
