Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-27 / 48. szám

Budapest, 1935 november 27. Független Budapest 5 ■a Széljegyzeten a I uh béri (ti szabályrendelet tervezetéhez Irtó: Dr VÄIYI LAJOS főv. Dlz. m Azt. hogy a korszerű lakbér­leti szabályrendelet megalkotása sürgős — már régen elkésett — mi ügyvédek, a bérleti jogvi­szony gyakorlati szakemberei érezzük legjobban. Mi méltányol­juk tehát elsősorban a polgár- mester úrnak azt a törekvését, hogy az újabb akadályok, ideák, követelések és indítványok félre, tolásával, a további vita terüle­tének minél szűkebb elhatárolá­sával — a tervezetből mielőbb élő jog legyen. A felelősség azonban a miénk, Dr. Vályi Lajos akik a vita kerete és a székes- főváros életviszonyaiban, nyilván hosszú időre, döntő súllyal érvényesülő szabályrendelet meg­állapítása tárgyában dönteni leszünk kötelesek. A polgármester úr előterjesztését a törvényható­sági bizottságnak ma még hitelesen csak azok a tag­jai ismerik, akik egyben a törvényhatóság- közjóté­konysági és szociálpolitikai szakbizottságának a tag­jai is. De úgy turjuk, hogy a polgármester úr a. fen­tebb kifejtett tiszteletreméltó okból a bérbeadó- és bérlőtársak jogviszonyaira (10. §), a felvonóra (27. §), valamint a ház felügyeletére (57—64. §) kívánja a vitát kor­látozni. Bár éles, legtöbbször helyénvaló kiigazításaival ő maga végigkíséri a tervezet csaknem minden sza­kaszát. Szerintem a törvényhatósági bizottság minden tagjának elvitathatatlan kötelessége, hogy rámutasson azokra a hibákra, hézagaikra, hiányokra, amelyek legjobb meggyőződése szerint jogbizonytalanságra, kárra, perre és elége­detlenségre vezethetnek. A kérdésnek ez a megítélése kötelez, hogy az alábbiakban nagyon röviden megkíséreljem ráterelni a, figyelmet néhány olyan megfontolásra, amelyet az általában kitűnő tervezettel szemben még mindig szükségesnek tartok. Nem foglalom itt a helyet azzal, hogy sorba rá­mutassak a polgármesteri javítások után még mindig fennmaradó szabatossági hiányokra (pl. 1. §. 4. bek., 5. §. stb.) s csak általában utalok arra is, hogy át kell revideálni a javaslatot a jogi fogal­mak egységes használata szempontjából is. így az egyes esetekben használt »lakók« kifejezés helyett jobb lesz következetesen »bérlők«, »háztulaj­donos« helyett »bérbadó« kifejezést alkalmazni. A házhaszonbérbeadó fogalmat a »főbérlő« fogalom­meghatározás elejtésével egyetlen egyszer használja a tervezet, még az e fogalmat determináló, egyéb­ként is rosszul fogalmazott 5. §-ban és másutt, se használja. Szükségtelenül konstruálja át a 6. §. má­sodik bekezdését az albérlet magánjogi alapfogalmát akkor, amikor a cél enélkiil is elérhető a következő fogalmazással: »Azokra a jogviszonyodéra, amelyek a bérbeeadó saját lakása részeinek, vagy közvetlen rendelkezése alatt különálló bútorozott szobának a bérbeadása folytán következnek, az albérleti jog­viszonyra vonatkozó szabályok az irányadók.« E részletproblémáktól ezúttal el vonatkozva, fog­lalkozom néhány elvi kérdéssel. Írásbeli oláh Helyes a tervezetnek az az intenciója, amely a rendestől eltérő megállapodást írásbeli alakhoz köti (.2. §.) E § taxációját ki kellene még terjeszteni, az üzlet céljára szolgáló bérlemény egy része albérbe- adásának engedélyezésére, valamint az 5. §-ban em­lített főbérleti, ha tetszik házhaszonbérbeadói meg­állapodásra. S általában mindenütt, ahol a szabály­zat az előzetes hozzájáruláshoz, beleegyezéshez, kifo­gásoláshoz, megtagadáshoz, megintéshez stb. jogkö­vetkezményt fűz (pl. 6, 14, 15, 19, 22, 23, 31, 33, 39, 62. §§-ok stb.) nagyobb bonyodalmak és költségek elke­rülése céljából az írásbeli alakot meg kellene kí­vánni. Bérbeodótórsah, bérlőtársán Nyílt kérdés, amelyben sem a miniszteri sem a polgármesteri javaslat nem kielégítő. Ezek helyett a követező konstrukciót látnám megfontolandónak: 1. Fennálló bérleti jogviszonyból eredő jogok és kö­telezettségek úgy a bérbeadó, mint a bérlőtársakra egyetemlegesek. 2. Bérleti .jogviszony létesítéséhez a bérbeadótársak tulajdoni arány szerinti és a bérlő­társak egyszerű többsége szükséges. 3. A bérleti jog­viszony megszüntetésére úgy a bérbeadó, mint a bérlőtársaság köteles közös meghatalmazottat ne­vezni. Ez esetben a bérleti viszony megszüntetésére (felmondásra és annak elfogadására) kötelező jog­nyilatkozatot egyedül és kizárólag e közös meghatal­mazott tehet. ÍRÓGÉP SOKSZOROSÍTÁS vörösvAry Budapest, IV., Múzeum körűt 13. Telefon: 87-7-37 IHa, a közös meghatalmazott megnevezése nem történik meg, a társasággal bérleti viszonyban álló ellenérdekű fél jogosítva van a bérlet megszünteté­séhez szükséges jognyilatkozatot bármelyik társhoz joghatályosan intézni. 4. Ha a bérbeadó, vagy bérlőtársak a bérleti jogviszonyból eredő jogok gyakorlására közös meg­hatalmazottat neveztek és ezt a velük bérleti jog­viszonyban álló ellenérdekű féllel írásban közöltek, e közös meghatalmazott a bérleti jogviszonyból eredő jogokat meghatalmazás visszavonásának írás­beli közléséig kizárólagos joggal és kötelezettséggel gyakorolja. 5. A bérbeadó társak közös meghatal­mazottja jogosult a bér átvételére, vagy a bér át­vételére jogosított személy kijelölésére. A bérlő a bért a közös meghatalmazott, vagy az általa bér­felvételre feljogosított személy kezéhez, mindegyik bérbeadótárssal szemben joghatályosan fizetheti. Közös megbízott kijelölésének hiányában a bérlő jogosított a bért saját választása szerint vagy a bérbeadók terhére bírói letétbe helyezni, vagy a 17. § (4)-ben foglalt szabályra tekintet nélkül a bér- beadótársakkal szentben a, házfelügyelő kezéhez ki­fizetni. Az írásbeli Közlés módja és balálua Aggályos a 11. § ama rendelkezése, mely a köz­lés megtörténtének tényét tanubizonyításra hagyja fenn. Az egész kérdést bátrabban, mélyebbrefogva reformálnám. A szabályrendelet által előírt minden írásbeli közlés hatályát kizárólag az ellenérdekű fél helyes címére határidőben történt ajánlatot postai feladá­sához kötném. Az ilyen módon történt közlés hatá­lyát nem érintené, ha a kézbesítés bármely a fel­adó hibáján kívül eső okokból nem történhetik meg. A felek ajánlott levélhez szoktatása a 30 fillé­res postaköltség ellenére is komoly szociális érdek, mert ha a közlés tényleg vitás maradhat, arány­talanul több kárt okoz. A kézbesítési batáridő szá­molgatása is fölösleges, ha a közlés joghatálya ma­gához a feladás tényéhez kapcsolódik, aminek a kon­zervatívizmuson kívül végtére is egyéb komoly akadálya nem lehet. A bérbeadónak és meghaíal- mazolljánah, a bérlöhneh nevél feltüntető tábla A 21. § kötelező és kihágási jogilag (65. §-a) is biztosított rendelkezéséhez még- annak a felvételét is szükségesnek tartanám, hogy a tábla tulajdon- közösség esetében feltétlenül tüntesse fel a bérbe­adók nevét és tulajdonosi illetőségi jarányát is. To­vábbá az 5. §-ban megbatározott jogviszony fenn­forgása estében a házhaszonbérbeadó (főbérlő) ada­tait is. A bérfizetés felfüggesztése és aranulagos leszállítása A 37. § a bérbeadó tatarozás!, helyreállítási mun­kálatai miatt is megadja a bérlőnek a bérfizetés kötelezettségének felfüggesztési és aránylag«® le­szállítási lehetőségét, úgy mint az átalakításolkpál és ráépítéseknél. Ez a szabály aggályos, sok mél­tánytalan komplikációra fog vezetni. A tatarozás és helyreállítás a bérbeadó természetes kötelezett­sége és a bérbeadó és bérlő közös érdeke. Ilyen szabályozás mellett a tatarozást a bér­beadók legkisebb mértékre fogják szorítani. Elegendő volna a bérfizetési korlátozásiokat az előre ki nem kötött átalakításokra és ráépítéseikre, vala­mint arra az esetre korlátozni, ha a tatarozás és helyreállítás a bérbeadó részéről kíméletlenül fölös­leges huzavonával teljesíttetik. Felmondás A szabályrendelet egyik legfontosabb része a fel­mondási jog helyes meghatározása. Minél egyszerűbb, áttekinthetőbb szabályozás volna a közérdek, hogy azon a jogtudatlan felek is biztosan eligazodhassanak. A rendes felmondásnál kár volna — az eddigi rendszer lehető fenntartásáért — túlságosan bonyolult jogi feltételeket szabni. Az »éves bérlet« és »havi bér­let« az évi »1500 P-nél több« és az »1500 P-nél keve­sebb« kategóriákkal teljesen meg lehetne oldani a rendes felmondást. Az évi bérlet a bérévnegyed első hónapjának tizenötöd'k napja déli 12 órájáig félévre mondható fel, ha az évi bér 1500 P-nél több, negyed­évre, ha kevesebb. Havi bérlet pedig mindenkor a lió első vagy 15 napjának déli 12 órájáig mondható fel, mindenkor 15 napra, rendes felmondás útján. A rendkívüli és rögtöni hatályú felmondásnak gyakorlati értéke csak akkor volna, ha a szabályzat­tal összhanzó gyors bírói oljlárás állna rendelkezésre. Hogy a rendkívüli és rögtöni felmondást az ellenér­dekű félnek (hogy és meddig kell elfogadni, egyálta­lában nines rendelkezés. Az ilyen felmondást az ellen­érdekű fél rendszerint nem fogja elfogadni. Hónapo­| kon át fog folyni a per és kilakoltatási eljárás. E ba- I jón csak a vonatkozó perrendi szabályok törvényes módosítása segíthetne. Ámde nem mondhatjuk ezt el arra a rengeteg bajt és kárt okozó esetre, amikor a bérlő a felmondást sza­bályszerűen elfogadja, de a kiköltözés pillanatában tagadja meg a kiürítést. A bérbeadó jóhiszeműen másnak adta bérbe a bérleményt, a bérlő kétségtele­nül jogtalan magatartása most a bérbeadót és új bér­lőt hibájukon kívül a legnagyobb bajba, kényelmet­lenségbe és kárba dönti. A bérleti jogviszonyban vau­nak ennek jogi ellenszerei, bírói felmondás útján való felmondás, végrehajtás előzetes megkérése, de ezekre a módozatokra a laikus közönség ritkán gondol, azok­hoz ritkán ért. S annyival rosszabb ez az, eset a házfelügyelő szolgálati jogviszonyában, hogy ott még az említett jogi fogantyúk is hiányoznak nem bérleti, hanem — szolgálati jogviszonyról lévén szó. Ezt a mindennapos égető problémát a tervezetnek nem szabad kikerülnie. A megoldás nem lehetetlen. A 41. § (2) és a 44. § (2) analóg ájára a bérbeadó ma­gánjogi és büntetőjogi felelősségének aláhúzása mel­lett ezékben az esetekben is meg lehetne adni a bérbe­adónak a kilakoltatáshoz a rendőri segédletet. A bérbeadónak ez esetben természetesen írásban, a teljes bizonyító erejű okiratba foglalt felmondást elfogadó nyilatkozat csatolása mellett kellene a m. kir. Államrendőrség intézkedését kérnie. A kilépő bérlő vagy házfelügyelő itt vázolt rossz­hiszemű eljárása teljesen azonos helyzetet teremt az idézett fokban meghatározottakkal és a bérbeadó a belépő bérlő és a belépő házfelügyelő szociális és jogi megvédése elől sem lehet elzárkózni. Viszont azonban a 65. § kihágási és a magánjogi kártérítés konzekvenciáin túl súlyos büntető követ­kezményeket hárítana ez a megoldás a bérlőre, mert a felmondást elfogadó nyilatkozat meghamisítása ese­tén — ami nélkül pedig jogtalan kilakoltatás alig volna elképzelhető — az okirathamisitás súlyos bün­tetőjogi következménye hárulna a visszaélést elkövető bérbeadóra. A házfelügyelői jogviszonyban is ismeri a ter­vezet a rendes és rendkívüli felmondáson kívül a rögtöni felmondást is- anélkül, hogy annak tartal­mát akár csak az 51. §-ra való utalással is meg­határozná. Holott ez indokolt volna. A segédházfelügyelő jogviszonyát szabályozó 64. § körében is szabályozni kellene a rendes, rendkí­vüli és rögtöni hatályú felmondást. A felmondás el­fogadása esetén a kilakoltatás kikényszerítésére ugyanazt a lehetőséget kell megadni a házfelügye­lőnek is, mint azonos esetben a bérbeadó részére javasoltam. Nem hell félni a reformmunháfól Kiragadva indokolás nélkül vetettem fel néhány problémát. A részletekbe mélyedve még nagyon sok mondanivalóin lett volna, több mint amit e keret elbírhatna. Csak azt a fel­fogásomat akartam igazolni, hogy számos kérdés érdemel még ma is megfontolást. Nem kell tőle félni. Gyorsan is lehet jó és alapos munkát végezni. A refoirmszellem bátorságával keresztülvitt. néhány alapos és tényleges racionalizálást képviselő he­lyesbítés megér néhány napi vitát, néhány heti — ámbár nem is szükséges halasztást, amin a fő­város közönségének a nyugalma már nem fog múlni. Alexy György oki gépészmérnök, villamossági és műszaki vállalata Budapest, V., Fáik Miksa ueca 26-28 Telefon : 20-9-92 ACKER EMIL OKLEVELES MÉRNÖK Budapest, V., Kossuth Lajos tér 16 TELEFON: 29-0-95 NAGY LAJOS okleveles mérnök, építési vállalata Budapest,VII., Jósika ucca 15 Telefon: 45-3-28 Macskásy Árpád oki. gépészmérnök, műszaki vállalata, tervez, szerel és szállít vízvezeiék, csatornázást és gázberendezéseket, szivattyú-telepeket, mindennemű központi fűtést, kazánházi- és szellőzőberendezéseket. Budapest, VI., Dessewffy ucca 5 — Telefon : 27-6-70 Székely Károly oki. mérnök, építési vállalkozó Budapest, XI., Budafoki út 41/B Telefon : 59-6-73 KOVÁCS A. ÖDÖN GÉPÉSZMÉRNÖK Budapest, VIII., Bezcrédy ucca 8 Telefouszám : 38-2-93, 40-8-78 Közp. fűlés-, vízvezeték-, csalornaíelszerelési vállalata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom