Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-23 / 43. szám
Budapest, 1935 október 23. Független Budapest 5 Nem kell a fővárosnak a sashalmi nyomortelep Pest vármegye Budapesthez akarja csatoltatni a telepet, ahol a lakosságnak csak 10 százaléka keresőképes Sashalom községnek, de Pest vármegyének is nagy gondot okoz annak az állami lakótelepnek a fentartása, amely Sashalom területén, a főváros határával szomszédosán terül el. A vármegye a közelmúltban elhatározta, hogy megszabadul ettől a nyomorteleptől még területi áldozatok árán is és olyértelmű határozatot hozott, hogy a területet Budapesthez csatoltatja. A vármegye határozata kimutatja, hogy a sashalmi állami lakótelepen jelenleg 670 család lakik, 3050 lélekszámúm!. A lakók közül mintegy 110 egyén beteg és keresetképtelen agg. Munkája mitidössze 201 családfőnek van. Azt is hangsúlyozza a határozat. hogy az állami lakótelep lakói valamennyien Budapest területéről telepedtek oda, de illetőségük nem állapítható meg, a főváros ivedig egyiküket sem ismeri el a maga kötelékébe tartozónak. A lakótelep lakói közül 60 százaléknak nincs ruházata, teljesen le van rongyo- lódva. Jelenleg csupán 100 gyermek kap államköltségen ebédet, a többiek és az összes családtagok rendszerint kéregetésből, lopásból, vagy nagyritkán adódó alkalmi munkából tengődnek. A lakótelep területe 59 kát. hold. A legnagyobb lakás területe 16 négyzetméter, de I riilet nincs ellátva közművekkel, az épületek teljesen leromlott állapotban vannak és ezek helyreállítása, a közművek berendezése hatalmas összeget igényelne. Különben is városfejlesztési szempontból nem kívánatos Budapestnek ebbe az irányba való fejlődése. Éppen emiatt nem vezették oda a közműveket. Elismeri a főváros, hogy ezeknek a nyomorgó családoknak az ellátása úgy az állami, mint a megyei és községi háztartásoknak nagy megterhelést jelent, ezzel szemben azonban meg kell állapítani, hogy a főváros központilag irányított inségenyhítő tevékenységével az állandó helyben lakással bíró ínségesek intézményes támogatásából anyagi erejének megfeszítésével oly nagymértékben veszi ki a részét, hogy ma már a helybeli lakosoknak juttatott támogatás mérvének leszállítása nélkül a területén kívül letelepülő munkanélküliek segélyezésére nem vállalkozhat. A fővárosnak semmi része nem volt abban, hogy ezeket a családokat erre a telepre költöztették, tehát a főváros vezetőségét semmi felelősség nem terheli abban, hogy Budapest határán kívül ma nagy problémát okoz az idetelepedett 3700 ínséges ellátása. Mindezeket összefoglalva, a főváros felterjesz1 kiló ANTONIA EGYEDARUSITÓ tésben fogja közölni a belügyminiszterrel, hogy a szóbanforgó terület átcsatolását sem szociális, sem városrendezési szempontokból nem tartja kívánar tosnak. November elején dönt a főváros a Schmidt Miksa-hagyaték dolgában Pontos kalkulációk után terjeszti javaslatát a közgyűlés elé a főváros vezetősége Schmidt Miksa örökségének elfogadása felett november elején határoz végleg a főváros. Megemlékeztünk már azokról a nehézségekről és anyagi ter- liekről, melyek még mindig fennállanak e hagyatékkal szemben. A főváros minden mellékkörülményt gondosan mérlegel, mielőtt e hagyaték elfogadásáról végleg határozna. E héten a főváros közművelődési ügyosztályában Némethy Károly tanácsnok elnöklésével széleskörű ankét volt, melyen résztvett több ügyosztály vezető tanácsnoka is, továbbá különböző szakhivatalok vezetői, mérnökök, referensek és mindazok, akiknek véleményét a Schmidt-kagyaték dolgában kikérték Az értekezleten elhatározták, hogy az összes érdekelt hivatalok és intézmények két héten belül megteszik észrevételeiket, meg javaslataikat, pontos adatokkal közölni fogják, hogy a kastély átvétele esetén a fővárosnak milyen terhekkel, beruhá- házási és fenntartási kötelezettségekkel kell számolnia. Az adóhivatal pontosan kiszámítja a már fennálló és az átvétel esetén kivetendő adóterheket, a mérnöki ügyosztály a szükséges tatarozásokat, fenntartási és átalakítási kiadásokat, a kertészeti hivatal a hatalmas park rendezési költségeiről fog számot adni, az útépítési ügyosztály az esetleg szükséges új utak és egyéb közművek létesítését vizsgálja meg, ezenkívül befolyik a tárgyalásokba a közegészség- I ügyi, a városgazdasági és a városrendezési ügyosz- ! tály is. A múzeumok igazgatósága a műkincsekről j és a kastély múzeumi célokra történő felhasználásá- i nak lehetőségéről fog véleményt mondani. Ezek az j adatok két héten belül befutnak az ügyosztályhoz, úgyhogy november első felében már az illetékes szak- zottságok és a közgyűlés elé terjesztheti a főváros vezetősége a Schmidt-féle hagyaték elfogadására vonatkozó javaslatát, • pontosan tájékoztatva a közgyűlést arról, hogy a több milliót érő vagyon milyen kötelezettségeket róna a fővárosra. A fővárosnak számolnia kell a mellőzött rokonok , örökösödési igényével is. Mint ismeretes, Schmidt i Miksa közeli hozzátartozói úgy Bécshen, mint Budapesten perrel támadták meg a végrendeletet. A budapesti hagyatékkal szemben Schmidt Károly Leó, az elhunyt fivére, tekintélyes követelésekkel lépett fel. Magának követeli a Kiscelli úti kastély berendezését és a Pálos-rendnek hagyományozott Mányoki úti kastélyt is. A főváros a tisztiügyészség útján már képviseltette is magát a törvényszék előtt megindult ! hagyatéki perben. ÍOO holdas park a Krausz Mayer-telkek helyén Szendy polgármester újabb hatalmas parkozással írja be nevét a főváros fejlődéstörténetébe vannak 8 négyzetméteres lakások is, amelyekben 8—10 személy lakik. Megállapítja a vármegye határozata, hogy a lakószobák túlzsúfoltsága miatt a telep a közegészségügyre veszélyes és egy esetleges járvány beláthatatlan következményekkel járhat. A telep lakóiról sem a vármegye, se Sashalom község nem tud gondoskodni, ezért azt ajánlják, hogy vagy a főváros helyezze el a meglévő szociális intézményekben ezeket a lakókat, vagy vegye át a telepet és csatolja saját területéhez s ilymódon gondoskodjék ezeknek a családoknak a fentartásáról. Ezt a határozatot a vármegye azzal indokolta, hogy ezek a. szerencsétlen emberek majdnem kivétel nélkül Budapestről telepedtek oda s valahogy törődni kellene sorsukkal, mert ma az a helyzet, hogy mindenki elhagyja őket, senkisem akar róluk gondoskodni. A vármegye ezt a határozatot felterjesztésében közölte a belügyminiszterrel, aki a napokban leiratot intézett a főváros közönségéhez és állásfoglalását kérte a terület átcsatolása, illetve a lakótelep szegényeiről való gondoskodás ügyében. A miniszter leirata alapján a főváros megvizsgálta az ügyet és megállapította, hogy az állami lakótelep a háború alatt fogolytábor volt. Később, a lakásínség idején engedték át a ba- rakokat szükséglakások céljaira. A telepen 40 épület áll, 789 lakással. A 789 főbérlőhöz még 200 albérlő család csatlakozik és a főváros meg is állapította, hogy ezek túlnyomó vésze munkanélküli, csupán 10 százalékának van rendes keresete. Elismeri a főváros, hogy a lakótelepre a belügyminisztérium lakásügyi biztosa legnagyobbrészt Budapesten kilakoltatott családokat költöztetett, ilymódon tehát ezek a lakók nagyrészt a fővárosból kivándorolt munkanélküliek, vagy pedig olyanok, akik vidékről költöztek a fővárosba, de itt munkához nem jutva, rövid idő múlva a sashalmi lakótelepre kényszerültek. Ami a terület átvételét illeti, a főváros arra nem reflektál és semmi körülmények között se találja kívánatosnak e területnek Budapesthez csatolását. Először is a főváros határa válnék szabálytalanná e terület átcsatolásával, ami vámtechnikai szempontból nem lenne előnyös, de azonkívül a teKOVÁCS ISTVÁN festő és mázoló BUDAPEST, IX., VIOLA UCCA 18 Telefon: 39-2-18 TRAUB ÖDH|^lllllilllllllll>l,l>llllll,llllllllllllllll|i SZIGETELŐ VÁLLALATA | BUDAPEST, X., REZSŐ TÉR 3 | Telefon : 41-1-65 = SZILÁGYI ELEK «SÍK Oyártja az összes ipari, valamint hentes-, mészáros-és béliparban használatos késeket, viszonteladók részére Budapest,VIH., Gólya ucca 41. Telelőn: 34-8-93 Az angyalföldi Krausz Mayer-telkek körül az utóbbi években sok bonyodalom támadt. Emlékezetes még az a hosszú pereskedés, amelyet a főváros Pa- lágyi Lajosnéval folytatott, hogy a vele fennálló bérleti szerződést megszüntethesse. Ez a per a főváros győzelmével végződött és Palágyinét végre kitették a bérletből. Ez még a nyár elején történt. Azóta a hatalmas, több mint 100 holdas terület, parlagon hever. A főváros vezetősége most elhatározta, hogy ezt az értékes terülletet .a városfejlődés szolgálatába állítja. A múlt héten Szendy Károly polgármester és Lamotte Károly alpolgármester vezetésével az egész tanácsnoki kar kivonult a Krausz May er-telkekre és ott a helyszínen elhatározták a hatalmas komplexum parkozását és rendezését. Király Kálmán és Kempelen Ágoston tanácsnokok hajtják végre ezt a nagy feladatot. Már a városfejlesztési bizottság kimondta, hogy, a Városliget folytatásaként, Angyalföldnek ezt a részét egész a Dunáig parkozni kell, hogy ezáltal a város körül. hatalmas parksáv létesül| jön, amely mintegy egészségügyi védőövezet lenne. Ennek a nagyszabású elgondolásnak a megvalósítása 1 felé a Krausz Mayer-féle telkek parkozása az első nagyjelentőségű lépés. A nagy rendezési munkát több évre felosztva hajtják végre, miután a rendezés anyagi szempontból nem megvetendő áldozatokat kíván. A rendezés költségei azonban megtérülnek azáltal, hogy a terület egyes részeit parcellázzák és beépítési célokra értékesítik. A kilátásba helyezett és hamarosan meginduló parkosítás nyomán ugyanis ezek a telkek a városligeti villanegyed telkeivel egyenértékűek lesznek és az építtetők kétségtelenül hamar elkapkodják. A főváros mindenesetre sokkal hasznosabb célt j szolgál ezzel a nagyszabású városrendezéssel, mintha a Krausz Mayer-telkeket továbbra is mezőgazdasági célokra adta volna bérbe. A bérletből alig néhány- ezer pengő jövedelme volt a fővárosnak, az is inkább csak papíron, mert a bér nem folyt be, A Krausz Mayer-telkek rendezése egyik pontja annak a nagyszabású alkotó munkaprogramnak, melyet Szendy Károly polgármester tűzött ki maga elé gyors megvalósításra és amelynek egész Budapest nemcsak a jelenben, hanem a jövő generáció fejlődésében is nagy hasznát fogja látni.
