Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-23 / 4. szám

Budapest, 1935 január 23. Független Budapest Gyorsabbon jár az njjő- épílelí földalatti vasút Az elmúlt héten mutatta be a BESzKRT vezető­sége a sajtó képviselőkiiaik az újjáalakított földalatti villamos kicserélt motorjait és berendezését. Har­minckilenc esztendős a földalatti, annakidején világ- szenzáció volt, azóta azonban megöregedett és — mint Tóbiás Károly igazgató elmondta, kitűnő ismer­tetésében — alaposan rászorult a Voronoff-injekcióra. Ez most megtörtént. A földalatti villamos újból mo­dern lett, gyors és kényelmes, menetideje mintegy harminc százalékkal rövidebb, úgyhogy szinte ideális közlekedési eszköz lenne, ha — kiterjesztenék, meg­hosszabbítanák. A mülénium -előtt még lehetett vég­cél a Városliget a.-z egyik oldalon- és a Gizella-tér a másikon, ma már azonban Budapest is és most a modern földalatti is túl van ezen. Reméljük, -hogy a kocsik motorjának kicserélésével nem fejeződött be á földalatti villamos új-életre való keltésének mun­kája és hamarosan elkövetkezik az igazi reneszánsza, mely méltó lesz a világvárossá lendült Budapesthez és annak egyik büszkeségéhez, a BESzKRT-hoz;. — Nyugdíjazások és személyi ügyek a HÉV-nél. A Független Budapest legutóbbi szá­mában a fenti cím alatt ismertettük azokat az értesüléseinket, amelyek keresztény szocialista körökből származtak, olyan forrásból, amely eddig minden esetben megbízhatónak és jól- értesültnek bizonyult. Most egy kis baj tör­tént hírforrásunkkal, ezúttal tévedett, különö­sen információjának abban a részében, amely a készülő nyugdíjazásokról szól. Mi, teljes jó­hiszeműséggel, átvettük a személyi változások­ról szóló hírt, utólag azonban megállapítjuk, hogy az teljesen téves. Nyugdíjba küldtünk olyanokat, akiket nem is lehet, fiatal igazga­tókat és rokkantakat, akiknek távozásáról, mint meggyőződtünk, szó sincsen. Éppen ezért szükségesnek látjuk, hogy multheti tévedésün­ket korrigálva, kijelentsük, hogy a HÉV-ve 1 kapcsolatban közölt fenti cikkünk személyi része téves és — legnagyobb örömünkre helyt nem álló. — Schoen Arnold előadása Óbuda mű vésze ttörté- nelmi emlékeiről. A III. kerületi Keresztény Társas­körben dr. Schoen Arnold műtörténész előadást tar­tott Óbuda történetéről, különös tekintettel a város­rész barokk emlékeire. A barokk-kor emlékei a gróf Zichy-csalad nevéhez fűződnek, Óbudai kegyuraiéhoz, kik páratlan bőkezűséggel építtették a maguk költsé­gén az óbudai plébániatemplomot, a trinitárius- temp­lomot és kolostort, —• ez utóbbi a mai Schmidt- kastély -— több szobrművet és a főváros egyik leg­szebb kései barokk műemlékét, a Fő téren, a dohány- raktár udvarán álló kastélyt. A Zichyek nevéhez fű­ződik Óbuda benépesítése a törökök kiűzése után, amikor is gróf Zichy Péter Württemberg! eredetű te­lepes kkel népesítette be a várost. A törökök telje­sen ki pusztították a magyar lakosságot, házaikat — valószínűleg robbantással — a földdel egyenlővé tet­ték, mert Óbuda jó részén — az egykorú metszetek tanúsága szerint — katonai gyakorlóteret létesítettek. Óbuda várostörténete szempontjából nagy jelentősége van dr. Schoen Arnold kutatásainak, mert számos oly adattal gazdagította művészettörténeti irodalmunkat, melyek talán a feledés homályába borultak s elkal­lódtak volna. — Előadás a légvédelemről. Petróczy István ezre­des hétfőn délután a Keresztény Községi Párt köz­pontjában előadást tartott a légvédelemről. Előadá­sában a külföld haladását ismertette a polgárság vé­delme terén légi támadásokkal szemben, valamint ha­zánk elmaradottságát ezen a téren. Szóvátette azt az emlékiratot, amelyet ez év júniusában a fővároshoz nyújtott be és amelynek hatása alatt Sipőcz Jenő fő­polgármester Lantos Zoltán vegyészmérnököt két hó­napi tanulmányútra küldte Amerikáiba, Német­országba és Franciaországba. A tanulmányt szomba­ton adták át Szendy Károly polgármesternek, aki azt nagy megértéssel fogadta. Ebben Petróczy ajánlja a lakosság légvédelmi gyors kioktatását, a pincéknek megvizsgálását, lajstromozását és olcsó felszerelését gáztámadás ellen. A padlásokról az éghető lom eltávo­lítását, a budai várpincéknek további kibővítését tartja szükségesnek. — Buda az indiai fejedelmek nyári üdülőhelye. (írta: Széli Sándor dr., v. konzulátusi titkár.) A Városkultúra« hasábjain megjelent cikkét kiilün- lenyomatban is kiadta a szerző, rámutatva arra a kapcsolatra, amelyet ki kellene építeni, hogy az in­diai fejedelmek a rokonszármazású magyar népet és országot minél gyakrabban keressék fel. Ötleteket és prepozíciókat lesz a szerző arra, miként lehetne ezt a eélt elősegíteni és többel7 közt azt is kívánja, hogy nevezzük el Budapestet Budái-nak, minthogy ez a név Indiában ismert és nem téveszthető össze Buka­rest tel. (Itt meg kell említenünk, hogy sokkal he­lyesebb lenne, ha Pest-re rövidítenénk Budapestet, annál is inkább, mert a főváros nevének ezt a for­máját használják amúgvis mindenütt.) Az alapos és érdekes tanulmány elgondolásai megszívlelendők a fővé ros idef/enforf/almi érdekeinek szempontjából. Előfizetési felhívás Harmincadik évfolyamába lépett a Független Budapest, a leg­régibb városházi orgánum, amely most kezdi meg jubiláris esztendejét. Programja ezután is az, ami egy emberöltőn keresztül volt: a köz önzetlen szolgálata, a kisember védelme, Budapest nagyságáért, boldogsá­gáért és önkormányzati szabadságáért való lankadatlan küzdelem. Ez volt pro­gramunk a múltban, ez lesz a jövőben is. Amikor most friss erővel új munkába fogunk, arra kérjük olvasóinkat, tartsák meg a Független Budapestet régi szeretetükben. Segítsenek bennünket cél­jaink elérésében, abban a szakadatlan, meg nem alkuvó munkában, amelyet a magyar fővárosért folytatunk. Január elsején új előfizetést nyitott a Független Budapest. Akik eddig is támo­gatták lapunkat, azoknak további hűségét és szeretetét kérjük. Akik pedig eddig nem tartoztak előfizetőink közé, erősítsék lapunkat a további küzdelemhez azzal, hogy előfizetnek a Független Buda­pestre. A Független Budapest ára: Egy évre 24.— pengő. Fél évre 12.— pengő. — Sipőcz főpolgármester ajándéka a Fővárosi Könyvtárnak. Sipőcz Jenő főpolgármester a polgár- mesteri székből történt távozása alkalmából 5i8 kö­tet könyvet ajándékozott a Fővárosi Könyvtárnak. Közkönyvtárak mindenkor szívesen gyarapították | állományukat közületek és magánosok adományai- | val, de kétszeresen becses a Fővárosi Könyvtárnak í a főpolgármester ajándéka, ma, amikor a súlyos gaz- j dasági viszonyok egyre több akadályt gördítenek a j könyvanyag gyarapítása elé. — Települési politika, mint a pénzügypolitika előfeltétele. (Ruisz Rezső előadása) A Magyar Köz­I gazdasági Társaság legutóbb tartott felolvasóülésén ' Ruisz Rezső a budapesti környéki települések ká- I ros és hátrányos oldalait mutatta be, melyek kihat­nak a főváros egész háztartására. Az érdekes és rendkívüli tetszéssel fogadott előadás után Ébér An­tal elnök mondott köszönetét a felolvasónak hatal­mas munkájáért, majd megindította a vitát. Ebben elsőnek Harrer Ferenc dr. szólalt fel, továbbá Scheuer Róbert, Rhoringer Sándor műegyetemi rek­tor, Németh Béla, Bodor Antal és Várhidy Lajos, akik után Éber Antal elnök összefoglalta a hozzá­szólásokat és rámutatott arra, hogy a Községi Ta­karékpénztárnak milyen fontos feladata lenne a telekspekulációban mérséklő hatását érvényre­juttatni. — Csánky Dénes a fővárosi múzeumok központi igazgatója. Szendy Károly polgármester Csánky Dé­nesi, a Fővárosi Képtár eddigi igazgatóját az összes fővárosi múzeumok központi igazgatóiéivá nevezte ki. — Kraus Ede 40 éves jubileuma. Az Újságkiadó Tisztviselők Nyugdíj egyesülete múlt szombaton este ünnepelte régi, érdemes igazgatósági tágját, Kraus Edét, 40 éves szolgálati jubileuma alkalmából. Az ünnepen, amelyen a magyar újságkiadói», újságírás és a budapesti kereskedők számos tagja jelent meg, az ünnepi beszédet Sümegi Vilmos elnök mondotta, ünnepelve Kraus Edében a derék, becsületes embert, a magyar ujságkiadásnak rógi, oszlopos tagját, aki nemcsak a szakmában, hanem a kereskedelem köré­ben is csak szeretetet és nagyrabecsülést vívott ki. Üdvözlőbeszédet mondott még Hanák Nándor, az egyesület társelnöke, majd dr. Báthory-Hüttner Já­nos, dr. Bródy László, Hubay Kálmán, a kereske­dők nevében dr. Barinkay Ferenc és Holzer Emil Zoltán. Kraus Ede mélyen meghatva köszönte meg az ünneplést. — Új díszes ravatalozó épül a Kerepesi temető­ben. A Kerepesi temető régi hiányát pótolja most a főváros. Ennek a díszes temetőnek nagy hátránya, hogy ravatalozó épülete a bejárattól messze, a te­mető túlsó végén áll. Ez a ravatalozó épület szűk befogadóképessége miatt is alig felel meg céljának. A Kerepesi temető igazgatósága most előterjesztést tett a polgármesternek új ravatalozó épület építése iránt. A héten helyszíni szemle volt a temetőben és megállapították az új ravatalozó épület helyét. Ez az új épület közvetlenül a temető főbejáratától jobbra épülne, ahol nagy kiterjedésű üres terület áll rendelkezésre/ 70 méter szélességű és 120 méter hosszúságú alapterületen épülne az új ravatalozó, amelynek kiképzése a legdíszesebb lenne és itt tar­tanák áz előkelő temetéseket. A költségekre 100.000 pengőt irányoztak elő, azzal, hogy ezt az összeget & felvétel előtt álló beruházási kölcsönből bocsátják az építkezés rendelkezésére. — Tömegesen magyarosítják nevüket a villamos- alkalmazottak. A BSzKRt.-alkalmazottak körében nagy lendülettel térjed a névmagyarosítási mozga­lom. A tisztviselők és alkalmazottak minden kate­góriájában tömegesen kérik a névmagyarosítási en­gedélyt. A BSzKRt. hivatalos közlönye legutóbbi számában több oldalon élt közli többszáz alkalma­zott névsoréit, akiknek névmagyarosítására a belügy­miniszter már me'gadta az engedélyt. Jutalmat kapnak a balesetet elhárító villa­mos- és autóbuszvezetők. A BSzKRt. igazgatósága jutalomban részesíti azokat az autobuszsofőröket és villamosvezetőket, akik éberségük és lélekjelenlétük révén baleseteket hárítanak el. Most is 36 vezető kapott jutalmat, mert súlyos kimenetelűnek láifszó baleseteket előzött meg. — Telefonhírmondó a melegedőszobákban. A ke­mény, hideg idő beálltával a székesfőváros újra meg­nyitotta a melegedőszobákat. A város különböző ré­szeiben lévő 13 melegedőszobát nagyszámban keresik fel a hajléktalanok. A Magyar Katolikus Nőegyesü­letek Országos Szövetségének kérelmére a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Bt. a Vili. kér. Kis­si áció uecai és a IX. kér. Gróf Haller uecai melegedő- szobákban díjtalanul felszerelt egy-egy hang szórós telefonhírmondó készüléket és rövidesen minden mele­gedőszoba kap egy-egy ilyen készüléket. A főváros polgármestere a szociális együttérzésnek ezért a meg­nyilvánulásáért köszönetét fejezte ki. •• * KÖZGAZDASÁG - VÁLLALKOZÁS Reiiiéiiyi-Schneller Lajos dr. hatalmasan felvirágoztatott intézetet ad át jogutódjának A Községi Takarékpénztár lendületes fejlődése A Községi Takarékpénztár most tette közzé az 1934-ik évi üzleti ej eclményről szóló jelen­tést. Ez mindenben igazolja azt az optimizmust és nagy várakozást, amelyet főváros közönsége és a törvényhatóság táplált a Községi Takarók­kal szemben: jobban, helyesebben, a főváros érdekeinek megfelelőbben nem működhetett volna a takarék, mint azt Bemény-Schneller vezérigazgató vezetése alatt sikerült elérnie. Ez a mérleg, amely Reményi-Schnell er La­jos vezérigazgatónak utolsó ténykedése a Köz­ségi Takaréknál, minthogy már néhány hét múlva átveszi az Altruista Bank vezetését, is­mét azt bizonyítja, hogy a Községi Takarék száz százalékig megfelel hivatáséinak, annak a célnak, amely ideálként lebegett azok előtt, akik évtizedekig tartó tervezgetések és harcok után végre életrehívták a fővárosnak ezt a re­mekül funkcionáló intézményét. Reményi- Schneller távozásával eddigi kitűnő munka­társaira, Liptay Lajos dr.-ra és Furlkovics Bé­lára vár a feladat, folytatni az eddigi utat és szolgálni a. főváros nagy elgondolásait, a jö­vendő Budapestjének kialakítását: kétségtelen, hogy náluk alkalmasabbakat erre nem lehetne találni, eddigi működésük predesztinálja őket az intézet további vezetésére. A takarékpénztár eredményei közül a legjelen­tősebb betétállományának újabb nagyméretű emel­kedése. A takarékkönyvekre, folyószámlára ■ elhelyezett betétek az előzőévi 62.9 millióval szemben 9%-os emelkedéssel 68.3 millióra növekedtek. Ez az emelke­dés kizárólag- magánosok betéteiből áll és e téren tulajdonképpen meghaladja a 21%-ot. A főváros folyópénzei és különleges betéteinek 12.9 milliós ösz- szegét is számításba véve, a takarékpénztár által kezelt betétek összege meghaladja a 81 milliót. Így sikerült a takarékpénztárnak mobilitását nemcsak megőrizni, de még fokozni is. A takarék- pénztár váltótárcája az előzőévi 47.9 millióról 49 millióra emelkedett. A takarékpénztár a Boráros téri Horthy Miklós-híd építésére 1.5 milliós hitelt bocsátott a kereskedelmi kormány rendelkezésére, hogy a híd építkezése meggyorsítható legyen.. Ily közérdekű elgondolástól vezéreltetve, nagyobb hitelt nyújtott a Közmunkák Tanácsának is, hogy az Andrássy út tervezett meghosszabbítása mihamarább keresztülvihető legyen. Hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönök 20.9 milliót tettek ki, amelynél kieme­lendő, hogy az év végén fennálló hátralékos annui­tások összege most sem haladta meg a normális mértéket. A takarékpénztár ez évben sem vette igénybe az értékapírok értékelésénél a kormány- intézkedésekkel megadott kedvezményt, amely sze­PATAKI FERENC oki. gépészmérnök, kövező-inester, út- és vasútépítési vállalkozó Iroda: Budapest, VIII., Fiumei út 12 B. III. 17. Telep: Rákosszentmihály, Miklós u. 20. szám. I ||T7 LAKK- ES FESTÉKGYÁR H -T. Itaa U B Mm 8U0APEST. VII. KÉR., ÖRNAGY-UTCÍ i. Síkú

Next

/
Oldalképek
Tartalom