Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-02 / 40. szám
2 Független Budapest Budapest, 1935. október 2. pestet az utóbbi éveki során — hála Istennek — — mind több! és több idegen keresi fel. Kezdünk divatba jönni. A Szent István-hét idei nagy sikere és a velszi herceg megtisztelő és bennünket nagy örömmel eltöltő látogatása azt bizonyítja, hogy a magyar főváros sok olyan kinccsel és látnivalóval rendelkezik, amelyhez hasonló más metropolisban nem található Tízmilliós követelése van a fővárosnak útburkolási és csatornaépítési járulékokból és insatlanvagyonátruházási illetékekből Kamatelengedésben részesül, aki jövő március 1-ig kifizeti tartozását és amelyért érdemes Budapestre jönni. Teljesen tudatában vagyok annak az óriási jelentőségnek, amelyet a mi idegenforgalmi propagandánk nézőpontjából az angol trónörökös ismételt látogatása jelent és készen állok arra, hogy ennek konzekvenciáját az idegenforgalom egész terüle- letén levonjam. Éppen ezért már intézkedtem is, hogy a propagandát kifelé, de befelé is szélesebb alapokra fektessük. — Hogyan érti polgármester úr a »befelé« való propagandát? — Kérem. Budapest idegenforgalma újkeletű. Alig néhány éves. Ennek a városnak, amelyet — mondja a büszkeség egy nemével — az Isten is arra teremtett, hogy mindenki jól érezze magát benne, arra van most szüksége, hogy kifejlődjék »idegenforgalmi ipara«. Hogy ennek a fejlődése egészséges, szolid és megbízható alapokon nyugodjék, hogy itt minden idegen jól érezze magát, hogy az a tudat éljem benne, hogy ő' itt szívesen látott vendég, — ennek légkörnek a megteremtése az, amit én röviden »befelé« való propagandának nevezek. Másutt ezalatt a közönség »megnevelését« értenék. Nálunk azonban erre nincsen szükség. A budapesti közönség az idegennel szemben udvarias, előzékeny' és szolgálatkész. Az idegenforgalom ügyével foglalkozó ügyosztálynak a feladata, hogy ezt a »befelé« való propagandát — az én útmutatásomnak és az én irányításomnak megfelelően — vezesse. — Nem akarok a részletekbe belemélyedni, — folytatta érdekes fejtegetését a polgármester úr — mert hiszen a kérdés bele sem fér egy hírlapi nyilatkozat keretébe, de azt még szükségesnek tartom megmondani, hogy számolva az idegenforgalom emelkedésével, intézkedéseket tettem folyamatba, amelyek előmozdítják fcs megkönnyítik új és modern szállodák keletkezését. Meg vagyok róla győződve, hogy ezeknek az intézkedéseknek hamarosan meg is lesz a hasznos következményük. — Az itt járt idegenek — vetem közbe — nagy elismeréssel emlékeznek meg arról, hogy itt, Budapesten, igen sok ember beszél idegen nyelven. — Ez is éppen amellett bizonyít, amit az imént a budapesti közönségről mondottam. Magunkról tudjuk, milyen öröm tölt el bennünket, ha külföldön járva, a magunk anyanyelvén beszélő'emberrel hoz össze a véletlen. Ezt érzi az. a francia, angol, olasz, német vagy szomszédos állambeli ember is, aki nálunk jár és saját anya- nyelvén kap útbaigazítást. A nyelvtudás az idegenforgalom nézőpontjából a legfontosabb követelmények egyike. A székesfőváros már régtől fogva tart fenn tisztviselői részére nyelv tanfolyamokat. Én a magam részéről a legnagyobb súlyt vetem arra, hogy a főváros tisztviselői körében az idegen nyelvek elsajátítása minél jobban terjedjen. És rendkívül fontosnak tartom, hogy a tisztviselők a bennünket környező államok nyelvét is tanulják meg. ' Ugyancsak ezt a célt szem előtt tartva tervezem azt is, hogy a főváros vezető tisztviselőit, különösen nemzetközi kongresszusok kapcsán, külföldre küldjem. Persze elhatározásaimnak határt szab a főváros teherbíró képessége. — Különben pedig mindezeken a dolgokon túl csak az a fontos és mi minden rendelkezésünkre álló eszközzel csak arra törekszünk, hogy Budapest az idegenforgalom terén is azt a helyet foglalja el, amely őt szépségénél, kultúrájánál, fürdőinél és világraszóló gyógyforrásainál fogva a világ metropolisai között joggal megilleti. Én bizonyos vagyok benne, hogy ezt hamarosan el is érjük. Este kilenc órára jár az idő, amikor Szendy Karoly polgármester szobájából távozom. Ö még ottmarad, mert a titkárkisasszony csak most, ebben a késői órában, kerül abba a helyzetbe, hogy az alá, írandó aktákat eléje terjessze. Az aláírás pedig fon, tos dolog. Emberi sorsok, remények teljesedése, kenyér és munka fordul meg Budapest első polgárának és első szolgájának az aláírásán. Zólyomi Dezső. GLADIATOR PENGE VEZET! A főváros pénzügyi helyzetét erősen súlyosbítja a sok adó- és illetékhátralék, melyeknek összege nemcsak hogy nem csökken, hanem folyton emelkedik. Bár érzékenyen érinti a város háztartását, mégsem fordulnak radikális eszközökhöz azok behajtása végett. Különösen az illetékeknél növekednek utóbbi időben a hátralékok, amit lehet ugyan a gazdasági válsággal is magyarázni, de a helyzet mégis az, nogy az ilyen illetékkel rendszerint azok tartoznak, akiknek módjuk lenne azt megfizetni, minthogy valamennyien ingatlantulajdonosok. A főváros vezetősége kimutatja, hogy a legutóbbi években rohamosan emelkedtek az útburkolási és csatornaépítési járulékok, valamint az ingatlanátruházási illetékek hátralékai. 1928-ban útburkolási járulék címén 164.364, csatorna- építési járulék címén 61.697, ingatlanvagyonatruhá- zási illeték címén pedig 1,327.242 pengő volt a kinnlevőség, összesen tehát alig valamivel több 1.5 millió pengőnél, ezzel szemben most útburkolási járulékból 3,073.256, csatornaépítési járulékból 2,903.550, ingatlanvagyonátruházási illetékből 4,368.303 pengő a főváros követelése. A néhány év előtti 1.5 milliós hátralék tehát 10.345.000 pengőre emelkedett. Ez az összeg több mint kétévi előírásnak felel meg, mert e három illetékből a főváros évi bevételi előirányzata 5 millió pengő. A polgármester még a nyár elején rendeletet bocsátott ki, melyben kamatkedvezményt helyezett kilátásba azok számára, akik illetéktartozásukat záros határidőn belül kiegyenlítik. Jelentkezett is több hátralékos, de a tartozások megfizetése mégsem vett olyan tempót, amilyenre a főváros számított és amilyen a főváros pénzügyi szempontjából kívánatos lett volna. Ezért a polgármester most újabb koncesszió nyújtásával tesz kísérletet a hátralékok kíméletes behajtására, mégpedig olymódon, hogy az ne csak a főváros szempontjából, hanem a hátralékosok érdekében is előnyös legyen. Elhatározta a polgármester, hogy a közgyűlésnek javaslatot tesz, mely szerint az egy évnél hosszabb ideje esedékes útburkolási, csatornázási, építési járulékok és ingatlanvagyonátruházási illetéktartozások kamatmentes kiegyenlítését engedélyezi mindazoknak a hátralékosoknak, akik e címen fennálló tőketartozásokat 1936 március 1-ig egy összegben teljesen kiegyenlítik. Remélhető, hogy ez a nagyarányú kedvezmény mégis fizetésre fogja bírni a makacs hátralékosokat, mert a kamat elengedése — tekintve, hogy többéves tartozásokról van szó — többmillió pengő elengedését jelenti számukra. Gondoljon egészségére, szívjon jyiKjOTEXET A belügyminiszter változtatásai a Vásárpénztári szabályrendeleten A mezőgazdaságnak is helyet kell kapnia az új Vásárpénztár igazgatóságában Az élelmezési szakma, a gazdaközönség, meg a főváros egész gazdaságj élete is türelmetlenül várja az új Vásárpénztár megalakulását. A főváros többszöri sürgetésére végre megtörtént a korrnánybatósági jóváhagyás és a belügyminiszter a napokban leiratban közölte a fővárossal, hogy az új vásár- pénztári intézmény megalakításáról és ennek kapcsán a főváros meg a Községi Takarékpénztár köpött kötendő szerződésről szóló közgyűlési határozatot helybenhagyta. Hat oldalra terjed a miniszter leirata, amely a szerződés egyes pontjain, valamint az új Vásárpénztár működési körét megállapító szabályzaton különböző változtatásokat végzett. Különösen nagyjelentőségű az a módosítás, amely elrendeli, hogy az új Vásárpénztár necsak a vásárok adminisztrációjával meg a vásárok technikai lebonyolításával foglalkozzék, hanem azzal is, hogy az állattenyésztőket és állathízlalókat a vásárokon forgalomba hozni kívánt állataikra nyújtandó bízilalási kölcsönökkel, a zsírtermelőket és zsírkeres- kedőket pedig lombardkölcsönőkkel támogassa. A belügyminiszter rámutat arra, hogy az intézmény technikai feladatkörei iigyszólván eltörpülnek azon magasabb rendeltetésű hivatása mellett, amely szerint \ a Vásárpénztár az állattenyésztéssel, de főként az állatértékesítéssel kapcsolatban az egész gazdasági életet támogatni és előmozdítani hivatott, a budapesti állatvásároknak pedig az állatértékesítést a termelői és fogyasztói érdekek összhangba hozatala mellett irányitaniok kell. Ezért különösen fontos hivatása az intézménynek az állattenyésztés, állatértékesítés és feldolgozás minden tényezőjének megfelelő hitelekkel való ellátása. Igen fontos változtatást tett a belügyminiszter a Vásárpénztári szabályzat azon szakaszain is, melyek a díjszabásról szólnak. Jóllehet a főváros a tervezetben kimondotta, hogy a . díjakat idővel az általános érdeknek megfelelően módosítja, a belügyminiszter erre nézve nem talál megnyugtató bizonyságot az előterjesztett szövegezésben. Ezért új szakaszok felvételét rendelte el, melyek garanciát nyújtanak arra, hogy a. vásár- pénztári díjak a. gazdasági viszonyok változása ellenére se fognak úgy megmerevedni, amint ez a múltban történt. A miniszter által pótlólag beszúrt szakaszok szerint a díjakat jóváhagyás végett mindenkor a bellii iniszterhez kell felterjeszteni és ha a belügyminiszter kívánja, a díjszabásmódosítást 30 napon belül napirendre kell tűzni. A részvénytársaság minden évben, a zárszámadás tárgyalása alkalmával, köteles foglalkozni a díjak revíziójának ügyével, abból a szempontból, vájjon a fogyasztóközönség, a gazdák, a keres ke. 4 dőld és iparosok érdekében nem leliet-e a díjakat leszállítani. Az e tárgyban hozandó határozatot be kell mutatni a főváros közgyűlésének és a főváros határozatát a részletes adatokkal és statisztikai számításokkal együtt a belügyminiszterhez kell jóváhagyás végett felterjeszteni. Felhívja a miniszter a fővárost, gondoskodjék arról, hogy az új Vásár- pénztár a kézizálog melletti kihitelezéseknél fokozott óvatossággal járjon él, illetve a nyújtandó kölcsönök biztosítására kézizálog helyett lehetőleg a kisebb kockázattal járó jelzálogi, vagy kezességvállalási biztosíték szerzésére törekedjék. Törölni kell a szerződéstervezetből azt a rendelkezést, mely szerint a részvénytársaság a vásártereken a főváros részére az általa beszedett és községi fogyasztási adóból 2% jutalékban részesítendő és ez az összeg naptári évenkint 100.000 pengőnél kevesebb nem lehet. A főváros pénzügyi érdekei szempontjából ezt a pontot vagy teljesen törölni kell, vagy legalábbis úgy módosítani, hogy a Vásárpénztárt csak a ténylegesen beszedett fogyasztási adók után illesse meg jutalék. A fuvarozási díjtételeket nagyon magasaknak találta a miniszter, általában 50%-kal magasabbaknak a jelenleg érvényben lévő fuvardíjaknál. Ezért elrendelte a díjtételek csökkentését. A díjszabásra nézve az a kívánsága, hogy az adminisztráció ol- csóbbítása érdekében olyan díjszabást kellene kidolgozni) mely a sok apró díjtétel helyett egy tételben állapítaná meg a szedhető vásárpénztári díjat. A főváros az új Vásárpénztár igazgatóságát és felügyelőbizottságát a Községi Takarék igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjaiból akarja kirendelni. Ez ellen a belügyminiszternek nincs észrevétele, csupán azt kívánja, hogy a mezőgazdasági érdekekre való tekintettel a Vásárpénztár igazgatóságában a mezőgazdasági érdekeltség is képviseletet nyerjen. Végül a miniszter elvárja a főváros közönségétől, hogy az új Vásárpénztár működését fokozott, figyelemmel kísérje és megfelelői biztosítékok megteremtésével odahasson, hogy az- új intézmény — szigorúan az alapszabályokban körvonalozott üzletkörében maradva — a céljául kitűzött feladatoknak úgy a fogyasztóközönség, mint az ország gazdasági érdekei szempontjából a kívánalmaknak minden tekintetben megfeleljen és oly sajnálatos események ismétlését, melyek a volt Vásárpénztár kényszerű felszámolásához vezettek, minden erővel kizárjon. A Községi Takarékpénztár minden előkészületet megtett, hogy az új Vásárpénztár alakulása legrövidebb időn belül megtörténjék és az újjászülető intézmény a gazdasági élet meg a főváros javára hamarosan megkezdhesse működését. KEEEJMNOS írógépek eladása, javítása ós kellékek. Softszor>osittis(íft. Budapest, VI., Podmaniczky uoca 17. Telefon: 17-8 33
