Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-08-21 / 34-35. szám
HARMINCADIK jubileumi évfolyam 1935 augusztus 21 34—35. szám Független Budapest spot .POLITIKAI A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavilonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Az ezeréves nemzeti egység írta: KAISER ISTVÁN, a NÉP székesfővárosi szervezetének ügyvezető-igazgatója Szent István ünnepére, erre a gyönyörű magyar ünnepre, felzarándokolnak a vidékről, Csonka-Magyarországból épúgy, mint a megszállott területekről azok, akik itt a fővárosban, az ország szí- véb e n ak a r j ák m eg ii n n ep élni az ezeréves Nagy-Magyaror- szág első királyának megszentelt ünnepét. Evről-évre mindjobban kiszélesedik ez a magasztos, szent ünnep és a székesfőváros a katolikus egyházzal együtt gondoskodik arról, hogy minél magasztosabbá Kauser István dr. tegye első magyar Szent Királyunk emléknapját. Mit jelent a magyar történelemben Szent István király emléke? Jelenti az évszázadokon át széttagolt magyar nemzet egybeforradását, jelenti a tökéletes nemzeti egységet. De jelenti egyben a hitélet, az Istenben való hit kimélyülését és jelenti, hogy itt, a Kárpátok között, a Duna völgyében megkonstruálódott egy nemzet, amely egy évezreden út előharcosa volt az az emberi kultúrának, alázatos hívője a római anyaszentegyháznak és a tatárok, a törökök pusztításai után is erős nemzeti érzésével, alázatos hitével megmaradt, mint .szilárd és megdönthetetlen bástyája az európai kultúrának. Szent István királyunk valóban megteremtette az akkor széthúzó, egymással versengő és vándorlásaikban itt letelepedett magyarok között a nemzeti egységet. Megvetette alapját a nagy magyar nemzetnek, amely a Kárpátoktól az Adriáig birtokolta ezt a hazát, és amelyet most, a vesztett háború után, tudtak csak ellenségeink — szent hitünk, hogy csak ideiglenesen — darabokra törni. Es ebben az elesettségiinkben, amikor magyarok milliói idegen uralom alatt, kifosztva, meggyötörve és nemzeti érzésükért üldöztetve kénytelenek élni az életüket: csak Szent Istvtán király cselekedeteiből, példaadásából meríthetünk hitet és reményt arra, hogy pillanatnyilag ugyan szétszakíthattak bennünket, de lélekben és nemzeti érzésben együtt vagyunk és együtt maradunk azokkal, akik ma idegen uralom alatt élnek. Eljön az idő, amikor Szent István király birodalma újra egységes lesz, össze fog forrni és a magyar nemzet lesz újra az úr az ezeréves magyar területeken. Erre tanít bennünket Szent István. Itt, az ország szívében, Budapest székesfővárosban, igaz magyar szeretettel köszöntjük Csonka-Magyarország vidéki helységeiből fel- zarándokolt testvéreinket, de lelkünk egész érzésével, szívünk minden melegével köszöntjük azokat, akik az elszakított országrészekből jönnek fel erre a szent ünnepnapra, hogy az első magyar király emlékezetéből merítsenek erőt és kitartást arra, hogy Erdély bércei között, a Kárpátok medencéjében, a bánáti aranymező- kön is megőrizzék magyarságukat és hitüket az ezeréves Magyarország feltámadásában. Ez a bit pedig azt jelenti, hogy újra együtt leszünk és minden magyar összefogásával szerezzük vissza régi nemzeti dicsőségünket, a magyar birodalom régi, ősi nagyságát. Szent István koronája olyan közjogi erőt jelent, amilyenre nincs példa az egész világon: páratlanul áll a Szent Korona világító ereje és ragyogó fénye. A Szent Korona fényének dicsőséges sugarában ott ragyog az államalkotó szent király nemes, férfiúi alakja, a magyar teremtőerő, politikai bölcsesség és államalkotó zseni csodálatos megtestesülése. A nemzet egyégét, elszakíthatatlan össze- forrását jelenti Szent István királyunk ünnepe. Ez az az egység, amelyért ezer esiztendő alatt annyi harcot vívtunk. De az ig'azi harc tulajdonképpen Trianonnal kezdődött és tart mind- . addig, amíg újból nem egyesül Nyugat, Kelet, I Szendy Károly polgármester megszakította nyári pihenőjét, hogy -a fővárost a Szent István-napi ünnepen személyesen képviselje. Megkértük Szemdy polgármestert, nyilatkozzék Budapest különleges szerepének és feladatainak jelentőségéről a Szent István- ünneppel kapcsolatban é:s a polgármester nagy elfoglaltsága ellenére is módot talált arra, hogy rendelkezésére álljon a y>Független Budapest« olvasóinak Szendy polgármester a következőket mondta a magyarság nagy nemzeti ünnepének jelentőségéről: — Szent István hetében a magyar nemzet régi erejét, nagyságát ési dicsőségét ünnepli meg, az ezeréves múltból merít erőt és ez az ünneplés nem korlátozódik magára Budapestre. Mikor arról beszélek, hogy a magyar nemzet ünnepel, ez alatt azt értem, hogy velünk, a fővárossal együtt az ország és az ország minden faluja: egy. Valamennyien áhítatosan seregiünk egy hatalmas fény felé, amelyik Szent István koronájából sugárzik szét az egész magyar földre. Az ünnepi hangulatban benne van az .a nagy hódolat első királyunk, Szent István iránt, amely hálájával és mély tiszteletével akarja körülfogni az ő emlékét, az első államalkotóét, aki itt, a Duna medencéjében megA városháza pénzügyi ügyosztálya egész nyáron át dolgozott a jövőévi költségvetés adatainak összeállításán. A költségvetési tervezet nagy vonásokban már elkészült, de körülbelül még egy hónapi munka van hátra az előirányzat végleges kidolgozásáig. Bódy László tanácsnok a nyers tervezetet a közeli napokban mutatja be Szendy Károly polgármesternek és e tárgyalások során fogják megállapítani, hogy az előirányzatba milyen tételek kerülhetnek még be, melyek maradhatnak ki, tehát hogy milyen fedezetek alkothatják a jövőévi költségvetés gerincét. A szűk esztendők végletekig fokozott takarékoskodása talán már véget ért és bár az új költség- vetés- összeállításánál is a vezérszempont a takarékoskodás lesz, mégsem fognak olyan önmegtartóztatást tanúsítani, mint amilyenre az előző években volt példa. Számolva a főváros helyzetével és teher- bíróképességéve], az új költségvetésben számos olyan szükséglet kielégítéséről gondoskodnak, amely már régebb idő óta aktuális, de a szigorú takarékoskodás jegyében azok végrehajtását mindig eltolták. Emelik majd azokat a hitelkereteket, melyek a közelmúltban mostoha elbánásban részesültek és az út és csatornaépítkezést, a Dél, Észak: az elszakított Nyugat-Magyaror- szág\ Erdély, a Bánát és Bácska, meg a Felvidék. Ezeknek az országrészeknek Csonka-Magyar országhoz való tartozását hirdeti Szent István ősi ünnepe, éppen ezért meg kell érez- nünk: többi ez, mint egyházi és több, mint egyszerű nemzeti ünnep: Nag'y-Magyarország ünnepnapja Szent István ünnepe. Addig is ez a Szent István emlékünnep alkalmas árra, hogy itt, az ország szívében, megmutassuk mindazoknak, akik ide ezen a .szent napon elzarándokolnak, hogy erőnk töretlen, akarásunk feltartóztathatatlan. Minél többet szenvedünk, annál inkább el kell jutnunk a minden magyar lelkében élő végső célhoz: Nagy-Magyar ország feltámadásához! vetette a keresztény Magyarország alapjait. — A Szent Jobb-körmenetre felsereglő vidékiek velünk együtt hódolnak a nagy király emlékének s ha más jelentősége nem volna ennek a Szent István ünnepi hétnek, mint az, hogy ez idő alatt az egész ország és az egész nemzet zavartalanul eggyéforrva hódol a tradícióknak: már ez is mérhetetlen jelentőségű. Oly nehezen lehet' bennünket összekovácsolni, hogy a Szent Ist\ván-heti általános és egyetemes lelkesedést nemcsak fenn kell tartanunk, hanem minél szélesebb alapokra fektetnünk. — A főváros vezetőségének régebben is az volt a legfőbb törekvése, hogy a Budapestre érkező magyarok Budapestben a maguk fővárosát lássák és minden kultúráját a magukénak érezzék. Ez a törekvés a főváros jelenlegi vezetőségében még erősebben él. Olyan fővárost kell, hogy találjanak itt a vidékiek és a messze földről érkező magyarok, .amely fényes otthonuk legyen s minden budapesti polgárban testvérüket lássák. Hogy ezt elérhessük, azon minden erőmmel rajta leszek és a jövőben is kötelességemnek érzem ennek a munkámnak a folytatását. köztisztasági szolgálatot, a városrendezési kiadásokat és azokat a tételeket, melyek közmunkák teremtését szolgálják és így a gazdasági élet fellendítésére alkalmasak. Az új költségvetésben vannak olyan új kiadási tételek, melyek nem mellőzhetők, így az új kölcsön törlesztésére fordítandó összeg, az előzőévi deficit fedezésére szolgáló fedezet, a régi kórházi hiányok törlesztés© és még néhány nagyobb- összegű kiadás, melyek beállításáról korábbi intézkedések folytán kell gondoskodni. Szendy Károly polgármester végleges instrukcióinak megadása után a pénzügyi ügyosztály szeptember közepéig elvégzi az utolsó simításokat az új költségvetés tervezetén, mely ilyenformán szeptember második felében nyilvánosságra kerül és már a jövő hónapban a pénzügyi bizottság, október vége felé pedig a közgyűlés elé kerül. Már most leszögezhető az a tény, hogy az 19315. évi költségvclési előirányzat feltétlenül (leficitmentes lesz, ami újabb bizonyítéka a főváros goudosau felépített és a válságok közepette is szilárdan megóvott lelkiismeretes gazdálkodásának. Szendy Károly polgármester: Szent István hetében az egész ország zavartalanul eggyélorrva hódol a tradícióknak Dcficilmenlcs lesz az új höHsegvetes lavuló tendencia a szühségletek megállapításánál és az ú| Költségvetés összeállításánál
