Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-07-10 / 28-29. szám

Budapest, 1935 július 10. Független Budapest 7 Telekcsereüzletet nem köt a főváros Két ajánlatot utasított el a pénzügyi bizottság Két érdekes telekcsereüyy szerepelt a pénzügyi bizottság' múlt heti napirendjén. Az Első Budapesti Gőzmalom Bt., melynek az Újlaki rakpart—Zsigmond ucca—Harcsa ucca és Dara ucca által határolt 4070 négyszögölles területét közterület és park céljaira jelölte ki a főváros, ezt a területet a tárgyalások során hajlandó volt beépítésre alkalmas, városi tulajdonban lévő telkekkel elcserélni. A főváros a Honvéd uccában egy 203 és eg-y 215 négyszögöles, a Szemere uccában egy 257 négyszög- öles, a Szalay uccában egy 265 négyszögöles, végül a Kárpát uccában egy 1273 négyszögöles telket aján­lott fel csereként. Ügy a gőzmalom, mint a főváros telekkomplexuma külön-külön 650.000 pengő körüli értéket képvisel. A másik telekcserét a Resident ia ingatlanfor­galmi rt-gal akarta megkötni a főváros. A részvény- társaságnak a Budafoki út mentén van két tagban 626 négyszölgölnyi területe, mely az új Boráros téri híd folytán közterület céljaira lesz igénybeveendő. A főváros ezért a két telekért azt a Dohány uceai telkét ajánlotta fel cserébe, melyet néhány évvel ezelőtt egészségügyi intézmény céljaira vásái’olt, miután azonban az intézményt nem építették fel, a telek üresen áll. A részvénytársaság még 6800 pengő készpénzt is fizetett volna a csere létrejötte esetén. A pénzügyi bizottság azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a fővárosnak telekre van szüksége, úgy azt pénzért vásárolja meg, ha pedig felesleges telkei vannak, úgy azokat ugyan­csak pénzért adja el és ne csináljon csereüzleteket. Hivatkoztak a Közmunkatanács példájára, mely épp a közelmúltban nyilvános árverés útján igen előnyös feltételek mellett tudta értékesíteni felesle­ges telkeinek egy részét. A polgármester a bizottság állásfoglalásának megnyilvánulása után. vissza is vonta a telekcserére vonatkozó javaslatait és az ősszel tényleg sor kerül a “főváros feles­leges telkeinek nyilvános árverés útján való értékesítésére. A befolyó összegeket használják majd fel a város- rendezési célokból szükséges magánterületek meg­vásárlására. Elintéződött az új repülőtér céljaira szükséges terület megszerzésének ügye is. A főváros egyelőre 600.000 pengőt fordít a kisajátítandó területek céljára és igen körültekintő szerződésben állapítja meg a területnek repülőtér céljaira való átadási és hasz­nálati feltételeit. Eleinte arról volt szó, hogy a 600.000 pengőt a beruházó kölcsönből fedezik oly­képpen, hogy kiemelik onnan a Kőbányai úti alul­járó megépítésének tervét, mely célra éppen 600.000 pengő volt felvéve. A MÁV ugyanis programjába vette a pályaudvarok elhelyezési kérdésének meg­oldását és ennek kapcsán a ceglédi vasútvonal halál- sorompóit is meg akarja szüntetni. A főváros ezefc- után úgy látta, elhalaszthatja a Kőbányai úti alul­járó megépítését, mert esetleg erre nem is lesz szűk. ség, a bizottság- azonban más álláspontot foglalt és végüt úgy határoztak, hogy a repülőtér területének megszerzésére szükséges 600.000 pengőt a dollárköl- csön árfolyamdifferenciájánál elérendő megtakarítá­sokból fedezik. A BSzKRt és HÉV alkalmazottak panaszai Xüidöttségjárás Perczel vezérigazgatónál és Bornemisza miniszternél A Független Budapest mindig teret adott hasáb­jain a BSzKRt és HÉV alkalmazottak különböző irányú mozgalmainak. Ennél a két nagy vállalatnál állandóan vannak orvoslásra szoruló panaszaik az alkalmazottaknak. Most, hogy új vezérigazgató ke­rült a BSzKRt élére, az alkalmazottak küldöttségileg járultak Perczel György elé, de ugyanakkor felkeres­ték Bornemisza Géza kereskedelmi minisztert is, akit szintén felkértek arra, hogy legfőbb felügyeleti hatáskörében segítse elő és támogassa a villamos­vasúti alkalmazottak kérelmeinek teljesítését. Perczel vezérigazgató előtt felsorakoztatott kí­vánságaik között kérték, hogy mindazokat az alkal­mazottakat, akik a vállalatnál legalább 3 éve van­nak, nevezzék ki végleges állásbai és vegyék fel a nyugdíjjogosultak közé. A kívánságra Perczel ve-, zérigazgató kijelentette, hogy a vasút anyagi helyzete nem engedi meg, hogy kivétel nélkül mindenkit kinevezzenek, ■ ■ U Július 11, 18, 20 és 25-én délután %3 órakor getőversenyek BÁ$iKi EHIL OKL. órás BUDAPEST, IV., VÁCI-U. 49. Mindennemű órák szakszerű javítása sokóvi külföldi gyakorlattal Óraraktár. Fővárosi tisztv.-nok 10% kedvezmény. Kvayei* Lakkok Budapest, V., Váci út 34. Telefon: *90-5-73 WESSZ i*ézmílves, fiiir*dlöftiílyfkaiizem Budapest, Vili, Gólya ucca 13. Tel.: 46-0-36 Készít fürdőkályhákat vörösrézből. Minden­nemű vörösrézmunkát és cinezést vállal. ILYES SÁNDOR géperőre berendezett épületasztalos munkák üzeme Budapest, XI, Budaörsi út 17. Tel.: 55-2-41 BUZADICS IGNACZ kőműves-mester, építési vállalkozó Budapest, VI., Váci út 121 Telefon . 92 9-47 de törekedni fog, hogy a hosszabb ideje szolgáló al­kalmazottak végleges állásba jussanak. Ezzel kap­csolatban olyan értelmű utalást tett a vezérigaz­gató, hogy a BSzKRt és a HÉV egyesítése során esetleg sor kerülhet a HÉV alkalmazottak illetmé­nyeinek arányosítására, ami csökkentést jelentene részükre, igyekezni fog azonban arra, hogy ha ez be­következnék, a fizetéscsökkentés ne érintse a kevés illet- ményű alkalmazottakat. Arra a kívánságra, hogy a ki nem nevezett alkal­mazottak is kapjanak lakbért, a vezérigazgató kitérő választ adott, mert a mai deficites helyzetben a vál­lalatot nem lehet újabb kiadásokkal terhelni. A kereskedelmi miniszternél tett látogatás -fő­leg két kérelem elintézésére szorítkozott. Köztudo­mású, hogy a villamoskalauzok és a kocsivezetők akciót indítottak azért, hogy szolgálat közben leül­hessenek, mert az állandó állás rendkívül kifá­rasztja, végül pedig beteggé teszi az ’ amúgyis ter­hes szolgálatot teljesítő vezetőket meg kalauzokat. A múlt évben három vonalon kísérletképpen meg is engedte a BSzKRt, hogy a kalauzok olyankor, ami­kor a kocsiban hely van, leülhessenek. Tárgyaltak arról is, hogy a koosivezetők részére rúdra elhelye­zett ülőkét létesítenek, melyet a vezető akkor hasz­nálhat, ha fáradt, ha pedig állni akar, a rudat egy­szerűen kiemeli. Hat hónapra tervezték a kísérleti időt és a tapasztalatoktól tették függővé annak álta­lános terjesztését. A féléves kísérleti idő lejárt, de sem a főváros, sem a BSzKRt nem határozott a to­vábbiakról. A BSzKRt-alkalmazottak ezért a keres­kedelmi minisztert kérték fel, avatkozzék be a kér­désbe. A kereskedelmi miniszternek ugyanis a szol­gálatot1 teljesítő alkalmazottak leülését felügyeleti jogkörében jóvá kell hagynia, tehát a kereskedelmi miniszternek megvan az alkalma is a beavatkozásra. Hivatkoztak arra, hogy az állandó állás következtében a kocsin szol­gáló alkalmazottak nagyrésze súlyos betegsé- ségeket kap. A múlt évi HÉV betegbiztosító intézeti kimutatás szerint csak a HÉV-alkalmazottak közül 244 kapott lúdtalpbetétet, 98 haskötőt, 13-an szenvedtek gyo­morvérzést, lí-en bélbe'tegedést, 11-én kaptak sérvet, ami az örökös állás és rázás következménye. Azt is kérte a küldöttség a minisztertől, járjon közbe, hogy a BSzKRt a Rókus-kórházi végállomásnál megfelelő tartózkodó helyiséget létesítsen az alkalmazottak részére, mert az ottani állapotok tűrhetetlenek. Felvetették azt az eszmét, hogy esetleg a Rókus-kórház szül er- rétijében lehetne megfelelő helyiségeket kialakítani a BSzKRt-alkalmazottak részére. A kereskedelemügyi miniszter válaszában közölte a küldöttséggel, hogy döntés előtt részletesen infor- mállatja magát, biztosította egyben őket feltétlen jó­indulatáról. Érelmeszesedésben szenvedőknél fontos a jó emésztés, rendes vérkeringés. Ezt elérheti, ha „MIRA” glaubersós gyógyvizet fogyaszt. Az árvaszéh megszigorította a gyámi és gondnoKi ellenőrzést **Nem a „gondos apa“, hanem annaK hörülteKintését meghaladó elővigyázattal intézik az árvaszéhi vagyonoK felügyeletét A főváros árvaszéke Csorna Kálmán elnöklése mellett legutóbbi teljes ülésén figyelemreméltó ha- 1^.-- tározatot hozott az árvaszék gond­jaira bízott vagyonok fokozottabb ellenőrzése tárgyában. Ez a ha­tározat többek között a következő­ket tartalmazza; — A nagy- és kisvagyonokat egyaránt romlással fenyegető gaz­dasági helyzet arra indította a főváros árvaszékét, hogy a va­gyonkezelést az eddiginél is fo- Csorna Kálmán dr. kozottabb ellenőrzés alá vegye. Az 1877. évi XX. te. a gyám, vagy gondnok erkölcsi mértékegységét a gondos apa működésében állapította meg és ebből önként követ­kezik, hogy a gyámot és gondnokot ellenőrző árva­széknek a gondos apa körültekintését meghaladó előrelátással. óvatossággal és főként rendszeresség- ■ gél kell az ellenőrzést gyakorolnia. Az árvaszéknek a vagyonkezelést ellenőrző gyakorlata nyugodt és meglepetésektől mentes légkörben alakult ki, épp ezért kétséges, bogy a mai rendkívüli feszültséggel telt időben helyes-e és megfelel-e azoknak a kívá­nalmaknak, melyeket a törvény a hatósággal szem­ben támaszt. A vagyonkezelés ellenőrzésének eddigi rendszerét az árvaszék az előbb előadottak néző­szögéből átvizsgálta és a jövőben követendő gya­korlat tekintetében a következőket rendeli el: — Gyámság vagy gondnokság esetén a hagya­ték jogerős átadása után, vagy amikor a felügye­let alá tartozó személy a vagyon végleges birto­kába jut, meg kell állapítani azokat az irányelve­ket, melyek szerint a vagyon kezeltetni fog. Szük­ség esetén terjedjen ki a rendelkezés a kiskorú, vagy gondnokolt eltartási költségeinek megállapí­tására és intézkedni kell atekintetben, hogy a jö­vőben mennyi fordítandó az adósságok törlesztésére. Megengedhetetlen, hogy nagy jövedelmek és vagyonok adósságai nem törlesztetnek, ha- nem állandóan Prolongáltatnak. A jövőben a gyám, vagy gondnok képviseltje va­gyonát szabályszerű leltár ellenében tartozik át­venni. Amennyiben a kezelt vagyon olyan üzlet­hez, vagy üzemhez tartozik, amely rendes könyve­lést vezet és törvényszerű mérleget készít, ezeket a számadásokat hites szakértők útján kell felülvizs­gáltatni. Az árvaszék szükségesnek tartja, hogy a számadatok felülvizsgálásánál a gyámi számvevő­ség a jövőben nagyobb szerephez jusson. A szám­vevőség fogja ellenőrizni, bogy a kiskorút, vagy gondnokoltat terhelő adókat és egyéb közterheket rendesen befizették-e, fizetik-e az ingatlant, vagy üzletet terhelő magántartozások kamatait és tör­lesztését? A vagyonállag megóvása érdekében az árvaszék elrendeli, hogy a folyó év végével vegyék nyilvántartásba azokat a vagyonokat, melyek állag­tulajdonosa, illetve várományosa kiskorú, vagy gondnokolt ugyan, de a haszonélvezet olyan sze­mélyt illet meg, aki számadásra kötelezve nincs. Ezek a haszonélvezők évente felhívandók annak iga­zolásánv, hogy az állagot terhelő adót, közterhet, törlesztési részletet rendesen fizetik. Nyilvántar­tást készítenek az utóörökléssel fenntartott vagyo- noki'ól is. WEISZENSTEIN S. Fém és címtábla önlőde — Budapest, VI., Rózsa ucca 37 Telefon - 39-9-7S — Bronz és horgany, cég- és felirati táblák, mindennemű bronz, aluminium és rézöntvények, speciális alumi­nium kalapforma öntések! . ACKER EMIL OKLEVELES MÉRNÖK Budapest, V., Kossuth Lajos tér 16 TELEFON: 29-0-95 Polánsky Ágoston és ércöntode Budapest, II., Batthyány ucca 3. Tel: 5 I-7-67. GMRMI Pnüciziós If/lecSianikai Gyár* Budapest, VII., Dob ucca 63. Tel.: 36-7*86

Next

/
Oldalképek
Tartalom