Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-12 / 24. szám
HAMIRNCADIK Jubileumi évfolyam 1935 június 12 Mm^wm b&dErt. rüggßflcn Budapest , POLITIKAI ES A NEMZETI EGYSEG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 NAGYBUDAPEST EGYSÉGE írta: ZECH ALFONS báró E lap hagyományainak megfelelően nem egyszer tettük szóvá ezeken a hasábokon Nagy- budapest kérdését, azét a Nagybudap estét, melynek körvonalait nem chimaerikus elképzelések, hanem maga a való élet rajzolta meg a háború befejezése óta eltelt 15 esztendő folyamán. Ugyancsak e^zen a helyen nem is egyszer mutattunk rá — különösen az utóbbi hetekben — arra, hogy a separatum corpus szerepe, melyet a főváros különösen politikai téren az ösz- szeszugorított. államtestben lassankint játszani kezdett, egyáltalán nem áll a nemzet, de különösen nem áll a főváros környékének érdekében. Nem csoda tehát, hogy éppen mi vagyunk azok, akik őszinte örömmel üdvözöljük Kozma Miklós belügyminiszter egyik legutóbbi beszédének ama passzusait, melyekben felsorolta azokat az alternatív megoldásokat, melyek a főváros és környéke egymáshoz való viszonyának rendezése szempontjából számításba jöhetnek. Az idea tehát ismét itt van, elevenen él és sürgetőbben kívánja a realizálást, mint valaha, ami érthető is, mert hiszen ez nem egyéb, mint a Nemzeti Egység kormánya kommunális programjának egyik megnyilatkozási formája, ami viszont nem más, mint a Nemzeti Munkatervben foglalt elveknek a sajátos struktúrájánál fogva sajátos problémakörrel rendelkező metropolis életviszonyaira való alkalmazása. A Nemzeti Munkaterv minden egyes pontján vörös fonalként végigvonuló elv a szolidáris nacionalizmus elve, vagyis az a magasabb princípium, melynek szemszögéből nézve kell ezt a .kérdést felfognunk, bármilyen megoldási mód mellett döntsenek is a remélhetőleg közeli jövőben azok a tényezők, melyek Nagybudapesl gyakorlati megvalósítására vannak hivatva. A nemzet életében bárhol mutatkozó partikuláris érdekek összebékéltetése, a közöttük sokszor automatikusan jelentkező súrlódások eltüntetése és az így felszabaduló energiáknak egy magasabb cél elérésére képesítő összefogása: ezt jelenti a szolidáris nacionalizmus gyakorlati alkalmazása a mi esetünkben és ez az a Rubicon, melyet át kell lépnünk, ha, azt akarjuk, hogy Budapest és környékének harmonikus együttélése és együttfejlődése a nemzet egyetemének javára biztosíttassák. Ha a háború utáni torzszülött békeszerződések rávilágítottak arra, hogy milyen végzetes hiba a nagy gazdasági egységek íelaprózása, akkor levonva ebből a pozitív értelemben vett tanulságot, meg kell állapítanunk, hogy min- denütt, országok és városok életében egyaránt, ahol ilyen gazdasági egységek organikusan fejlődtek ki, ott a nemzetépitést jelentő politikai munkálkodásnak azon kell lennie, hogy elhárítsa azokat a bürokratikus és éppen ezért legtöbbször mesterséges akadályokat, melyek egy egészséges Grossraumwirtschaft teljes kifejlődésének útját állják. Végre is lehetetlen állapot, hogy ma már minden lélekzetvételben egymásrautalt kompakt közületek mesterségesen legyenek elválasztva egy fiktív közigazgatási drótsövénnyel, ahelyett, hogy valamilyen mindnyájunk felett áll ószerv irányt mutatna egységes és szerves fejlődésüknek. Bele szeretnők vinni a köztudatba — és éppen ezért nem győzöm eléggé hangsúlyozni — hogy a, racionalizálás nem le-, hanem felépítési kell, hogy jelentsen, mint ahogy egy országban, amelyet a maga csonkaságában is oly mintaállammá kell kifejlesztenünk, hogy az ellenállhatatlan vonzóerőt gyakoroljon az elszakított területek minden egyes emberére, csak állandó felfelé törekvéssel, állandó^ felfelé való építéssel lehet eredményes politikát folytatni. Ezt kell, hogy jelentse a racionalizálás elve Nagybudapest kiépítésében. Nagybudapesl problémája nem egyéb, mint Gömbös Gyula munkaprogramjának a, főváros speciális nyelvére való 'lefordítása, nem egyéb, mint a szerves földrajzi egység néhány hiányát százszorosán pótló gazdasági egység további kiépítése közigazgatási, kulturális és szociális tekintetben. Hogy Budapestet politikailag egyesítik-e a félmilló lakost számláló környék- városokkal, hogy ezeket ^ foglalják-e egységbe Budapest bekapcsolása nélkül, vagy .végül egy közös szerv létesítésével csupán a közös ügyek irányítására fognak-e szorítkozni a jövőben: nem döntő fontosságú e pillanatban. Ott van a punctum «aliens, hogy a kérdés megérett a megoldásra, hogy a Nemzeti Egység mozgalmának szelleme az egyetlen,, melynek útmutatása szerint ezt a problémát meg lehet és meg kell oldani s hogy végül a főváros új törvényhatósági bizottságában méltán vélünk oly testületet látni, mely az életbevágó probléma gyakorlati megvalósítása tekintetéiben nemcsak érdemleges, hanem döntő sikerű munkát is fog végezni. Szendy Károly polgármester: Pozitív munkaprogrammal jövök a közgyűlés elé, amelynek nincs kapcsolata a politikával A polgármester nyilatkozata a Független Budapestnek a törvényhatóság legközelebbi feladatairól és a júniusi nagy közgyűlés tárgysorozatáról A választások után újból megkezdődik a törvény- hatósági élet, megelevenedik a városházai. A zárószámadások eredménye kitűnő bizonyítványul szolgál azoknak, akik a főváros életét a múlt, i 1934. évben irányították és bölcs előrelátásukkal, —- nem túlzott takarékossággal, ele óvatos gazdálkodással és az ügyek gondos mérlegelésével a múlt év végén mutatkozott több mint tízmilliós deficitet 2,161.0(10 pengőre csökkentették. Ez az eredmény is igazolja azt, amit a főváros vezetői kezdettől fogva hangoztattak és amit a belügyi költségvetés vitája alkalmából Kozma Miklós belügyminiszter is megállapított, hogy tudniillik nincs szükség a főváros Szandiiéi sár a: a főváros | saját magát szanálta, amennyiben arra egyáltalán szükség volt. A zárszámadások kitűnő eredményének érdemét Szendy Károly polgármester a sajtó képviselői előtt nyilatkozatában elhárította magától azzal, hogy az legnagyobb részben Sipőcz Jenő főpolgármester polgármesteri működésének tudható be, aki óvatos előrelátással vezette a főváros gazdálkodását, kétségtelen, hogy nagyrésze van ebben a kiváló eredményben Szendy Károly alpolgármesteri és polgármesteri működésének is. A választások utáni helyzetben és a zárószámadások eredményének ismeretében felkerestük Szendy Károly polgármestert, hogy megkérdezzük tőle, mit vár a megújuló törvényhatósági élettől és mi a polgármester programja a nyári pihenő bekövetkezése előtt. Kérdésünkre Szendy Károly polgármester a következőket mondta a Független Budapest munkatársának : — Arra a kérdésre, hogy mit akarunk elvégezni még a nyári szünet előtt, csak azt felelhetem, hogy legalább négy közgyűlésen foglalkoztatjuk a törvényhatósági bizottságot még a szünet előtt. Június közepétől kezdve a törvény ugyan megengedi, hogy pihenőt tartson a törvényhatósági bizottság és megkezdődnek ugyanakkor a szabadságolások is. Vannak azonban olyan teendők, amelyeket nem lehet elhalasztani és még okvetlenül a nyár előtt el kell intéznie a közgyűlésnek. I A törvényhatóság megalakulása és a polgár. ^ Dr. Szendy Károly mester megválasztása után a közgyűlésnek meg kell alakítania a törvényhatóság életét irányító bizottságokat és le kell tárgyalnia azokat a fontosabb tárgyakat, amelyek a közgyűlés részére vannak fenntartva. Ezután azt a kérdést vetettük fel a polgármester előtt, hogy a választások eredményeképpen mit vár a közgyűlés működésétől, biztosítva látja-e a törvényhatóság munkájának zavartalanságát? , ~ Én egészen objektív és természetesen kizárólag gazdasági természetű ügyekkel kívánom foglalkoztatni a közgyűlést — válaszolta a polgármester -— és ilyeneket fogok előterjeszteni. Ami a politikai pártokat illeti, remélem, hogy a közgyűlés, minthogy olyan javaslatokkal fogunk jönni, amelyek a főváros lakosságának szociális és gazdasági érdekeit mozdítják elő, a politikát mellőzni fogja. Előterjesztéseim mind olyanok lesznek, amelyek alkotó munkát jelentenek, ennélfogva meggyőződésem, hogy a politikai ellentétek le fognak csökkenni, a politika teljesen el fog némulni. Most a munka ideje jön: a fővárostól alkotó munkát vár a közönség. Ezek után aziránt érdeklődtünk a polgármesternél, hogy mi a programja annak a négy közgyűlésnek, amely előreláthatólag még június folyamán, össze fog ülni és amelyekről a Független Budapest már legutóbb is megemlékezett. Kérdésünkre Szendy polgármester a következőket mondta: , — Az első közgyűlésen nem történhetik más, mint a megalakulás és az érdekképviseleti tagok megválasztása. Ennek a közgyűlésnek egyéb programja nem lehet. A második közgyűlésen a polgármestert választják meg: régi hagyományos szokás, hogy ennek a közgyűlésnek más tárgya nincsen.-4 harmadik közgyűlésen fogják megválasztani a bizottságokat, köztük a szanálási lé-es bizottságot is. A megalakult bizottságok ele terjesztjük azután a legsürgősebben elintézendő javaslatokat, amelyeket a negyedik közgyűlés elé terjesztünk. A sürgős üg'yeket ez a negyedik közgyűlés fogja letárgyalni, tárgysorozatán szerepelni fog a huszonegymilliós pengő beruházási kölcsön programja és különböző halaszthatatlan adminisztrációs ügyek. Ezeket mondta Szendy Károly polgármester a városháza legközelebbi programját illetően. Elmondta még a polgármester, hogy Becs és Varsó után, a nyár folyamán Rómába is ellátogat, hogy szorosabbra fűzze azokat a baráti gazdasági kapcsolatokat, amelyek a velünk barátságos viszonyban lévő államok fővárosait összefűzi.
