Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-05-29 / 22. szám
HARMINCADIK jubileumi évfolyam 1935 május 29 22. szám Független Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KŰZGAZDASÁG1 LAP A NEMZETI EGYSÉG PÁRTJA SZÉKESFŐVÁROSI SZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24,—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavillonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 GÖMBÖS GYULA hatalmas manifesztációja a Nemzeti Egység fővárosi szervezetének: nagygyűlésén „Állandóan kopogtatni fogok minden magyar lélek kapuján“ Gömbös Gyula miniszterelnök, a Nemzeti Egység vezére, a múlt heti választói nagygyűlésen magáévá tette Zsitvay Tibor pártelnöknek nagyszabású munkaprogramját. Évek hosszú sorára biztosítja a főváros munkáját és nagyarányú fejlődését ez a hatalmas tervezet, amely kenyeret és munkát biztosít a főváros névének, iparnak, kereskedelemnek, munkaadónak és munkásnak egyaránt: olyan perspektíva nyílt meg Budapest 'jövője, Nagybudapest megvalósulása felé, amilyenről a Nemzeti Egység fővái- rosi bevonulása előtt nem is álmodhattunk. A Nemzeti Lovardában elhangzott maniíesztáció óriási visszhangra talált a főváros lakosságának lelkében. Nem volt ez pártprogram, nem a választások előtti hangulatszülte, pillanatnyi elhatározás: egy nagyszabású államférfi, az építőmunka fanatikusának elhatározott kinyilatkozása volt. Gömbös Gyula beszélt és mindenki érezte, hogy minden egyes szava — cselekedet. Beszédének elején nyomban kijelentette, hogy a reformoknak a fővárosnál is meg kell indulniok, majd nyomban közölte a kormánynak azt az elhatározását, hogy az érdekképviseleti kérdést már az idén megoldja. sol és aki Gömbös-barát, (Hosszantartó lelkes éljenzés) ne elégedjék meg azzal, hogy tapsol, hanem járjon házról-házra, kopogjon be minden magyar testvérhez és mondja azt: Üj világ jön, testvér segíts! Üj világ jön, testvér; fel a győzelemre! (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps. Felkiáltások: Éljen a vezér!) Mert a vezér csak akkor lehet boldog, ha a sereg élén győzelemről tud beszámolni. Különben a legboldbgtalanabb ember a vezér, ha erőfeszítése, elgondolásai, lelke és szeretetének j expanziója hiábavaló volt. Vezér azonban egyedül sohasem tud győzni, testvéreim. Arra kell törekedni, hogy sok-sokezer ember legyen, aki ugyanazt akarja, és amikor a nemzet érdekében áldozatot és munkát követel tőle a vezér, akkor vállalja és teljesítse önzetlenül azt a kis munkát, ami reá vár és legyen téglahordó a nagy magyar építéshez. (Taps és éljenzés.) A fővárosi szervezet munkájának méltatásával fejezte be beszédét a Vezér: — A pártelnök úr — mondta — olyan feladatra vállalkozott, amelyet eddig elhanyagoltak: meghódítani Budapestet, az ország szívét. A szívet pedig csak szeretettel lehet meghódítani és azzal a lelkesedéssel, amellyel mindeh nagy ügyet szolgálni kell. Az országos párt ebben a Pillanatban itt áll és szeretettel figyeli, mi történik az ország fővárosában. Az országos párt és vmle az egész ország azt kívánja, hogy az ország szive legyen erősen dobbanó magyar szív. És azt is érzi mindenki, hogy ennek a magyar szívnek egészséges életet kell élnie, ennek az életnek úgy kell lüktetnie, hogy minden magyar ember felfigyeljen rá és érezze, hogy erőt ad a legtávolabbi magyar falunak is. Ezután csatlakozásra és fokozott munkára hívta fel a Vezér a megjelenteket, akik beszédének befejeztével percekig viharosan ünnepelték. Zsitvay Tibor, a fővárosi szervezet elnöke a NÉP fővárosi programjáról Ezután a parlamenti ellenzéknek a reformpolitika elbuktatásái’a szánt erőfeszítéseit vázolta a miniszterelnök, zajos tapsokra és állandó éljenzésre ragadtatva a közönséget. A népies magyar politika célkitűzéseit fejtegette, amely nem rombol, hanem épít, majd kitért az ellene indított személyi támadásokra. — Én nem személyeskedem, — mondta Gömbös Gyula. — Ellenfeleimnek nevét én soha ki nem ejtem. Meggyőződésem, hogy jóhiszeműek. De hozzáteszem, hogy tévednek és aki a politikában téved, az levizsgázott. A politika ugyanis a legkegyetlenebb iskola, ott csak eg*yszer lehet megbukni. (Nagy derültség és taps.) Nincs pótvizsga. A vizsgálóbizottság az egész nemzet, és a nemzet ösztönösen megérzi, hogy ki jár helytelen és ki jár a helyes xiton. A legmegnyugtatóbb a politikusra mindig az, hogyha nem önmagéival van megelégedve, hanem a nemzet van vele megelégedve. (Úgy van! Óriási taps és éljenzés.) — Én úgy érzem és tudom, hogy a nemzet és az én politikám összeforrott. Azt is tudom, hogy a nemzet vágyait, vagy azoknak egy részét, az öntudatos nemzet pszichéjét én képviselem. Áttért ezután a Vezér a munkaprogram és a nemzeti munkaterv nyomán megindult munkára, majd egy közbeszóló szavaira hozzátette: r— Én itt maradok és állandóan kopogtatni fogok minden magyar lélek kapuján. Itt maradok, hogy kérjem: testvéri egyetértésben és restvéri támogatóssal i'dijatok mellettem! — És most a választáson, amikor újra alkalmatok lesz, testvéreim, bebizonyítani, hogy ez a fegyelmezettség, amit itt látok és tapasztalok, nemcsak látszólagos, hanem valóságos, mindenki, aki itt tapA Nemzeti Lovardában tartott nagygyűlésen Zsitvay Tibor, a NÉP fővárosi szervezetének elnöke kifejtette a Nemzeti Egység fővárosi programját. Klasszikus tömörséggel, konkréten megjelölte, milyen munkára vállalkozik a NÉP a fővárosban: olyan konstruktív, építő programot adott, amilyenre nem volt még példa a fővárosi politikai életben. Határozottan és nyiltan állapította meg Zsitvay Tibor a Nemzeti Egység részletes programját, célkitűzéseit a székesfőváros politikájában. Minden budapesti polgár csak lelkesedéssel és örömmel veheti tudomásul Zsitvay Tibor miegnyilatkpzását, amely alapja lesz annak az építő, nemzetmentő munkának, amelyet a vezér, Gömbös Gyida miniszterelnök hirdet: a Nemzeti Egység pártokon felül álló nemzeti gondolat. E nagy gondolat jegyében a problémák és feladatok, amelyek a székesfővárosnál megoldásra várnak, az alábbiak: — A szanálás, melyet az autonómia fog rendezni, azonban úgy akarunk végrehajtani, hogy a tisztviselők fizetéséhez nem nyúlunk. Státusrendezés, amellyel a fiatalság előmenetelét biztosítjuk, protekció kizárásával. Reformok a vagyonkezelés terén. — Az állam és főváros viszonyának rendezése, hogy végre kikíiszöböltessenek azok az ellentétek, amelyek állandóan zavarták ezt a viszonyt. Ezután a főváros részére hatalmas építőprogramot adott a fővárosi szervezet elnöke. A program az alábbi gondolatokat öleli fel: Nagy-Budapest megteremtése a fővárost környező községek bekapcsolásával. A közüzemek lehető egyesítése. Pályaudvarok kihelyezése, amivel hosszú időre munkaalkalmakat teremtünk. Olcsó, gyors közlekedés a Dunán is. A hídépítési problémák megoldása. A székesfőváros fürdőkultúrája és az idegenforgalom fejlesztése. * — A városfejlesztés mellett nagyszabású gyermekvédelem. A lebontott házak helyébe nem dísz- parkokat, de gyermekjátszótereket létesítünk. Állam és főváros üljön össze és együttesen állapítsák meg a közmunkák programját. A tejrendelet visszavonása. A közüzemek ne versenyezzenek a magániparral és kereskedelemmel. A munkásság felszabadítása a szakszervezti terror alól. A közgyűlés termében ne gyűlölet és harc legyen, hanem béke, munka és szeretet honoljon. íme a Nemzeti Egység programja a székesfőváros vezetésében. Ennek a programnak a megvalósítása jelenti minden budapesti polgár álmát, reménységét, boldogulását, kenyerét, levegőjét — és életét... A szebb és jobb magyar jövendőt... Zsitvay Tibor
