Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-15 / 20. szám

& Független Budapest Budapest, 1935 május 15. A belügyminiszter szigorú kritikája a korházi költségvetésről UjaDb faharéhossági iníézhetíéseheí höveiel a miniszter a kórházaknál A belügyminiszter a főváros idei költségvetését jóváhagyó« leiratában közölte a polgármesterrel, hogy a kórházi költségvetésre vonatkozóan külön leiratban fogja észrevételeit tudomására adni. E héten meg is érkezett a kórházi költségvetés jóvá­hagyását és az ezzel kapcsolatos megjegyzéseket tar­talmazó rijabb leirat. A belügyminiszter bőven fog­lalkozik a kórházi költségvetéssel és többirányú ta­karékossági intézkedéseket követel. így mindenekelőtt az alkalmazotti létszám terén sürgeti a nor­mál státusz megállapítását. Két évvel ezelőtt hagyta jóvá a belügyminisz­ter a kórházak normál státuszát, de az idei költ­ségvetésből megállapítja, hogy a gazdasági személy­zet létszáma még mindig 32 fővel, az altiszti és ápo­lói személyzet létszáma is 32 fővel van az engedé­lyezett státusz felett. Az állami és a vidéki kórhá­zaknál már mindenütt érvényesült a személyzet lét­számában a normál státusz, ezért a belügyminiszter a fővárosnál is sürgeti a személyzeti létszám ennek megfelelő csökkentését. A megüresedő állásokat a jövőben csak a normál státusz keretén belül lehet betölteni. Felhívja a belügyminiszter a polgármestert, hogy a jövőben a, kórházi költségvetésben jelöljék meg az orvosi állások beosztását. Kiderül a költség- vetésből, hogy a kórházaknál legutóbb egy mérnököt és egy görög katolikus lelkészt alkalmaztak. Ezekre vonatkozóan a miniszter érdeklődik, mikor engedé­lyezték ezen állások szervezését. Kifogásolja a bel­ügyminiszter a közlekedési költségek nagyságát. Többek között a központi kórházigazgató évi I 6000, a négy igazgató-főorvos egyenkint évi Í800 I pengő közlekedési költségmegtérítést kap. Több or­vosnak van még ilyen címen díjazása, amit a mi­niszter egyrészt sokai, másrészt, miután indokolat­lannak tartja azt, teljesen törölte a költségvetésből. Indokolatlannak tartja a miniszter azt is, hogy a kórházak telkére. ügyosztályi felülvizsgálat címén 18.000, ügye­letes szolgálat címén 28.000 pengő kiadást szá­mítanak fel. Érdeklődik aziránt, miért emelték fel a reformá­tus lelkészek fizetését 300-ról 500 pengőre, illetve 600-ról 1000—1300 pengőre. Hasonlóképpen felvilágo­sítást kér arranézve, miért emelkedett a telefonhír­mondó költsége is majdnem a háromszorosára. A leiratban azt hangoztatja a miniszter, hogy a fővárosi kórházaik személyzeti és dologi kiadásai az állalmi kórházak hasonló kiadásaival szemben még mindig elég magasak és különösen a dologi kiadások csökkenthetők. Főként a gyógyszer-, műszer-, világítási- és tüze­lési költségeknél kell további megtakarításokat el­érni. Rámutat arra, hogy a vidéki városok a kór­házintézményeknek a vízdíjakból és a világítási ta­rifákból messzemenő engedményeket nyújtanak. Méltányos lenne tehát, ha a főváros is leszállítaná kórházai számára ezeket a tarifákat. Megállapítja végül, hogy a hatósági üzemek ki­zárólagos szá-llításai semmivel sem tették olcsóbbá a kórházak élelmezését és fentartási költségeit. Ki­fogásolja azt is, hogy az alkalmazottak- élelmezési, fűtési és világítási térítményei feltűnő alacsonyan vannak feltüntetve, ezért felvilágosítást kér atekin- tetben, miként vannak ezek a szolgáltatások meg­állapítva. Az új repülőtér és a balatoni műút Megsemmisítik a balatoni műútra kiírt versenytárgyalást, mert új útat építenek helyébe Lapunk legutóbbi számában Lamotte Károly dr. al­polgármester nyilatkozott az új budapesti repülőtér helyének kijelöléséről. Elmondta, hogy ott mintegy IOO holdnyi területet fognak kisajátítani a repülőtér cél­jára. A kiszemelt földterület körülbelül 500 kisgazda kezében van, nagyrészt budaörsi polgárok tulajdo­nában, akik a földeken kertgazdálkodást folytatnak. A közeli napokban már meg is tartják a kisajátítási tárgyalást és remélik, hogy méltányos áron sikerül majd a szükséges területet megszerezni. Illetékes helyen szerzett értesülésünk szerint a főváros 500.000 pengőt ajánlott fel az új repülőtér költségeihez hozzájárulásként. Ilyen áldozatot a fővárosnak mindenképpen kel­lett volna hoznia, mert ha történetesen a főváros tu­lajdonában lévő terület lett volna alkalmas az új repülőtér számára, annak értéke esetleg többet is ki­tett volna, ^mint félmilliót. Egyszer már szó is volt arról, hogy a Kerepesi út és a Hajtsál- út között, a jőváros tulajdonában lévő területet alakítják át repülőtérré, ennek a területnek az értéke pedig ' a négymilliót is meghaladja. Az új repülőtér végleges megállapítása folytán nehéz helyzetbe került a főváros útépítési ügyosz­tálya. Nevezetesen a Balatonhoz vezető új műút a Kőérbereki út folytatásában épülne, a Kőérbereki út jelenlegi szakaszának kiszélesítésével. A Kőérbereki út, illetve a tervezett új balatoni műút pedig kettészeli a repülőtér számára kiszemelt területet. A szakkörök ezt kifogásolták és követelték, hogy a főváros készítsen más tervet a balatoni műút ve­zetésére. Miután felsőbb helyen is támogatták ezt, a főváros kénytelen volt az eddig készített terveket elvetni és most sietve készítik a balatoni út más irányba te­relésére vonatkozó új terveket. Még szerencse, hogy az új repülőteret nem 3—4 héttel későbben jelölték ki, mert ez esetben már épült volna a Balatonhoz vezető út. Erre a munkára már ki is volt írva és le is zajlott a versenytárgya­lás és a munkák kiadása küszöbönállott. A változott körülmények folytán ezt a ver­senytárgyalást megsemmisítik. Az ú jpályázat kiírására csak néhány hónap múlva kerülhet sor, mert hosszabb időt vesz igénybe az új útvezetési tervek kidolgozása. Értesülésünk szerint legalább 200.000 pengő többkiadást fog je­lenteni a fővárosra a balatoni út terveinek megváltoztatása, mert az út a budapesti szakaszon most sokkal hosz*- szabb lesz. Meglévő utat nem használhatnak fel a balatoni út vezetésére, tehát az egészet újonnan kelt megépíteni, a tervek szerint a Balatonhoz vezető út most a Sasadi út és a Budaörsi út keresztezéséből fog kiágazni, onnan vezet majd a Póterhegyig, azon túl pedig a Kamaraerdőn át torkolik majd a balatoni állami útba. feltámadt a szemétégetés problémája Egy magánvállalkozó érdekes ajánlata a fővárosnak .... A pároshoz eddig benyújtott többirányú táv- ju esi ajánlatok sorra megfeneklettek, mert vagy maguk az érdekeltek vonták vissza ajánlatukat, vagy. a tő város utasította el a kérvényeket. Most azután újabb érdekes ajánlat érkezett a po ti őrmesterhez, részben n távfűtéssel, részben a szinten sokat emlegetett szemétégetéssel kapcsolat­om. udvalevo, hogy a fővárosi Köztisztasági Hiva­tal. sokat foglalkozott a szemétégetés problémájával < s ne iany evvel ezelőtt már az volttá helyzet, hogy a szemétégetés meghonosítása közvetlen küszöbön van. A Köztisztasági Hivatal akkor több külföldi gyárát szólított fel a kísérleti szemétégető telep építésére vonatkozó ajánlat benyújtására, az ajánla­tok be is erkeztek, de az anyagi viszonyok romlása folytán a sze­métégető telep létesítéséből még sem lett; semmi. A probléma azért nem került le végleg a napirend­ről, annál kevésbé, mert a fővárosnak előbb-utóbb gondoskodnia kell a szemételtüntetés modernebb formájáról, miután a ma használatban lévő szemét­lerakodó helyek már megteltek és különben is a szemétszállítás és eltávolítás mai rendszere rend­kívül költséges. A szóbanforgó ajánlatot Szüts Jenő mérnök nyújtotta be a fővároshoz. Az ajánlattevő közli, hogy foglalkozik a szemétégetés kérdésével és hajlandó ezt a problémát saját vállalkozásá­ban megoldani, ha a főváros neki erre kon­cessziót ad. Szüts Jenő mérnök azt kéri a fővárostól, hogy há­roméves opciót biztosítson neki a szemétégetés meg­valósítására, azaz három éven belül más érdeklődő­vel vagy vállalkozóval ilyen irányban ne bocsátkoz­zék tárgyalásba, azonkívül adjon részére előmunlcáh lati engedélyt a szemétégető telep terveinek kidol­gozására. A vállalkozó a szemétégető telepet az Ecseri úti fővárosi fuvartelepen akarja megépíteni és az a terve, hogy a szemétégetés révén keletkező hőenergiát részben elektromos áram termelésére, rész­ben távfűtési célokra használná fel. Elsősorban a Gyáli út környéki közintézményeket, a Szent István, a Szent László kórházakat, a Gazda­sági Hivatalt és a többi itt levő közintézményt látná el távfűtéssel, valamint elektromos árammal. A be­advány egyéb részleteket nem tartalmaz, mert a részletekremenően csak akkor lesz alkalma a vállal­kozónak nyilatkozni, ha a kért opciót és előmunká­lati engedélyt a főváros részére kiadja. Értesülésünk szerint az üggyel a főváros illeté­kes ügyosztálya, valamint a Köztisztasági. Hivatal már foglalkozik, érdemben azonban egyelőre nem foglalnak állást. Ez év őszén lesz ugyanis Budapesten a nemzetközi köztisztasági kongresszus és annak egyik legfonto­sabb napirendi pontja a szemétéges problémájának megvitatása lesz. A külföldi szakértők ezen a kon­gresszuson beszámolnak a szemétégetés külföldi eredményeiről és a leszűrt tapasztalatok alapján fog majd a főváros vezetősége határozni, vájjon Buda­pesten tényleg bevezeti-e a Szemétégetést. A házi­szemét összetétele ugyanis minden városban más, egyik helyen sokkal több égethető anyag van a házi- szemétben, mint másutt és ennek megfelelően a sze­mét elégetése is különböző eredményekkel jár és más-más rendszert igényel. Budapesten például a nyári hónapokban, amikor a sok gyümölcshulladék miatt a szemét nedvességtartalma rendkívül nagy, aligha lehetne a háziszemetet elégetni. Sok külföldi városban be is szűntették a szemétégetést, mert nem vált be. CUSTODIS ALPHONS Mérnöki iroda és épí­tési vállalati pari berendezések részére Budapest, V., Nádor ucca 19 Telefon: 12 0-07 Alapítási év 1876 Gyárkémóny építés, gözkazáabefalazás, ipari kemencék építése és terve z és Brslfner ilernát Jégszekrények és Hűtőkészülékek Gyára Gyár, raktár és iroda: Budapest, VI., Király ucca 36 —^—mm^^Alapittatott 1876 ILY ES SÁNDOR géperőre berendezett épületasztalos munkák üzeme Budapest, XI, Budaörsi út 17. Tel.: 55-2-41 r r Pál, építkezési­új- és használt vas­ablak, kapu, gerenda, sín, kapcsok, gépek Budapest, V., Váci út 14 — Telefon : 13-4-35 PARKETTÁZÓ ÉS PADLÓZÁSI VÁLLALAT KMRTEEEN KÍVÜL I Budapest, VI., Bajnok ucca l Ldllg tlUZbsíI Telefon: 199-65 és 181-30 Uj és javítási munkát szakszerű kivitelben, gyorsan és olcsón készít MAGYAR KIR. ÁLLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest,X,Kőbányai út 21 Lakóházak felszereléséhez a közismer­ten elsőrangú Teudloff-Dittrich-féle kivitelben gyártunk kézi- és eróhajtású kűtszivattyűkaf éskútfelszerelósi alkatrészeket, házi víx- ellátóberendczéseket, bor- és sav- szivattyukat stb. — Városok és egyéb közületek részére tűzoltósági, közegész­ségügyi és köztisztasági szereket, eszkö­zöket és berendezéseket. Lakóházak, középületek stb. részére a leg­alkalmasabbak a hazai barnaszóntüzelésre szer­kesztett Jobbágy-féle folytonógőkályhák. LIEDERHANN ERVIN Géptisztító anyagok, rongyok és textilnyersanyagok Budapest, V, Ügynök ucca 24. — Telefon: 92-0-65 HOFBAUER ES PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK TELEFON : 18-8-59 Telep: VI., Béke tér 5. Iroda: VI., Szondy ucca 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom