Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-05-08 / 19. szám

HARMINCADIK jubileumi évfolyam 1935 május 8 19. szám Független Budapest VÁROSPOLITIKAI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁG 1 LAP Megjelenik minden szerdán Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt: egész évre P 24.—, fél évre P 12.— Egyes szám ára 50 fillér. Kapható minden IBUSz pavlllonban FELELŐS SZERKESZTŐ B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., BÁTHORY UCCA 3 Telefon: 19-9-80 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Szendy Károly polgármester gyors akciója a munkanélküliség csökkentésére és a különböző beruházási munkák megindítására — Az új 17 -es bizottság elé kerülnek a szanálással kapcso­latos javaslatok — A közlekedési reformok is az új törvényhatóságra várnak A polgármester nyilatkozata a Független Budapestnek az aktuális problémákról Új utakon a rési cél felé... írta: KAUSER ISTVÁN dr. a Nemzeti Egység Pártja Székesfővárosi Szervezetének ügyvezető igazgatója Meggyőződésem — és így vallja ezt vezé­rünk, Gömbös Gyula i® — hagy a 48-as vívmá­nyok és ideálok jórésze elveszett a« idők folya­mán. A szabadságharc leveze­tése után bekövetkezett el­nyomatás, majd a kiegyezés utáni idők közjogi küzdelmei és a magyar társadalom bel­ső vívódásai elsorvasztották a 48-as ideálok érvényesítésé­nek lehetőségeit. Az igazi né­pi politika és a nemzeti öncé- lúság gondolata elsüllyedt a háború előtti és utáni magyar közélet útvesztőiben és Göm­bös Gyulának kellett jönnie, hogy ezeket az ideálokat tűzze ismét a nemzet horizont- j járas követendő csillagokul. Szervezetlen, szét- | eső amorf tömeg volt a magyar társadalom és | ha egyesek lelkében ott is lobogott a régi tűz és a régi eszme: egy mindent átfogó nemzeti gon­dolatnak kellett eljönnie, hogy új életre kelje­nek főnixmadárként az elhamvadt nagy ma­gyar gondolatok. Az újjászületett és a huszadik század Euró­pájához szabott kossuthi eszmék szolgálatára meg kell szervezni a magyar súg ot, mert csak a szervezés ereje konzerválhatja örök időkre a nemzet ideáljait. Elég volt a magyar fellobbaná- sokból, a szál mai ángokb ó 1: örökké égő Veszta- tűz legyen előttünk 1848, tisztán lobogó, melen­gető és világító. A magyar élet véghetetlenül nagy megújho­dását jelenti 1848. Ezt folytatja most az a ne- formmunka, amely most kezdődik meg Gömbös Gyula vezérlete alatt, Szerves kapcsolat van .a kettő között: az új küzdelem részben újraébresz- tése, részben folytatása a réginek. Az ideál meg­maradt, csak az idő változott meg, más utakat jelölve meg annak elérésére. A nemzetnek pedig alkalmazkodnia kell az ’idők követeléseihez, melyekkel szem,beszállni ■annyi lenne, mint elvérezni eigy széLmalmuharé­ban. A kibontott zászló jelöli meg a magyar­ság új útját a kossuthi gondolat felé és a nem­zet megértette, hogy rá kell lépnie az útra, amely a Jövő felé vezet, a nagyság, boldogság, az újabb ezer esztendő felé.->*£ Most, amikor a Független Budapest szerves kapcsolatba jutott a Nemzeti Egység gondola­tával, önkéntelenül is felvetődik a kérdés: nem adta fel ezzel 30 éves múltját a várospolitikai életnek ez a kitűnő orgánuma? Vájjon az új út folytatása-e a réginek, vagy pedig megtaga­dása-e annak? Erre a kérdésre maga a Független Budapest felel meg 1933 november 15-én, tehát több mint másfél esztendővel ezelőtt megjelent számában. »A kibontott zászló« című vezércikke, amely Gömbös Gyula miniszterelnöknek Budapest né­péhez intézett felhívásával foglalkozik, a követ­kezőket írja: — A minden melléktekintet nélkül való közérdekű munka volt mindig a mi ideálunk, ezért küzdöttünk, ezt követeltük és most na­gyon nagy megnyugvás, őszinte öröm és elégté­tel, hogy ugyanezt a programot vallja Magyar- ország elhivatott miniszterelnöke, a Nemzeti Egység gondolatának vezére: Gömbös Gyula. A törvényhatósági választások előkészítésével párhuzamosan gyors ütemben készülnek azok a pol­gármesteri előterjesztések, amelyeknek letárgyalása az új törvényható­sági bizottságra vár. Szendy Károly pol­gármester egész sereg­olyan előterjesztés előkészítését határoz­ta el, amelyek közel­ről érintik a főváros közönségét. Ezek az előterjesztések leg- uagyobbrésztíen csak a nyári szünet után kerülnek a törvény- hatóság plénuma elé, lesznek azonban olyan polgármesteri indít­ványok és javaslatok is, amelyek a köz­gyűlést, de, főképpen a szakbizottságokat már június hó folya­mán foglalkoztatni fogják. A főváros közönségét ezek közül elsősorban azok érdeklik, amelyek új kenyérkereseti lehetőségeket teremtenek és arra al­kalmasak, hogy a munkanélküliséget enyhítsék. Szendy Károly polgármester, aki hivatalba lépése óta új munkaalkalmak nyújtá­sát tekinti legfőbb feladatának, a készülő előterjesz­tésekről a következőket modnotta a Független Bu­dapest munkatársának: — A főváros vezetősége minden rendelke­zésre álló eszközt igénybe vesz, hogy a munka­nélküliség enyhítése érdekében megfelelő mun­kaalkalmakat nyújtson. Ezt a célt szolgálta a közgyűlésnek az az elhatározása, amely a hu­szonegymillió pengős beruházási kölcsön felvé­telére ad felhatalmazást. Bár ezt a kölcsönt még nem vettük fel, máris megindítottuk azokat a munká­latokat, amelyeknek a tervei idejekorán elkészültek és amely tervek végrehajtásához az előző tör­vényhatósági bizottság illetékes fórumai hoz­zájárultak. így például folyamatban vannak a Tabán tereprendezési munkálatai, amelyekre több mint százezer pengőt fordítunk. Megindí­tottuk az angyalföldi csatornázási munkálato­kat is, sőt iskolaépítési munkálatok is folya­matban vannak. Bár az eredeti terv szerint ezeknek a munkálatoknak a költségeit a beru­házási kölcsönből kell fedeznünk, még mindig nem tartom sürgősnek a beruházási kölcsön igénybevételét, mert a főváros pénzkészletéből mindenkor folyósítani tudjuk az éppen esedékes költségeket. Ügy tervezem ugyanis, hogy a kölcsön első részletéi, négymillió pengőt, csak szeptember­ben veszem fel: Elrendeltem a Rudas fürdő át­építésére vonatkozó terveknek a kidolgozását is. Erre a célra másfélmillió pengőt fordítunk. Ügy gondolom, hogy a Rudas átépítésének munkálatait ősszel már megindíthatjuk. Arra a kérdésre, hogy'a szanálás most már vég­leg lekerült-e a napirendről, Szendy Károly polgár- mester a következőket felelte: — A szanálásról részletesen intézkedik az 1934. évi Nil. te., amely életben van, tehát a szanálás problémájának a napirend­ről való levételéről beszélni nem lehet. Egyelőre az a helyzet, hogy minden vonatko­zásban megtakarításokat igyekszünk elérni, amivel a szanálás céljait szolgáljuk. Konkrét szanálási előterjesztések tárgyalására nincsen lehetőség. Ha megalakul az új törvényhatósági bizottság, annak nyilván az lesz az első fel­adata, hogy megválassza a különböző szakbi­zottságok és köztük a szanálási művelet ellen­őrzésére hivatott 17-es bizottságnak a tagjait. Ez elé az új 17-es bizottság elé kerülnek majd azok a javaslatok, amelyeket szanálási vonatkozásban most készít elő a város­házi adminisztráció. Ezek között a szanálási előterjesztések között fog szerepelni a városházi tisztviselők státuszrende­zése, amely rendkívül nagy munkát igényel. Az elő­készítő munkálatoknál alapelvként szögeztem ie a középfokú állások szaporításának, az ala­csonyabb fokú állásokkal járó fizetések ará­nyosításának és, a? ideiglenes állások meg­szűntetésének a szükségességét. Természetesen csak annyiban- lehet megszüntetni az ideiglenes állásokat, amennyiben a pénzügyi keretek ezt megengedik. Érdeklődtünk a közlekedési reformtervek meg­valósítása iránt is. Szendy polgármester így felelt: — A közlekedési reformterveket tartalmazó polgármesteri előterjesztésekkel az előző tör­vényhatósági bizottság szanálási fórumának, az úgyneveztt 17-es bizottságnak kellett volna foglalkoznia. Közben azonban bekövetkezett a törvényhatósági bizottság feloszlatása, helye­sebben az 1934. évi XII. te. 2. §-ának az életbe­léptetése. így azután ezek a reformtervek le­kerültek a napirendről. A közlekedési ügyosztályban vala­mennyi közlekedési relormtervezet tel­jesen készen várja a letárgyalást. E reformtervek között szerepel az ideális me­netrend, a HÉV-tarifa leszállítása, az egységes átszállójegy bevezetése, az autobuszközlekedés megjavítása. Ezeknek a problémáknak a meg­oldásáról a magain hatáskörében nem óhajtok dönteni, már .csak azért sem, mert a főpolgármester úr­nak is az a véleménye, hogy a szanálást az autonómiával karöltve kell végrehajtani. Meg kell tehát várnunk, amíg az új törvény- hatósági bizottság megalakul. Az új illetékes szakbizottságok lesznek azután hivatottak arra,, hogy az említett előterjesztésekről véle­ményt nyilvánítsanak, A közlekedési kérdések rendezése a főváros egész közönségét érdekli, tehát már csak ebből a szempontból is meg akarjuk hallgatni a közönség képviselőinek a kívánságait. — Ami az autobuszközlekedés megjavítá­sát illeti, — folytatta Szendy — ebből a szem­pontból nagy reménységekkel tekintek az ötven új autobuszkoesi beállításának a következményei elé, Üj vonala­kat is beállítunk, de az új autobuszkocsikat i legnagyobbrészben inkább csak a meglévő vo­Kauser István dr. Dr. Szendy Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom