Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1935-05-01 / 18. szám
Budapest, 1935 május 1. Független Budapest Véglegesen betöltik az összes nagyüzemek vezető állásait Plósz Páiiés Véssei Ede Kinevezése — A DSzKRf ú] vezérigazgatója Perczel Gijörgtj lesz Ügy volt, liog'y csak ősszel kerül sói' az üresedésben lévő üzemvezetői pozíciók betöltésére, de felsőbb helyen úgy rendelkeztek, hogy a kinevezéseket, illetve a szerződéskötéseket már most kell elintézni. Ennek első folyománya volt az Elektromos- és Gázmüvek vezérigazgatóinak kinevezése. löuleges megbízatással, ez a kombináció elvesztette aktualitását. A kenyérgyár élére is elismert közélelmezési szakembert akarnak állítani. Betöltik a Hirdető-vállalat igazgatói pozícióját, is. A jelek szerint itt is az lesz a helyzet, ami az Elektromos- és a Gázműveknél; nevezetesen Pogány Zsigmond kap végleges szerződést, aki ideiglenes igazgatói minőségben is a legteljesebb megelégedéssel intézi a vállalat ügyeit. ^ égül a lő\ árois leg',újabb vállalatának, a rövidesen megalakuló Vásárpénztárnak vezetőit kell kijelölni. Nagy gondossággal fogják kiválogatni az új Vásárpénztár vezetőit, akiknek személye garancia lesz arra, bogy az intézmény nem halad majd gyászosnxultú elődjének ,útjain. Miután a Vásárpénztár még o, nyáron megkezdi működését, az új igazgatók szerződtetése is a legrövidebb időn belül megtörténik. Tulajdonképpen az, »új« jelzőt nem is lehet használni a két nagyüzem most kinevezett vezetőivel szemben, mintám az Elektromos Művek élén továbbra is Plósz Pál, a Gázmüvek élén pedig* Véssél Ede marad, akik eddig is legfőbb vezetői voltak üzemüknek. A szerződtetés, illetve vezérigazgatóvá történt kinevezés csupán véglegesítése az eddigi állapotnak és nyugvópontot teremt a két nagyüzem irányításálban. Azért fontos a. szerződések aláírása, mert az eddig lenállott bizonytalanság* sok tekintetben nyugtalanítólag hatott mindkét üzem egész adminisztrációjára. Noha az ideiglenes üzemvezetői megbízás tartama alatt is a leglelkiismeretesebben látta el Plósz Pál és Véssei Ede munkakörét, a bizonytalanság érzete mégis nyugtalanító hatással volt rájuk. Nem is lehetett az üzemvezetőktől' nyugodt és izigialom- mentes munkát várni, amikor lépten-nyomon bedobtak a közhangulatba újabb és újabb neveket, mint a nagyüzemek kiszemelt új vezetőit. Tucatjával forogtak közszájon a különböző vezérigazgató- jelöltek nevei. De végül is győzött a jobb belátás és az illetékesek meggyőződtek arról, hogy a főváros vagyonának és közszükségletének jelentős részét reprezentáló üzemek vezetését nem lehet külső, az üzemeket nem ismerő egyéneikre bízni. Ezeken a helyeken) csak a szakértelem, a rátermettség és az üzem legteljesebb ismerete lehet" az egyetlen protekció. Így került tehát véglegesen Deutsch Lajos és Dózsa Károly örökébe Plósz Pál és Véssei Ede, akiknek személyében a főváros nagyüzemei arra való, kiváló vezetőket kaptak. A következő lépés a PSzKRt vezérigazgatói székének betöltése lesz. Itt általában Márkus Jenő vezérigazgató-helyettes kinevezését várták, az, utolsó percekben azonban Márkus Je,nő vezérigazgatóvá törtétrő kinevezése bizonytalanná vált és a BSzKRt legfőbb vezetője — úgy látszik — Perczel György lesz. Perczel György kiváló szaktekintély a villamosközlekedés terén. A BSzKRt-nak ezidő szerint jogügyi igazgatója, a:ki az intézménynek egyik legtiszteltebb és legrokonszenvesebb vezéralakja. Márkus Jenő, akinek szerződése most jár le, megválik a BSzKRt kötelékéből. Az igazgatóság erre való tekintettel legutóbbi ülésén már el is határozta, hogy Márkus Jenő nyugdíjaztatásánál beszámítja azt a szolgálati időt, amit a vezérigazgatóhelyettes a fővárosnál töltött el. Márkus Jenő, mint ismeretes, annakidején, amikor a főváros szolgálatából kilépett, lemondott nyugdíjigényéről. Patz Sándor, vagy Csilléry Dezső lesz a BSzKRt új vezérigazgatóhelyettese. Mindkettő a legkitűnőbb szakember. Még a választások előtt akarják megoldani a többi üzemvezetői állás problémáját is. Elsősorban a Községi Éleim i szer árusító üzem új vezérigazgatóját nevezik ki. Erre az állásra az eddigiek szerint Mosch Bélának, az, élelmiszerkereskedelem körében elismert nevű férfiúnak van a legtöbb kilátása. Szó van azonban más személyekről is. Ugyanekkor töltik be a Községi Kenyérgyár üzemigazgató állását. Egész a legutóbbi időkig Mártonffy Máriusz tanácsjegyzőt emlegették a kenyérgyár új vezetőjéül, miután azonban Mártonffy az, Elektromos Művekhez került küCUSTODIS Mérnöki iroda és épí- tési vállalati pari berendezések részére Budapest, V., Nádor ucca 1 9 Telefon: 12 0 07 ALPHONS Alapítási óv 1876 Gyárkómény építés, gőzkazánbefalazás, > ipari kemencék építése és tervezése 1 IIT7 lakk-Es festékgyár r.-t. Ba B Mm BUDAPEST, ¥11. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÁM. Milliókból -- fillérek... Hogyan értéktelenedett el a fővárosra hagyott hatalmas alapítványi vagyon 1905-ig a levéltár tette közzé, időnkint könyv- alakban összegyűjtve, azoknak az alapítványoknak az okiratait, melyeket a főváros kezelésre elfogadott. 30 év óta azonban az alapítványokról nem jelent meg ilyen kimutatás, pedig azóta igen nagy változások vannak a főváros által kezelt alapítványok és alapíü vány szerű juttatások jegyzékében. Egyrészt a régi. alapítványok többsége elértéktelenedett és a főváros azokat a pénzérték állandósulása utálni részben összevonta, részben pedig megszüntette, másrészt a legutóbbi 30 év alatt is igen sok alapítvány került a főváros kezelése alá. Schuler Dezső tanácsnok érdeme, hogy ezt a hiányt most pótolták. Schuler tanácsnok összegyűjtötte és összefoglalva nyilvánosságra hozta a fővárosi alapítványok jelenlegi állapotát ismertető jegyzéket. Ez a jegyzék közel 500 oldalas vaskos kötet, melyben fel vannak sorolva rendeltetésük szerinti csoportosításban és ábécé rendben az összes érvényben levő alapítványok. Tartalmazza a kötet az alapító okiratok hiteles szövegét, kormányliatósági záradékát, feltünteti az egyes alapítványok vagyonértékét és évi jövedelmezőségének összegét. A főváros által kezelt alapítványok jelenlegi száma 405. Rendeltetésük szerint a következőképpen oszlanak meg: Az Erzsébet leány árvaháiz céljaira 38, a József fiúárvaház javára 54, a Mayer Ferenc fiúárvciház céljaira 10, a Bernfeld Mór fiúotthon javára 2, a községi szeretetház céljára 2, általános árvaházi létesítményekre 3, szeretetotthonok céljaira 34, gyermek- menhelyek és lelencházak létesítésére 11, szegénysorsú özvegyek, árvák és vakok segélyezésére 31, men- belyek oéjára 1, szegény sorsú özvegyek, úrinők otthonára 2, fővárosi alkalmazottak özvegyei és árváinak támogatására 3, kiházasításotkra 7, egyéb jóté- kolniycélofcra 24, jutalom- és ösztöndíj alapítványokra 60, tanítók jutalmazására 5, tanulók, tanárok, tanítók özvegyei és árvái segítségére 22, kórházi célokra 31., sírok fentartására és biztosítására 41. különböző egyéb célokra pedig 17 alapítványt kezelt ezidőszerint a főváros. Érdekes átfutni, ezeket, az alapítványokat abból a szempontból, milyen vagyonértéket képviselnek és milyen jövedelmet hajtanak. Valamikor az alapítványok nagy része igen tekintélyes összeget képviselt, de ezek utóbb elértéktelenedtek. Viszont van az alapítványok között sok olyan is, melynek mai vagyonértéke többszörösét teszi annak a.z összegnek, melyet az alapító eredete ti leg hagyományozott. Ez attól függ, hogy az eredeti alapítványt készpénzben, értékpapírban, ingatlanban, vagy más értékben hagyták-e a fővárosra. A leánnyárvaházi alapítványok közül ezidőszerint a Heinrich István-félo alapítvány a leggazdagabb, melynek vagyona 9400 pengő, évi jövedelme 221 pengő. Annakidején az alapító 4000 forintot hagyományozott a jelzett célra. A fiúárvaházi alapítványok között a József fiúárvaházi alap a leggazdagabb, amennyiben a vagyonérték 1,428.840 pengő. Több 10.000 pengő értékű alapítvány is van fiúárvaliázak céljára. A legnagyobb a Boráros János volt tanácsiatok alapítványa, amely ma 22.800 pengő vagyont reprezentál. A legkisebb pedig Dréher Jenő alapítványa, mely ma összesen 18 pengő. Annakidején Dréher Jenő értékpapírokat adományozott a. fővárosnak, azzal, hogy a. kamatjövedelmekből 12 árvafiút nevelje,mek. Sajnos, ezeknek az értékpapíroknak mai jövedelme mindössze évi 79 fillér, amiből bizony nem telik 12 árva eltartására. A Mayer Ferenc fiúárvaház alapítványai tartották meg talán legjobban értéküket. Maga az eredeti alap 562.000 pengő vágyóimnál rendelkezik, amihez több tételben még 270.000 pengő értékű vagyon csatlakozik. Értékálló maradt a Bogdanovits István-félo knltúrulapítvány is, mely 561.000 pengőt reprezentál ezidőszerint és 24.000 pengő évi jövedelmet hajt. Luczenbacher Pál eredetileg 50.000 forintos alapítványa most 120.000 pengőt képvisel és évi 10,000 pengőt jövedelmez. A gróf Gyulay Albert-féle 4000 forintos bölcsőde alapítvány vagyona most 42.000 pengő, tehát elég szépen növekedett, ig*az, hogy ez az értékszaporulat 80 év alatt következett be. igen értékes a Vécsey János-féle lelencalapítvány, mely ingatlamokban 1,130.000 pengőt reprezentál és évente 25.500 pengőt jövedelmez. Márkus József volt főpol - gánnester 20.000 koronás jótékonysági alapítványa ma csak 359 pengőt ér. Alaposan elértéktelenedett Rock Szilárd alapítványa, melyből a fővárosi tisztviselők elszegényedett özvegyeit kellett volna támogatni. Ez az alapítvány eredetileg 32.275 forint volt, ma azonban cs,aik 1185 pengőt ér. A 70.000 forintos Gizella főhercegnő kihá- zasítási alapítványnál már csekélyebb az elértéktelenedés, mert ennek mai értéke 14.800 pengő. Báró Her- ezog Péter 100.000 koronát hagyományozott közjótékonysági alapítvány céljára államkötvényekben; az alapítvány mai értéke 36.80 pengő. Nem fog megvalósulni Neuschloss Ödön niemes elgondolása sem, aki tekintélyes összeget hagyományozott tüdőbeteg munkásak gyógyítására szolgáló szanatórium céljára. 50—60 ágyas szanatórium akart létesíttetni az alapítványból, melynek mai értéke 26.70 pengő. Schmutzer János egész vagyonát siketnéma intézeti alapítványra. hagyományozta., de az egész vagyon 17.2 pengőre zsugorodott össze A Rökk Szilárd állatvédelmi alapítvány, amely 50.000 -forint volt, most 3200 pengőt reprezentál. Bereczk Kornél 2,130.000 koronát hagyományozott ösztöndíj alapítványok céljára: ez iaz alapítvány 199 pengőre zsugorodott össze. A budai községi elemi- iskola egymillió koronás zászlósalap ja 88 pengőt ér. Koncsek Lajos 3 millió koronás alapítványt létesített tanulók segélyezésére, ennek mai értéke 255 pengő, évi jövedelme 11.40 pengő. Lánczy Leó gyermekgyógyintézet céljaira létesített 1.5 millió koronás alapítványt. Annakidején azt hitték, hogy egymillióból fel lehet építeni a gyermekkórházat, a fennmaradó ösz- szeg a bejáróbetegek gyógykezelésére szolgái majd fedezetül. Az alapítvány elértéktelenedett és ma. 209 pengős vagyona mellett alig 9 pengő jövedelmet hajt. Szén gél Ede 274.000 koronát hagyományozott üdülőház építésére. Ez sem valósult meg, az alapítványi vagyon 67 pengőre csökkent, évi jövedelme 2.85 pengő. Báró Wodiáner Albert 100.00!) forintot hagyományozott üdiilőkörház céljaira: ez az alapítvány 28.000 pengőt ér ma, az üdülő kórházból nem lett semmi. Még oigés'z sereg érdekes adat olvasható Schuler Dezső tanácsnok könyvében, melyből megállapítható, mi minden létesülhetett volna, ha az alapítványokat idejében eredeti rendeltetésüknek megfelelően használták volna fel. LEDN1CZKY VEJE : HÓDOS MNB OR lakatosipari és redőnygyártó-üzeme Budapest, IX., Tompa ucca 32. Telefon: 39-9-36 ADAMETZ IGNÁC szobafestő, oki. mázoló, fürdőkád- és bútorfényező. Elvállal e szakmába vágó épületmunkákat — Budapest, I., Alkotás ucca 9 (Ráth György ucca sarok) Telefon : 50-3-S6 STEINBACH JÁNOS lakatos-, bádogos-, vizvezetékszerelő-munkák vállalata. Budapest, VI., Gömb ucca 44/A. (Csata ucca sarok) TELEFON: 903-31 WEISZEHSTEIN S. Fém és címlábla öntöde — Budapest, VII., Jósika ucca 14 Telefon: 39-9-7S — Bronz és horgany, cég- és felirati táblák, mindennemű bronz, alumínium és rézöntvények, speciális aluminium kalapforma öntések !
