Független Budapest, 1935 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-17 / 16-17. szám

Budapest, 1935 április 17. Független Budapest u \ nargiflifd átépítésének pontos programja és menetrendje 103? őszén adják ál a forgalomnak az újjáépífieff raargstkída* A kereskedelmi minisztérium, már meghirdette a. | •versenytárgyalást a Margithíd alapépítményeinek és 1 pályaburkolatának átépítési munkáira. A főváros által felveendő beruházási kölcsönből fedezik a híd kiszélesítésének költségét és az állam az 5 milliós j költség fele részét 20 éven át törleszti. Június 15-én kezdődnek meg a munkák és 1037 szeptember végén akarják az újjáépí- tett hidat a forgalomnak átadni. A versenytárgyalási feltételek szerint a keres­kedelmi minisztérium az összes munkálatokat egy ajánlattevőnek is kiadhatja, fenntartja azonban ma­gának azt a jogot is, hogy a munkálatokat esetleg- 7 csoportra osztva adja vállalatba. Ez esetben az egyik csoportban a középpillér és az azzal szomszé­dos egy pesti és egy budai mederpillér összes munkái, valamint a hídnak a feljárókon belüli tel­jes hosszában a gyalogjáró és a kocsipályaburkolat munkálatai, a másik csoportban az alépítményi mun­kák többi része, tehát a pillér- és hídfőmunkák, a kezelőház, valamint a parti feljárók munkái, ez utóbbinál a burkolási munkák kerülnek vállalatba- adásra. Május 6-án jár le a versenytárgyalási határ­idő. Az összes munkálatokat a kereskedelmi minisz­térium hídépítési osztálya fogja irányítani. Ebből az alkalomból a minisztérium vaskos füzetben megjelentette a Margithíd átépítési mun­káinak ismertetését. Ebből megtudjuk, liog-y a Mar- githidat 1870-ben francia cég tervezte és építette, a híd vasanyaga heggesztett vas, tehát olyan elavult anyag, melyet ma már vasszerkezeteknél nem hasz­nálnak. Az anyagot Franciaországban gyártották és minőségi vizsgálatok nélkül szerelték fel. Utólag, 1920-ban a vasszerkezetiről több próbadarabot vágtak ki és ennek során megállapították, hogy a vasanyag még az akkori követelmények szerint sem volt elsőrangú. A híd építése óta a vasszerkezeti anyag- megter­helése nagymértékben emelkedett. Azelőtt nem volt a hídon szigetelés, ma pedig van. A könnyű mé-szkő- cement-betont portlandcement-betonnal cserélték fel. Azelőtt nem volt a hídon villamosvasút, az littest burkolata is nehezebb kövekkel van kirakva. A hí­don áthaladó járművek sűrű forgalma miatt a dina­mikus hatások is megnövekedtek. Mindezekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a híd biztonsága a mai terhelés mellett jóval kisebb, mint a megépítéskor volt. A kereskedelmi minisztérium hídépítési osztálya szerencsének tartja, hogy a hídon eddig káros jelen­ségek nem■ mutatkoztak. A minisztérium nem is vál­lalta volna a felelősséget a mai állapotok fentartá- sáért. Az új óbudai híd és a riargífliíd tehermentesítése Foglalkozik az ismertetés az óbudai híd sorsá­val is. lom is elkerüli majd az óbudai hidat. Még- egész sereg- adatot sorol fel az ismertetés annak alátámasz­tására, hogy az új óbudai híd a Margithíd forgal­mára lényeges tehermentesítő hatást nem fog gya­korolni. Ennek dacára el nem vitatható, hogy az óbudai hídra szükség- vám, mert e,nélkül Óbuda fejlődése to­vábbra is hátrányos helyzetben marad. Nem is sza­bad elodázni az óbudai híd építését és amint a Boráros téri híd építkezése befejező­dik, a Duna-hidak felszabadult jövedelmeit azonnal az óbudai hídépítés céljaira kell fordítani. A továbbiakban a Margithíd ki-szélesítési, át­építési munkáinak részleteit ismerteti a kereske­delmi minisztérium közleménye. A kiszélesítés foly­tán a mai két kocsiközlekedési vonal helyett négy kocsivonalú lesz a híd, ezenkívül két villamosközle- j kedési sáv lesz, a középen, melyek szintén felhasz­nálhatók kocsiközlekedésre. Az úttest a mai 11.06 méterről 16.50 méterre bővül. A déli oldalra való kiszélesítés úgy történik, hogy a híd mai főtartóival külső képre teljesen azo­nos. Két új főtartó kerül a hat régi főtartó mellé. A pilléreket dél felé meghosszabbítják. A hídfeljá­rókon levő déli vámházakat lebontják és a mai ál­lapotnak megfelelő módon építik fel újra a kiszé­lesítés helyén. A híd kocsiúttestének mostani kőbur­kolatát, melyet a háború alatt kényszerből helyeztek el, ismét könnyű fakockaburkolattal cserélik fel. A tíz centiméter vastag- faburkolat nemcsak kisebb súlya által fogja a hidat tehermentesíteni, hanem sokkal rugalmasabb felszíne folytán a dinamikus hatások is csökkennek. Ezáltal az az előny is elér­hető, hogy az összes régi közbenső főtartók megerő­sítése mellőzhető. A villamosvágányok középrehelye- zése folytán a híd közepén lévő pályatartókat, azon­kívül a rakparti hidak főtartóit meg kell erősíteni. A forgalom megállítása nélkül építik át a hidat A pilléreknek dél felé mintegy 7.40 méterrel való megnyújtása úgy történik, hogy a toldalék- rész a régi pillértest alapjával egyenlő mélységig pneumatikus úton alapoztatik le. Az újonnan épülő | pillérnyúlványt a régi pillértesttel erős vasbeton- szerkezet alkalmazásával vasszádfal védelme alatt építik össze. A szobrászati díszeket az összes alap­építményekről még a munkáik megkezdése előtt le­szedik, majd az alépítmény elkészülte után a régivel tökéletesen megegyező módon helyezik ismét vissza. Úgy az alépítményi munkálatok, mint az összes vasszerkezeti és átalakítási munkák végrehajthatok anélkül, hogy a hídon a koesi­forgalom a legkisebb mértékben akadályozva lenne. A villamossíneket a híd közepén egymástól 3.20 méter távolságban helyezik el, számítva arra, hogy idővel megvalósul a nagyvasúti forgalom, mely a inai villamoskocsiknál -szélesebb kocsikkal fog- lebo­nyolódni. A szigeti szárnyhídra a két sínpár között hosszú szigetperront létesítenek, melyről lejáró ve­zet majd a híd alá, a sziget felé. A lépcsős lejárói­két méter szélesek lesznek. Hátrány ezeknél a lép­csőknél az, hogy rajtuk egyidejűleg- kétirányú köz­lekedést kell lebonyolítani, mert a leszállást és fel­szállást egyidejűleg bonyolítják le. A margitszigeti szárnyhíd bejáratát kiszéle­sítik, illetve lekerekítik, úgyhogy a járművek sokkal kényelmesebben for­dulhatnak majd be a szárnyhídra. Tervezik még a szárnyhíd teljes hosszában való kiszélesítését is, a jelenleg hét méterről kilenc méterre. Ennek költ­sége újabb 300.000 pengőbe kerülne és amennyiben az ötmilliós előirányzatból ezt meg- tudják takarí­tani, úgy a munkát is elvégzik. Igen érdekes terve van a kereskedelmi minisz­tériumnak a hídfők forgalmának megjavítása érde­kében. Többek között azt tervezik, hogy a pesti hídfőnél a Pozsonyi út és a Személynö-k ucca vona­lában a gyalogosok számára, a Lipót körút és a híd­feljárót közötti úttest alatt négy méter szélességű gyalogjáró alagutat építenek, úgyhogy ezen a forgalmas helyen a gyalogjáróknak nem kellene az úttesten áthaladniok. A munkák végrehajtási sorrendje a következő lesz,; 1. Az alépítmény megtoldása és a feljárók ki­szélesítésének földmunkája,, a pályaszerkezet erő­sítési munkái. 2. Az új főtartók szerelése és a régiek erősítése. 3. A déli gyalogjáró járdakonzoljainak el­távolítása, a déli új kocsipálya szerkezetének és burkolatainak megépítése, valamint az új déli gya­logjárda elkészítése. 4. A régi kocsipályai déli fél­szélességében az új északi villamosvágány fekte­tése, a régi déli vágány felszedése, az új déli vá­gány fektetése és a pályaburkolat készítése. 5. A régi kocsipálya északi félszélességében a régi északi villamosvágány felszedése és az új pályaburkolat készítése. 6. Az északi gyalogjárda újraburkolása. Az első munkaévben a vasszerkezet gyártása fo­lyik, de elkészülnek az első mederág alépítményei is. A második munkaévben felszerelik az első meder­ág összes nyílásainak új vas-szerkezetét, elkészülnek a másik mederág- alépítményi munkálatai és az első mederágbain a végleges pályaburkolat. A harmadik munkaévre marad a másik mederág nyílásának vas- szerkezetszerelése és a végleges pályaburkolat elké­szítése. Ez idő alatt folynak a régi vasszerkezet át­alakítási és erősítési munkái is. A 21 milliós OTI-kölcsön szerződési feltételei Az óbudai híd tervének elkészítése még- kö­rülbelül két évet vesz igénybe, az építkezés pedig körülbelül négy évig tart. A főváros csak az egyes közmunkák végrehajtásánál veszi lel a beruházó kölcsön részleteit úgyhogy az óbudai híd a legkedvezőbb esetben, ha a 22 milliós építési költség rendelkezésre is áll, leg­jobb esetben 1941-ben lenne álladható a forgalomnak. Ezzsl szemben a Margithíd 1937-ben, tehát négy év­vel előbb lesz átadható újjáépített formájában a közhasználatnak. Különben is a kereskedelmi minisztérium sze­rint az óbudai hídnak a Margithíd forgalmára gya­korolt tehermentesítő hatása igen problematikus. Ugyanis, amíg a budapesti hidak egymástól mind 800—1000 méter távolságban vannak, addig az új óbudai híd mintegy 2800 méter távolságban lesz a Margithídtól. Azok a járművek, melyeknek útirá­nyához, a Margithíd esik közelebb, semmiesetre sem fognak az óbudai hídon át közlekedni. Befejezett ténynek vehető, hogy a bécs—buda­pesti országutat Solymárnál a mai vonalától eltérí­tik é-s nem Óbudánál, hanem a Rózsadombnál éri el Budapestet, ennélfogva a bécsi országúti forga­Nyaraljunk Pásztor-™™“ ví kendházában Erdőnyaralók, víkendházak olcsó áron készülnek. Fővárosi tisztviselőknek engedmény Pásztor József Budapest, II, Margit körút 60. Telefon; 528-80 A főváros 21 milliós OT1 kölcsönének felvételéhez u közgyűlés egyhangúan hozzájárult, a kormányható- sági jóváhagyás is a legközelebbi .u-apokban megér­kezik s így a közmunkák megindulása elől minden aka­dály elhárult. Elkészült a főváros és az ÜTI között kötendő köl­csönszerződés is. E szerint a főváros 1035 szeptember 1-én, 1936 március 1-én és szeptember 1-én, továbbá 1937 március 1-én és szeptember lsén egyenkint 4.2 millió aranypengő, vagyis összesen 21 millió arany­pengő névértékű, 10.000 -aranypeugős címletekben ki­állított, félévenkint utólag 2.75 százalékkal aranypen­gőben kamatozó, minden év március és -szeptember első napján -esedékes k-ama/tszel vényekkel ellátott, b emu tatóra szóló, 40 féléven át beváltandó kötvényeket bocsát ki. Az OTI kötelezettséget vállal, hogy e kötvényeket az olt megállapított egyenlő részletekben és időpontok­ban névértékhen, készpénzfizetés -ellenében átveszi. A szerződés megállapítja az aranypengőben kifeje­zett összegek -aranyt-artalmának egyenértékűt. Az OTI elismeri a fővárosnak azt a jogát, hogy a köt­vényeiket ,a kamatszelvények esedékességének idő- pcintjiáhan a megállapított mértéken felül is egészben vagy részben beválthatja. Ezzel -a jogával -azonban a főváros -csak akkor élhet, h-a ezt -a -szándékát a ka­matszelvények esedékességének bekövetkezésiét 6 hó­nappal megelőzően írásban értesíti az 077-t. A fő­város a szerződésben vállalt kötelezettségeinek pon­tos teljesítéséért & jelenleg fennálló tartozásai, il­letve jelenlegi hitelezői jogsérelme nélkül, mindé,li­ne,mű ingó- és ingatlanv-agyo-nával és összes jövedel­meivel szavatol. Az OTI igazgatósága -arra kérte a fővárost, hogy a beruházó programban a Tabun rendezésére szánt 1.3 millió pengőit, amelyet utóbb 1.125.000 pengőre re­dukáltak, kislakásépítkezések céljaira használtja fel. tekintve, hogy a főváros -a Tabán rendezését tulaj­doniképpen -az IMI-tői -felveendő kölcsönből szán-dé- k-c'zofct végrehajtani. Minthogy -azonban a főváros ve­zetősége a Tabán rendezésiét elsőrendű szükségletnek tekinti és -erre a célra külön kölcsön egyidejű felvé­telét nem látja a főváros érdekében levőnek, az OTI felkérésének ezúttal nem tehet eleget és az eredeti beruházó-programnak megfelelően a Tabán ideiglenes rendezését is végrehajtja. Az OTI kölcsönt azért veszik fel öt részletben, mert a munkálatok menete nem teszi szükségessé, hogy az egész összeg egyszerre-, -s már most rendel­kezésre álljon. A főváros nagy kamatmegtakarítást ér el az­által, hogy a kölcsönt olyan részletekben és olyan időben veszi csak igénybe, amikor az egyes munkálatok már előrehaladott stádium­ban vannak és a vállalati követelések esedékesek. Egy fél évi kamat is már több mint, félmillió pengőt tesz ki, ezért az első részletet osa-k szeptember 1-én igénylik, mert a legkorábban megkezdett beruházási munkáik első számláit ebben -az időpontban fogják bemutatni. ULRICH B. J. Budapest, VI., Vilmos császár út 31 Fürdöberendezések, központi és etagefűtési cikkek, csövek, lemezek, szerelvények ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom